Kisherceg, kérted fejtsem ki részletesebben a véleményem az ügyletről.
A kiinduló pont.
"Az egész MOL mizériával egyelőre csak a jelenlegi Igazgatóság nyert, mindenki más veszített. Gyanítom, valamelyik tag különösen nagyot kaszál. Színlelt szerződésekkel többsége van egy magyar érdekcsoportnak, ez a pillanatnyi állás. Be vagyunk etetve, de nagyon."
Mi is történt?
Él egymás mellett békésen két szomszédvár (OMV-MOL), nem igazán agresszívak a piacon egymás ellen, inkább mindenki mást szorítanak ki (Bp, Aral, Total, stb.). Aztán OMV elkezdi vásárolni a MOL részvényeket. Mindenki számára egyértelmű, hogy komoly versenyjogi aggályokat jelent a két cég összeolvadása, mégis a versenyjogon kívülre helyezik az ügyet. Azonnal törvényt hoznak a MOL védelmében. A MOL azonnal elkezdi felvásárolni a saját részvényeit és kihelyezni azt baráti kezekbe. Se a PÁSZF-nek se a cégbíróságnak nem jut eszébe legalább megvizsgálni ezeket a szerződéseket, pedig nyilvánvaló a színlelt szerződés gyanúja, elvégre minden újságban nyílt titokként kezelik, hogy a MOL hány százalékban tud szavaztatni saját magáról.
Aztán elalszik az ügy a Brüsszeli versenyhivatal a várható eredményt hozza, kár volt a hepajért, ebben a formában nem mehet tovább a felvásárlás. A MOL-nak azért nem jut eszébe, hogy gyengítse az elért pozícióját. A regnáló Igazgatóság elképesztő hatalmi pozíciója már majdnem megdönthetetlen.
És ekkor jön a Szurgutnyeftyegas. Mindenki tudja, hogy Magyarországon milyen reakciót vált ki egy orosz befektető, pláne a "stratégiai"-nak kikiáltott iparágakban. A reakciót a Szurgutnyeftyegas előre tudta borítékolni. Mégis a tranzakció időzítése olyan, hogy még véletlenül se tudjon a Surgut részt venni a következő közgyűlésen. Ezen a közgyűlésen aztán a MOL megszavazza a színlelt szerződésekkel saját birtokában lévő részvényekkel az alapszabály olyan módosítását, amely még jobban megnehezíti az Igazgatóság kiebrudalását. Sőt elfogadnak egy láthatóan alkotmányellenes passzust, amelyben az Igazgatóság magának vindikálja a bírói jogokat abban a kérdésben, hogy a bejelentett tulajdonos vajon tényleg az-e akit bejelentettek. Képzeld el ezt a passzust, mondjuk fordítva. A MOL elmegy szavazni a Szurgut közgyűlésére és a Szurgut Igazgatósága azt mondja, hogy nem tudom ki vagy mert nem ismerem a részvényeseidet, mire a MOL: dehát a részvények letétben vannak, honnan ismerhetném az összes tulajt? A Szurgut is Rt. mit is akar a MOL Igazgatósága vizsgálni? Milyen jogon? Hogy jegyezhet be egy magyar cégbíróság ilyen alapszabályt?
Végül a sluszpoén, bemásolom a MOL alapszabályának a szavazati jogokra vonatkozó részletét, ami már alapítás óta része a MOL alapszabályának:
"Amennyiben egy részvényesi csoport, - amint az a fentiekben meghatározásra
került - a szavazati jogok több mint 10 %-ával rendelkezik, a részvényesi
csoport összes szavazati joga 10 %-ra csökkentendő oly módon,
hogy a részvényesi csoport által utoljára szerzett részvényekhez (vagy
azok érintett hányadához) kapcsolódó szavazati jogot figyelmen kívül kell
hagyni."
Miért is volt az OMV mizéria, hiszen max. 10%-kal szavazhatna?
Hogyan tud a MOL 40 százalék felett szavazni barátilag? Hiszen a MOL baráti csoport max. 10%-kal szavazhat?
Miért kell újabb alapszabály módosítás a Szurgutnyeftyegas miatt, hiszen Ők is csak 10%-kal szavazhatnak?
Miről is szól a MOL sztori? Kik is a nyertesek?
