És milyen jó forgalommal!
:-)
jól meghúzták :)
Mekkorára hízott az OTP?
Nagy Viktor
2014. május 6. 10:40
Gyakorlatilag nincs OTP gyorsjelentést követő sajtótájékoztató vagy közgyűlés a sztenderd kérdés nélkül: Melyik országban vesz bankot az OTP? A kérdésre pedig Csányi Sándor vagy Bencsik László mosolyával fűszerezve érkezik is a sztenderd válasz: Ott, ahol alacsony az OTP részesedése. Nagyjából tudjuk is, hol kicsi még az OTP, de valójában mekkora az egyes országokban a helyi OTP leánybank? Na, ennek a kérdésnek jártunk most utána.
Vállalatok » Pénzügy
Mekkorára hízott az OTP?
Nagy Viktor
2014. május 6. 10:40
Gyakorlatilag nincs OTP gyorsjelentést követő sajtótájékoztató vagy közgyűlés a sztenderd kérdés nélkül: Melyik országban vesz bankot az OTP? A kérdésre pedig Csányi Sándor vagy Bencsik László mosolyával fűszerezve érkezik is a sztenderd válasz: Ott, ahol alacsony az OTP részesedése. Nagyjából tudjuk is, hol kicsi még az OTP, de valójában mekkora az egyes országokban a helyi OTP leánybank? Na, ennek a kérdésnek jártunk most utána.
Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese és Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója is panelbeszélgetőként vesz részt a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
Kezdőlap • Előadók • Részletes program • Árak • Jelentkezés
Lakást vagy házat venne? Az Otthontérképen több tízezer ajánlat között válogathat szerte az országban. (x)
hirdetés
Az OTP a régiós nagybankokhoz hasonlóan 2001 és 2006 között vásárolt pénzintézeteket a környező országokban, jellemzően kisebb bankok akadtak a horogra, Montenegróban és Bulgáriában sikerült azonban nagyobb bankot venni.
Montenegró
Az OTP 2006 óta van jelen Montenegróban, akkor az ország piacvezető hitelintézetét, a Crnogorska komercijalna bankát vette meg. Az OTP külföldi érdekeltségei közül itt a legmagasabb a részesedése, mérlegfőösszeg és saját tőke alapján is közel a piac ötöde az OTP banké. A nagybankok közé az NLB Montenegrobanka, az Erste és a Société Générale helyi leánybankja tartozik.
Bulgária
Az OTP a bulgáriai privatizációk során 2003-ban vásárolta meg a DSK Bankot, amellyel a bolgár bankpiac egyik legnagyobb szereplője lett az OTP. A mérlegfőösszeg és saját tőke alapján 10 és 13 százalékos részaránnyal az Unicredit Bulbank mögött a második legnagyobb bank Bulgáriában az OTP, amely a lakossági szegmensben kifejezetten erős: a lakossági hitelek 28, a lakossági betétek 15 százaléka van az OTP-nél.
Horvátország
A horvátországi Nova banka 2005 elején került az OTP tulajdonába, de itt nem állt meg a magyar bank: a horvát postabankért is érdeklődött, megszerezni azonban csupán egy kisebb bankot, a Banco Popolare horvát leánybankját sikerült. Azzal együtt az OTP mérlegfőösszeg alapú piaci részesedése közel 4 százalék a több mint 30 szereplős horvát hitelintézeti piacon, mérete jóval elmarad a három nagy, az Unicredit leány Zagrebaèka banka, az Intesa tulajdonában álló Privredna banka Zagreb és az Erste horvát leánybankja mögött, amelyek együttesen több mint a piac felét adják.
Szlovákia
Az OTP első külföldi akvizícióját Szlovákiában hajtotta végre, 2001 decemberében kötötte meg a bank a szlovák IRB adásvételi szerződését. A szlovák OTP jelenleg mérlegfőösszeg alapján 2,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a 28 szereplős szlovák bankpiacon.
Románia
Az OTP a RoBank megvásárlásával 2004-ben lépett be a román bankpiacra és bár az évek során folyamatosan nőtt (2008 óta több mint a duplájára nőtt a mérlegfőösszege), még mindig kicsi a piaci részesedése. Romániában a tavaly végi adatok alapján 40 hitelintézet működött, az OTP kevesebb, mint 2 százalékos részesedésével ezen a piacon kis banknak számít. A nagy játékosok az Erste leánybankja, a BCR közel 17 százalékos és a Société Générale leány BRD 13 százalékos részesedéssel, de az OTP nem csak a 2 nagytól, de a listán következő Banca Transilvaniától, Unicredittől és CEC Banktól is jóval kisebb.
Ukrajna
Az OTP 2006-ban vásárolta meg a Raiffeisen ukrán leánybankját, egészen a válság kitöréséig jó ötletnek is tűnt belépni az ukrán bankpiacra: az ukrán OTP hitelállománya és mérlegfőösszege is több mint duplájára nőtt, a bank stabilan szállította a profitot. A válság elmélyülése azonban hatalmas veszteségekkel járt, és azóta is tart a mérlegalkalmazkodás (a nettó hitel/betét arány 515% volt a csúcson). Mérlegfőösszeg alapján az ukrán OTP 1,5 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a közel 180 szereplős ukrán bankpiacon. A piac legnagyobb szereplői a Privatbank, az Oschadbank és a Ukreximbank, amelyek együtt az ukrán bankpiac harmadát adják.
Szerbia
Az OTP 2005 decemberében a Niska bankát, 2006 márciusában a Zepter bankát, 2006 júliusában a Kulska bankát vásárolta meg, 2007 májusában egyesítették a szerb pénzintézeteket. Az azóta eltelt évek alatt érdemi növekedés nem történt a hitel-, betétállományban és a bank mérlegfőösszegében (viszont tartósan veszteségesen működik a szerb bank), jelenleg mérlegfőösszeg alapon 1,1 százalékos a részesedése a közel 30 szereplős szerb bankpiacon.
Oroszország
Az elképesztő mérető orosz bankpiacon közel 900 hitelintézet versenyez, a legtöbben az ország egy-egy részére, vagy egyes szolgáltatástípusra fókuszálnak. Így van ezzel az OTP is, amely mérlegfőösszeg alapon csupán 0,25 százalékos részesedéssel rendelkezik, viszont kiterjedt ügynökhálózatával igencsak sikeres a fogyasztási hitelek értékesítésében: tavaly 17,8 százalékos részesedést hasított ki az áruhitel piacon, a hitelkártya hiteleknél 3,7 százalékos részesedéssel a hetedik legnagyobb szereplő volt az OTP.
Szóval, mi mennyi?
Montenegróban és Bulgáriában az OTP vezető pénzintézet, a többi országban viszont kis szereplőnek számít, egy-egy résszegmenstől (pl. orosz és ukrán fogyasztási hitelezés) eltekintve semelyik országban nem meghatározó bank az OTP. Ebből a szempontból a külföldi akvizíciók terepe elsősorban Horvátország, Szlovákia, Románia és Szerbia lehet, az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése miatt nem valószínű, hogy az utóbbi két országban vásárolna be az OTP.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/mekkorara_hizott_az_otp.1.198581.html
nem az otp pénze kell, elég, ha az otp-nek olyan ügyfelei vannak kint, akik vagy hadiiparban vagy nyersanyagiparban vannak, vagy újjáépítésben érdekeltek, mert azok a cégek profitálni fognak...
Nem hiszem hogy az oroszoknak az OTP pénze kellene bármilyen háborúhoz.
nem látom, hogy ezt az egészet beárazta volna már a piac...
Ha viszont ügyes az orosz otp, akkor most sok hitelt helyezhet ki, mert a háborúhoz mindig sok pénz kell...
Háború Ukrajnában - Sokat bukhat az OTP
Erős politikai támogatottságú kormány megalakulása, 10-nél nem gyengébb hrivnya/dollár árfolyam, stabilizálódó gazdaság - ezt az alapforgatókönyvet vázolta fel az OTP menedzsmentje március eleji prezentációjában. Alig 2 hónap leforgása alatt azonban sok minden megváltozott, nem nehéz belátni, hogy nagyon nem ebbe az irányba mennek a dolgok Ukrajnában: a hrivnya/dollár árfolyam azért "csak" 11,5 mert az ukrán jegybank durva kamatemeléseket hajtott végre, az ország közel a szétszakadáshoz és éppen háborúba sodródik Oroszországgal. Az alábbiakban azt elemezzük, mi történhet az OTP ukrán leánybankjával.
Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese és Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója is panelbeszélgetőként vesz részt a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/haboru_ukrajnaban_sokat_bukhat_az_otp.1.198532.html
Eddig másfél milliárd, ez valóban nagyon gyenge.
De legalább ne lefelé szivárogna...
annyira zavarba ejtően semmi a forgalom itthon, hogy gyász
Nem volt gyerek akkor még és nem 7 év volt, több, de megérte kivárni.
Inkább élek albiban sok évig olykor mostohább körülmények között, mint eladósodjak 20-35 évre előre egy sz@ros banknak, hogy aztán Damoklész kardja ott lógjon felettem, míg vissza nem fizetem. Mindig úgy neveltek, hogy addig nyújtózkodjak, ameddig a takaró ér, semmivel sem tovább. Ehhez tartom is magam.
Ma sem lehetetlen jobban fizető állást keresni csak a megfelelő helyen kell keresgélni. Ergo pl. nem Békés megyében, hanem Bp-en vagy a Győr-Sopron-Bp tengely mentén, esetleg osztrák határ mellett átjárva a sógorokhoz.
Azt azért furcsállnám, hogy átlag fizu mellett te összeszedsz egy lakásra valót gyerekek mellett, mondjuk 7 év alatt (csak kitaláltam). Vagy akkor vegyünk 15 évet? Csak akkor már, gyógyszerre, iskolára, egyebekre megy el. Lehet utólag okosnak lenni, de szerintem a nagy átlag nem tud félre rakni 100-200e Ft-ot (100e Ft megtakarítással is csak 10 év alatt jutsz el egy kis lakás közelébe). Családosoknak általában igenis kell a lakás, nem nagy, de valami. Itt Mo-n meg nincsen bérlakás program, ennyi...
Szia,
az utóbbi 3-4 évben nem hinném, hogy olyan nagy tücsök ciripelés és dínom-dánom ment a CHF hiteleseknél. Annyit korrigálnék még a mondandódhoz, hogy pontosan Járai alatt volt a legmagasabb az alapkamat akkoriban. Azokban az időkben nem tudom mennyire lehetett volna lenyomni a "kedvezményes" lakáshitelek kamatait, de az kétségtelen, hogy a parlament minden színe benne van ebben a kialakult káoszban. Öntötték az akkor olcsó CHF hitelket, HUF meg volt 14-20%-ért...
Üdv.
Nekem volt egy ismerősöm akik tuti jól jöttek ki a Svájci frank hitel bizniszből :
Még anno a válság előtt vettek fel hitelt a cukrászüzem bővítésére.
mikor átutalta a bank nekik a forint hitelt,
beültek a kocsiba és kimentek Svájcba, vagy a svájci határ közelébe már nem tudom pontosan.
a Forintot átváltották Svájci frankra.
Itthon a bankban meg készpénzben fizetgették a törlesztő részletet :D
tuti nem érzékeltek semmit hogy a forint esett a Svájci frankhoz képest :-)))
Lehet ezt azért sokféleképpen értelmezni...
Én sem vettem fel CHF hitelt, hanem felvettem még a kedvezményes forint alapút 6%-on (2002).
Nekem is magyarázták, hogy ne fix kamatozásut válasszak, hanem évente legyen felülvizsgálva, mert az infláció csökken és amúgy is nemsokára EU tagok leszünk, meg euronk lesz.
Mondtam , nekem a 6% korrekt (habár anyámék 69-ben 2%-os kamatozású 20 éves hitelt is soknak tartották anno, hát igen a mai nyugdíjas korosztályt nem véletlenül hívom én (is) aranygenerációnak) és a leghosszabb kamatperiódust kérem rá.
Másrészről "hála" az mszp-nek a magyar lakosságtól megvonták a kedvezményes forintalapú hiteleket és mivel jó magasan tartották a forint kamatokat tényleg nem volt racionális magyar devizában eladósodni.
Viszont a bankokat meg engedték kartellezni, mert nem volt korrekt bank, mind ugyanazt a mocsok konstrukciót árulta, ahol a nyereség csak az övék volt, a kockázat meg mind az ügyfélé. De nem volt más.
Effektíve mégiscsak a politikai elit bűne volt az egész (a magasan tartott kamat, a banki kartell stb.stb), akiket meg mi választottunk- az elbutított társadalom. Tehát logikus az is, hogy a tücsök módjára élő devizahiteleseket most kimenti a társadalom egésze, azok is, akik soha nem vettek fel hitelt.
És lehet, hogy jobban is járunk hosszú távon, mintha hagynánk a társadalom peremére vetni sok százezer honfitárunkat, akik a lepusztultság, vagy bűnözés útjára lépnének.
Hosszú távon persze nem jó az az üzenet sem, hogy tücsökösködjél, élj jól, ha meg vmi rosszul sül el, majd az adófizetők kimentenek...
Ez sima spekuláció volt,ez működött is pár évig a forint hitelesekkel szemben ,akkor persze nem reklamáltak a dev.hitelesek,most meg adják a hülyét hogy nem tudták,meg átverték.....stb
Ezt is velünk fizettetik majd meg akinek nem is volt hitele soha.
Pontosan. Ha rajtam múlna, nem lenne itt semmilyen devizahiteles mentés, de még árfolyamgát se. Miért azok fizessenek (az adójuk egy részével), akik előre gondolkoztak és nem mentek bele mindenbe felelőtlenül?
20-30 év rengeteg idő, addig BÁRMI megtörténhet. Lehet egy CHF 160 Ft, de lehet 2000 is. Aki ennek tudatában aláírta (mert tudatában voltak, közjegyző is felolvasta nekik a szerződést, ez csak utólagos mosdatás, amit manapság tesznek sokan, mondván nem tudták), az viselje a következményeket és ne az államtól várja mindig a segítséget.
Erről van szó. A hitellel gyakorlatilag nagyon könnyen (és nagyon sokan) beleesnek az emberek abba a hibába hogy eleve olyat vesznek meg amit nem engedhetnek meg magunknak, ennyi. Az meg hogy itthon olyan pénzügyi kultúra van hogy ahelyett hogy az emberek átolvasnának valamit még kétszer vagy megkérdeznék valakitől hogy megértsék, inkább aláírják ilyen lesz ami lesz alapon, utána meg siránkoznak ha nem úgy alakulnak a dolgok. Ez tipikus magyar mentalitás és nem csak a devizahitelre igaz hanem a lakás és életbiztosításokra és minden egyébre ahol gondolkozni kellene. Ez egy nagyon szomorú dolog, ezzel kellene inkább foglalkozni, természetesen egy olyan szabályozás mellett ahol a pénzügyi és egyéb szolgáltatók undorító dolgokat nem nyomhatnak le az emberek torkán még akkor sem ha az szerződésbe van foglalva. De még egyszer mondom szerintem a devizahiteles szerződés nem ilyen. Amikor Gizike nénit rábeszélik egy nyugdjíbiztosításra mert az **** jó és az első 2-3 évben befizetett pénze elmegy az ügynök jutalékára, na az ilyen.
Engem is kiröhögtek páran, hogy albiban voltam, ahelyett, hogy CHF-re vettem volna én is egy lakást.
Most ők se röhögnek, kégli időközben meglett hitel nélkül, ők meg árfolyamgátaznak és egyik napról a másikra élnek.
"Hogy a f*szba lehet azt eldönteni hogy valaki megértette-e hogy mi a különbség a vételi és az eladási árfolyam között?"
Nyilván sehogy. Ez politikai döntés, pontosabban politikai nyomás kérdése lesz. Meglátjuk...
"...ettől még meg kellett hogy értsék már akkor is amikor felvették a hitelt"
Pontosan értették, a nép nagy százaléka biztosan. Emlékszem, amikor haverék kéglijét, autóit csodáltam, kérdezték, miért nem vásárolgatok én is hitelre, ők is milyen f@sza házat, autót, tv-t vettek. Kérdeztem, hogy ez most oké, de mi van, ha esetleg gyenge lesz a forint.
"Ja, akkor megszívjuk, de majd csak lesz valahogy", röhögtek.
Később mégsem röhögtek...
