Re: nincs cím

Ezt a mondatot viszont kiemelném:

"Az is érdekes, hogy megfigyeltem a környezetemben, hogy az is visszafogja a költekezést, akinek telne rá. (Épp most szortíroztam/dobtam ki az eltett fogyasztói számláinkat. 2007-es, 2008-as dögivel volt, aztán ahogy haladtam előre az időben, egyre kevesebb lett:)"

Tehát még egyszer: ma már nem divat a költekezés, avagy a pazarlás, és az emberek VÉGRE KÉTSZER is meggondolják, hogy megvesznek-e valamit. Csökkenj a "vásárloj" fogyasztói társadalom fénye, de vajon ez probléma? Nem, ez nem probléma, sőt végre nem pocsékolunk, pazarlunk és végre nem ettől várják az emberek a boldogságot. EZÉRT nem pazarol már az sem, akinek van, mert végre NEM KELL MÁR MUTOGATNI, mert annak lejárt az ideje.

"A 300 feletti eur, na, az tényleg hatott."

Elmúlt, és mégsem történt semmi. Mert valójában nincs ennek jelentősége a mindennapi életre, illetve olyan kevés, hogy észre sem lehet venni. Annak, hogy 2002-2010 között az állam hogyan pazarolt és micsoda pénzek folytak ki ADÓSSÁGBÓL, annak van, mivel ennek a visszaszorítása után mindenki érzi a pénz hiányát.

A kérdés csak az, hogy vajon van-e értelme visszasírni az eladósodásból létrejött látszatjólétet, vagy fel kell ismerni, hogy sajnos amig a számlát vissza nem fizetjük, addig rosszabbul élhetünk, mint a nagy liberálkommunista pazarlás ELŐTT, hiszen kevesebb pénzünk lesz, amit ÁLLAMILAG elkölthetünk.

Most a valóságot látjátok, akkor a hazugság volt mindenki szeme előtt, elhitték az emberek, hogy munka nélkül is úri módon pocsékolhat mindenki, most meg nagyon sokaknak nehéz felfogni, hogy dolgozni kell.