Kegggggyetlen jóóóóóouu hallg 150 db-en vattever, mielőtt a basszus meglódul,
ha előtte okosra issszod magad 5 perc tuttiság, és addig a szomszéd se rugja rád az ajtót :)
.
Black Light Burns - i Have a Need
Kegggggyetlen jóóóóóouu hallg 150 db-en vattever, mielőtt a basszus meglódul,
ha előtte okosra issszod magad 5 perc tuttiság, és addig a szomszéd se rugja rád az ajtót :)
.
Black Light Burns - i Have a Need
Sly, Jól hallottam a hírt, h Buxi Kínában van és a phyla készítmények hatását vizsgálja a panda mackókra ? :))
Meg egy kis zene, ne shótlankodjunk sokat itt :)
New radicals -Mother We just can't get enough
.
Akkor kis lazításképp, akár KV helyett :)
*
Mondd cimbora, hogyan védekezel az AIDS ellen?
-Kotonnal. Mindig rajtam van.
-És nem is veszed le soha?
-Csak ha pisilek, vagy nővel vagyok.
Aki kitalálja a percepcióról a beírás miért született az kap egy csokit :), a mostaniért már nem jár :)
*
'
A motiváció fogalmát pszichológiai szakszóként sokkal általánosabb értelemben használják, mint a hétköznapi életben, például egy munkahelyen. Motiváció minden, ami egy élőlényt arra késztet, hogy tegyen valamit ahelyett, hogy nem tenne semmit. A motivációk bizonyos értelemben energiát adnak a cselekedetekhez, és egyben irányt mutatnak nekik. De sokszor még az is kérdéses, mit tekintsünk úgy, hogy az ember „tesz valamit”. Egy meditáló jógiról például egy indiai egyáltalán nem gondolja, hogy éppen nem tesz semmit.
.
Az emberre érvényes motivációk nagy része több vagy kevesebb állatfaj esetében is működik. Minden állatot képesek cselekvésre bírni az ön- és fajfenntartási motivációk, sok fajtát a társas szükségletek és az örömök, de még a kíváncsiság, az élménykeresés is. Sőt, még a játék motivációit is sikerült tetten érni néhány állatfaj esetében. Majmok vagy macskák hajlandóak hosszú ideig nyomkodni egy pedált kizárólag azért, hogy utána játszani hagyják őket egy izgalmas új játékszerrel.
.
Vannak azonban olyan motivációk is, amelyek embereket képesek cselekvésre bírni, állatokat azonban nem. Az ilyeneket humánspecifikus, azaz csakis az emberre jellemző motivációknak nevezik. De vajon létezik-e egyáltalán olyan motiváció, amely semmilyen állatra nem érvényes, csakis az emberre? Ezt egészen biztosan nem tudhatjuk.
.
Tipikusan humánspecifikus motivációnak bizonyult például a teljesítmény, a munka, az önmegvalósítás - és a pénz is; már akkor is, ha a szó leghétköznapibb értelmében, és még korántsem tőkeként tekintjük. Egy majmot meg lehet tanítani arra,hogy egy zseton bedobására egy gép banánt ad neki. A továbbiakban a zseton pontosan ugyanúgy motiválja a majmot, mint a banán: ha éhes, akkor nagyon, ha viszont jóllakott, akkor csak kevéssé vagy egyáltalán nem. Arra azonban sehogyan sem sikerült megtanítani a majmokat, hogy egy zsetont ténylegesen pénzként tudjanak kezelni. Volt olyan kísérlet, amelyben a zsetonért tucatnyi automatából vehetett a majom különféle hasznos dolgokat. Ezekben a kísérletekben nem sikerült elérni, hogy a majmot a zseton többé-kevésbé olyan mértékben motiválja, mint amennyi az értéke, és ne csak olyan mértékben, mint amennyire éppen szüksége van arra a konkrét dologra, amit majd megszerez érte. Az állatokat valamennyire motiválja ugyan a pénz, de nem igazán pénzként, hanem csak sokkal szimplább módon.
.
Nemcsak a pénz használata, de már a csere sem figyelhető meg az állatvilágban. Senki sem látott két kutyát csontot cserélni. Olyasmi előfordul, hogy egy kutya meglát egy másik kutyánál egy szebb csontot, erre otthagyja az övét, és morogva elindul a másik felé, mire a másik belátja, hogy erősebb kutya közeledik, elengedi a saját csontját, és jobb híján felveszi az otthagyottat. Ezt azonban aligha nevezhetjük a mi fogalmaink szerint cserének. Olyasmi is előfordul, hogy egy lény megtisztít egy másikat az élősködőitől, a másik pedig elhessegeti az ő ellenségeit. De ez nem tudatos belátáson alapuló csere.
.
A kutatók azt tapasztalták, hogy csakis azok a motivációk bizonyulnak humánspecifikusnak, amelyek kizárólag akkor működnek, ha az illető élőlénynek van valamiféle énfogalma.
Ha ez az elmélet érvényes, akkor állatkísérletek nélkül is meg kell tudnunk mondani egy motivációról, hogy humánspecifikus-e e vagy sem. Ez általában sikerül is. Nyilván ilyen például a teljesítménymotiváció. Egy állat nem hajlandó keményen dolgozni pusztán csak azért, hogy magasabbra tudjon ugrani, vagy távolabbra tudjon eldobni egy fakorongot. És valóban, az állatok esetében nem sikerült sem megfigyelni, sem kísérletileg kiprovokálni olyan cselekedeteket, amelyeket valamilyen teljesítmény elérése vagy javítása motivált. A játék tudott motiválni bizonyos állatokat, a teljesítmény viszont nem.
.
Ha ez az elmélet igaznak bizonyul, akkor a pszichológia egy nagyon lényeges szemponttal járulhat hozzá annak az ősrégi kérdésnek az eldöntéséhez is, hogy van-e az állatoknak öntudatuk. Ez az elmélet arra utal, hogy az állatoknak legalábbis szelfjük nincs. Az a kérdés milyen jórészt a motivációs mechanizmusok alkotják a pénz mint replikátor működésének külső mechanizmusait.
.
A pénz kivételnek látszik az imént vázolt elmélet alól. Első ránézésre nem világos, miért szükséges a működéséhez az, hogy a használójának legyen szelfje. Hamarosan kiderül, hogy erre a kérdésre más választ kapunk akkor, ha a pénzt a leghétköznapibb értelemben, csereeszközként vizsgáljuk, és mást akkor, ha a pénz a tőke formáját ölti. A tőke esetében azonban a motiváló hatás sokkal bonyolultabb mechanizmusokon keresztül érvényesül.
.
Motivációk és jutalom
A pszichológusok megkülönböztetik azokat a motivációkat, amelyeket egy külső dolog hoz létre azoktól, amelyek az illető élőlényből belülről fakadnak. Ez utóbbi, belső motivációk esetében a jutalom maga az adott tevékenység, a cselekvés; az, hogy ez örömet okoz. A külső motivációk viszont könnyen manipulálhatók, csak az adott motivátort (jutalmat, büntetést, dicséretet, szidást, pénzt stb.) kell megfelelően adagolni. Az adagolás célszerű mértékét azonban általában nem könnyű eltalálni, mert a motivátorok hatása egyénileg nagyon eltérő lehet. Ennél is nagyobb probléma, hogy a külső motivációk a belső motivációkra is hatással vannak.
.
A kognitív disszonancia jelenségének ismeretében ez nem különösebben meglepő. Ha egyszer egy külső motivátor, a pénz hatással tudott lenni a véleményünkre, akkor nem csoda , hogy belső motivációinkat is befolyásolhatja. És ez nemcsak az emberekre érvényes. Egy-egy érdekes építőjátékkal majmok is szívesen eljátszanak egészen hosszú ideig, és mindenféle érdekes építményeket állítanak össze. Az ilyesfajta kísérletekből tudjuk, hogy a játék vagy például a kíváncsiság nem humánspecifikus motivációk. De amikor a majmokat a banánnal jutalmazták azért, hogy sikerült felépíteniük valamit, sokkal hamarább hagyták abba a játékot, mint ha nem jutalmazták őket. A külső jutalom kioltotta, vagy legalábbis csökkentette a játékra vonatkozó belső motivációjukat. Ám ez az eredmény sem ilyen egyértelmű. Amikor csak egy kis jutalmat, egy szem mazsolát rejtettek az építőkockák közé, az növelte a játékidőt.
.
Az életben gyakran előfordul, hogy pénzt kapunk azért, amit anélkül, magunktól is csinálnánk. Puskás Öcsi esete eléggé tipikus. Örkény István írta, hogy ő fizetne azért, hogy írhasson - milyen szerencsés, hogy fordítva történik! Ezért nemcsak az elméleti pszichológia szempontjából, hanem a mindennapi gyakorlat számára is fontos felderíteni a belső és a külső motivációk összefüggéseit. A vizsgálatok több mint fél évszázad óta folynak, de még eléggé távol vagyunk attól, hogy megnyugtatóan letisztult képről számolhassunk be. Az emberi motivációk esetében még a majmoknál is bonyolultabb, sokdimenziósabb a kép. Nagyon nagyok az egyéni különbségek, nem mindegy, hogy milyen fajta belső és külső motivátorokat vizsgáltunk, és még a vizsgált személyek kora és neme is gyakran számít.
.
Mikor elég a pénz?
A legtöbb ember első válasza az, hogy sohasem. Minél több van a pénzből, annál jobb. Csakhogy a közgazdászok között az egyik leggyakoribban idézett mondás, hogy „nincs ingyen ebéd”. Mindennek valamilyen módon meg kell adni az árát - aminek nem, az nem gazdasági jószág. Ha pedig így van, akkor már nagy kérdés, hogy mennyi az a pénz aminek még érdemes megadnunk az árát - munkával, szívességgel, kedvességgel, vagy akár szerencsével (mivel a szerencse is ugyancsak szűkös jószág).
.
Amikor a nagy lottónyertesek további életútját vizsgálták, kevés olyat találtak közöttük, akinek az életét hosszú távon gyökeresen megváltoztatta a hatalmas összeg, amit nyert. Sok olyat találtak viszont, aki húsz-harminc évvel a nagy nyeremény után sokkal rosszabb anyagi helyzetben volt, amint előtte.
.
2003-ban több héten keresztül Európa legnagyobb nyereményét a magyar lottó ígérte. A telitalálat nyereményalapja 5 milliárd forint félé halmozódott fel. Ekkor végeztek egy felmérést arról, hogy milyen elképzeléseik vannak az embereknek, mit kezdenének vele, ha megnyernék. Az emberek közel húsz százaléka arra szavazott, hogy „ennyi pénzt már jobb nem megnyerni”. Ezek az emberek talán úgy gondolkodtak, hogy nem szeretnék a már jól ismert problémáikat ismeretlenekre cserélni. Valóban, ennyi pénzt már nem lehet értelmesen elkölteni.
.
A felmérés szerint csak kevés embernek jutott eszébe, hogy ennyi pénzből több száz jól felszerelt munkahelyet lehetne létesíteni. Pedig a tapasztalatok szerint az tudta tartósan kihasználni a nyereményét, aki valamilyen gazdasági vállalkozásba fektette, legalábbis a nagy részét. Most még az érem pszichológiai oldalát elemezzük, és a pénzt tulajdonló ember szemszögéből nézzük a dolgot. Innen nézve ezt tanácsolhatjuk a nyerteseknek: kezeljék a nyereményt tőkeként, és fektessék be.
.
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében egy vallástörténész professzor mondja a főhősnek: „Sosem az kerül pénzedbe, amiért igazán érdemes élni. (...) Egy krajcárodba sem kerül, ha tetszel egy nőnek, és neked adja magát. Egy krajcárodba sem kerül, ha néha boldog vagy. Pénzbe csak az kerül, ami körülötte van, a boldogság körül, az ostoba és unalmas kellékek. Az nem kerül pénzbe, hogy olaszországban vagy, de pénzbe kerül, hogy odautazhass, hogy ott fedél alatt alhass. Az nem kerül pénzbe, hogy a nő a szeretőd, csak az, hogy közben ennie és innia kell, és fel kell öltöznie ahhoz, hogy levetkőzhessék.” Az emberek túlnyomó többsége ha nem is ilyen irodalmian, de nagyjából hasonlóan gondolja.
.
A kutatások szerint csak bizonyos esetekben, és akkor is csak egy darabig érvényes, hogy minél több pénzt fizetnek valakinek, annál jobb teljesítményt nyújt. A legtöbb embernél eljön egy pont, amikor ez a görbe nem emelkedik tovább, sőt határozottan csökkenni kezd. Ez a pont általában még jóval azelőtt elérkezik, mint amikor a teljesítmény biológiai vagy szellemi okokból már egyáltalán nem növelhető. Egy nagyon jellemző példa: amikor New Yorkban esik az eső, délutánonként sokkal kevesebb taxit látni az utcákon, mint derült napokon; az esős napokon délután szinte lehetetlen taxit kapni. Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor boldogan megy ki minden taxis dolgozni, hiszen rengeteg fuvart bonyolíthatna le, és sokat kereshetne. A taxisok többsége azonban nem így gondolkodik. Mivel nagy a forgalma, már délelőtt megkeresi az aznapi pénzét, és szép nyugodtan hazamegy, hogy élvezze a szabad délutánját.
.
Mindez csak ritkán érvényes az üzletemberekre és a befektetőkre. Nagy kérdés, hogy aki már megszerzett magának néhány százmilliót, miért akar további százmilliókat, amikor élete végéig bőven megélhetne belőle, és még a dédunokáinak is jócskán maradna? Márpedig gyakran tapasztalhatjuk, hogy néhány százmillió felett már minden fillér számít.
.
Albert Einstein 1905-ben, huszonöt évesen négy szakmai dolgozatot publikált, amelyekben megoldotta az akkori fizika néhány legfontosabb problémáját. A Nobel-díj-bizottság számára nem az volt a kérdés, megérdemli-e a díjat a fiatal tudós, hanem inkább az, hogy melyik dolgozatát jutalmazzák vele. Mégis, Einstein élete végéig elmélyülten foglalkozott a fizika kérdéseivel, és senki sem kérdezte, minek ez neki, amikor már annyi fontos eredményt és magas elismerést ért el. Lehet, hogy valamilyen módon hasonló a helyzet a sikeres üzletemberek százmillióival is?
.
A tudóst maga a tudományos probléma mozgatja, az üzletembert maga a pénz. De ezt csak nagyon kevés üzletember vallja be magának. Nelson Bunker Hunt, a texasi olajmilliárdos mondta: „A pénz sohasem jelentett számunkra semmit. Csak éppen ebben a formában tartottuk számon a játék eredményét.'
Sly látom megmozgatta a fantáziádat vagy a vicc vagy az avatarom vagy amit irtam vagy a hormonok :)
De nem baj nincs annál jobb mint a jó dugás (és akkor nem kell verni sem ) , legfeljebb a sok-sok jó dugás, de mondjuk az sokkal :)
:)))
Hát verjed gyorsabban azt a....... cintányért ott alaszkában, mindjárt nem fázol. :-))))))))
Nahhh akkor a tőmény és komoly téma után levezetésképpen cseritiként )
.
Lány:
- Te, olyan érzésem van, mintha meg akarnál dugni.
Fiú:
- Á, dehogy...
Lány:
- Nem baj, akkor is dugjál meg. Meg akarok szabadulni ettől az érzéstől.
*
Tudományosan ebből most az következik, hogy lépek :), ebben az alaszkában huhhhhh brrrrr...
1. Személypercepció
.
1. Az ember, amikor másik személyt észlel, megpróbál belső tulajdonságaira következtetni (mert az fontosabb)
2. Mindig egységes benyomást próbálunk kialakítani
3. kölcsönös dolog – az észlelés kölcsönös
.
Benyomás kialakítása:
o egységes benyomás kialakításához mechanizmusok pl.: sztereotipizálás, énközpontúság, okság
o fizikai vs. Szociális észlelés
- felszíni jegyek
- rejtett jellemzők
- előzetes érzelmeink
- motivációs elfogultság
o a személyiség kulturális elméletei
- Nyugati kutúra (szeretetre méltóság, érzelmi stabilitás, lelkiismeretesség)
- Keleti kultúra (lelkiismeretesség, közösségi szellem, konformitás)
- Személyészlelést befolyásoló tényezők
- Szociális, kulturális környezet
- Az észlelő személyiségtulajdonságai (intellektuális jell-i, empátiája, önértékelése, hangulata)
- Célszemély ismertsége
- Célszemély bonyolultsága
2. Burkolt személyiségelméletek(implikált)
o Az embereket olyannak látjuk, amilyenek az elvárásaink velük kapcsolatban (észlelő tudása és tapasztalatai alapján)
o A tulajdonságok inkább a megfigyelők szemében léteznek, mint a cselekvő pszichikumában.
o Változatos infók alapján teljes és befejezett képet alakítunk ki a másik emberről
o Kelly: naiv tudósok vagyunk (tapasztalatainkat úgy rendezzük, hogy megismerési konstruktumokat hozunk létre)
o Kutatása
o Bruner és Tagiuri: Hogyan kapcsolódnak össze az emberek ismert tulajdonságai, más ismeretlen tulajdonságokkal?
o ROSENBERG ? egyetemi hallgatók: 2 fő dimenzió azonosítása: intellektuális szempontból jó / rossz; társas szempontból jó / rossz.
3. Attribúcióelméletek
Személyészlelés: következtetéses jellegű. Egy ember láthatatlan tulajdonságait és jellemzőit a közvetlenül megfigyelhető cselekedetekből és viselkedésből rekonstruáljuk.
.
Attribúcióelmélet: elképzelések, szabályok és feltevések halmaza = miként következtetnek az emberek a saját és mások viselkedésének okaira.
.
Okok: × egy cselekvés oki előzményeinek meghatározása × a cselekedet szándékosságának meghatározása
o HEIDER és az attr.logikája
- Az emberek a mindennapi életben „naiv tudósként” működnek, azaz az okozás és a logika ugyanazon elveit alkalmazzák egymás megértésére, mint amilyeneket a tudósok használnak a fizikai világ megértéséhez.
- A személyben rejlő okozó tényezői összetevői: képesség x erőfeszítés
- A környezeti és a belső erők és/vagy kivonási viszonyban állnak egymásnak (képesek egymást növelni..)
- Külső nehézség > erőfeszítés -> a cselekvés lehetetlen
.
o JONES & DAVIS
- az eredménytől visszahaladva ki lehet következtetni, hogy sok hatás közül az adott esetben melyik volt a szándékolt.
- Pl. a gyerek a tanároktól kapott negatív információk sokkal jobban befolyásolják, mint a pozitív információk
- Saját érdek ellen cselekszik -> szándékos, hitelesebb viselkedés
o KELLY
- „Kockaelmélet” vagy „3D-elmélet”
- Helyzet,melyben a cselekvés megjelenik – időben állandó marad-e
- Az akció célja vagy tárgya – Disztinktivitás (a cselekvés megkülönböztetett jellegű-e)
- Cselekvők, akik az akciót végrehajtották – Konszenzus (mások uezt a reakciót adják-e uerre az ingerre)
.
ATTRIBÚCIÓK
o Kutatások: Attribúcióelmélet: modellt kínál sok hétköznapi ítéletalkotási jelenség magyarázatára.
o Siker és kudarc
* Weiner
- Az ok állandó vagy ideiglenes?
- Önkiszolgáló torzítások: motivációs szerepe, hogy jutalmat kapjunk és elkerüljük a megszégyenülést
.
...........................................Belső.....................................Külső
---------------------------------------------------------------------------------------
........Állandó...................Pl. készség.............................. Pl. helyzet
........Nem állandó............Pl. erőfeszíités.........................Pl. szerencse
.
o Gazdagság és szegénység magyarázatai (külső, szociális, belső individuális, családi háttér, szerencse, kockázat)
o Felelősség
- Piaget: az egyén-fejlődés során tanulunk meg. 7 éves kor alatt: felelősség = melyek a cselekedet objektív következményei. Több pohár eltörése nagyobb hiba, mint az egy, de szándékos törés. 9 éves kor után: figyelembe veszi a szubjektív szándékot, a szándékos rosszat jobban büntetik.
- WALSTER ? egy személyt felelősebbnek tartanak egy előre nem látható balesetért, ha az okozott kár súlyos volt, mint akkor, ha csak csekély kár történt (kézifék nem behúzva).
.
o Elméleti attribúciós modellek feltételezik, hogy az okok elfogulatlan információ-feldolgozók keresik - a valóságnak csak egy kis részét tárják fel. Különböző kognitív és motivációs torzítások gyakran nagyon fontos szerepet játszanak az attribúcióban.
- Cselekvő-megfigyelő torzítás („Elnézést a késésért, de pontatlan ember vagyok”)( Hajlamunk van arra gondolni, hogy mi azért teszünk meg dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk. Mások viszont azért cselekednek úgy, ahogy, mert így akarják. Az emberek kevésbé szélsőséges helyzetekben sem szokták saját viselkedésüket belső okokhoz kötni. )
- Láthatósági torzítás (cselekvők és figyelők különböző nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre.)
- Hamis konszenzuson alapuló torzítás (Szeretjük azt gondolni, hogy „normális” emberek vagyunk, azaz fontos vonatkozásokban hasonlóak vagyunk a körülöttünk lévő „legtöbb emberhez”.)
- Az „igazságos világ” feltevése („hisszük, hogy az események ellenőrizhetők”)( Mások kudarcainak az illető saját hibájának történő „tulajdonítás” az én-védő torzítással magyarázható)
o ÉnAttribúciók (saját viselkedés értelmezése)
- Az énre vonatkozó tudás gyakran kívűlről származik
- Bem elmélete: Saját viselkedés megfigyelése eredményeképpen ismerjük meg érzéseinket, attitódjeinket. A megfigyelés következtében változtatjuk attitűdjeinket. Ez az egyszerűbb és lényegtelenebb attitűdökre igaz
- A megismerés énattribuciója: viselkedéseink racionalizálása
o Attitűd
- Egy értékelő beállítódás, valamilyen személlyel, tárggyal, jelenséggel kapcsolatban
- Viszonyítási alapul szolgál, aminek alapján az ember véleményt alkot, viselkedik
o Cselekvő vagy megfigyelő vagyok?
o ÉnAttribúció és Motiváció
- Belső motíváció—(külső jutalom)-> belső motíváció hiányzik->csak jutalom ellenében cselekszünk
az az ötletem támadt,hogy elköltözöm innen doktor....hátha úgy motiváltabb lesz a gazdasággal/tőzsdével kapcsolatos beírásaiban, ha a "zenéléshez" nem akad partner....:-))
köszönöm,hogy anno befogadott, várom, hogy olvashassam tanulságos írásait...:-DDD
Ide is beteszem, mert ez gyönyörű:
.
G. Apollinaire - L'adieu
.
L'adieu J'ai cueilli ce brin de bruyere
L'automne est morte souviens-t'en
Nous ne nous verrons plus sur terre
Odeur du temps Brin de bruyere
Et souviens-toi que je t'attends
szupeerrr remix+ a film :)
Sting & Chab Mami-Black-Hawk-Down
XD
-Doktor úr, minden éjjel azt álmodom, hogy jön egy törpe, és azt mondja, most pedig pisilünk, és én mindíg bepisilek.
-Figyeljen ide! Ha jön a törpe, mondja neki azt, hogy márpedig én nem pisilek! Na, jöjjön vissza holnap.
Másnap.
-Ááááááááááá nem jött be.
-Miért, megint bepisilt?
-Nem, mondtam a törpének, hogy márpedig én nem pisilek. Erre azt mondta, hogy jó, akkor most kakilunk.
Ellenőrzés a kórházban.
Az ellenőr benéz az első kórterembe. A beteg az ágyon ül és önkielégítést végez.
Az ellenőr gyorsan becsapja az ajtót és felháborodva kérdezi a főorvostól, hogy mit jelentsen ez.
- Ennél a betegnél spermium túltengést állapítottunk meg és elrendeltük, hogy napi 5 alkalommal végezze el a terápiát - feleli a főorvos.
.
A másik, nagyobb szobában, ahol szőnyeg és színes TV is van, amelyben éppen pornófilmet vetítenek, csak egyetlen ágy van, amelyen fekszik a páciens és 4 nővér orális szexben részesíti. Amikor ide is benéz az ellenőr, levegő után kapkod és ismét magyarázatot kér a főorvostól.
- Ez ugyanaz a diagnózis, csak más a biztosító...