"Hanem arról hogy a devizahitel az devizahitel-e."
Xmann, VELEM te ne próbáljad meg eljátszani a hülyegyerek effektust azok után, hogy ÉN világosan leírtam, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy a devizahitelek NAGY RÉSZE mögött devizahitel volt, egyszerűen azért, mert olyan alacsony kamaton nem lehetett volna forinthitelhez jutni. S-O-H-A nem volt ebben vita közöttünk.
A vita tárgya estemben nem ez.
A vita tárgya ebben az esetben az, hogy pontosan mit vállalt az adós, és pontosan mit állított a bank. Én pedig azt mondtam, hogy a bank a szerződési feltételekben NEM részletezett okokat, körülményeket, annak következményeit NEM háríthatja át a hitelfelvevőre, hiszen annak a HASZNÁBÓL sem részesíti. Ennek megfelelően a swap ügyletre való hivatkozást szerintem egy életre felejtsed el, mert ahogy már levezettem, a SWAP ügyletek KOCKÁZATOS ügyletek, méghozzá a legkockázatosabbak közé tartozóak, ugyanis ezek azok az ügyletek, amin a befektetésednél is többet veszíthetsz UGYANIS NINCS LIMITÁLVA A VESZTESÉG. Ilyen ügyletre KÜLÖN felhatalmazást KELL adnia az ügyfélnek, ha pedig ezzel a bank nem rendelkezik, akkor nemhogy nem jogosult ilyen műveleteket végezni az ügyfél nevében, hanem KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNY, ha ilyen opciókat vesz fel, mert erre SEMMIFÉLE felhatalmazása NINCS. Tehát SZVSZ ne erőltessed a swap ügyleteket, mert ebben a pillanatban nem devizahitel szerződésről, hanem HATÁRIDŐS DEVIZA OPCIÓS SZERZŐDÉSRŐL kellene beszélni, ami nyilvánvalóan NEM állt szándékában a hitelfelvevőnek, vagyis ha tényleg ilyen szerződésbe húzta bele a bank, akkor az a szerződés AZÉRT semmis, mert törvénytelen, megtévesztő és káros az ügyfélre nézve. És tudod mit? Ebben az esetben még vita sem lehet arról, hogy semmissé kell-e tenni az összeset és hogy KÁRTÉRÍTÉST IS KELL-E fizetnie a banknak, MERT KELL.
Mint pedig említettem, a másik kérdés jelen ügyben az, hogy HOL vették fel a pozíciókat. Erre írtam, hogy tudomásom szerint a magyar bankrendszer nagy része külföldiek kezében van, méghozzá többnyire kizárólagos tulajdonban, vagyis az úgynevezett magyar bankok valójában külföldi bankok leányai. Ennek megfelelően ezen bankok (amennyiben nem a magyar piacon gyűjtenek betétet) SZINTE KIZÁRÓLAG külföldön vonnak be forrást, méghozzá az anyabankon keresztül. Ennek megfelelően - és természetesen - KÖZE NINCS a forrásbevonás költségének ahhoz, hogy mi a magyar országkockázati felár, amit ha más nem, az egészen világosan igazol, hogy ezen országkockázati felár NEM SZEREPELT A DEVIZAHITEL SZERZŐDÉSBEN. Magyarán szólva, ha szerinted "természetes" ezen tételnek a devizahitel FORRÁSKÖLTSÉG oldalán szerepeltetése, akkor azt mondod, hogy azt kötelezően fel kellett volna tűntetni a szerződésben, hogy a HITELFELVEVŐ EZZEL IS TUDJON SZÁMOLNI.
Erről azonban nemhogy szó nem volt, hanem például az állapítható meg, hogy amennyiben ezzel számoltak volna a bankok a hitelnyújtáskor akkor nem is lett volna folyósítható a hitel azon a kamatszinten, amivel folyósították azokat. Tehát TUDHATÓ, és könnyedén BIZONYÍTHATÓ, hogy a CDS árazás utólagos manipuláció, és természtesen a CDS-nek egyetlen esetben sincs semmi köze sem a banki forrásköltségekhez, különösen akkor, amikor az "vállalaton belül" mozog.
Nem véletlenül írtam tehát azt sem, hogy az a kérdés, hogy KI váltotta át forintra a devizát, azaz, hogy az milyen célból érkezett az országba. Ugyanis amennyiben hitelezésre szánták, és már előre(!) leváltották az összeget forintra, azaz forintként jelent meg a MAGYAR bank könyveiben a pénz, akkor a magyar hatóságok elől a pénz eredete teljességgel hatáskörön kívülivé válik, az ellenőrizhetetlen, tehát nem lehet annak a költségeire hivatkozni, mivel a magyar bankrendszer ott kezdődik, ahol a magyar leányok főkönyve indít. Az tehát, hogy a forrást devizában vonta be az ANYABANK, azt nem is érdemes megkérdőjelezni, azt azonban azonnal észre kell venni, hogy az anyabanki forrásbevonásra nézve nemhogy a magyar CDS felár indifferens, hanem egyenesen minden magyarországi tényező indifferens, ugyanis nyilvánvaló, hogy egy ilyen forrásbevonás "nincs címkézve", hogy "Magyarországra szánt kölcsön forrás". Az anyabanknak ugyanis TERMÉSZETESEN az anyabanki besorolás szerint nyújtanak pénzt.
Teljesen EGYÉRTELMŰ tehát az eredeti szándék mindkét fél részéről: A bank LIBOR(!)+X%-on forrást tud szerezni és azt ki tudja helyezni. Ez azért fontos, mert ebben a képletben em a CDS értéke, sem a SWAP kockázata NEM SZEREPEL, AZAZ EZEK KOCKÁZATÁT A BANK MAGÁRA VÁLLALTA!
Itt és ezen még csak vitatkozni sem érdemes: Azon információk, amelyet nem oszt meg az ügyféllel, azok NEM TARTOZNAK az ügyfélre, de PONTOSAN EZÉRT nem is számonkérhetőek rajta, illetve az azokon elszenvedett veszteséget sem lehet rajtuk behajtani.
Röviden: Felejtsed el mind a swapot (nem volt felhatalmazása a bankoknak az ügyfél nevében ilyen kockázatos ügylet megkötésére!), mind a CDS-t (mert az nem volt a szerződés része, egyetlen számításban sem szerepelt sohasem, hiszen indifferens a szerződésre nézve), mert ezek hasznából sem részesült soha az ügyfél, tehát a kárát sem lehet ráterhelni.
Persze lehet azt mondani, hogy ez is benne volt a szerződésben, de akkor vajon a 2008-as csúcs UTÁN miért nem csökkent a törlesztőrészlet a CDS árazás arányában? Csak az érdekesség kedvéért: Én már említettem, hogy ÉN valódi CHF hitelt vettem fel valóban CHF törlesztés mellett éppen 2008 áprilisa környékén, amely időpontban köztudottan rendkívül magas volt a CDS árazásunk a korábbi időszakhoz képest. Utána meg megint lecsökkent. Lement a Libor is. Hogy jön akkor az ki, hogy nekem drágult a törlesztőrészletem? SEHOGY. Ez önmagábn bizonyítja, hogy valójában még a devizában denominált, LIBOR feletti kamatozást vállaló devizaszerződés sem volt valós devizaszerződés, mert azt is úgy képezték különböző határidős ügyletekkel, amire semmiféle felhatalmazásuk nem volt és amely esetben nemhogy nem az a kérdés, hogy "devizásnak hívható-e a szerződés", hanem az, hogy ha a valódi devizás hitel szerződés sem volt devizahitel, akkor mi lehetett a többi?
Talán már említettem, hogy mivel devizás volt a szerződés, ezért DRÁGÁBB(!) volt élből 0,5%-al a hitelkamat, mintha forintos lett volna? Hogy van ez kedves xmann, hogy a CHF-ben denominált szerződés DRÁGÁBB, mint a forintos szerződés? Tudsz erre valami jó magyarázatot adni? Mert szerintem nem. Ez ugyanis BIZONYÍTÉK arra, hogy a magyarországi bankok NEM devizában nyilvántartott devizahitel szerződéseket csináltak, hanem az első perctől kezdve határidős devizaügyleteken kerestek baromi sokat AHELYETT, hogy biztosították volna a forrásbevonást AKÁR HOSSZÚ TÁVÚ KÖTVÉNYKIBOCSÁJTÁSSAL(!), akár pénzpiaci hitelfelvétellel.
És itt jön be az, hogy a LIBOR-ra hivatkozó szerződések esetében egyszerűen éretlmezhetetlen a swap és egyéb bohóckodás, ugyanis ha neked van igazad, és a banknak devizában volt minden forrás nyilvántartva, akkor neki NEM FORINTBAN KELLETT FORRÁST TALÁLNI, HANEM DEVIZÁBAN és a forint folyósítása után SEMMI ÉRTELME nem volt a szerződés swappolásának, mert a banknak immár csak a devizahitelt kellett refinanszíroznia és nem volt valójában forintban nyilvántartott hitele(!), ám még ha így is tettek, az is határidős opciónak számít, amire szintén nem volt felhatalmazásuk az ügyféltől. Ámde ha ettől el is tekintünk, akkor felhívom figyelmed az általam már beidézett LIBOR CHF értékekre, amely szerint jelenleg negatív kamattal is lehet CHF opciózni, vagyis egy, az ügyfél érdekében eljáró banknak valójában CSÖKKENTENI kellene tudni a CHF-ben denominált adósságot pusztán annak az újraforgatásával.
"És az. És aki látott már swapot az tudja hogy a magyar bankok nem nulla százalékon kapnak CHF-forrást hanem joval feljebb a Magyarország kockázat miatt."
Ez bullshit. A magyar bankoktól így viszik ki a pénzt az anyabankok, azzal, hogy FIKTÍV felárakat építenek be a tagi kölcsönükbe, amivel fedezik az opciós veszteségeiket. Egyebekben, ha gondolod, mutassad meg nyugodtan azokat a devizakötvény kibocsájtásokat, amelyet a lakossági uzsorázásban részt vevő bankok tettek meg. Én nem hallottam olyanról, hogy a CIB, a Raiffaisen, az Erste, a K&H KÖTVÉNYT bocsájtott volna ki Magyarországon. Márpedig, ha nem bocsájtott ki, és nem a lakossági devizát helyezte ki, akkor nem ők vonták be a forrást a piacról. Innentől értelmezhetetlen az, hogy "nekik mennyibe kerül a forrás", mert nekik annyiba kerül a forrás, amennyibe az anyabanknak.
"Devizahitel? Igen"
Nem, NEM DEVIZAHITEL, egyszerűen azért, mert a hitelszerződésben világosan rögzített kamatozás és feltételrendszer volt, amelyről kiderült, hogy átverés még a tényleges devizahitelek esetében is.
"A kormánynak semm mást nem kellett volna tennie mint kötelezni őket hogy mondjuk chflibor+300bp lehet max a meglevő devizahitelek kamata. A sok baromság helyett"
Nem akarlak elkeseríteni újólag, de mint említettem, ennek az előírásnak SEMMI értelme nincs azok után, hogy a szerződésben PONTOSAN rögzítésre került, hogy LIBOR+X% a kamat és mire a szerződésekkel gond lett, addigra úgy elfelejtődött az, hogy ezen szerződések EREDETILEG a Liborhoz voltak kötve, hogy én csak pislogtam.
