Re: munkaerőpiac

1. ha valakivel személy szerint vitatkozni akarunk, akkor az első dolog hogy tudom, mit állít, mivel vitatkozom, a vélemény a sajátja-e. Más pl. hamar rájött hogy ez Vakmajom.

2. Pontosan igazad van abban, hogy a vitához linkeltem be, mert éppen ez volt a téma.

Ráadásul az egész Vakmajomtól indult, tehát érdekes a további véleménye.

3. Abban is igazad van, hogy a termelés/szolgáltatás vitához kapcsolódik.

DE

függetlenül attól, hogy én véleményem, vagy vakmajomé SEHOL nem szerepel benne az, amivel te előjössz, mert te mindjárt ilyesmikkel vitatkozol:

"képzetlen munkaerőt sorsára kell hagyni"

"ne telepedjenek ide gyárak"

Ami nettó hülyeség és senki nem állít ilyet.

Az ilyen hülye sarkításoktól tudok agyfrászt kapni.

4. Mivel Vakmajom topik ezért nem off, és válaszolok érdemben, legyen olyan is itt ami nem off topik :)

Remélhetően ezzel talán elejét lehet venni a további félreértéseknek is.

Éppen a felsőoktatási résszel, amivel leginkább vitatkozol, nem értek egyet maradéktalanul én sem, ha tetszik, leginkább ezt vitatom én is - ideológiai szempontból. (Sokkal nagyobb gond pl. az alapoktatás minőségének lerombolása, és az államosítás ott van jelen, mint marxizmus)

Abból a szempontból én is vitatom, hogy nem marxista az átalakítás, abból a szempontból egyetértek, hogy ****ság, és béna a kivitelezés, mert marha nagy tandíj mellett persze hogy durván csökken a létszám, azaz CSÖKKEN a diplomások száma. Tudtommal minden területen, tehát nemcsak az értéket a marxisták szerint nem hordozó bölcsészeké.

Tehát nem vulgármarxista lpés szerintem az átalakítás, de eredményében viszont felsőoktatás ellenes lesz. Nem bánom ha kevesebb lesz a "balneológus", de közgazdászból, mérnökből, IT-ből, egyebekből igenis bánom.

Ugyanis vakmajom állításának a lényege (legalábbis én így értelmezem, és ilyen értelmezésben értek vele egyet) hogy képzetlen munkaerőből mindig túlkínálat lesz. Ha munkát akarsz neki adni, akkor képezd, mert a képzett munkaerőből KERESLET van.

Ez nem azt jelenti, hogy a többinek ne próbálj munkát adni, hogy a termelésről mondjál le.

Éppen mivel a többi szakképzetlennek is szüksége lenne elhelyezkedni, ezért termelést kell bevonzani, azt meg a KÉPZETT munkaerőre alapozva lehet. Mert az a szűk keresztmetszet, belőlük van hiány.

A képzett munkaerő az éppen a high-tech termeléshez kell, az intenzív mezőgazdálkodáshoz kell. Annak bevonzásához kell.

A képzetlen munkaerőnek is szüksége van high-tech termelésre, mert más termelés nem lesz versenyképes.

Sok embernek lehet munkát adni, ha kaszával aratja a búzát, de az legfeljebb közmunka lesz, nem versenyképes termelés.

Versenyképes termeléshez meg szükség van képzettekre, akikből HIÁNY van, amire te azt mondod, mivel nekik nincs gondjuk az elhelyezkedéssel, az államnak ebben nincs feladata.

Holott ez a mondanivaló félreértése, hiszen a "vulgármarxista" vonallal SZEMBEN az az állítás ebben a vitában, hogy még több képzett munkavállalóra van szükség, azok nagy része szolgáltató szektort jelent, mert oda tartozik a HR, a menedzsment, a pénzügy, a marketing, az IT stb...

mert ők, és egyéb infrastruktúrák vonzanak be versenyképes termelést, vagy biztosítják azok versenyképességét.

Belőlük pedig hiány van az egész világon, tehát az államnak itt volna szerepe.

Mert így tud munkát biztosítani a képzetleneknek is.

Erre pedig az a bizonyíték, hogy a fejlett, versenyképes államokban ennek megfelelőek az arányok, a szolgáltatás nagyobb súlyú, mint a termelés.

Versenyképtelen módon nem lehet munkát biztosítani.

Ha búzát termelsz, akkor az olcsó ukránokkal, ha rizst, akkor a kínaiakkal kell versenyezned stb...

Sok képzetlennek tudsz munkát adni, és majd csődbe megy az egész, mert a kínaiak, ukránok olcsóbbak lesznek. Vagy neked is olcsónak kell lenned, abból meg nincs felzárkózás.

A másik lehetőség, ha intenzív termelést csinálsz - vagy más termék, pl. gyümölcs, vagy a termelés intenzív, de ahhoz meg képzettség kell. Ipar esetében high-tech felé mozdulsz el, amire lesz kereslet.

Ezeket állítom én, rbbj, xmann.

Ne menjünk le arra a szintre, hogy akkor le akar bárki mondani a képzetlenekről, vagy nem akar termelést bevonzani.

Meg van az oka, hogy miért ment el a vita ilyen szintre, de arról már épp eleget fecsegtem :)

A "vulgármarxizmus" az, hogy ha képzés nélkül akarunk (tömeg)termelni, és a képzetleneket elhelyezni, és a szolgáltatás az csak "virtuális" trükközős valami.

Feltételezem hogy egyik oldal sem ilyen egyoldalúan közelíti meg a kérdést, senki nem akar a termelésről lemondani, ahogy senki nem akar a szolgáltatásról lemondani. Ezeket a szélsőséges "belemagyarázásokat" kellene elkerülni.

A vita, ha sikerül a sok maszlagot lehántani, azon megy, hogy a "vulgármarxista" álláspont szerint, először vonzzak be olyan termelést, amiben a képzetlen képes elhelyezkedni, és majd ha szükséges akkor valamikor kialakul a szolgáltatás is mellé,

vagy

a "Vakmajom" álláspont szerint hozzak létre képzett szolgáltatásokat, amivel majd bevonzok magasabb rendű termelést, amihez kapcsolódva a képzetlenek is tudnak majd elhelyezkedni (ne adj isten képződni)

Vakmajom szerint az első nem megoldás, mert túlkínálat van, a másodikra meg kereslet van.

A másodiknak feltétele a képzés erősítése, mert ott van hiány. (Az külön kérdés, hogy a kormány reformja, hogyan hat a képzésre, nem látom, hogy szerinted hogyan erősíti)

Illetve, amennyiben a fejlettekhez akarunk felzárkózni, akkor ők a "Vakmajom" lehetőséget valósították meg, amennyiben kelethez akarunk közeledni, akkor Kína/Indonézia pl. egész jó az első verzióban.

Pl. egy téglagyárban el tudsz helyezni képzetleneket, nem kell hozzá szolgáltatószektor, képzettek. Hány téglagyárat tudsz eltartani?

Vagy képzettekre alapozva egy high-tech eü.ipart hozol létre. Ami pl. a képzetlent is felszívja takarítónak. De emellett szüksége lesz nagyon komoly háttérre, szolgáltató szektorra (tudományos, gazdasági), ami még több képzettet jelent. Ami felszív még néhány takarítót. Ha jól mennek a dolgok, akkor egyre intenzívebb termelést fog létrehozni.

Aminek egyre több beszállítóra lesz szüksége, egyre több nyersanyagra, és egyre több képzetlent szív fel.

A magas hozzáadott érték miatt, jól tudja értékesíteni a termékeit, nő a GDP, az ott dolgozók bére, akik emiatt megengedhetik maguknak otthon a bejárónőt, a rendszeres fodrászlátogatást, a mozit. Abból megint sok képzetlen részesül.

Ez egy piramis, aminek a teteje a high-tech amihez rengeteg képzett kell.

A téglagyár egy sokkal kisebb piramis, azt megoldhatod képzettek nélkül is, oda közvetlenül el tudod helyezni a képzetleneket. De mennyi képzetlen lesz egy téglagyár piramis alatt,és mennyi lesz a high-tech ipar piramisa alatt, és hány téglagyár lesz a beszállítója a high-tech iparnak?

Ez a vita lényege, hogy mi vonz mit, mi húz mit, mi minek az előfeltétele.

Ha a képzetleneket akarod elhelyezni, a képzettek meg úgyis megoldják, nincs az államnak feladata - azzal nem fogsz felzárkózni.

A világban ma nagyon komoly szerepe van a szolgáltatószektornak, és nem létezhet high-tech ipar nélküle. Meg autópálya nélkül sem. Az egyikhez aszfalt kell, a másikhoz képzés/oktatás.

Ez az ideológiai vita alapja, hogy a termelésre alapozzuk a munkaerő elhelyezését, vagy a képzésre alapozzuk a termelést.

A képzetlenekre alapozott termelés extenzív lesz, és nem felzárkóztatni fog, hanem cselédsorban tartani.

Mert azok a képzetlenek dolgozhatnak high-tech ipar beszállítóiként is, intenzív termeléshez hozzájárulva, de ahhoz kell high-tech ipar.