"Képzeljük el, hogy valahol az 1800-as évek elején járunk. Miután Pest középkori városkapui leomlottak, ez a terület is elkezdett fejlődni, egyre nagyobb igény volt egy templom építésére. Volt ugyan egy kis dombon épült templom, ami komoly szerepet játszott a történelemben, hiszen menedéket nyújtott az 1838-as nagy árvíz idején, az emberek azonban többre vágytak. Az árvíz után köszönetet akartak mondani Istennek, hogy megmenekültek, így született meg az ötlet egy nagyobb templom építésére.
A tervek már 1845-ben megszülettek, de az alapkő letételére csak 6 évvel később került sor. A Bazilika első építésze, Hild József egy klasszicista épületet tervezett.
Hild haláláig vezette a munkálatokat, amik nem haladtak valami jól: folyamatos volt a pénzhiány, és a kiegyezés korszakában sem volt jobb alvállalkozónak lenni mint manapság. 1862-ben például a szobrászok, kőművesek, kőfaragók azzal fenyegetőztek, hogy befejezik a munkákat, olyan régen nem kapták meg bérüket.
Aztán Hild meghalt, és a munkákat Ybl Miklósra bízták, aki már neo-renesszánsz stílusban gondolkodott. Ybl-időszakában történt egy baleset: a rossz minőségű építőanyag és statikai hibák miatt a már felfalazott kupola 1868-ban beomlott, de szerencsére senki nem sérült meg. Ybl egyébként előre szólt, hogy baj lesz, amikor meglátta a repedéseket a kupolán, de senki sem hallgatott rá. Aztán amikor megtörtént a beomlás, vizsgálóbizottságot állítottak fel, ami körülbelül olyan hatékonysággal működött, mint bármelyik mai utódja: nem neveztek meg végül felelősöket.
Aztán 1874-ben másik probléma adódott: elkészült az új városfejlesztési koncepció, ami alapvetően meghatározza Budapest mai arculatát, és az ebben megjelenő sugárút (Andrássy) szempontjából a Bazilika már csak problémát jelentett: rossz helyen volt, miatta ne lehetett összekötni a sugárutat a Lánchíddal. Ráadásul új városjelképet választottak, a Parlamentet, így nyilvánvaló lett, hogy a Bazilika nem tudja majd betölteni azt a szerepet, amit szántak neki. Ybl ekkor átgondolta az eredeti terveket, saját képére szabta őket, és az építkezés már ennek megfelelően folytatódott: a cél az volt, hogy az épület, ha elkészül, monumentális és jelentőségteljes legyen.
Mikor Ybl meghalt, a külső dekoráció már készen volt, azonban a munka befejezése másra várt. Kauser József volt a harmadik építész, akire a Bazilika belső építészete maradt. Mielőtt munkához látott volna, egy éves olasz vándorútra ment, hogy ott szívja magába a mesterek munkáját, abból merítsen ihletet. Kauser neo-barokk stílusban fejezte be az épületet, persze ügyelve arra, hogy harmóniában legyen a másik két stílussal. A végső munkálatok 1905-ben, majd 50 évvel az alapkő elhelyezése után fejeződtek be."
http://varosban.blog.hu/2011/10/09/budapest_titkai_a_bazilika_ami_ketszer_is_beomlott
