Both low and high entropy are of low complexity:
Ez érdekesen egybecseng számtalan más létező dologgal:
Amikor valami kibontakozóban van vagy amikor leáldozóban, ugyanúgy faék egyszerűségű ahhoz az összetettséghez képest, amit a kettő között meg lehet tapasztalni.
Azért milyen nyugodt hétköznapjaik lehettek ókori görög barátainknak, hogy ennyi - értelmezésem szerint nagyon statikus - gondolat fordult meg a fejükben, mint a lenti paradoxonokban is olvasható.
A másik lehetőség, hogy én vagyok nagy tévedésben :-)
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zj%C3%B3sz%C3...
"G. Hardin 1968-as cikkében[1] egy angol közlegelő szerepel példaként, amely tíz tehenet tud eltartani, és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet, és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad naponta – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként 16 liter teje lesz. És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban amikor már legalább hatan cselekednek így, akkor azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna."
Korunk egyik legalapvetőbb és leglényegesebb összefüggése, lehet az emberiség sorsa múlik rajta:
https://hold.hu/holdblog/potyautas-taktika-tarsada...
Már én is akartam erről 'levelezni'.
Na szóval erre kicsit részletesebben kitérve:
Az elmondottakat hallgatva az az érzésem, hogy liberális az, aki a tökéletes megoldást keresi, konzervatív meg az, aki a működőképes, bejáratott megoldást akarja, akkor is, ha az ezer sebből vérzik.
Arra a kérdésre pedig, hogy ki a felelős a sorsáért egy kérdéssel lehet a legjobban válaszolni:
Felelős-e a vitorlázó azért, hogy célba ér-e az óceánon?
Itt is érdekes adalékokat lehet találni a témakörhöz:
Mindenért Orbán felelős és a kulcs a csatorna.
Ha a valószínűség nem éri el az 50 %-ot, akkor a legtöbb ember úgy gondolja, hogy az valószínűtlen:
https://index.hu/tudomany/2023/09/28/matematikus-n...
"Az egyik dolog, amit megtanultam, hogy ha az esély nem haladja meg az 50 százalékot, akkor a lakosság azt gondolja, hogy ez valószínűtlen"
Arra azért kíváncsi lennék, hogy ha a matematikusnak cselekvési tervet kellene javasolnia a lakosságnak, akkor mit javasolna?
Én meg azt tanultam meg, hogy ha az ember passzív egy adott helyzetben, az többnyire azért van, mert nem tud jobb cselekvési tervet, mint amit éppen csinál.
Pontosan.
És ide kapcsolódik Einstein mondása:
"Minél nagyobb a tudás fényköre, annál nagyobb felületen találkozik az ismeretlennel"
Szerencsére, ha egy szűk szakterületről beszélünk, akkor a kör lehet, hogy bezárul.
(Csak aztán nehogy olyan kérdés merüljön fel, amely egyéb ismereteket is igényel.)
