Bazz, hogy ez nem jutott eszembe!! :))))
Ebben az a durva, hogy a végrehajtó maffia tökeire senki nem lép rá már évtizedek óta.
Ezek még ma is ugyanazok a maffiózók, akik lejattoltak anno az árveréseken a kopasz-fuxos, bűnözőkkel.
Az biztos, hogy én szoktam nézni az MBVK.hu árveréseit, de ott én még reális áron eladott ingatlant nem láttam.
Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag csak vakon lehet licitálni a várhatóan lelakott állapotban megveendő lakásokért, gyakran -sőt a legtöbbször piaci ár felett fejeződik be a licit.
Olyan is van, mintha valakinek nem is számítana a pénz. Láttam már olyat, hogy VIII. kerületi gangos lepusztult lakásra valaki 180 millió forintos ajánlatot adott. Igaz, lehet elnyomta egy számmal a 18 milliót, de maga a weblap rendszerük is valóban olyan szar, mintha XX. századi lenne.
Ehhez képest meg azt olvasni mindenhol, hogy piaci ár alatt 30-50%-kal értékesítik a lakásokat. Na de hol? Milyen rendszeren keresztül, mert az e-árveréseken biztos nem.
De az is furcsa, hogy bizonyos ingatlanok, amiknek sikeres volt az árverése, bizonyos időközönként újra és újra megjelennek.
A jogi fórumokon meg elrettentő sztorikat lehet olvasni sikeres árveréseket követően, hogy miket csinálnak illetve miket nem csinálnak a végrehajtók és mennyire nem értenek ahhoz sem, hogy nekik mi a kötelességük, mik a feladataik.
De minden szavukat a bíróságok zokszó nélkül jóváhagyják...
Több kelet-európai országban, köztük Ukrajnában és Oroszországban a férfihiány veszélyére figyelmeztetnek a demográfusok, míg a Föld legnépesebb országaiban, Kínában és Indiában épp a férfiak túlsúlya jelent problémát. A két ázsiai országban összesen 70 millióval több férfi él, mint nő, így egyre aktuálisabbá válik a kérdés, hogy mi vár egy olyan társadalomra, amiben súlyos nőhiány uralkodik. Amellett, hogy ádáz harc dúl a feleségért, virágzásnak indult a "feleségturizmus", emelkedik az erőszakos bőncselekmények száma, megugrottak az ingatlanárak, a háztartások fogyasztása pedig visszaesett. De miért hiányzik ennyi nő ebben a régióban, és mit lehet tenni azért, hogy változzon a helyzet?
Természetes körülmények között valamivel több férfi születik, mint nő, mivel azonban a nők általában tovább élnek, kiegyenlítődik a nemek aránya. Legalábbis ez az elmélet, de a gyakorlatban különböző kulturális hatások és/vagy népességpolitikai intézkedések megzavarhatják a fenti demográfiai törvényszerűségeket és hosszú időre felboríthatják az egyensúlyt. Pontosan ez történt Indiában és Kínában, ahol összesen 70 millióval több férfi él, mint nő. Mindkét esetben elsősorban kulturális oka van a jelentős férfitöbbség kialakulásának, hiszen mindkét társadalomban évezredes hagyomány a férfi utódok előnyben részesítése.
Ezt még fokozta, hogy a modern ultrahangnak köszönhetően a terhesség korai szakaszában megállapíthatóvá vált a magzat neme, így elterjedt az - egyébként illegális - úgynevezett szelektív terhesség-megszakítás gyakorlata. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy Indiában hivatalosan már betiltották a nem ultrahanggal történő megállapítását, de ennek ellenére is széles körben végzik. Kínában pedig részben a sok csecsemőgyilkosság és a nemek arányának eltolódása miatt szakítottak 2015-ben a korábbi szigorú egykepolitikával, amely mintegy 30 évig állt fent. Szakértők szerint az egyensúly felborulása nemcsak az érintett országokra és a régióra gyakorol komoly hatást: mivel Kína a világ második legnagyobb gazdasága, akár globális szintű következményekkel is számolhatunk. Most azonban a helyi következményekről lesz szó, és ezen belül is főleg a kínában kialakult aggasztó helyzetről.
Kínában a legutóbbi népszámlálás alapján az 1,4 milliárdos népességen belül 34 millióval több férfi van, mint nő. A férfitöbblet létszáma nagyjából megfelel Lengyelország teljes népességének, és ennek a csoportnak a tagjai közül sokan soha nem tudnak majd megnősülni és családot alapítani. Indiában szintén hasonló a helyzet: a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mintegy 37 millióval több férfi él, mint nő.
A két ország férfitöbbletéből 50 millióan 20 év alattiak, ami azt jelenti, hogy hiába szűkül a nemek közötti szakadék, hatása a házasságokra csak most fog tetőzni. A 15 és 29 év közötti férfiak és nők közötti legnagyobb létszámbeli szakadék a következő néhány évtizedben alakul majd ki, ahogy az elmúlt 10-20 évben született gyermekek felnőnek, és elérik a házasulandó kort.
A fiatal férfiak száma tehát még legalább 20 évig milliókkal felül fogja múlni a lányok számát, és bár mindkét országban vannak törekvések arra, hogy változzon a helyzet, a demográfusok szerint évtizedekbe fog telni, mire érdemi javulás következik be.
Már önmagában az hatalmas kockázatot jelent ezeknek a társadalmaknak, hogy a jövőben férfiak milliói nem tudnak megnősülni
A menyasszonypénz összegének növekedése az elmúlt évtizedekben, 9 kínai tartományban (Forrás: Washington Post)
A fenti tendencia számos gazdasági folyamat alakulására hatással van, többek között a munkaerőpiacot, a lakásárakat és a fogyasztás mértékét is befolyásolja. Kínában ugyanis az udvarlók több évszázadra visszanyúló hagyomány szerint menyasszonypénzt fizetnek azért, hogy jövőbeli házastársuk családja jóváhagyja az eljegyzést. A nemek arányának eltolódása miatt a menyasszonypénz összege néhány száz dollárról több tíz ezer dollárra emelkedett az elmúlt 10-20 évben, az ország bizonyos területein. Ezt a pénzt kell valahogy előteremteni annak, aki házasodni szeretne, és ez még csak a kezdet.
Az egész párkeresési és házasodási piac olyanná vált, mint egy fegyverkezési verseny
Sok férfi a fenti feltételek megteremtése érdekében jobban fizető - azonban veszélyes vagy kényelmetlen - munkát vállal, aminek egyébként egyes elemzések szerint lehet pozitív hatása is, például felpöröghet a vállalkozási hajlandóság.
Az elnőtlenedés trendjéből pedig az élelmesebbek hasznot is húzhatnak, például a kifejezetten feleséget keresőkre specializálódott társkereső szolgáltatásokkal, illetve a legális keretek között működő "feleségturizmus" is jövedelmező iparággá kezd fejlődni. A régió legszegényebb országaiból ugyanis nők tízezrei érkeznek Kínába és Indiába is, hogy jobb családba házasodjanak és nyugodt jövőt biztosítsanak maguknak.
Mindkét ázsiai országot a társadalom elöregedése és a gyermekvállalási hajlandóság visszaesése sújtja, amin természetesen nem segít a nemek arányának eltolódása. Ez hatással van a munkaerőpiacra, illetve a nyugdíj- és egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket is megnöveli. Kínában például 2012-ben a munkaképes korú népesség 3,5 millió fővel csökkent, és a várakozások szerint továbbra is csökkenni fog, hacsak nem következik be drámai fordulat az ország termékenységi rátájának alakulásában. Itt a női munkaerő hiánya többek között azt eredményezheti, hogy a szolgáltatószektor bővülése lelassul, hiszen a férfiak jelenleg az olyan tőkeigényes iparágakban vannak túlsúlyban, mint az építőipar vagy a nehézipar.
A másik fontos probléma az idősek helyzete, hiszen ezekben az országokban nincs állami nyugdíjellátó-rendszer: az idősekről elsősorban a család - elsősorban a fiúgyermek felesége - gondoskodik. Ezt Kínában még az alkotmány is előírja, ami azt jelenti, hogy akár a törvény előtt is felelhet az, aki nem viseli gondját idős szüleinek, azonban egyre kevesebb aktív kereső jut egy nyugdíjas ellátására.Indiában is fennáll ez a probléma, így 2016 márciusában a mumbai felsőbíróság törvénybe iktatta, hogy mindenki - beleértve a felnőtt, házas lánygyermekeket is - köteles gondoskodni idős szüleiről, és eltartani őket. Már ez is markáns lépés a régóta uralkodó társadalmi normák lebontásának irányába.
A nőhiány, illetve az azt előidéző szokások, intézkedések káros hatása egyre láthatóbb az érintett országokban, ezért elkezdtek komolyan foglalkozni a problémával. A jelenség már a politikai életet is tematizálja: az egyes tisztségekért induló jelöltek például a kampányaikban azt ígérik, hogy szereznek lányokat, ha megválasztják őket.
Első körben törvényi szabályozással - az abortuszok korlátozásával és a nemválasztó orvosi beavatkozások betiltásával akarják elejét venni a férfitúlsúly fokozódásának. Azt azonban, hogy a törvény ereje bizonyos esetekben miként marad alul a hagyomány erejével szemben, jól mutatja például, hogy bár Indiában a hozományadás intézménye (amit a lány családja fizet a házasságkötésnél) 1961 óta illegális, nagyon is része a mindennapoknak, és a családok többek között ennek szellemében viszonyulnak a lányaikhoz.
Szintén nehézséget jelenthet, hogy kisebb és homogénebb országokban, mint mondjuk Dél-Korea, könnyebb társadalmi változásokat elérni, míg Kínában és Indiában, a nagy terület és a belső sokféleség miatt lassabban terjednek az új trendek. Mindkét országra igaz azonban, hogy a családi élet modernizálódásával változnak a szokások, sok fiatal pár például már nem a szülői házban, hanem egy másik városban éli az életét. A helyzet jövőbeli alakulása tehát nagyrészt attól függ - és ezt lehetlen előrejelezni -, hogy mennyire sikerül megváltoztatni a régi hagyományok által uralt hozzáállást a lánygyermekekhez a két országban.
" A később a DOS-ba is becsatlakozó tagok saját maguktól léptek be, és adtak át olyan információkat, amikkel zsarolni lehetett őket, éppen ezért a rendőrségnek sem volt könnyű dolga, hiszen ha valaki magától akar egy férfi háremének tagja lenni, hát az az ő dolga."
Szerintem ez ennyike.
ezek a nők nem értékelik, hogy bulikáznak a fiuk :o))
http://www.faz.net/aktuell/gesellschaft/bill-cosby...
Igaz ő már max. egy lábjegyzet lehet ezen a listán.
https://www.nyest.hu/hirek/a-csabitas-noi-kommunik...
"Az egyik teszt során a nők felét arra kérték, hogy autóvásárlás során éljenek a technikával – élénk mozdulatokat tegyenek, gyakran nézzenek tárgyalópartnerük szemébe, mosolyogjanak és nevessenek. Az ő esetükben a női vonzerő bevetése átlagosan 21 százalékos kedvezményhez vezetett. Egy másik helyzetben a kutatók azt találták, hogy azok a nők, akik túlságosan barátságosak voltak – a flörtölés terhére -, rosszabbul jártak, és többet fizettek a termékért."
szerintem 50-60as férfi írhat így... természetesen az is reális, amit írsz, kannácskától bármi kitelik, hogy benne legyen a sajtóba :)
Hát , ha megnézitek azt a levelet... Így férfi nem ír... Ez bizony egy női kézírás.
Meg arról volt szó, hogy sorsol. Ehhez képest azt nyilatkozza, hogy ő választotta ki. Nagy kamu ez sztem, csak egy kicsit szóljon róla a sajtó...
