"Ladakh a Tibeti-fennsík nyugati szélén, mélyen a Himalája belsejében található. Egyike a Föld legmagasabban fekvő, legszárazabb lakott területeinek. Olyan vad, sivatagi vidék ez, ahol szűkösek az erőforrások és szélsőséges az éghajlat. Nyáron a nap égeti, télen nyolc hónapon át minden kőkeményre fagy. És mégis: egy több mint ezer éve virágzó kultúra otthona. A takarékosság és az együttműködés hagyományai, valamint a környezetükhöz fűződő meghitt kapcsolat képessé tette az ott élőket arra, hogy ne pusztán túlélők legyenek, hanem boldoguljanak is.

Aztán elérkezett a "fejlődés". Lehbe, a fővárosba már beköltözött a környezetszennyezés, a társadalmi megosztottság, az infláció, a munkanélküliség, a türelmetlenség és a kapzsiság. Az évszázadokon át megőrzött ökológiai egyensúlyt és társadalmi harmóniát most a modernizáció veszélye fenyegeti."

http://www.okotaj.hu/szamok/10/utak1.html

Nagyon tanulságos írás, a Pusztító fejlődés című fejezetet ajánlom mindenkinek.

Készült egy dokumentumfilm is: http://www.youtube.com/user/csatalovas

Zárszóként:

"Ha tanulhatunk valamit Ladakhtól az az, hogy vissza kellene térnünk egy olyan életformához, amely közelebb van a természethez, és jobban támaszkodik az emberi közösségre. Nem arról van szó, hogy úgy kellene élnünk, ahogy a ladakhiak éltek, de törekednünk kellene arra, hogy új alapokra helyezzük viszonyunkat embertársainkkal és a természeti környezettel."

http://greenr.blog.hu/2011/01/23/napikep_shanghai_1990_vs_2010

Fiút vagy lányt hozott?

:)

"Átalakulásban - az olajfüggőségtől a helyi alkalmazkodásig. A Transition Towns (Átalakuló Városok) mozgalom filmje magyar felirattal.

Az Átalakuló városok mozgalom rohamosan nő. Világszerte több mint 300 helyi közösség döntött úgy hogy nem várnak a politikusokra, inkább maguk szervezik saját lakókörnyezetüket újjá. Újragondolják a saját élelmiszer-ellátásukat, a közlekedést, néhol még a pénzrendszert is."

A film: http://vimeo.com/18955102

http://vedegylet.hu/index.php?page=news&news_id=1294

Transition Network: http://www.transitionnetwork.org/

Kellemes mozizást. :)

A gólya meglett. :)

http://index.hu/tudomany/2011/01/17/a_solyomra_legveszelyesebb_a_galambasz/

"Magyarország a ragadozó madarak paradicsoma: Európában nálunk figyeli őket a legtöbb szakember és hobbista. Annyira jól működik a kapcsolati háló, hogy még a Kazahsztánban lezuhant magyar kerecsent is megtalálta egy magyar lovascsapat. A Sasszinkron 2011 nevű magyarországi sasnépszámláláson jártunk."

Nem is tudtam, hogy a Winkler ilyesmiről is ír. :)

"Tegnap megszökött egy kezelés alatt álló gólya a NOÉ Állatotthonból, Budapestről. A gólya legyengült állapotban került az állatotthonba, ahol a kezelések és a gondos ellátás hatására kicsit megerősödött és megszökött. Kérjük, aki látja, azonnal értesítse a NOÉ Állatotthont a 06 70 38 39 480 telefonszámon, vagy a pr@noeallatottho.hu e-mail címen."

http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=26440

http://www.origo.hu/tudomany/20110110-vosztokto-antarktisz-hofurofejjel-jutnanak-le-a-jegalatti-to-vizeig.html

"Valamikor a középkorban élt a sörmérföld intézménye, ami azt jelentette, hogy egy város falaitól számított egy mérföldön belül tilos volt idegen sört kimérni. A fejlett országokban mostanság pedig egyre több helyen lehet találkozni az élelmiszermérföld fogalmával.

Ezúttal azonban nem protekcionista intézkedésről van szó, hanem egyfajta – helyi termékek előállítását és forgalmazását elősegítő és koordináló – önszerveződő mozgalomról, amelyben termelők, kereskedők, és nem utolsó sorban maguk a tudatos vásárlók vesznek részt. Remélhetőleg a mérföldköves mozgalom valóban mérföldkő lesz a tudatos fogyasztás,vásárlás elterjedésében.A dolog lényege abban áll, hogy a termelők – hagyományos, nem egyszer kézműves módszerekkel előállított – áruiknak igyekeznek a termelés helyéhez minél közelebb piacot találni, a vásárlók pedig tudatosan a (jó minőségű) helyi termékeket keresik.

A food mile, vagyis az élelmiszermérföld fogalma jó másfél évtizede használatos Angliában. Bár igazából elméleti fogalom, a gyakorlatban azt a távolságot értik alatta, amit az élelmiszer megtesz a termelőtől a fogyasztó asztaláig. Ez az önellátó gazdálkodás korában gyakorlatilag nulla volt, vagyis a termékeket a termelés helyszínén dolgozták fel (fogyasztották el). Manapság viszont sokszor még a helyben termesztett zöldség és gyümölcs is száz kilométereket utazik az ipari módszerekkel és méretekben dolgozó üzemekbe, majd vissza a termesztés helyszínére, a szupermarketek polcaira. A briteknél azonban akad ennél súlyosabb példa is: a lényegesen olcsóbb munkaerő miatt megéri nekik a part menti vizeikben fogott halat Kínába szállítani, ott feldolgoztatni, majd konzervként, mélyhűtött áruként visszahajókázni vele Angliába."

http://hvg.hu/gasztronomia/20110110_elelmiszermerfold_banan_helyi_termekek

A '80-as évek NDK -ja sem volt kutya e téren ...

Vagy itthon Tiszaújváros is jó példa ...

Pár éve keresztülvonatoztam Port Talbot-on. Még nem láttam ilyen gyárat eddig, brutál volt. Minden füstölt volt ahol tűz égett a torony/kémény tetején, kígyózó csövek szövevénye, és mindez hatalmas kiterjedésen.

És a sínek túloldalán ott voltak a lakóházak...

Tuti nem laknék ott.

Előtaláltam egy két képet az ojjektumról:

http://www.life.com/image/72203433

Élet a gyár árnyékában:

http://images.icnetwork.co.uk/upl/icwales2/aug2010/6/4/port-talbot-275909481.jpg

"A több mint 5000 hektár területű új park Cséffa és Oláhszentmiklós községek határában, Nagyváradtól mintegy 30 kilométerre délre található. Védetté nyilvánítását leginkább a Radványi-erdő és a környező gyepterületek értékes élőhelyei, valamint a közel 700 hektáros Cséffai-halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta. Jelentőségét Magyarország szempontjából az adja, hogy az újonnan létrehozott park közvetlenül kapcsolódik a Körös-Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló 13 ezer hektáros védett területet alkotva."

http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=26369

Én néztem, de csak felhőket láttam. :)

Viszont Pécsett készült pár kép.

http://www.manografia.hu/blog/2011/napfogyatkozas-pecs-felett/

Holnap reggel 8 és 10 között részleges napfogyatkozás lesz.

Szabad szemmel nézni nem ajánlatos.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20101230-ritkafoldfem-katonai-fuggesbe-taszithatjak-a-vilagot-kina-nelkulozhetetlen-ritkafoldfemei.html

"A Föld felszínét egy viszonylag vékony (átlagosan 15 centis) felszíni talajréteg borítja be. Ez a talajréteg hosszú földtörténeti korokon át jött létre azáltal, hogy az új talaj folyamatosan kompenzálta a természetes eróziót. Ám valamikor az elmúlt század során, az emberek és a háziállatok száma olyannyira megnőtt, hogy az erózió üteme immáron meghaladta a talajmegújulás sebességét."

"Az ENSZ becslései szerint, jelenleg 10-20-szor olyan gyorsan tűnik el a hasznos talaj, mint ahogyan bolygónk képes azt megújítani. Eközben a népesség továbbra is exponenciálisan növekszik - 2050-re elérjük a 9.3 milliárdot. Tudunk-e közel 10 milliárd ember számára élelmiszert termelni?! A válasz igen kell hogy legyen, de bizonyosan nem a jelenlegi termelési, és fogyasztási szokások mellett."

"John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság Tanszékének vezetője szerint világszerte évente 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese; míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában pedig 5-szörös a mutató."

http://greenpeace.blog.hu/2010/12/10/peak_soil_mi_fogy_el_elobb_az_olaj_vagy_a_talaj

Ja, ebben is élvonalban a kínaiak, éljen a kínai gazdaság...

“A modern ipari rendszer minden intellektuális bonyolultságával éppen azokat az alapokat emészti fel, amelyekre épül, közgazdasági nyelven szólva: feléli önnön pótolhatatlan tőkéjét, amelyet elégedetten jövedelemként könyvel el. Ennek a tőkének a három válfaját érintettem: az ásványi tüzelőanyagokat, a természet tűréshatárait és az ember valóját.” (E.F. Schumacher - A kicsi szép)

Némi magyarázat a Boldogság és gazdaság című könyv ( http://www.typotex.hu/konyv/boldogsagesgazdasag ) apropóján. Ernst F. Schumachertől A kicsi szép is érdekes olvasmány lehet.

Tőle való az alábbi idézet:

"A buddhista gazdálkodás nem a javak megsokszorozásában érdekelt, hanem az emberek felszabadításában. A buddhisták a minimális fogyasztással elérhető >>jól-létre<< törekednek, az önmagáért való fogyasztást elvetik. Alapelvük az egyszerűség és az erőszakmentesség."

http://greenr.blog.hu/2010/12/12/mit_rejt_a_buddhista_kozgazdasagtan

http://www.buddhapest.hu/2010/10/buddhista-kozgazdasagtan.html

Azért ez nem a "növeljük a GDP-t a végtelenségig" modell. :)

Video:

http://index.hu/video/2010/12/08/egy_uj_velencei-to_keletkezett_csornal/