Ha van cél, és nem bassza el az ember a pénzt, akkor hamarabb lehet venni ingatlant külföldön...
Egyik haver kiment Norvégiába, 5 éve kint élnek, és most vett két szintes házat kis kerttel, plusz van autó, kirándulnak. Semmi álommeló, csupán buszsofőr és felesége takarít. Dolgoztak és elérték a céljukat, és kitűztek egy újat, venni még 2-3-at és ezen pörögnek. Ehhez tenni is kell, qrva sokat dolgozni, de tudnak számolni, nem a mindennapi megélhetés a probléma. Itt sem volt szar melójuk, fogászként dolgozott a haver, a felesége multinál vezetői poziba, de azt érezték, hogy bármennyit is dolgoznak nem tudnak haladni s léptek.
Van ellentétes példa is, másik haver asszonykájával kiment németo.ba, 10éve kint, nincs cél, csak álmok, hogy gazdag akar lenni, tegnapra, de az sem baj ha holnapra, oszt áll egy helyben. Ugyanott lakik, ahol 10éve, megtakarítás minimális, mert elnyaralják, szórakozzák, most ébrednek, hogy lakást kéne venni, de sír, hogy 2%ot emelkedett a kamat. Mondom neki h odakint 2,5-3%, így is ha most belevágsz ugyanannyit fizetsz érte, mint amennyit kifizetsz albérletért. Jó, jó, de ha menni kell? mondom oké, hányszor költöztél az elmúlt 10évben, vagy váltottál munkát? ha jön jobb lehetőség, kiadod, vagy eladod.. ezután jön azzal, hogy mi van, ha feleződik az ingatlanpiac, vagy nullázódik, ha putyin nekimegy a nátónak és berlint bombázza, az előtt meg a covid volt a kifogás... azt látom, hogy ha nincs erős cél, akkor ingatlan vásárlás nuku külföldön is, mert oké, hogy a magyarhoz képest jó pízt kap az egyén, meg most már jobbak a feltételek hitel terén is, de azt el is tudja baszni, vagy túlgondolja és elvegetál a mindennapokban...
