Ha cégként tőzsdézel, a nyereség után 10/19 % társasági adó, 16 % osztalékadó és 14% eho (450ezerig) következik, míg a zsebben van a nyerő.
Ha egy vállalkozóként, mint magánember tőzsdézel ezeken az adókon kívül még 16% szja-t is befizethetsz ezek után, ha a cégből kivett osztalékodon játszol. Ha meg a munkabéreddel, akkor még több adót/járulékot fizethetsz.
Jobbnak tűnik cégesen játszani.
De, ha buksz, akkor bukhat a céged, megélhetésed is.
Ez van.
Inkább azt adóztassák, mint a tőzsdei ügyleteket, úgyis elherdálják mint a pénzt, mint a magánkasszák. Az önkéntest jól tennék, ha keményen megadóztatnák, nem azokba kell fektetni.
NEMÁÁÁ!
Már csak az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés hozamának adóztatása hiányzik!
Nincs ötleted, hogy magánemberként mit lehetne csinálni?
Mit tudom én :)
Én eddig is cégként kereskedtem, és most már tisztán látszik, mennyire igazam volt. Ami működik már 23 éve, az működik majd ezután is, a zembereket meg lehet szívatni jobbról-balról.
hogy mit olvasok :)
Kérdéses viszont a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs hatása, hiszen ezzel így összességében a kamatadó 22 százalékra emelkedik. Mint arra lapunk figyelmét Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője külön felhívta: a jelenlegi törvényjavaslat nem tesz kivételt a tartós befektetési (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz), amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt. Vagyis itt lesz most egy 6 százalékos kulcs.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_nyugdijpenzekre_is_adot_vet_ki_a_kormany.556755.html
Tudom, erre írtam, hogy "devizafogadási díj"-nak számolnak el ilyen tételeket, én anno azon borultam ki elsőnek a CIB esetében, amikor még volt deviza hitelem (devizában!), akkor amikor a saját HUF-ról saját CHF-re utaltam volna, akkor is devizautalásként, annak a díjával és annak a fogadási tételével számolták volna el.
Na akkor mondtam nekik, hogy a jó édes anyjukat. És elég szép tételeket lekaszálnak ezeken, nálunk egész komoly tételeket húztak le eddig az EUR "fogadási tétellel" :(
Szerintem aki importál, az hülye, ha nem tart kinn számlát - de ebben számomra semmi új sincs, ez mindig is így volt. Most is van a K&H-nak olyan csomagja, amiben nincs tranzakciós díj, nincs ebben semmi különös, belföldön is kikerülhető ez a díjtétel.
A kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan lehet megoldani, hogy a partner belföldről oda utaljon és az ne legyen drága, erre pedig a válaszod az volt, hogy sehogy.
Más szavakkal azt írtad, hogy a külföldön bonyolított forgalmat érdemes külföldi bankokban folytatni, ami számomra teljesen nyilvánvaló. Köszönöm, erre voltam kíváncsi.
Nem azt veszi le, hanem a pénzt kapótól is a jutalékot, ahogy AT is írta. Ez már régóta így van.
A tranzakciós adót ezen a néven vonja le a számláról és ki is számlázza vállalkozás esetén.
A magánszemélyeknél van belebujtatva a számlacsomagba, ők amiatt nem veszik észre, mint ahogy írtam az előbb.
a tranzi adót veszi le kapásból MKB aztán csak nézel h hova lett a pénz egy része ...
bocs, de szerintem elég egyértelműen leírom a véleményem.
ennek te örülsz? náluk mocskosabb patkányt még keveset láttam az életben!
Képzeld, az MKB ráadásul azt csinálja, ha a devizaszámlánkra utal valaki mondjuk 1000,- EUR-t, akkor 995,- jelenik meg rajta minden további komment nélkül. Vissza kell bogarásznom, hogy mekkora összegű volt a számlám, azt kiegyenlítem, aztán kivonom a számla összegből a kapottat, ez adja a sarcot és azt a bankköltségre teszem.
Ezt általában emiatt inkább csak a könyvelők veszik észre.
Ugyanilyen bujtatottan jelenik meg a magánszemélyek ilyen-olyan számlacsomagjában a tranzakciós adó is. Emiatt asziszik a zemberek, hogy nincs rájuk áthárítva.
Kezdem újra, kicsit szájbarágósabban.
Eddigi helyzet: Én eladok valamit valakinek. Ehhez egy részt külföldről szerzek be. Ennek az árát eddig itthonról fizettem. Eladtam, valamit, a vevő az itthoni számlájáról fizetett ki engem.
Most: A beszállítómat külföldről fizetem, mindenféle vicces adó, és még viccesebb banki jutalékok nélkül. Tőlem ezt a terméket megveszi valaki. De ő is kereskedik külföld felé. Eddig haza utaltatta a pénzt, most nyit egy számlát másutt, és oda utaltatja. Ez a pénz sem jön be magyarországra. És ő - bár mindketten magyar cég vagyunk - a kinti számlájáról fizet ki engem, az én kinti számlámra.
Most már vili?
Főleg a multik szokták előírni az alvállalkozóiknak, hogy EUR-ban számlázzanak, de sajnos egyrészt belföldről utalják, másrészt nem is utalnánk külföldi számlaszámra.
Úgyhogy külön öröm ez Magyarországon, ahol az utaló is egy vagyont fizet az utalásért, de még a fogadónak is felszámítanak "devizafogadási" díjat, egyebekben belföldi számlák között :(
Tehát, akkor még egyszer megkérdezném:
Hogyan veszed rá a magyarországi partnereidet arra, hogy külföldi számlára utaljanak neked? Mert ezek szeirnt pont azt nem látod, hogy a külföldre menő nagy összegű utalások méregdrágák. Én pedig pont ezért kérdeztem rá, nem cukrászdáról beszélek, csak pár több milliós számláról. Egy devizautalás még mindig jóval drágább mint egy forintos. Ezt persze, aki nem cukrász és nem pár ezer forintos számlákkal dolgozik, az tudja.
Azért köszönöm a választ, a lényeg az, hogy aki külföldre tudja szervezni az ügymenetét, annak - minő meglepetés - jobb ha külföldön van számlája, aki pedig multikkal üzletel, akik nem mutyiznak, azok kénytelenek belföldre számlázni, mert ők nem lesznek hajalndóak külföldre utalni.
Ez van.
Egyre gyakoribb, hogy magyarországi vállalkozások EUR-ban számláznak egymásnak.
Emlékszem, hogy minket a győri Audi már 2004-ben megkért erre. Aztán kérték a többiek is sorba.
már volt ilyen, csak lassan 7 éve, illetve 3: elzavartuk az elmebeteget, meg a pislancs imfseggdugaszt. Viktorék maradnak, készülj fel!
Sosem támadtalak 10 sor alatt, és még el is olvasom. 10 sor fölött sem nagyon támadlak, csak megjegyzem, nem olvasom el.
Tudod, az a nagy büdös helyzet, hogy Mo nagyban függ külföldtől. Nem igazán van olyan, ki nem kereskedik kifelé. Adsz és veszel, ez most a helyzet. És ezt eddig a cégek itthoni számláról csinálták, most meg kintiről. Nem okoz nekünk gondot, hogy a vevőm a kinti számlájáról az én kinti számlámra utaljon. És én is a kinti számlámról utalok a külföldi partnereim felé.
Ne egy cukrászdában gondolkodj, kérlek. Azok úgy sem fizetnek sok adót, a sokat a nagy forgalmúak fizetik, azok meg tele vannak külföldi partnerrel oda-vissza alapon.
