Készítettek egy felmérést 100 amerikai vállalatnál az álláskeresők viselkedéséről. Íme néhány igazi mélypont:
"... végignyújtózkodott a padlón és ott töltötte ki a jelentkezési ívet."
"A hölgy walkmannel a fülén érkezett és biztosított arról, hogy hall engem is és a zenét is egyszerre."
"Egy kopaszodó jelentkező a beszélgetés felénél kérte, hogy bocsássák meg neki egy pillanatra, távozott, majd pár perc múlva visszajött az irodámba, egy parókával."
"... elkérte a meghallgatást lebonyolító személy önéletrajzát, hogy lássa, megfelelően kvalifikált a meghallgatás levezetéséhez."
"... a hölgy bejelentette, hogy még nem ebédelt, előhúzott a meghallgatás kellős közepén egy hamburgert és sültkrumplit a táskájából, megette,
majd blúza ujjába törölte a ketchupot."
"Közölte, hogy ha megkapja az állást, azzal fogja bizonyíti lojalitását
a cég felé, hogy a cég emblémáját az alkarjára tetováltatja."
"Félbeszakította a meghallgatást azzal, hogy telefonon kért segítséget a
kérdések megválaszolására a pszichológusától."
"Amikor érdeklodtem a hobbyja iránta, felállt és körbeszteppelte az irodát."
"A meghallgatás végén, míg én csak álltam és bambultam, ő feltúrta a táskám, kivette belőle a hajkefémet, megfésülködött és távozott."
"... előhúzott egy Polaroid kamerát és lefényképezett. Közölte, hogy
fotókat gyűjt a meghallgatásokat vezető emberekről."
"A hölgy közölte, hogy nem érdekli az állás, mert túl sokat fizet."
"Míg én egy távolsági hívást bonyolítottam, a jelentkező előhúzott egy
Penthouse-t és csak a fotókat nézegette, jelentős időt eltöltve a
középső, nagy fotónál."
"A meghallgatás közepén egy ébresztőóra csörrent meg a táskájában. Kivette, lecsapta, majd közölte, hogy mennie kell egy másik meghallgatásra."
"Meghallgatás közben a jelentkezőnek megcsörrent a mobilja. A
felesége hívta. A következőket mondta a telefonba: "Melyik vállalat? Mikor
kezdenék? Mennyit is fizetnek?" Mire én megkérdeztem, hogy ezek
szerint a meghallgatás hátralévő része már nem érdekli. Közölte, hogy csak akkor, ha többet fizetek. Nem vettem fel, de később megtudtam, hogy nem volt másik ajánlat."
"Amikor az úr távozni készült és felemelte a táskáját, kinyílt és a tartalma a padlóra hullt: női alsóneműk és válogatott parfümök, szemfestékek, rúzsok."
"A jelentkező elmondta, hogy igazából nem kell neki az állás, csak a
munkanélküli irodának kellett az igazolás, hogy keres."
"... megkérdezte, hogy ki a csinibaba az asztali fotón. Amikor megmondtam, hogy a feleségem, megkérdezte, hogy otthon van-e most és megadja-e a telefonszámát. Hívtam a biztonságiakat."
"Amikor belépett az irodámba, rámutatott a fekete aktatáskájára és közölte, ha nem kapja meg az állást, a bomba fel fog robbanni. Nem
hittem neki, elmondtam, hogy miért nem kaphatja meg az állást és,
hogy hívom a rendőrséget. Ekkor lenyúlt az aktatáskához, megnyomott egy kis pöcköt és elfutott. Senki nem sérült meg, de az íróasztalomat ki kellett cserélni."
