Regisztráció Elfelejtett jelszó

Gondolkodási struktúrák (gyűjtőtopik)

re

#825607 Spade Előzmény: #825369

Hát, igazad van nem Platon filozófiáját elemeztük vele, de annál bonyolultabb volt a diskurzus mint h szopjon le, kb olyasmi volt a kommunkikáció mint amit 99%-ban teszel ha külfoöldre mész bármily okból...

re

#825369 TrendMan Előzmény: #825218

Gondolom nem egy összetett diskurzust fordított le, hanem valamilyen praktikus célú kommunikációt?

-- mindeközben in France --

#825368 TrendMan Előzmény: #825218

Franciaország felvette a harcot az okostelefonok ellen: kitiltotta az iskolákból

A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés hétfőn megszavazta a törvényjavaslatot, amely megtiltja a mobiltelefonok használatát a közoktatási intézményekben szeptembertől.


A javaslatot végső olvasatban 62 képviselő támogatta, egy szavazott ellene. A jobbközép és baloldali ellenzéki képviselők tartózkodtak, mivel állításuk szerint az érintett jogszabály semmin sem változtat.

A tiltás a tabletekre és az okosórákra is vonatkozik, viszont az oktatási intézményekre bízza, hogy milyen esetekben tesz kivételt eljárási szabályzatában a törvényt illetően. Ennek értelmében a törvény nem rendelkezik a kiszabandó büntetésekről és nem tér ki a tiltás alkalmazásának részleteire.

A mobiltelefonra és elektromos eszközökre vonatkozó tiltás hatálya alól kivételt képeznek a fogyatékossággal élők.

A tervezet szövege szerint a mobiltelefon használataszámos olyan zavart okoz, amely nem egyeztethető össze az iskolai környezet javításával

, korlátozása pedig lehetővé teszi a koncentrációnak és a társas érintkezéseknek kedvező környezet biztosítását.



Az elektronikus kommunikációt és postát szabályozó francia hatóság egyik felmérése szerint a 12 és 17 év közötti gyerekek 93 százaléka rendelkezett mobiltelefonnal 2016-ban. Ez az arány 2005-ben 72 százalék volt.

-------------

Hozzáteszem, hogy szerintem ez egy nagyon bölcs intézkedés!

re

#825218 Spade

Csak gondoltam megosztom, varga mihály aszondta h vagy a világ tanul meg magyarul vagy lesz fordítógép, de ez lehetetlen ezért mi tanuljunk meg angolul. Hát nagyobbat nem is tévedjhetett volna, ma találkoztam dél koreaiakkal magyarul beszéltem, a telefonjukba és nekik simán lefordította koreaira és leírta és ők is visszafelé nekem, sztem minimum google fordito szinten. És ez nem index v blikk vagy faszom cikk volt hanem működött. Innen már csak egy ugrás a fülbe rakott ide oda tolmácsgép
A jövő tényleg itt kopogtat a zajtón

Értékrendek, fake news, ne azt figyeld mit mondok, hanem ...

#824848 TrendMan

Érdemes meghallgatni 32:00 és 41:00 között, ami a Trump-Putyin tárgyalás kapcsán elhangzik.

https://millasreggeli.hu/podcast/jubileum-vilagpol...

Mindenkinek ismerős a történet, amikor a béka alatt fokozatosan forralják a vizet, ő meg nem veszi észre mi is történik.

Lehet, hogy most velünk is ez történik, épp most tolódnak el az értékrendek egy eddig elképzelhetetlen irányba?

Mire észbe kapunk, a világ már nem ugyanaz lesz?

ajjaj egyre butábbak az emberek

#822727 TrendMan Előzmény: #822716

Szerintem mióta felgyorsult a világ és túl sok az impulzus - kb- kilencvenes évek ? - azóta igaz ez.

Kb. mióta a zene is műanyagból van.

Kinyírnád a fél emberiséget, hogy megmentsd a másik felét?

#821924 TrendMan Előzmény: #821921

"Az erkölcsfilozófia szolgál egy válasszal arra a kérdésre, miért elítélendő Thanos eljárása: Immanuel Kant fogalmazta meg azt a tételt, amely szerint az emberi lényeknek sohasem szabad egymást puszta eszközként kezelniük saját céljaink eléréséhez."

Lehet, hogy ezzel bebizonyítottuk, hogy a kapitalizmus erkölcstelen?

Linda the bank teller case

#819691 TrendMan Előzmény: #819686

Azt gondolják, hogy valami susmus van, mert különben minek hozták volna szóba a feminista szálat?

Ez a könyv a 'Gyors és lassú gondolkodás' címet viseli.

A gyors, 'intuitív' gondolkodás nem elemez, csak rávágja az egyik választ.

A mindennapokban többnyire ez a gondolkodás van működésben.

Linda the bank teller case

#819686 Fornit

Amos Tversky and Daniel Kahneman are famous for their work on a large number of cognitive fallacies that we all tend to commit over and over again. One is what they call the conjunction fallacy. The most famous illustration of this fallacy is Linda the Bank Teller case. Tversky and Kahneman (1983) asked participants to solve the following problem.

Linda is 31 years old, single, outspoken, and very bright. She majored in philosophy. As a student, she was deeply concerned with issues of discrimination and social justice, and also participated in anti-nuclear demonstrations. Which is more probable?
  1. Linda is a bank teller.
  2. Linda is a bank teller and is active in the feminist movement.

More than 80 percent of participants chose option 2, regardless of whether they were novice, intermediate or expert statisticians. However, the probability of two events occurring in conjunction is always less than or equal to the probability of either one occurring alone. Compare the Linda case to the following case: what is more likely: that (1) you will have a flat tire tomorrow morning or that (2) you will have a flat tire tomorrow and that a man in a black car will stop to help you out. In this case, it should be evident that (2) is not the most likely outcome.

--
Érdekes. Nem gondolnám h 80% így válaszol.

az irányítás illúziói

#819408 TrendMan

Valósággá válnak a sci-fi filmek és csak hisszük, hogy bármit iránythatunk

Exponenciálisan fejlődik a technológia, így jó úton haladunk afelé, hogy ami eddig science fiction volt, az valósággá váljon - mondja a Google titkos projektjeiért felelős Google X egykori vezetője, Mo Gawdat.


Külön kiemelte a mesterséges intelligencia fejlődését, szerinte azok a területek, amikre érdemes most figyelni: a robotika, a gépi tanulás, a blockchain, a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság, valamint az élettudományok.



A robotikában megvolt az áttörés, a robotok hamarosan kiveszik a részüket a mindennapi életünkben, a gépek pedig tanulnak és eljön az idő, hogy okosabbak lesznek nálunk. Ami az élettudományokat illeti, Gawdat szerint 2050-től kezdve évről évre emelkedik majd az emberek várható élettartama.



Az irányítás illúzió...nem irányítunk semmit, főleg nem olyan fajokat, amelyek sokkal okosabbak nálunk

- véli Mo Gawdat. Manapság a legokosabb hackereket nem lehet szabályozni, hiába próbálja meg bárki őket kontroll alatt tartani, 20 év múlva pedig a gépek lesznek a legokosabb hackerek.



Mindent egybevéve jó úton haladunk afelé, hogy minden, amit a sci-fikben láttunk, valósággá váljon. Olyan gyorsan történik minden, hogy fel sem lehet mérni, hogy mi minden változik évről évre. Az új technológiák adaptációja annyira felgyorsult, hogy a termékéletciklusokat már hónapokban és nem években mérjük - tette hozzá.



A mesterséges intelligenciával kapcsolatban sok a félelem, hogy a gépek előbb-utóbb uralkodni fognak az emberiségen, de az embereken múlik, hogy megtanítsák őket a helyes viselkedésre.

---------------

Felvetés tőlem:

Nem látok törekvéseket arra, hogy megpróbálják beprogramozni a gépekbe/robotokba a ROBOTIKA 3 TÖRVÉNYÉT, úgy ahogy azt Asimov már nagyon helyesen leírta anno.


Freedom of speech vs the right not to be offended

#819036 TrendMan Előzmény: #818652

Azért is olyan fontos ez a beszélgetés, mert rámutat arra, hogy egy liberális berendezkedés is átfordulhat totalitárius államrendbe.

Ilyen értelemben ez egy soha nem volt társadalmi kisérlet.

***

Tehát érdemes kicsit részletezni mi is történik a beszélgetés (video) második részében. (22:15-től)

Olyan kulcskérdésekről van itt szó, mint pl. a szólásszabadság.

Riporter:

- Most áttérünk beszélgetésünk egy másik részére. Ön azért került bajba (Kanadában), mert nem volt hajlandó transznemű diákjait azok választott személyes névmásán szólítani. *(7 ! nem van = 7 ! választott névmás)*

Peterson:

- Ez történetesen nem igaz, azért kerültem bajba, mert azt mondtam, hogy nem vagyok hajlandó a szövetségi kormánynak a megszólításra vonatkozó előírásait (speech dictate) követni az előadásaimon. *(Tehát ezek használatát már legalább 1 kanadai szövetségi államban törvénybe is foglalták.)*

- Igen, de ők ezt sértőnek találták ön pedig a szólásszabadságra hivatkozott. Miért gondolja, hogy az ön szólásszabadsághoz való joga erősebb, mint diákjainak az a joga, hogy ne sértsék meg őket???

- Azért, mert ahhoz, hogy gondolkodni tudjunk, meg kell kockáztatnunk azt, hogy időnként sértőek lehetünk. Nézze csak meg ezt a beszélgetést, amit most folytatunk. Az igazság keresése közben ön olyanokat kérdez tőlem, amelyek számomra meglehetősen kényelmetlenek. Miért lenne ehhez joga? Azért, mert szeretne a dolgok mélyére ásni. De ez rendben van így. Az igazság keresése közben Ön gyakorolja a szólásszabadsághoz való jogát! És ez rendben is van így.

Freedom of speech vs the right not to be offended

#818652 TrendMan

A híres kanadai prof, akit azért támadtak, mert nem volt hajlandó 7 különféle nem szerint megszólítani a transzmenű diákjait:

Részben erről, részben a nemek közötti képzelt (vagy valós) fizetéis gap-ról a stúdióban.

A drámai csúcspont 22:15-nél.

Érdekes!

#817731 TrendMan

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben

Megkezdődött az Egyesült Államokban az a jogi eljárás, amelynek keretében tengerentúli nagyvárosok az olajtársaságok anyagit felelősségét kívánja kimondatni a klímaváltozásban. Bár a Chevron jogi képviselője most először ismerte el, hogy az emberi tevékenységnek domináns szerepe lehet a klímaváltozásban, ugyanakkor elutasította azt az állítást, hogy ezt elsősorban az olajvállalatok tevékenysége okozná. A nagy dohánycégek korábbi okfejtésére kísértetiesen emlékeztető érvelés szerint a széndioxid-kibocsátás növekedésének oka gyakorlatilag független a fosszilis energiahordozók kitermelésétől, az sokkal inkább a fogyasztók felelőssége.

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben



Rendkívül valószínű, hogy az emberi aktivitás jelentős mértékben hozzájárult a 20. század közepétől megfigyelhető globális felmelegedéshez: ennek a megállapításnak a tudományos konszenzust elfogadó többség számára önmagában nincs semmilyen hírértéke, az azonban, hogy a világ legnagyobb olajcégeinek jogi képviselője fogalmazta meg egy eddig példátlan perben, már más megvilágításba helyezi az állítást. Azt ugyanakkor a San Francisco-i szövetségi bíróságon a héten tartott meghallgatáson határozottan elutasították, hogy a jelenségnek ők lennének a közvetlen felelősei.



A Chevron elfogadja az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által a klímaváltozás témájában elért konszenzust, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mostani polgári peres eljárás lenne a megoldás legjobb módja. Ez egy globális probléma, amely globális cselekvést kíván - fogalmazott Theodore Boutrous, a Chevron jogi képviselője és a másik négy, a klímaváltozás fő felelőseként megvádolt olajvállalat jogi csapatának vezetője.



A bírósági meghallgatáson Boutrous pontról pontra végigvette az IPCC legutóbbi, 2013-as klímajelentését, annak minden megállapításával, így a legfontosabb állításával is egyetértve az által tudományos konszenzusnak nevezett tétellel:

a globális átlaghőmérséklet emelkedését szinte kizárólag az emberi tevékenységből eredő növekvő széndioxid-kibocsátás idézte elő, az egyéb tényezők szerepe ebben elhanyagolható.


Az összefüggést a korábbi években, évtizedekben rendre cáfolni igyekvő olajvállalatok beismerése történelmi momentumnak minősíthető, a jelek szerint az iparág számára már nincs értelme továbbra is tagadni a tudományos álláspontot.

A jelentés azonban sehol sem állítja, hogy a kőolaj kitermelése lenne a széndioxid-kibocsátás emelkedésének oka; de sokkal inkább a fosszilis energiahordozók égetésével járó gazdasági aktivitás - érvelt ügyfeleit védve, a felelősséget a fogyasztói oldalra hárítva az ügyvéd.



A bírósági meghallgatás azért is rendhagyónak számított, mert az ilyen tárgyalások nem számítanak tipikusnak a jogi eljárások során. Klímaváltozás témában pedig ez volt az első ilyen eset.



Jellegénél fogva az ügyben kiemelt jelentősége van a bíró tudományos állásponthoz való hozzáállásának, hiszen megalapozott döntés meghozásához a bíróságnak részletesen tisztában kell lennie annak lényegével, már csak azért is, hogy a retorika fordulatok ne tudják tévútra vezetni. William Alsup bíró korábban több más ügyben is vezetett hasonló konzultációkat, például a Waymo és az Uber vagy az Oracle és a Google szabadalmi vitájában. A mostani esetben pedig a bíróság a jelek szerint éppolyan komolyan veszi a tudományos tényeket, mint ahogyan a szabadalmi ügyben a technikai konkrétumokat - fogalmazott Myles Allen, az University of Oxford klímakutatója a The Verge számára.

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben

shutterstock


A védelmet vezető Boutrous a jelek szerint alaposan felkészült az IPCC legutóbbi, 2013-as klímajelentéséből, és egyáltalán nem hozták zavarba a klímaszakértők megszólalásai. Így az sem, hogy az University of Illinois kutatója, Don Weubbles rámutatott Boutrous prezentációjának korlátozott érvényességére, mondván "a tudomány 2013 után sem állt meg", sőt, jelentősen fejlődött, és következtetései alapján a klímahelyzet a korábban gondoltnál is súlyosabb.



Klímaváltozás: igen - felelősség: nem



A beszámolók szerint bár a rutinos védő nem minden tudományos vonatkozású kérdésre volt képes válaszolni, így például a tengerfenéki lávaömlések vagy a globális tengerszint emelkedés egyenetlensége témájában, könnyedén felvette a kesztyűt. Részletes prezentációjában a védelem vezetője kitért a tengerszint emelkedésére, annak várható jövőbeli mértékére, és előadásában külön hangsúlyt kapott a folyamatban betöltött kínai és indiai szerep is. A Chevron ügyvédje rámutatott: Kína széndioxid-kibocsátása már meghaladta az Egyesült Államokét, ami nagyrészt az USA-ban jelentősen visszaszorult szén felhasználásának tulajdonítható.

Az általa védett olajvállalatok jogi stratégiája meglehetősen egyértelműnek tűnt: ha egyetértenek a tudomány klímaváltozásra vonatkozó alapkövetkeztetéseivel, nagyobb eséllyel kelthetnek kétséget azzal kapcsolatban, hogy a jelenségben mi lehet az olajtársaságok konkrét szerepe. A védelem érvelésének központi eleme az, hogy a fosszilis energiatermelő vállalatok nem felelősek azért, hogy az emberek (hogyan) használják termékeiket.



A védelem az iparág tudománnyal szembeni korábbi elutasító attitűdjét a tudományos paradigmák vitájának és elfogadásának szokásosan hosszú folyamatára hivatkozva igyekezett relativizálni. A klímaváltozásban betöltött emberi szerep pedig a tudományos közösségben is csak a 20. század második felében kezdett elfogadottá válni - hívta fel a figyelmet. Ezt illusztrálandó az olajvállalatok védője a témában bevett tudományos szóhasználat változását is idézte: míg az 1995-ös IPCC jelentés még csak úgy fogalmaz, hogy "a bizonyítékok mérlegelése utal" az emberi hatásra, a 2007-es jelentés már "nagyon valószínűnek" nevezi ugyanezt, 2013-ban pedig már "rendkívül valószínűnek" tartja az összefüggést. Más szóval, időbe telik, amíg a tudományos konszenzus kialakul.



Noha az érvelésben kétségkívül van valami, azt sokan csak játéknak tartják a szavakkal, miközben lényegében a tudósok már évtizedekkel ezelőtt rámutattak az összefüggésre.



Kísérteties hasonlóság



Az érvelés pedig kísérteties hasonlóságot mutat azzal, amit a dohányvállalatok adtak elő korábban, miszerint

mi csak gyártjuk a cigarettát, az emberek döntenek arról, hogy dohányozzanak.


A bíróságok pedig sokáig hitelt adtak ennek az érvelésnek, amikor a dohányvállalatok felelősségét firtatták az egészségi hatások közvélemény felé történő marginalizálását illetően, egészen addig, amíg a közvélemény lassan meg nem változott az ügyben. Márpedig a San Francisco és Oakland által indított klímaper keresete éppen azt állítja, hogy a megvádolt társaságok a nagy dohányvállalatok forgatókönyve alapján hirdették termékeiket, a klímatudomány megállapításainak bizonytalanságait hangsúlyozva, félrevezetve a közvéleményt a globális felmelegedésről.

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben

Sűrű szmogban araszoló járművek Pekingben 2014. január 16-án. (MTI/EPA/Rolex Dela Pena)


A nyilvános esemény jelentős érdeklődést generált, az ügyben az antropogén klímaváltozást elutasító csoportok is szerették volna kérni a meghallgatásukat, ezt azonban a bíró elutasította, sőt, felszólította őkta, hogy ismertessék finanszírozási forrásaikat és kapcsolatukat az ügyben részt vevő felekkel.



Az olajcégek arra kérték a bíróságot, hogy utasítsa el a keresetet, annak "spekulatív" jellegére hivatkozva. Bár a meghallgatás rendkívüli jellegére tekintettel nem világos, mi lehet a per további menete, az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy újabb meghallgatással folytatódik az ügy. Miután az ülésen explicit csak a Chevron fejtette ki álláspontját, a másik négy nagy olajvállalat a két hét múlva tartandó újabb meghallgatáson kapnak majd lehetőséget érveik ismertetésére.

Nem intézhetik el annyival, hogy csak csendben ülnek itt


- zárta a meghallgatást a bíró.



A nyilvános meghallgatáson elhangzottak a jövőben bármilyen, a témában tartott bírósági eljárás során hivatkozhatóak. Így a Chevron ügyvédjének - az ügy eddigi legfontosabb - beismerése is, miszerint rendkívül valószínű, hogy az emberi hatásnak domináns szerepe van a 20. század közepe óta megfigyelhető globális felmelegedésben. Bármi lesz is a következő lépés az ügyben, minden esetre jó alapot képezhet, hogy a tudományos konszenzust mindkét fél elfogadja. Ezt követően pedig vélhetően egyre nehezebb majd a klímaváltozásban játszott emberi szerepet, illetve az arról alkotott álláspontokat a hit tárgyává tenni, ami máris jelentős előrelépést jelent - még ha ettől maga a klímaváltozás és globális felmelegedés nem is lassít.



Háttér

A kalifornia északi kerületi bíróságán folyó ügy előzménye, hogy San Francisco és Oakland pert indított a világ öt legnagyobb olajtársasága - a Chevron, a ConocoPhillips, a Royal Dutch Shell, a BP, valamint az Exxon Mobil ellen, mivel szerintük a vállalatok felelősek a klímaváltozás hatásaiért. A kereset szerint a nagyvállalatok már évtizedekkel a közvélemény előtt tisztában lehettek azzal, hogy a klímaváltozás szorosan összefügg a fosszilis üzemanyagokkal, ennek ellenére továbbra is igyekeztek az ellenkezőjéről meggyőzni a társadalmat. A városoknak nagyon is konkrét céljai vannak a perrel, azzal ugyanis forrásokat kívánnak szerezni a klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez, elsősorban az olyan nagy infrastrukturális beruházásokhoz, mint az emelkedő tengerszint elleni parti védőfal építéséhez.



Címlapkép: shutterstock

A Facebook csak az adata…

#817723 TrendMan

A Facebook csak az adatainkat lopja el, de az Instagram a lelkünket teszi tönkre

Nagyon úgy tűnik, hogy 2018 lesz a közösségi média ártatlanságának végső elvesztése lesz. Az már rég egyértelmű, hogy a Facebook nemcsak jópofa platform, de még nem is csak a világ átalakítója, hanem egy iszonyatosan nagy kémprogram, ami tulajdonképpen minket árusít ki, a korlátlan információáramlás is segített az álhírek terjesztésében, de most az is kiderült, hogy egész választási kampányok változtak meg Mark Zuckerberg ötlete miatt.

forrás: Pixabay

Közben a korábban szintén fiatalos, laza és jókedélyű szolgáltatásnak tűnt Instagramról is kiderült ez-az, ami talán még rosszabb, mint amit a Facebook csinál: ameddig utóbbi az adatainkat lopja el, az előbbi a mentális egészségünket teszi tönkre. Egy 2017-es felmérés szerint a fiatalokban az Instagramnak köszönhetően alakulnak ki a legnegatívabb érzések. Ez azzal magyarázható, hogy a szolgáltatásban a szövegnek csak elenyésző szerepe van, a szép emberek szétfilterezett képeit nem zavarja meg egyetlen érdekes vagy felháborító cikk megosztása sem, csak a tökéletesség ömlik mindenhonnan. Facebookon legalább kommentekben tetten érhető, hogy az élet nem minden tekintetben tökéletes, de a képmegosztó más tészta, azon mindenki mosolyog, mindenki érdekes és mindenki gazdag.

A felhasználókban ez a tömény tökéletesség és elégedetlenséget szorongást okoz. Az pszichológus és egyetemi oktató Carmen Papaluca kutatásából gyorsan kijött, hogy attól, hogy mások megosztják az életük épp érdekes pillanatait, a felhasználók elégedetlenné válnak a saját pillanataikkal, és úgy gondolják,

a saját életük vagy testük egyszerűen nem elég jó és jelentéktelen.

A leginkább érintett csoport a fiatal nők, az ő esetükben a konkrét testképzavarokkal is összefüggésbe hozható az Instagram


A helyzet a szintén a káros kategóriába tartozó Snapchattől átvett Instagram storykkal csak durvább lett: ameddig a képmegosztó eredeti felületén legalább arra figyelni kellett, hogy ne szemeteljük konkrétan tele a profilunkat, a pármásodpercig látható, egy nap után örökre törlődő képek és rövid videók már korlátlan lehetőséget adnak erre.



Márpedig ha több tartalom van, több időt is vesz el az, hogy mások életével foglalkozzunk a sajátunk helyett:

ezekben már tényleg nincs semmi plusz információ azon túl, hogy a készítői elmondják, hol vannak és mit csinálnak épp, legyen itt szó napozásról, evésről vagy buliról. Jellemzően irigyelhető dolgokról van szó, a vécéről senki nem jelentkezik be.

Az érzés csak rosszabbodik, amikor kiderül, a mostanában Magyarországot is elárasztott influencerek egy részének tényleg csak az a munkája, hogy ők influencerek. Ruhákat vesznek fel, amiben lefotóztatják magukat, izgalmas helyekre utaznak, és persze finom vagy kevésbé finom módszerekkel reklámozzák azt, amiért épp pénzt kapnak. Hát kinek ne lenne vonzó, hogy képeket csinálhat meg magát videózza ahelyett, hogy egy csúnya irodában ül napi nyolc órában?

Persze maga a jelenség nem új, inkább csak minden eddiginél könnyebben hozzáférhető. “Ezeket az érzéseket mindig közvetítette valami, de a mostani helyzetben az az ijesztő, hogy a közösségi média mindenhol ott van, egész nap figyelhető és onnan, ahonnan akarjuk” – mondta Papaluca arra utalva, hogy ameddig például egy magyar átlagember pár évtizede hetente csak egyszer szembesülhetett azzal, mennyivel gazdagabbak nála a Dallas szereplői, addig most 0-24-ben ömlik ránk a megszámlálhatatlan divatblogger vagy modell tartalma, ami miatt tényleg nyomasztóvá válhat, ha a Bahamák helyett Csepelen vagyunk, kockás helyett sörhassal, Kylie Jenner fürdőruhája helyett pedig mustárfoltos atlétában.

A probléma tehát nem új, viszont sokkal könnyebben előkerülhet: a népszerűség hajszolása valószínűleg a modern társadalom kialakulása óta nyomasztja az embereket, de ameddig korábban egy absztrakt fogalomról beszéltünk, addig most egészen könnyedén számosítható azzal, hogy kinek hány követője van Instagramon, hány barátja Facebookon, és ezeken hány lájkig szoktak jutni a posztjai.

Ahogy a probléma felismerésekor szokott lenni, egyre több megoldási javaslat van. Egy brit csoport épp azt akarja elérni, hogy a cigarettán látható módon tűnjenek fel figyelmeztetések a túlzott használat ártalmairól, sokan pedig egyszerűen csak azt javasolják, hogy töröljük magunkat mindenhonnan. Ez utóbbi a beszámolók szerint amúgy tényleg segít kicsit visszatalálni magunkhoz.

A végső megoldás viszont biztosan nem a közösségi média letiltása lesz, ha épp nem az Instagramról jönnek a rossz ingerek, akkor jönnek majd máshonnan. Elégedettebbnek kell válni magunkkal egyszerűen, és jobban értékelni a saját életünket. Hogy ez kinél mit jelent, arra természetesen nem tud választ adni a tudomány sem.