Mely napig kell a részvényt birtokolni, hogy osztalékot kaphasson az a befektető?
Mely napig kell a részvényt birtokolni, hogy osztalékot kaphasson az a befektető?
Nyereséggel, magasabb bevétellel zárta 2012-t a Magyar Telekom
http://stockportal.hu/index.php/nyereseggel-magasabb-bevetellel-zarta-2012-t-a-magyar-telekom/
utolsó oldalon láttam, hogy csökkent
eredménytarcsi nőtt 36-ról 34-re
oszti sztem 44-46 közt
de 50 is jó ))
eredménytartalék és saját tőke csökkent :) szép számok
2012. negyedik negyedéves eredmények - A bevétel célkitűzésünket túlteljesítettük, az EBITDA a megcélzott sáv optimistább részébe esik
http://client.bet.hu/newkibdata/113302424/2012_negyedik_negyedeves_eredmenyek.pdf
lehet, nekem a 355 pakk fele még meg van
izguljon aki ma vette ))
az beszédes általában :)
Már tényleg nem kell sokat várni az eredményre,gondolom ezért ment ma az eszetlenkedés a fórumba....nagy a feszkó,én csak az árfolyamra figyelek.....
42-44 akár még reális is lehet sztem
de legyen 40
nem is ez az érdekes, hanem hogy mit vetít a főnök a jövőre vonatkozóan
Ez valoban igaz lehet, de ettol csokkenes lehet az osztalekban. Ugyanakkor nekem a 40 Ft-os osztalekhozam sem alacsony ilyen arfolyam mellett (3-4 hora kb. 9%).
Nos, a legfontosabb szempont nem hangzott el: a német nagytulajnak szüksége van pénzre, és a legegyszerűbb pénzkivétel a cégből az osztalék felvétele. Régen is ez volt a németek politikája (a pénzbőség idején), most is ez lesz, mivel a szükség (is) efelé hajt.
Egyébként: ha a nemétek nem pénzszivattyúnak tartanák a MTEL-t, hanem korábban (2000 és 2008 között) költöttek volna fejlesztésekre, profilbővítésre, akkor nem itt tanyázna az árfolyam, hanem valahol 1000-1200 forint környékén.
Magyar Telekom prognózis: a magenta ötven árnyalata?
2013. február 27.
Csütörtök hajnalban jelenik meg a Magyar Telekom negyedik negyedéves jelentése. Az európai telekommunikációs szektorban látott tendenciák láttán az elemzői konszenzus nem csupán a pénzügyi eredmények, hanem az osztalékvárakozások kapcsán is jelentős szórást mutat.
Várakozásaink
A bevételek 161,6 milliárd forintot érhettek el a negyedik negyedévben, ami 1,3%-os növekedésnek felelne meg éves bázison. A vezetékes üzletág lemorzsolódását csak részben kompenzálták a mobilbevételek, illetve az energiaszegmens felfutása. A számok nyelvére lefordítva: a tavalyi negyedik negyedéves 2,9 milliárd forintos többlet ezúttal 9,8 milliárdra rúghatott a szezonális tényezők miatt.
Ha ezzel az egyszeri tétellel nem számolunk, akkor a bevétel 3%-os visszaesést mutatna a fokozatos bevétel-eróziónak köszönhetően.
Az egyszeri tételek nélkül számított EBITDA tekintetében is hasonló folyamatokra számítunk: az éves bázison 4,4%-os visszaesés megfelelne a vállalat saját prognózisainak. Kiesést okoz a negyedik negyedévben elszámolt 4 milliárd forintnyi szektoradó, valamint a korábban megkezdett belső átalakítások 6 milliárd forintos költsége (500 dolgozó év végi elbocsátása).
Ennek eredményeként a nettó profit 0,9 milliárd forint körül alakulhat, ami látványosan felülmúlja az előző év azonos időszakában elért 40 milliárd forintos veszteséget (bár abban egyszeri tételek is szerepet játszottak).
Osztalék: elkerülhető a vágás?
A mi olvasatunk szerint a tavalyi év eredményéből kifizethető az 50 forintos osztalék. A piac megosztott, sokan csak 40-45 forint közötti értékkel számolnak. Lássuk a pro-és kontra érveket:
Maradhat, mert…
· A 2012-es eredménye alapján részvényenként 30 forintos szabad cash flow várható – ne felejtsük azonban a DOJ/SEC büntetés 22 milliárd forintot vitt el, ami azt jelenti, hogy a cégnek a szabad készpénzállományból kellene kipótolnia az összeget.
· 2013-ban és 2014-ben már elérhető lehet az 50 forintos szint, így többet ártana, mint használna a részvény megítélésének, ha egy év alatt levágnák, majd ismét emelnék az osztalékot.
· A befektetők számára vonzóvá teheti a részvényt a menedzsment, ha a közép-európai régióban végbemenő osztalékcsökkentési hullámba nem kapcsolódik be a cég.
· 50 forintos osztalék kifizetésével sem növekedne az eladósodottság 40% fölé.
· 2012-ben a vállalat 11 milliárd forintot fizetett egy 15 éves frekvencia használati engedélyért, ami 2013 februárjában megsemmisítésre került. A cég tájékoztatása szerint ez az összeg már idén visszaírásra kerülhet – részvényenként 10 forint pluszt jelent ez az összeg.
Csökkenjen, mert…
· A telekommunikációs szektorban Európa-szerte csökkentették vagy éppen szüneteltetik az osztalékfizetést (pl. Telefonica, France Telecom, Deutsche Telekom, KPN).
· A közép-európai régióban a lengyel TPSA két lépésben harmadára, a cseh SPTT pedig negyedével csökkentette a tavalyi év után fizetendő osztalékot.
· A magyar kormány várhatóan újabb bevételekre kíván szert tenni, hogy kikerülhessünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek érdekében megemelheti a szektoradókat, ami a Magyar Telekomra is újabb terheket rakhat. Az extra adó és a magas osztalékszint együttese veszélyeztetheti a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetet.
· Tőkeberuházáshoz szükséges összegek felszabadítására van szükség. Idén a MTELEKOM részt kíván venni egy frekvenciatenderen, ami az LTE/4G-s hálózat kiépítéséhez elengedhetetlen. Továbbá az 1800 MHz-es frekvencia használati jog 2014-ben lejár, amit meg kellene hosszabbítani – ennek költségei egyelőre nem ismertek.
· Az osztalékvágás vélhetően negatívan befolyásolná a részvényárat, ami viszont felélesztheti a Deutsche Telekom Magyar Telekomot érintő kivásárlási spekulációit – ezzel támaszt nyújtana egy eső részvényárnak.
Árazás, jövőkép
Az 5 és 10 éves magyar állampapírhozamok év végi mélypontjai ellenére még mindig nyomás alatt van a részvény. A negatívumok enyhülésével – negyedik mobilszolgáltató, telekommunikációs adó, osztalék körüli bizonytalanságok – újra szárnyra kaphat az árfolyam.
Reálisan nézve a dolgokat a negyedik mobilszolgáltató elindulására egyre kevesebb az esély.
Az E-útdíj tender újbóli meghirdetésével a társaságnak lehetősége van indirekt módón résztvevővé válni.
A telekommunikációs adó brüsszeli felülvizsgálata még legalább 1-1,5 évet igénybe vehet, de indikációként szolgálhat az MTELEKOM számára a spanyolokkal és franciákkal szembeni döntés, amit az Európai Bíróság a közeljövőben hirdethet ki
Kapcsolat:
Kuti Ákos, vezető elemző
