Ignoramus et ignorabimus
Spade1. Személypercepció
.
1. Az ember, amikor másik személyt észlel, megpróbál belső tulajdonságaira következtetni (mert az fontosabb)
2. Mindig egységes benyomást próbálunk kialakítani
3. kölcsönös dolog – az észlelés kölcsönös
.
Benyomás kialakítása:
o egységes benyomás kialakításához mechanizmusok pl.: sztereotipizálás, énközpontúság, okság
o fizikai vs. Szociális észlelés
- felszíni jegyek
- rejtett jellemzők
- előzetes érzelmeink
- motivációs elfogultság
o a személyiség kulturális elméletei
- Nyugati kutúra (szeretetre méltóság, érzelmi stabilitás, lelkiismeretesség)
- Keleti kultúra (lelkiismeretesség, közösségi szellem, konformitás)
- Személyészlelést befolyásoló tényezők
- Szociális, kulturális környezet
- Az észlelő személyiségtulajdonságai (intellektuális jell-i, empátiája, önértékelése, hangulata)
- Célszemély ismertsége
- Célszemély bonyolultsága
2. Burkolt személyiségelméletek(implikált)
o Az embereket olyannak látjuk, amilyenek az elvárásaink velük kapcsolatban (észlelő tudása és tapasztalatai alapján)
o A tulajdonságok inkább a megfigyelők szemében léteznek, mint a cselekvő pszichikumában.
o Változatos infók alapján teljes és befejezett képet alakítunk ki a másik emberről
o Kelly: naiv tudósok vagyunk (tapasztalatainkat úgy rendezzük, hogy megismerési konstruktumokat hozunk létre)
o Kutatása
o Bruner és Tagiuri: Hogyan kapcsolódnak össze az emberek ismert tulajdonságai, más ismeretlen tulajdonságokkal?
o ROSENBERG ? egyetemi hallgatók: 2 fő dimenzió azonosítása: intellektuális szempontból jó / rossz; társas szempontból jó / rossz.
3. Attribúcióelméletek
Személyészlelés: következtetéses jellegű. Egy ember láthatatlan tulajdonságait és jellemzőit a közvetlenül megfigyelhető cselekedetekből és viselkedésből rekonstruáljuk.
.
Attribúcióelmélet: elképzelések, szabályok és feltevések halmaza = miként következtetnek az emberek a saját és mások viselkedésének okaira.
.
Okok: × egy cselekvés oki előzményeinek meghatározása × a cselekedet szándékosságának meghatározása
o HEIDER és az attr.logikája
- Az emberek a mindennapi életben „naiv tudósként” működnek, azaz az okozás és a logika ugyanazon elveit alkalmazzák egymás megértésére, mint amilyeneket a tudósok használnak a fizikai világ megértéséhez.
- A személyben rejlő okozó tényezői összetevői: képesség x erőfeszítés
- A környezeti és a belső erők és/vagy kivonási viszonyban állnak egymásnak (képesek egymást növelni..)
- Külső nehézség > erőfeszítés -> a cselekvés lehetetlen
.
o JONES & DAVIS
- az eredménytől visszahaladva ki lehet következtetni, hogy sok hatás közül az adott esetben melyik volt a szándékolt.
- Pl. a gyerek a tanároktól kapott negatív információk sokkal jobban befolyásolják, mint a pozitív információk
- Saját érdek ellen cselekszik -> szándékos, hitelesebb viselkedés
o KELLY
- „Kockaelmélet” vagy „3D-elmélet”
- Helyzet,melyben a cselekvés megjelenik – időben állandó marad-e
- Az akció célja vagy tárgya – Disztinktivitás (a cselekvés megkülönböztetett jellegű-e)
- Cselekvők, akik az akciót végrehajtották – Konszenzus (mások uezt a reakciót adják-e uerre az ingerre)
.
ATTRIBÚCIÓK
o Kutatások: Attribúcióelmélet: modellt kínál sok hétköznapi ítéletalkotási jelenség magyarázatára.
o Siker és kudarc
* Weiner
- Az ok állandó vagy ideiglenes?
- Önkiszolgáló torzítások: motivációs szerepe, hogy jutalmat kapjunk és elkerüljük a megszégyenülést
.
...........................................Belső.....................................Külső
---------------------------------------------------------------------------------------
........Állandó...................Pl. készség.............................. Pl. helyzet
........Nem állandó............Pl. erőfeszíités.........................Pl. szerencse
.
o Gazdagság és szegénység magyarázatai (külső, szociális, belső individuális, családi háttér, szerencse, kockázat)
o Felelősség
- Piaget: az egyén-fejlődés során tanulunk meg. 7 éves kor alatt: felelősség = melyek a cselekedet objektív következményei. Több pohár eltörése nagyobb hiba, mint az egy, de szándékos törés. 9 éves kor után: figyelembe veszi a szubjektív szándékot, a szándékos rosszat jobban büntetik.
- WALSTER ? egy személyt felelősebbnek tartanak egy előre nem látható balesetért, ha az okozott kár súlyos volt, mint akkor, ha csak csekély kár történt (kézifék nem behúzva).
.
o Elméleti attribúciós modellek feltételezik, hogy az okok elfogulatlan információ-feldolgozók keresik - a valóságnak csak egy kis részét tárják fel. Különböző kognitív és motivációs torzítások gyakran nagyon fontos szerepet játszanak az attribúcióban.
- Cselekvő-megfigyelő torzítás („Elnézést a késésért, de pontatlan ember vagyok”)( Hajlamunk van arra gondolni, hogy mi azért teszünk meg dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk. Mások viszont azért cselekednek úgy, ahogy, mert így akarják. Az emberek kevésbé szélsőséges helyzetekben sem szokták saját viselkedésüket belső okokhoz kötni. )
- Láthatósági torzítás (cselekvők és figyelők különböző nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre.)
- Hamis konszenzuson alapuló torzítás (Szeretjük azt gondolni, hogy „normális” emberek vagyunk, azaz fontos vonatkozásokban hasonlóak vagyunk a körülöttünk lévő „legtöbb emberhez”.)
- Az „igazságos világ” feltevése („hisszük, hogy az események ellenőrizhetők”)( Mások kudarcainak az illető saját hibájának történő „tulajdonítás” az én-védő torzítással magyarázható)
o ÉnAttribúciók (saját viselkedés értelmezése)
- Az énre vonatkozó tudás gyakran kívűlről származik
- Bem elmélete: Saját viselkedés megfigyelése eredményeképpen ismerjük meg érzéseinket, attitódjeinket. A megfigyelés következtében változtatjuk attitűdjeinket. Ez az egyszerűbb és lényegtelenebb attitűdökre igaz
- A megismerés énattribuciója: viselkedéseink racionalizálása
o Attitűd
- Egy értékelő beállítódás, valamilyen személlyel, tárggyal, jelenséggel kapcsolatban
- Viszonyítási alapul szolgál, aminek alapján az ember véleményt alkot, viselkedik
o Cselekvő vagy megfigyelő vagyok?
o ÉnAttribúció és Motiváció
- Belső motíváció—(külső jutalom)-> belső motíváció hiányzik->csak jutalom ellenében cselekszünk