Élesedik a vita a gazdasági következményekről az EU-tagságról tervezett népszavazás és a brit reformjavaslatokról döntő EU-csúcs előtt.
Befektetési bankárai ötödét, ezer dolgozót helyezhet át Párizsba a legnagyobb brit bank, a HSBC, ha Nagy-Britannia úgy dönt, kilép az EU-ból – ezt a bank vezérigazgatója, Stuart Gulliver pendítette meg a Bloombergnek hétfőn. Nem sokkal az után, hogy a csoport elnöke, Douglas Flint arról beszélt a BBC-nek: a pénzintézet központja mindenképpen Londonban marad.
Gulliver szerint az Egyesült Királyságnak az az érdeke, hogy egy megreformált EU tagja maradjon, Flint pedig úgy látja: a londoni pénzügyi központ vonzereje még mindig páratlan, függetlenül attól, hogy mekkora mértékű bankadót vesz ki a zsebükből a brit adóhatóság, vagy hogy ezt az Európai Unión belül, netán azon kívül teszi meg.
Kemény:
Cameron felkérése az üzleti szféra részéről nem talált süket fülekre. Olyan világcégek, mint a világ második legnagyobb mobilszolgáltatójaként Európa-szerte működő brit Vodafone, Európa legnagyobb műszaki konglomerátuma, a német Siemens vagy a világ hatodik legnagyobb gyógyszeripari cége, a szintén a londoni tőzsdén jegyzett Glaxo Smith Klein vezetői álltak ki a maradás mellett.
Egyes cégek ráadásul komoly összegeket sem sajnálnak a kampányra – és nem feltétlenül a britekre kell gondolni. A legbőkezűbb a Goldman Sachs, amelynek az európai központja található a londoni pénzügyi központban, a Cityben. A bank 500 ezer fontot adományoz a Britain Stronger in Europe kampányra – derül ki a Financial Times összesítéséből. Ahogyan az is, hogy más amerikai bankok sem akarnak lemaradni: a JPMorgan, a Morgan Stanley és a Bank of America is fontszázezreket szán arra, hogy meggyőzze a briteket a bennmaradásról, olyannyira, hogy a hétmilliárd fontos (2800 milliárd forintos) kampány büdzséjének jó részét ők adják össze.
Ehhez persze megint volt néhány keresetlen szavuk az elszakadáspárti euroszkeptikusoknak. Cameron egy párttársa egyenesen összeesküvést vizionált a 2008-as „pénzügyi válság kitöréséhez hozzásegítő” amerikai bankok és saját kormánya között, ami szerinte nem fogja erősíteni a közvélemény bizalmát a bennmaradás iránt.