Namost, nem bírnám, ha azt gondolnád, hogy régebben pazaltam, azért volt több fogyasztási cikk számlánk. Tök moderátó és hitelünk sincs semmilyen. Most NEM VESZÜNK tizedét sem, legatyásodtunk:)

Továbbá munkamániás vagyok, mióta eszemet tudom. Egy-két éve érek csak rá fórumokra írogatni, agytornaként, mióta nem megy olyan jól a cégünknek, teljesen kívülálló okok miatt.

Ezt most nem azért írtam le, hogy fényezzem magam, hanem azért, mert nagyon sokan így vannak a környezetünkbeli ún. "középosztályosok".

A kínálat csökkenése nem szükségszerűen veri fel az árakat, adott esetben éppen azért csökken a kínálat, mert annyira lemegy az ár, hogy már megszűnik a verseny, illetve annak az értelme, illetve, már senki sem tud piacra lépni.

A kereslet-kínálatnak általában egyensúlyban kell lennie, mert az az egészséges, hiszen ha egyensúlyban van, akkor nincs túltermelés, és pocsékolás. Ha a kerelet nagyobb, mint a kínálat, akkor hiány lesz és valószínűleg áremelkedés (lásd élelmiszerek ára nemzetközileg), ha a kínálat nagyobb, akkor sem szükségszerű a verseny (vö kartell), ugyanakkor valószínű a pocsékolás és a pazarlás. EZ utóbbi volt a fogyasztói társadalom, a teljesen öncélú gyártás, amire a hitelezésből teremtettek fedezetet, hogy minden hülyeséget megvegyenek az emberek, HOGY ÚGY ÉREZZÉK, MINDEN "INGYEN VAN", ALIG KELL ÉRTE FIZETNI (hitelezés!).

Ezért is dől most össze a rendszer, hiszen ahogy nincs hitelezés (nemzetközileg továbbra is) úgy derül ki, hogy a hitelből épített gyárak nem tudnak termelni, mert nem tudják eladni a terméket, és a fogyasztók sem tudnak vásárolni, mert ha ki kellene fizetni az árut, akkor ránéznek a cédulára és lehülyézik az eladót, hogy az nem ér annyit.

De mindennek az inflációhoz pont semmi köze nincs :)

Pedig egyszerű: Pont arról van szó, amit én írtam. ENNEK SEMMI KÖZE AZ INFLÁCIÓHOZ, ez egyszerű ÁREMELKEDÉS, ÁRDRÁGULÁS. Sőt ha emlékszel, annak idején erre mondtam neked, hogy erre való a helyi kommunális adó, amivel a helyi fejlesztéseket meg kell tudni oldani, mert az erre van kitalálva.

De értelemszerűen azt is beláthatod, hogy azért, mert nálatok növekednek a költségek, attól még máshol akár csökkenhetnek is, vagyis ennek a pénzhez és az inflációhoz nincs köze.

Amiről te beszélsz, azok a megélhetési költségek.

"Ami az infláció csökkenése irányába hat, az a fizetőképes kereslet csökkenése, továbbá azt sem lehet mondani, hogy a kínálat csökkenne, látván az üres boltokat, mármint a vevőüres boltokat. Tehát ez sem gerjeszti az inflációt, sőt."

Ezt a mondatot én sem értem. Bocs, hogy írtam. Amit írni akartam: simán a kínálat csökkenése is felveri az árakat, ez a kínálati infláció. De a kínálat nem tudhat úgy csökkenni, ha arra a kínálatra nincs kereslet, kvázi üresek a boltok. Vagyis a kínálat csökkenését, vagy növekedését csak a kereslettel való összevetésben lehet értelmezni. Így talán érthetőbb:)

Igen, a csökkenő lakás/házárak kompenzálják az azzal járó szolgáltatások igénybevétele árának növekedését.

Ezzel az árdrágulással azonban, vannak gondjaim.

Pl.: vízdíj. Nálunk a vízdíj többek között azért is drágul, mert rövid idő alatt megkétszereződött a falu lakossága, kesebb víz jut egy főre, ezt is pótlólagos beruházásokkal lehet biztosítani. Ez egyben keresleti és kínálati infláció is, ha jól látom.

Hogy van ez? Ez nem egy költői kérdés, mely az én mondandómat erősíti. Tényleg nem tudom ,hogy van ez a vízdíjjal.

Ezt a mondatot viszont kiemelném:

"Az is érdekes, hogy megfigyeltem a környezetemben, hogy az is visszafogja a költekezést, akinek telne rá. (Épp most szortíroztam/dobtam ki az eltett fogyasztói számláinkat. 2007-es, 2008-as dögivel volt, aztán ahogy haladtam előre az időben, egyre kevesebb lett:)"

Tehát még egyszer: ma már nem divat a költekezés, avagy a pazarlás, és az emberek VÉGRE KÉTSZER is meggondolják, hogy megvesznek-e valamit. Csökkenj a "vásárloj" fogyasztói társadalom fénye, de vajon ez probléma? Nem, ez nem probléma, sőt végre nem pocsékolunk, pazarlunk és végre nem ettől várják az emberek a boldogságot. EZÉRT nem pazarol már az sem, akinek van, mert végre NEM KELL MÁR MUTOGATNI, mert annak lejárt az ideje.

"A 300 feletti eur, na, az tényleg hatott."

Elmúlt, és mégsem történt semmi. Mert valójában nincs ennek jelentősége a mindennapi életre, illetve olyan kevés, hogy észre sem lehet venni. Annak, hogy 2002-2010 között az állam hogyan pazarolt és micsoda pénzek folytak ki ADÓSSÁGBÓL, annak van, mivel ennek a visszaszorítása után mindenki érzi a pénz hiányát.

A kérdés csak az, hogy vajon van-e értelme visszasírni az eladósodásból létrejött látszatjólétet, vagy fel kell ismerni, hogy sajnos amig a számlát vissza nem fizetjük, addig rosszabbul élhetünk, mint a nagy liberálkommunista pazarlás ELŐTT, hiszen kevesebb pénzünk lesz, amit ÁLLAMILAG elkölthetünk.

Most a valóságot látjátok, akkor a hazugság volt mindenki szeme előtt, elhitték az emberek, hogy munka nélkül is úri módon pocsékolhat mindenki, most meg nagyon sokaknak nehéz felfogni, hogy dolgozni kell.

"Az ismert, hogy az infláció egyik oka a pénzmennyiség nagymértékű növekedése. Ennek egy egyszerű módja a pénznyomtatás. Ilyen most nincs Magyarországon. Tehát nem is ez okozza az inflációt."

MAGYARÁN SZÓLVA NINCS OLYAN INFLÁCIÓ, AMIT A JEGYBANK BEFOLYÁSOLNI TUDNA, ERGO AZ ÚGYNEVEZETT INFLÁCIÓRA HIVATKOZNI JEGYBANKI POLITIKAKÉNT ŐRÜLTSÉG!

"Itt más reálgazdasági tényezők okozzák. Ezekre a reálgazdasági tényezőkre a legnagyobb hatást a mindenkori gazdaságpolitika gyakorolja."

De nem mindegy, hogy árváltozás van, amitől nehezebbé válik a megélhetés, vagy hogy azt mondjuk, hogy felhigítják a pénzt és elinflálják ÉS EZÉRT nehezebb a megélhetés.

"Ami az infláció csökkenése irányába hat, az a fizetőképes kereslet csökkenése, továbbá azt sem lehet mondani, hogy a kínálat csökkenne, látván az üres boltokat, mármint a vevőüres boltokat. Tehát ez sem gerjeszti az inflációt, sőt."

Ezt a mondatot egyáltalán nem értem. MI köze az infációnak a kínálat csökkenéséhez, vagy a fogyasztáshoz? Megmondjam? EZT hitették el veletek a liberálkommunista közgazdaságtannal, azt, hogy a FOGYASZTÁSHOZ van köze az inflációnak! Annyira a fogyasztás bűvöletében éltek, hogy azt hiszitek, ha nő a fogyasztás (vö: hitelezzenek már a bankok!), akkor nő a gazdaság, és ha nő a fogyasztás, akkor több a költhető pénz, tehát nyilván kisebb az infláció, mert növekszik az elkölthető pénz. PONT FORDÍTVA van hosszú távon.

Egyszerűen arról van szó, hogy egy kapitalizmusban élünk, amiben MINDENNEK ÁRA VAN és pusztán abból, hogy ezek az árak változnak, nem következik a FIZETŐESZKÖZRE NÉZVE SEMMI SEM. Ha drágul a megélhetés (->amit tévesen inflációnak neveznek) annak nincs köze az inflációhoz (->pénzromlás).

"A forinterősödés is ide tartozik. Külkereskedelmi hiány sem szól bele, sőt."

Könyörgöm, mi köze a forint árfolyamának az infláció mértékéhez? Tuladjonképpen az égvilágon semmi, és egy normális belső piacú országban valójában alig kellene beletartoznia az árfolyamhatásnak. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy úgy van ÁLLÍTÓLAG 6% feletti infláció, hogy az elmúlt egy évben 10%-ot erősödött a forint. Tessék már észrevenni, hogy nincs közüttük ok-okozati kapcsolat.

"A végén még én is oda jutok, hogy nincs is infláció:)"

:) Hallelúja :)

"Ebben kiváló, ahelyett, hogy a közvetlen adókat hatékonyabban gyűjtené be és annak nagy részét nem az egyének, hanem a köz felvirágoztatására fordítaná."

A hatékonyság pont javul és ez jó. Hasonlóképpen szeretné a közt felvirágoztatni, csak ha megkötik azzal, hogy 3% alatt kell lenni a hiánynak ÚGY lennie, hogy közben lenyomják a GDP értékét hasraütve, akkor úgy kényszerítenek adónövelésre, hogy valójában annak semmi alapja nincs, hiszen az adóbevételek összességében A GDP CSÖKKENÉS ELLENÉRE ÖSSZESSÉGÉBEN NÖVEKEDTEK.

Ide vezetett az előző hazugságok halmaza, oda, hogy tényleg elhiszik az emberek, hogy a növekvő GDP növekvő elkölthető pénzt jelent, és több adóbevételt és ezért hiszik azt, hogy a csökkenő GDP csökkenő jövedelmeket és adóbevételt jelent.

Pedig mára, egy olyan nyitott kis országban, mint Magyarország, ezek az értékek teljességgel elváltak egymástól és igazából semmiféle korelláció nincs közöttük. Mondjuk példának okáért jövőre beindul a Mercedes II, beindul az Audi új üzeme és ezek mondjuk 1-1,5%-ot (évi 4-500 milliárd HUF) értéket hozzáadnak a GDP-hez. Ez mind szép és jó, csak ezekből például a költségvetés pontosan közel nullát fog adótartamban látni, hiszen ezek a pénzek ÁTFOLYNAK rajtunk, mert ezek csak az itt előállított, DE NEM ITT ADÓZÓ termékeket jelentik.

Namármost, pont így igaz az, hogy amikor a Suzuki csökkenti a kibocsájtását, vagy a Nokia, az GDP-ben akár 1-1,5% is lehet ÚGY, hogy adóbevételben pontosan zéró veszteséget jelent azért, mivel ezek eddig sem itt adóztak.

De ez már túlmutat az infláció kérdésén :)

Margaretta: Pont erre utaltam. Hol van ebben a kosárban magának az ingatlannak az ára, azaz hol van az, hogy mennyiért vehetsz meg egy X milliós lakást, avagy mennyiért bérelheted azt?

PONT EZT MONDOM, hogy a fenti számok esetében ÁRAKRÓL beszélhetünk, DE NEM inflációról. EZEK a szolgáltatások ugyanis nem azért drágulnak, mert romlik a pénz, hanem például azért, mert nő a megélhetési költség. De nem azért kell többet fizetni, mert romlik a pénz, márpedig az infláció azt jelentené, hogy AZÉRT kell több pénzt fizetni, MERT A PÉNZ VESZÍTI EL AZ ÉRTÉKÉT.

Magyarán a lakhatás egyáltalán nem szerepel a kosárban és az teljességgel önkényes. Ha ebbe beleteszed a LAKHATÁS árát is, akkor az az összes áremelkedést önmagában eliminálja.

Mint írtam, ha az infláció pénzromlást jelentene, akkor hogyha ugyanazzal a pénzzel kimész Bécsbe a kávéházba (hogy a klasszikust idézzem), akkor kevesebb kávét ihatnál. De ha Bécsben ugyanannyi kávét ihatsz, akkor nem a pénz értéke romlik (infláció), hanem a megélhetési költségek drágulnak.

És mig az első ellen lehetne (illetve van) értelme a Jegybanknak tennie, mert az a dolga, az utóbbival szemben semmi dolga nincs a Jegybanknak és semmit sem tehet ellene.

Most őszintén és józan paraszti ésszel tessék már belegondolni, hogy mely jegybanki tevékenység lenne az, amellyel a fenti ÁRDRÁGULÁSOKAT ki lehetne védeni?! És úgy egyáltalán, miért lenne jegybanki feladat az ÁRDRÁGULÁST kivédeni?! Őrültség a "határokon megállítjuk a begyűrűzést gondolatmenet" ha azt inflációnak nevezzük el.

Ahogy a blogban kifejtettem. Valójában nincs infláció, az csak azért kimutatható, mert egy olyan szűk kosarat tesznek az orrunk alá, amelynek alapján pénzromlást akarnak vízionálni, miközben az csak árdrágulást jelent.

a döglött kutya ott van elásva, hogy a kormány gazd polja infláció gerjesztő, erre az mnb mivel elsődleges célja az infla tartása nehezen reagálhat komoly kamatcsökkentéssel. Persze ha célja a saját hitelességének a megőrzése.

A másik fele pedig, hogy az állampapírjaink árazása is csak az utóbbi időben tett lehetővé kamatcsökkentést. Pl idén januárban hogyan vágtak volna a kamaton mikor éppen IMF, unortodox, hitelességi és egyéb pánik volt nálunk jó magas hozamokkal?

Most azon el lehet vitatkozni, hogy imf megállapodás előtt célszerű e ez a kamatvágási sorozat kihasználva a jó hangulatot a világban, akár ilyen mértékben talán bele is fér. Nyugodtabb lenne a szitu ha imf mellett tennénk ezt. De hát forradalom van.

Szerintem azért "illik" ócsárolni egy kicsit, mivel a kamatemeléssel nem tudják befolyásolni az inflációt, de Simor András úgy tesz, mintha tudná. Ahogy helyesen rámutattál, az MNB-nek kevés eszköze van az infláció befolyásolására, sokkal inkább a kormány kezében van az infláció, az MNB pedig a kamatemelésekkel a gazdasági növekedés ellen hatott akkor, amikor a kormány mindent megtett, hogy fenntartható pályára állítsa az államháztartási folyamatokat.

Össze sem lehet hasonlítani azzal, ami történt pl. Járai idején, amikor azért kellett magasra emelni a jegybanki kamatot, mivel az államháztartási hiányok 6-10%-ot ostromolták évente, azaz a magyar kormány irdatlan pénzeket nyomott ki a gazdaságba hitelből.

Jön majd AT aztán kigyomlálja innen az ilyen liberálbolsevik eszmefuttatásokat. :)

Asszem ez a hsz-ed törölve lesz:)

Azért mert az mnb-t még nem Viktor irányítja illetve nem teljesen, ha majd azt is ő fogja, akkor majd rá kell kenni az EU-ra, vagy IMF-re, esetleg Afganisztánra ha vmi bal****kodás van. :) A lényeg az, hogy az unortodox dolgok működnek , de az egész világ egy fos ezen kívül , ez a kommunikációs koncepció, ja meg a szabadságharc. :) Hülyeség.

Nem is értem, hogy ebben a témában miért az mnb kamatpolitikáját kell ócsárolni, mikor az inflációs hatások közül csak nagyon kevés van a kezében, a kormány kezében viszont ennél jóval több.

Hitelezés témaköre elég összetett:

egyrészt hatna rá a jegybanki csökkentés pozitívan , de van egy banki vörösterror ami ezt kioltja legalábbis nem jó hatással van rá. Pont ma olvastam, hogy a banki forráskivonásban régióban abszolut csúcstartók vagyunk (milyen meglepő) EU-ban pedig a spanyolokkal vagyunk holtversenyben. Ehhez csak gratulálni lehet.

Tehát a növekedés oldalról ez nem túl jó hír. Inflációt sem gerjeszt a nagy hitelkiáramlás (hiszen vergődik a hitelezés), pedig az lenne a kisebb baj, az fogyasztással beruházással járna. Viszont Infláció oldalról hiába csökken a fogyasztás, hiába stagnálnak a beruházások ha emelik a fogyasztást terhelő adókat, és különadókat hárítanak át az emeli az inflációt.

Önmagában az, hogy nő az infláció még kedvező is lehetne ebben a környezetben, ha ez mellé növekedés ösztönzőket tennénk be , jó sokat.

De úgy, hogy az inflát megemeljük, hogy elinfláljuk az adósságot aminek egy jelentős része deviza tehát azt nem tudjuk elinflálni, és közben magunkat tökön lőjjük növekedési oldalról mert szabadságharc van, és kiszámíthatatlanság, ilyen vörös terror jellegell , ez így gázos.

Határeset , hogy ebből még a fal előtt fél méterrel fordulunk , vagy fejjel törjük át a falat. :) És nem csak rajtunk múlik hanem a külső környezeten is, tehát nem csak a saját kezünkben van a sorsunk.

Az előállított termékekben magas az import arány, amin keresztül az árak beszivárognak a határainkon belülre. Ezt kamatemeléssel nem tudja megállítani a jegybank a határoknál, viszont a kamatemelés keresletet teremt a forintra, ami erősíti a forint árfolyamát, aminek következtében az import olcsóbbá válik, de ez a magyarországi termelés azaz a növekedés ellen hat, hiszen a magyar termelést az import pótolja.

A reálbérnövekedés és az adóemelések gerjesztik az árak emelkedését, mindaddig amíg a bázishatásból ki nem árazódnak.

A kereslet és kínálat alakulása nem annyira van hatással szerintem, hiszen a kereslet kielégítését, a hiányzó mennyiségeket importból lehet pótolni, ami az árakat továbbra is alacsonyan tartja, kivéve, ha pl. olyan aszály van, mint idén, ami miatt az élelmiszer árak világszerte növekedtek. Ezt viszont megint nem lehet kamatemeléssel a határon megállítani.

Az adókat hiába emelik, ha egyre kevesebb folyik be.

Kevesebbet költünk, különösen azok cikkekre, amiknek az ára jobban megemelkedett. Pl.: a benzinkutak forgalma legalább 20%-ot esett. Az is érdekes, hogy megfigyeltem a környezetemben, hogy az is visszafogja a költekezést, akinek telne rá. (Épp most szortíroztam/dobtam ki az eltett fogyasztói számláinkat. 2007-es, 2008-as dögivel volt, aztán ahogy haladtam előre az időben, egyre kevesebb lett:)

A különadók áthárítását, bár én sem nézem jó szemmel, de egyenlőre egyezres nagyságrendű havonta, szerintem ez nem nagy tétel.

A hitelállomány még mindig magas ugyan, de a hitelezés visszaszorult. A hitelállomány tavaly és tavalyelőtt is magas volt.

Sőt a víz-, gáz- és villanyszámlánkat már jópár évvel ezelőtt is brutálnak tartottam.

A 300 feletti eur, na, az tényleg hatott.

Csak ezt pár gondolatot bírtam még ebben a témában írni.

Szóval ezek úgy nagyjából mint a növekedés ellen, de az infláció emelkedés irányában hatnak.

Hozzáadom még a bankok vörösterrorját ami jót tesz a hitelezési hajlandóságnak.

Az exportunk nem dübörögne olyan gazdasági visszesés lenne magas infláció mellett, hogy ihajcsuhaj. Így is határeset.

Még mindig jól kijöhetünk ebből, de van egy 19-re lapot jellege a koncepciónak.

A fogyasztás bővülése biztos nem játszott szerepet az inflációnk emelkedésében, sajnos, pedig ha attól ment volna ez örömteli lenne.

Teljesség igénye nélkül: fogyasztást terhelő adók emelése, áfa, jövedéki adó, különadók áthárításának hatásai: telefonálásra, bankolásra, gyógyszerekre tankolásra, élelmiszerekre, aprócikkekre stb stb szóval úgy mindenre, Ft gyengülés, külső hatásként nyersanyagok, mezőgazdasági termények árainak emelkedése . Aztán a jegybanki alapkamat kérdése kontra hitelezés összefüggései.