https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240516/van-egy...
A geomérnökség az egyik módja annak, amivel az emberiség kezelni tudja a klímaváltozás valódi problémáját. A szokásos megközelítést ? amelyet a gazdag világ nagy része követ ? az jelenti, hogy megpróbálják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és a beruházásokat a nap- és szélenergiára irányítják át.
Ez a megközelítés azonban hihetetlenül nehezen megvalósítható és költséges is egyben, mivel a világ nagy részében még mindig lényegében fosszilis forrásokból állítják elő az energiát. A fosszilis energiahordozók használatának csökkentésére vonatkozó évtizedes politikai támogatottság ellenére a szén-dioxid-kibocsátás még mindig növekszik, és annak mértéke tavaly érte el a valaha mért legmagasabb szintet.
Ezzel szemben a geomérnökség közvetlenül a Föld hőmérsékletének csökkentésére törekszik.
Ennek egyik módja az lehet, amikor kén-dioxid sztratoszférába történő kibocsátásával hűtik le a bolygót. Számos bizonyíték van arra, hogy ez a megoldás működik: a kitörő vulkánok jellemzően részecskéket juttatnak a sztratoszférába, miközben minden egyes részecske visszaveri a napfényt az űrbe. 1991-ben a Pinatubo vulkán kitörése 18 hónapon keresztül mintegy 0,6°C-kal hűtötte le a Földet.
A Harvard kutatói nem próbálkoztak ilyen nagyszabású kísérletekkel. Egyszerűen csak egyetlen egy nagy magasságú léggömböt akartak felbocsátani, amely apró részecskéket bocsátott volna ki magasan a Föld fölé. Kísérletükkel adatokat gyűjtöttek volna arról, hogy a részecskék miként szóródnak szét, és mennyi napfényt vernek vissza.
Mivel a világnak eddig többnyire nem sikerült a klímaváltozást a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésével kezelni, észszerűnek tűnik más olyan szakpolitikai intézkedéseket is megvizsgálni, amelyek a probléma egy részét megoldhatnák. Még az ENSZ is elismerte 2019-ben, hogy a 2015-ös párizsi megállapodás ellenére ?az elmúlt évtizedben nem történt valódi változás a globális emisszió terén?. Azóta az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is új rekordokat ér el, és a Meteorológiai Világszervezet új jelentése szerint ?nem látni, hogy mikor lesz vége az emisszió növekedésének?. Egyszerűen nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a klímaváltozás kezelését célzó bármelyik megoldás figyelmen kívül hagyását.
Sajnos, ahogy a The Harvard Crimson megállapította, a klímavédelmi aktivisták nyomása lehetetlenné tette ezt a tudósok számára.
A projekt vezető kutatója az aktivisták mellett a tudósok ?hangos kisebbségét? is hibáztatja, akik az aktivistákhoz hasonlóan úgy vélik: a geomérnökség ürügyet szolgáltathat arra, hogy ne csökkentsék a fosszilis enegiaforrások felhasználását azzal, hogy a klímaváltozás egy másik lehetséges megoldására mutat rá. Az ilyen tudósok közül Michael Mann klímakérdésekkel foglalkozó professzor azt állítja, hogy a geomérnökség káros és hamis megoldás, amelyet a szennyezők kínálnak fel, hogy továbbra is profitáljanak a fosszilis energiaforrásokból. A Számi Tanács ellenezte a Harvard kísérletét, mert a kutatás ?veszélyeztetheti a karbonmentes társadalmak eléréséhez szükséges globális erőfeszítéseket?.
Ez nem tudomány, hanem dogma. Az az elképzelés, hogy csak egyetlen helyes politika ? vagyis a szén-dioxid-kibocsátás rövid időn belül történő nullára csökkentése ? létezik, abszurdnak nevezhető, különösen akkor, amikor ez a politika globálisan kudarcot vall. Az igazság az, hogy a geomérnökség hihetetlenül hasznos innováció lehet, még ha kockázatok is övezik.
A geomérnökség az egyetlen megvalósítható módszer, amelyet az emberiség valaha is azonosított a hőmérséklet gyors csökkentésére.
Ha azt látnánk, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró elkezd az óceánba csúszni ? ami globális katasztrófa lenne ?, akkor a fosszilis energiahordozókra vonatkozó semmilyen szokásos politika nem tudna jelentős változást elérni. Még ha az összes nemzet valamilyen lehetetlen módon néhány hónap alatt nullára csökkentené is az emissziót, a hőmérséklet akkor sem csökkenne, hanem csak megállna az emelkedése.
Ezzel szemben a geomérnökség elvileg megállíthatná a globális hőmérséklet emelkedését ? sőt, akár vissza is fordíthatná azt ? alacsony költségek mellett. A geomérnökség a XXI. században csupán több tíz vagy alig pár száz milliárd dollárba kerülhet a több tízezerszeresével több forrást felemésztő hagyományos politikával szemben.
Természetesen a világnak nem kellene egyhamar elkezdenie részecskéket pumpálni a légkörbe. De meg kell bizonyosodnunk arról, hogy ez a technológia működik-e, és tudnunk kell a használatából eredő esetleges negatív hatásokról is. Részben azért, mert valószínű, hogy egyes országok, sőt a világ is fontolóra akarja venni később ennek a megközelítésnek az alkalmazását, de azért is, mert a geomérnökség olyan olcsó, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egyetlen ország, egy rosszszándékú milliárdos vagy akár egy igencsak önjáró nem kormányzati szervezet egyedül is alkalmazhatja a technológiát. Biztosítanunk kell, hogy a világ tisztában legyen a következményekkel. Ehhez kutatásokra van szükség.
E megfontolások miatt a Nature tudományos folyóirat és az Obama-adminisztráció is támogatta a geomérnökséggel kapcsolatos kutatásokat ? és még a Biden-kormányzat is felajánlott valamennyi támogatást erre a célra.
Mint minden más kutatás esetében, az emberiségnek e kérdésben is tudnia kell, hogy mi működik, és milyen problémák merülhetnek fel a jövőben. A klímavédelmet érintő kutatások átpolitizálása attól való félelmünkben, hogy az politikailag kedvezőtlen következményekhez vezethet, rosszat tesz a világnak.
https://index.hu/kultur/2024/05/10/szemet-atacama-...
Az észak féltekén használják, a déli féltekén kidobják.
https://infostart.hu/tudomany/2024/01/06/gyemantba...
Csodálkoznék, ha nem zajlanának már most egyezkedések a háttérben, hogyan részesedjen az olajmaffia a fúziós energiatermelés hasznából azért, hogy hajlandóak legyenek kihátrálni a jelenlegi helyzetből?
Azt sem tartom kizártnak, hogy az aktuális fejlődés üteme ezektől az egyezkedésektől függjön.
És az egészből a lényeg az erőforrások korlátozottsága.
Az erre való reakció pedig a személyiség integritásának kikezdése.
No!
Akkor itt el lehet kezdeni, bár a kvantumkocka fogalmát még itt sem említik:
Csinálni kell, majd lesz valahogy... :))
Mintha Edison, vagy talán Tesla?? mondott volna valami olyasmit anno, hogy nem bukott el egyszer sem, csak talált tízezer utat, ami nem járható...
Azért ezek az elgondolások elég fiktívnek tűnnek, jól mutatnak egy sci-fi magazinban, de még Einsteinnek is ketté állna a füle, ha ebből kellene valamilyen működő berendezést csiholnia.
Eleve több fogalom az itt elhangzottak közül teljesen tisztázatlan.
kvantum akkuk: https://raketa.hu/az-idoparadoxonok-miatt-hatekony...
fúziós hajtómű: https://raketa.hu/tiszta-sci-fi-de-tenyleg-elindul...
mennyivel előrébb lennénk, ha az ingyenélő csürhe, nem aszfalthoz ragasztaná magát, meg festményeket rongálna, hanem alternatív energián, és vagy tároláson gondolkodnának???