A légproblémás dolog az adózás! Sokan nem szeretik, sőt senki sem szeret adózni, de kötelező! Kikerülni nem lehet, de elköltözni igen. Adóparadicsom, ott találkozunk :) forrás: http://www.tozsdeiskola.hu/tozsdek/tozsde-tozsdek-adozasa/kulsolink/8.html#n1

Tőzsdei árfolyamnyereség adóváltozások

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

Mértéke: az árfolyamnyereség 20 százaléka

A kamatadó eddig is létezett, mértéke 0 százalék volt. 2006. szeptember 1-jétől az adó 20 százalékra emelkedett.

1. Adóköteles termékek
2. Érintett tőzsdék
3. Az adó kiszámítása
4. Az árfolyamnyereségből levonható költségek
5. Veszteség elhatárolás
6. Egészségügyi hozzájárulás (EHO)
7. Osztalékadó
8. Tőzsdén kívüli ügyletek
9. Adóbevallás
10. Milyen előnyökkel járnak az adóváltozások?
11. A devizapiac adózása
12. Adócsökkentési lehetőségek legális módon

1. Adóköteles termékek ^^^^
   • a tőzsdei értékpapírok, részvények és származtatott ügyleteik (határidő) árfolyamnyeresége
   • banki betét vagy bankszámlán elhelyezett összeg után jóváírt kamat
   • befektetési jegyek utáni hozam ill. az elért árfolyamnyereség
   • kamatozó kötvények, állampapírok kamata ill. az elért árfolyamnyereség
2. Érintett tőzsdék ^^^^
   • Adóköteles a magyar, illetve az EU és az OECD tagállamaiban működő tőzsdén kötött ügyletek árfolyamnyeresége.
   • Előnyös változások OECD tagállamok az EU-n kívül Adózás 2006. 08. 31-ig Adózás 2006. 09. 01-től Amerikai Egyesült Államok 25% 20% Ausztrália 25% 20% Izland 25% 20% Japán 25% 20% Kanada 25% 20% Korea 25% 20% Mexikó 25% 20% Norvégia 25% 20% Svájc 25% 20% Törökország 25% 20% Új-Zéland 25% 20%
   • Hátrányos változások Eu tagállamok Adózás 2006. 08. 31-ig Adózás 2006. 09. 01-től Ausztria 0% 20% Ciprus 0% 20% Csehország 0% 20% Dánia 0% 20% Egyesült Királyság 0% 20% Észtország 0% 20% Finnország 0% 20% Franciaország 0% 20% Görögország 0% 20% Hollandia 0% 20% Írország 0% 20% Lengyelország 0% 20% Lettország 0% 20% Litvánia 0% 20% Luxemburg 0% 20% Magyarország 0% 20% Málta 0% 20% Németország 0% 20% Olaszország 0% 20% Portugália 0% 20% Spanyolország 0% 20% Svédország 0% 20% Szlovákia 0% 20% Szlovénia 0% 20%
3. Az adó kiszámítása ^^^^
   • A pozíció zárásakor befolyt összegből le kell vonni a beszerzési értéket, és pozíciót érintő levonható járulékos költségeket. Ez a kamatadó alapja, mely után 20 % az adó mértéke. A beszerzési érték nemcsak az instrumentumért korábban fizetett vételár lehet, hanem a törvény lehetőséget ad arra is, hogy az adó kiszámításánál ne ezt, hanem 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott instrumentum záró árfolyamát vegye figyelembe. Így a részvényeket nem szükséges átkötni, az adó megállapításánál a kedvezőbb árfolyam automatikusan választható.
   • Külföldi piaci ügylet esetén az eredmény megállapításánál a teljesülés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
4. Az árfolyamnyereségből levonható költségek ^^^^
   • brókerdíjak, tranzakciós költségek
   • adatszolgáltatási díj
   • tanácsadói díj
   • számlavezetési díj
   • egyéb, a pozíciót megszerzését, tartását, átruházását, lezárását érintő közvetlen költések
5. Veszteség elhatárolás ^^^^
   • Az eredménnyel szembeállítható a 2006. augusztus 31-ét követően elszenvedett veszteség, ami csökkenti az elért árfolyamnyereséget. Csak a különbözeti eredmény után kell az adót megfizetni. A kereskedő dönthet, hogy az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve a megelőző két év veszteségeit állíthatja szembe az adott év árfolyamnyereségével. Lehetőség van arra is, hogy a kereskedő a tőzsdei részvényügyleten és származtatott ügyleten elszenvedett veszteségét együttesen vegye figyelembe.
   • Figyelembe vehető elhatárolt veszteségek
     • 2006. adóév: 2006. augusztus 31-ét követően elszenvedett veszteség
     • 2007. adóév: 2007. évben és a 2006. augusztus 31-ét követően elszenvedett és még figyelembe nem vett veszteség
     • 2008 adóévtől: a tárgyévet megelőző két évben elszenvedett és még figyelembe nem vett veszteség
     • Legelőször a 2007. év nyereségével állítható szembe a 2006. évi veszteség, illetve a 2008. adóévvel a 2006. és a 2007. évi veszteség.
6. Egészségügyi hozzájárulás (EHO) ^^^^
   • A tőzsdei árfolyamnyereség után nem kell EHO-t fizetni.
7. Osztalékadó ^^^^
   • A tőzsdén forgalmazott értékpapírok után felvett osztalék 2006. szeptember 1-je után 10 százalékkal adózik.
8. Tőzsdén kívüli ügyletek ^^^^
   • A tőzsdén kívül elért árfolyamnyereség adó továbbra is 25 százalék marad, és nem a veszteséget nem lehet szembeállítani a nyereséggel. Az ügyletből származó árfolyamnyereséget 2007. január 1-jétől 14 %-os EHO is terheli, illetve a vállalatok osztalékadója 25 százalék, mely után januártól szintén 14 százalék EHO is fizetendő. EHO mentesülési határ: 450.000 Ft. Az új EHO szabályok 2007. január 1-jétől érvényesek.
9. Adóbevallás ^^^^
   1. BÉT
      • A magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a tőzsdei ügyletekről, és kötelező SZJA bevallást készíteni a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján. Nem kell adóbevallást készíteni azoknak, akik a hazai tőzsdén elért árfolyamnyereségből a kifizető már levonta a kamatadót. A tőzsdei ügyletből származó nyereség után nem kell EHO-t fizetni.
   2. Külföldi piacok (EU, OECD)
      • Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (pl. Külföldi bankból), az adót a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja és fizeti meg, továbbá – az adóévről szóló bevallásában, a bevallásra előírt határidőig – vallja be.
10. Milyen előnyökkel járnak az adóváltozások? ^^^^
    • Bővült a törvény által elismert tőzsdék száma
      • 11 új elismert tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Izland, Japán, Kanada, Korea, Mexikó, Norvégia, Svájc, Törökország, Új-Zéland
    • Ezen tagállamok árfolyamnyereségben kedvezőbben adóznak: 25 százalék helyett 20 százalék az adó
      • Az osztalékadó 25 százalékról 10 százalékra csökken
      • A tőzsdén elért veszteség elhatárolható az adóévet megelőző két évre
      • Továbbra is érdemes nevesített tőzsdén kereskedni, mert az áráfolyamnyereség adó és az osztalékadó a tőzsdén kívüli piacokon sokkal magasabb
      • A tőzsdén elért árfolyamnyereség után nem kell EHO-t fizetni, szemben a tőzsdén kívüli ügyletekkel mely árfolyamnyeresége és osztaléka után egyaránt 25 százalék az adó mértéke, melyet 14 százalék EHO is terhel
11. A devizapiac adózása ^^^^
    • A bankközi devizapiac nem nevesített tőzsde, OTC, tőzsdén kívüli kategóriába tartozik, ezért a magánszemélyek esetében a devizapiaci árfolyamnyereség egyéb jövedelem kategóriába tartozik, és SZJA-t kell utána fizetni.
    • A 2007. év végéig az alábbi adózási rend volt érvényben:
      • A bankközi devizapiacon elért üzleti nyereség adókötelezettsége (APEH)
      • Az Szja törvény 2003-ban hatályos 28. §-ának (7) bekezdése alapján egyéb jövedelem a jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része, kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, vagy az Szja törvény szerinti adókötelezettsége egyébként megállapítható. A jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a jog gyakorlása révén szerzett vagyoni értékből a szerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéket meghaladó érték „tudható be”, tekintettel arra, hogy a jog éppen az adott ügyletben a szokásos piaci ártól való eltérést, mint lehetőséget biztosítja. A 28. § (7) bekezdésében szereplő első kivétel (kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt) abban az esetben bírna relevanciával, ha a bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyleteket az Szja törvény pl. nem bevételként nevesítené (hasonlóan a 77/B. §-ban az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettsége szabályozásánál a jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni értékhez), vagy a megszerzett vagyoni érték adókötelezettségére különös szabály vonatkozna.
      • Minthogy a Szja törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a bárki számára azonos feltételekkel megvalósuló bankközi devizaügyletek adózására, a 28. § (1) bekezdésének első mondata az irányadó. A 28. § (7) bekezdésének második kivétele (kivéve, ha az Szja törvény szerinti adókötelezettség megállapítható) azért nem alkalmazható, mert az adott ügylet adókötelezettségére az Szja törvényben egyéb jogcím nem található. A 2004. január 1-jétől hatályos 28. § (7) bekezdés szerint a jog gyakorlásából származó jövedelem ugyancsak egyéb jövedelemnek minősül, kivéve ha adókötelezettségének jogcíme egyébként megállapítható. Ilyen jogcímet azonban a Szja törvény továbbra sem tartalmaz.Az előzőeket figyelembe véve a bankközi devizapiacon elért ügyleti nyereség az Szja törvény 28. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemként adóköteles.
      • (APEH Adójogi főosztály 1226997868/2004.) Forrás: www.apeh.hu
    • 2008. évi változás
      • Az új különadózó jövedelemként szabályozza a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletből származó jövedelmet. A korábbi javaslathoz képest a nem tartalmaz differenciált adómértéket, azaz a csereügylet típusától függetlenül 25 százalék adómérték irányadó. A külföldön is adóztatható kamat és árfolyamnyereség esetén az adót csökkenti a külföldön fizetett adó.
      • A külföldi pénznemben megszerzett osztalék, árfolyamnyereség, tőzsdei ügyletből és csereügyletből származó jövedelem esetén a jövedelmet a jövedelemszerzés időpontjában irányadó MNB árfolyam figyelembevételével kell forintra átszámítani.

    • Változások 2010 január 1.-től

      2010 Január 1.-től a bankközi devizapiacon megkötött ügyletek, valamint a CFD-k és az Opciók is „Ellenőrzött Tőkepiaci Ügyletnek” minősülnek, és így az összes tőkepiaci terméken elért nettó nyereség adójának mértéke 20% lesz.

      Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek bármely PSZÁF által ellenőrzött befektetési szolgáltatóval pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, illetve most már devizára kötött pénzügyi elszámolással lezáródó ügyletek is.

      A fenti termékekkel történő üzletelés során keletkező jövedelmét a magánszemély a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok és a saját nyilvántartása szerint állapítja meg. Az adót a magánszemély az adott adóévről benyújtandó SZJA bevallásában vallja be, majd a határidőig magának kell befizetnie.

      2010-től már az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken keletkezett eredmény is szembeállítható a pl. részvényeken elszenvedett veszteséggel és fordítva, illetve a teljes veszteség 2 évre elhatárolható.

1. Adócsökkentési lehetőségek legális módon ^^^^
   1. Társaság alapítása Magyarországon (Bt., Kft.)
      • A magyar társaságok az esetek többségében kedvezőbben adóznak, mint a magánszemélyek. Társaságalapítás (Bt.) már kb. 120.000 Ft teljes költségtől lehetséges.
   2. Társaság alapítása külföldön
      • Bizonyos külföldi országok társasági és járulék adózása kedvezőbb lehet a magyar jogszabályokénál (pl.: Szlovákia). Érdemes megfontolni a külföldi cégalapítást is.
   3. Társaság alapítása adóparadicsomban
      • Offshore cégbejegyzés esetén a vállalat rendszerint nagyon kevés adót és közterhet fizet. Az alapítás költségei itt magasabbak, így csak relatíve nagyobb tőke esetében érdemes offshore megoldásban gondolkodni.
   • Mindhárom társasági csoport alapításával kapcsolatban vállalatunk - partnerein keresztül - közvetlen ajánlatot, tanácsadást és segítséget is nyújt hallgatói számára.

A fent említett információs anyagok tájékoztató jellegűek.

Tőzsdei Adózás

A tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelmet 20%-os mértékű adó terheli, viszont lényeges momentumként szerepel, hogy a nyereséggel szembe állítható a veszteség. Az árfolyamnyereségből levonható költségek: brókerdíjak, tranzakciós költségek, adatszolgáltatási díj, tanácsadói díj, számlavezetési díj, valamint egyéb a pozíció megszerzését, tartását, átruházását, lezárását érintő közvetlen költségek. A tőzsde azonban még így is előnyösebb, mivel a nem tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereség-adója 25%, viszont itt nem szerepel a veszteség szembeállíthatósága (a magánszemély tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása a személyi jövedelemadóban önbevallással történik). Ezen kívül a nem tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereségből származó jövedelem után 14%-os Eho fizetendő (természetesen csak a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig, ami 450.000 Ft).

Komoly előnye lehet a tőzsdei piacnak, hogy a tőzsdén forgalmazott értékpapírokból származó osztalékot 10%-os adó terheli (a gyakorlatban a kifizető vonja le), míg a nem tőzsdei cégek osztalékadója 25%, valamint ehhez jön még a nem tőzsdei cégek osztaléka után fizetendő Eho, ami megint csak 14%.

A kamatjövedelmeket 20%-os kamatadó terheli. Továbbá a kamatjellegű jövedelem fogalma kiterjed a bankszámla, illetve a betétszámlakövetelés után jóváírt kamatra, valamint a befektetési jegy és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozamára, így az ezen eszközön elért hozamok is adóznak.

Az árfolyamnyereség-adó a személyi jövedelemadó törvény szerint azon tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereséget jelenti, amelyet nem valamely elfogadott tőzsdén kötöttek (például OTC piacokon való kereskedés esetében). A nem tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereség adója 25%.

A BÉT-en kereskedő magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a tőzsdei ügyletekről, és kötelező SZJA bevallást készíteni a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján. Nem kell adóbevallást készítenie azoknak, akiknek a hazai tőzsdén elért árfolyamnyereségből a kifizető már levonta a kamatadót. A tőzsdei ügyletből származó nyereség után nem kell Eho-t fizetni. A külföldi piacok tekintetében (EU, OECD), ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (pl. Külföldi bankból), az adót a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg, továbbá – az adóévről szóló bevallásban, a bevallásra előírt határidőig – vallja be.

Hasonlóan a kamatadóhoz, 20%-os mértékű nyereségadó terheli az EU tagállamainak és az OECD tagállamainak tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelmet. Lényeges momentumként szerepel, hogy a tőzsdei ügyletek esetén a nyereséggel szembeállítható a veszteség. Az adózó döntése szerint az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve az adóévet megelőző két év vesztességei állíthatók szembe az adott adóév nyereségével.

Hivatalos APEH link: www.apeh.hu/adoinfo/szja/szja_tozsdei.html

Ide vonatkozó §: jab.complex.hu/hjegy.php

Az osztalékból származó jövedelem

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál - pl. az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítésként - kell figyelembe venni)

a) osztalék

aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;

ab) a kamatozó részvény kamata;

ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama;

b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

(2) Az adó mértéke

a) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék;

b) az a) pontban nem említett osztalék (osztalékelőleg) esetében 25 százalék.

(3) Az adót a kifizető -

a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),

b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre is

- a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.

(4)

(5) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

(2) Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.

(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet

a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),

b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének

a napjára kell megállapítani.

(4) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

(5) A kifizető az (1)-(4) bekezdés alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1)-(4) bekezdés előírásai szerint az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6) A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

(7)

(8) Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni.

(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:

aa) ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték,

ab) ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész,

ac) társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,

ad) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra),

ae) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,

af) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

ag) az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,

ah) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,

ai) az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke,

aj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke,

ak) olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg vagy az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket -, az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

al) az aa)-ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész;

b) az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:

ba) az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

bb) az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),

bc) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,

bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy - ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;

c) a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.

(10) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

67/A. § (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján - ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is - az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

(2) Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.

(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés rendelkezései szerint.

(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén - az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében említett esetek kivételével - c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.