Mint bizonyára elfelejtetted és csak uszításra kívánod felhasználni, én messze nem vagyok olyan rossz véleménnyel a Kádár rendszerről, mint a liberálkommunizmusról. A maga korában a Kádár rendszer - minden hibájával és borzalmával együtt is - inkább volt utópia, mint diktatúra. Ezt manapság, főleg Kína és Szingapúr ismeretében nagyon meg kellene érteni.
Sikeres gazdaság a komcsik idején? És ezt pont tőletek hallani... :)
Meg is szűnt a sikeres gazdaság alig tíz év alatt. Imperial Monetary Forces!
"A New York Times nem kevés derűlátással azt emelte ki, hogy forrásai szerint „ellentétben más jelöltekkel, amelyek a csatlakozással a hitelek megszerzésére törekednek, Magyarország egészséges gazdasággal rendelkezik, amely 1980-ban 300 millió dolláros kereskedelmi többletet produkált”."
"Aligha igazak azok a legendák, amelyek az 1982-es magyar IMF-csatlakozás körül keringenek és azt sejtetik, hogy magyar illetékesek sora igyekezett Moszkva elöl rejtve tartani az előkészületeket. Kádár hitele címmel hamarosan megjelenik Mong Attila új könyve, amely a kommunista rezsim és az IMF közötti kapcsolatokat mutatja be 1956-tól 1990-ig, eddig feldolgozatlan állambiztonsági iratokat, valamint IMF-es belső feljegyzéseket is felhasznál."
"Ausztráliát, amelynek partjait egy holland hajós, Willem Jansz 1606-ban pillantotta meg először, később csak egy hajszál választotta el attól, hogy a britek helyett a franciák gyarmatosítsák. Anthony Delano professzor fejti ki, miért nem ők nyerték a versenyfutást, és vajon milyen kérdést tett fel XVI. Lajos király a guillotine alatt."
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/11/24/miert_nem_lett_a_franciake/
"Kerekek és igavonó állatok segítsége nélkül, köteleket húzva juttathatták a Húsvét-sziget rejtélyes szobrait majdani helyükre az őslakosok – derült ki a kísérletekből."
http://mult-kor.hu/20121031_jarhattak_a_husvetsziget_szobrai
Elsőre nem értettem ezt az időjárást, aztán rájöttem, hogy a Kászim napra gondolsz. Ez is az akciórádiusz egyik alapköve, de csak abban az esetben játszott szerepet, ha 'Sztambulból vonultak fel, a 15 éves háborútól már egyre gyakoribbá vált a belgrádi telelés, így a következő évben már időben kezdhették a hadjáratokat. Csak mire ez a módszer kifejlődött beállt az erőegyensúly a két birodalom között, sőt már elkezdett a hbs-ok javára billenni a mérleg nyelve...
Meg kellene már nézni egy ilyen tankönyvet, mert így elsőre rémísztő dolgok vannak benne :(
Ez még rosszabb, épül a feudális/Horthy cseléd Mo. minden fronton.
http://index.hu/tech/2012/10/27/uton_a_digitalis_irastudatlansag_fele/
Időjárás/éghajlat is fontos, de ez már nagyon elvont lenne ehhez a kerettantervhez :)
Az viszont szép gondolatmenet, hogy a politikai szabadságjogok kiterjesztése utat nyitott a diktatúrák felé :)
Ez van, ha nem a szakmai felkészültség, hanem a pártállás szerint választják ki a szerzőket és írják a történelmünket, ez volt '90 előtt is, aztán azt hittük, hogy azok az idők már elmúltak...
Szocdemeket kihagyni a '45 előtti történelmünkből kb. olyan mint a reformkort kihagyni 1848 előttről...
Mondjuk a cikk szerzője sincs a topon, Perjés akciórádiusz elmélete erősen vitatott manapság, de az tény, hogy nem csak mi, hanem a Hbs. birodalom és számos egyéb közreműködő állam kellett a török feltartóztatásához.
Téged bizonyára baromira nem zavar, hogy köszönő viszonyban sincs a valósággal. Mit számítanak a tények, biztos a hülye liberálisok találták ki a múltat. :)
pfúú, de nem tetszhet ez a kerettanterv a liberálisoknak... Még a végén megint költözni akarnak majd...
"A Történelemtanárok Egyesülete szerint a tananyag ideológiailag és világnézetileg egyoldalú, és bár a fejlesztendő kompetenciák között kiemelkedő szerepet kap a kritikai gondolkodás fejlesztése, ezzel szöges ellentétben áll, hogy az öntudatos állampolgárrá nevelés, a szociális érzékenység, a demokratikus értékek és intézmények tisztelete nem, vagy alig jelenik meg a konkrét történeti anyag célkijelöléseinél. Ezzel szemben a nemzethez (annak vezetőihez) kritikátlanul hű alattvaló képe, áldozatvállalásának szükségessége hangsúlyos. A magyar történelem egyoldalú, nagyon is kritikátlan és elfogult megszépítése több ponton tapasztalható, mintha a szerzők nem ismernék Szekfű, Bibó, Szűcs Jenő és mások ezzel kapcsolatos intelmeit.
Kimaradt választójog, pozitív Horthy-korszak
A történelemtanárok szerint anakronisztikus, hogy például a török kor vagy a Rákóczi-szabadságharc esetében, vagyis a nemzetté válás előtt nemzeti összefogást említ a kerettanterv a társadalmi, nemes-jobbágy vagy felekezeti összefogás helyett. Az 5–8. osztályosok számára készült, valamint a középiskolai anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika, ugyanakkor hiányoznak például a szabadságjogokra történő utalások.
A dualizmus korának tárgyalásánál, bár szükségesnek tartják annak felismertetését, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ággá vált, nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus (6% választó) mint a kor egyik alapproblémája, ahogy a szociális feszültségek, a szociálpolitika, az uradalmi cseléd fogalma vagy a demokratikus követeléseket megfogalmazó ellenzék sem. A hazai szociáldemokrata párt csak 1945 után bukkan fel az anyagban, ugyanezek a hiányok mutatkoznak a Horthy-kor esetében is, melynek egyoldalúan pozitív beállítását sugallja a tanterv mindkét gimnáziumi anyagban.
Emellett a tananyagban sehol nem szerepel az általános választójog fogalma, a 7–12. évfolyamon igen bő tantervben csak egy helyen történik rá közvetett, homályos utalás, ott is negatív szövegkörnyezetben, meglepő módon egyenesen ebből eredeztetve a szélsőségeket: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.”
A rendszerváltás előzményeként kizárólag a lakitelki találkozó jelenik meg, és nincs szó sem a szamizdat irodalomról, sem a monori találkozóról, vagy a Társadalmi szerződésről.
Egyes esetekben konkrét tévedéseket, vitatható állításokat tartalmaz a kerettanterv: ilyen például az, hogy a török terjeszkedés megállítását Magyarországnak tulajdonítja, holott a török birodalom terjeszkedésének hatósugara valójában eddig – pontosabban Bécsig ért."
http://hvg.hu/itthon/20121026_Avitt_szakmaiatlan_kiakadtak_a_tortenelem
Vajon ki hordta össze a kerettantervbe ezt a sok okosságot? Hihetetlen.
" "Véletlenül sikerült egy olyan képet csinálnom, amely bejárta a világot és a forradalom jelképévé vált. Megláttam egy komoly tekintetű, szép lányt [...] zubbonyban, orosz géppisztollyal a vállán, akit rávettem, hogy néhány képet készíthessek róla" - így emlékezett vissza a dán Vagn Hansen neves koppenhágai fotóriporter egyik leghíresebb képének születésére, amit Budapesten készített ötvenhat évvel ezelőtt, 1956 októberében. (forrás: hirszerzo.hu)
Henning Schultz Koppenhágában élő nyugdíjas földrajztudós, 2006 novemberében kutatóként kereste fel a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárát, hogy kiderítse ki volt ez a "címlaplány". (Erikát annak idején Dániában barátaival így nevezték.) Magyar forrásból semmit nem tudott meg, jóllehet kérésére a fotót közzé tette a Magyar Nemzet és a Miniszterelnökség 1956-tal foglalkozó honlapja is. Rábukkant azonban egy újságcikkre az egyik vezető dán lap, a Berlingske Tidende 1981. november 14-i számában "A hős Erika halott" címmel, amelyben egy Dániában élő 56-os menekült, Árki József szolgáltatott hitelesnek tűnő adatokat: elmondta, hogy a forradalom idején 15 éves leány vele együtt járt szakácsiskolába, s a Béke Hotelben dolgozott. Erika - akinek vezetéknevét az emlékező nem említette - egy nála 3-4 évvel idősebb barátja oldalán került a felkelők közé. November 4-e után vöröskereszteseknek segített a sebesülteket menteni, s a fehér köpenyben dolgozó lányt munkája közben egy szovjet géppisztolyból halálos lövés érte. (forrás: fotomuveszet.com)"
http://maimanohaz.blog.hu/2012/10/23/vagn_hansen_billed_bladet_1956
"A Kádár-rendszer vezetőinek elemi érdeke volt, hogy a fővárosiakat semmi se emlékeztesse 1956-ra. A forradalom alatt megkárosodott épületeket a lehető leghamarabb renoválták, a szovjet roncsokat eltakarították, az utcaköveket újra helyükre tették. A város ma szinte már semmi nyomát nem hordozza a harcoknak, de archívumokban megtalálhatók a képek, amik az akkori Budapestet mutatják be."
Én nem is hallottam róla eddig, bár ez az időszak amúgy is kimaradt nekem az egyetemen, azóta azért igyekszem pótolni, de kevés az igazán jó irodalom.
Egyedül 1919 hadtörténelme van jól feldolgozva, arról egy rakás komoly tanulmány és cikk elérhető a neten.
Én is láttam már többször, de igazi alapmű, nem lehet megunni :)
10perc múlva Sára rendezésében Krónika dokumentum film Duna World 1982
ugyan láttam már vagy 2szer végig is.
