A Harvard, az M.I.T. és a Pennsylvaniai Egyetem elnökét a Hamasz és Izrael közötti háború kirobbanása óta a kampuszokban növekvő antiszemitizmus és muszlimellenes zaklatási panaszok miatt hallgatta ki a kongresszus oktatási bizottsága.
Mi történt? Sokkolta a közvéleményt, hogy egyik egyetemi vezető sem felelt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy a zsidó népírtásra való felhívás megsérti-e az egyetemi magatartáskódexet - azt mondták, a kontextustól függ.
- A videón is közvetített meghallgatás futótűzként terjedt az amerikai sajtóban, fő üzenete az volt, hogy az egyetemek nem tudnak megfelelő védelmet nyújtani zsidó származású diákjaiknak.
- Az elnökök válaszait távolságtartó, túlságosan jogi nyelvezetük miatt támadták, hiányolva belőlük az erkölcsi kiállást.
- A Pennsylvaniai Egyetem elnöke később lemondott, a Harvard vezetője bocsánatot kért a meghallgatáson elhangzottak miatt.
Háttér: a háború kirobbanása óta az amerikai egyetemek vezetése vékony mezsgyén egyensúlyoz a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogának biztosítása és a gyűlöletbeszéd és az antiszemita megnyilvánulások megfelelő kezelése között.
Ugyanakkor az egyetemi vezetőknek sincs könnyű dolguk a diákok, az egyetemi karok, a donorok és a törvényhozás érdekeinek összehangolásakor.
- Számos befolyásos donor visszavonta vagy felfüggesztette az egyetemnek nyújtott támogatását, egyikük erre buzdított minden “magát tisztelő” zsidót.
- 71 republikánus és 3 demokrata képviselő is kérvényezte az elnökök lemondását és további vizsgálatokat sürgetnek az egyetemek vezetésénél.
Kiállt azonban a Harvard elnöke mellett az egyetem alumni szövetsége és 650 oktató, akik szerint a mostani politikai nyomásgyakorlás veszélyezteti a tudományos szabadságot.
Mi várható? Elise Stefanik, a republikánus képviselő, aki vezető szerepet töltött be a meghallgatáson az X-en ezt írta: "Egy lemondott. Kettő van hátra. @Harvard és @MIT, tegyétek meg, amit kell. A világ figyel.
