Az is elképzelhető - hogy az EB-n illetve a Nemzetek ligájában is a magyar csapatot az aktuális ellenfelek mindig lenézték. És mint ilyen esetben lenni szokott, pofára estek.
Mi meg a nagyszerű EB szereplésünk után hittük azt el, hogy most már Janik vagyunk és nem kell 110%-osan akarni a győzelmet. Az ellenfeleink viszont pont fordítva: az EB-n jól szereplő válogatottból jól felkészültek és komolyan vették a meccseket.
Kvázi ez történt a 2016-os EB után is és most is.
Amúgy VB-re nekünk 3. kalapból kikerülve szinte esélytelen. Erre a megemelt EB tornákra már egy kis szerencsével kijutunk.
De azért a realitás talaján maradva az elmúlt 30 évben a magyar csapat az kb. mindig csoport 3. helyre volt jó a selejtezők során, egy-egy kivételtől eltekintve.
Ilyen szempontból az Egervári csapat még mindig az egyik legjobb volt, csak akkor még nem volt felemelve a létszám. Ott végig versenyben voltunk a 2. helyekért, csak ott is mindig elcsúsztunk egy banánhéjon.
A Csank féle csapat, akik a playoff-ig eljutottak, ők is csak ugye döbbenetesen szerencsés gólnak köszönhették egy könnyű csoportból, hogy a playoff-ot kiharcolták, aztán a jugók beárazták a fiainkat.
Már olvastam az Origo cikkét, hogy mégiscsak Dzsudzsák kellett volna. Hát őt is láttuk Andorra , Málta meg hasonló csapatok ellen (vereséget) szenvedni, azóta meg csak lassult, ügyetlenebb lett. Egy DVSC-ben sem tud megváltó lenni. Szóval kösz nem.
Ez a realitás nekünk. Nincs utánpótlás képzésünk. A legszakadtabb alkoholista képzetlen fogalmatlan edzők viszik az utánpótlást, ráadásul ott is beleszól mindenki , hogy kinek a fiát kell hol játszatni.
Amíg ez így megy, addig ne várjunk a Fradiba se magyar játékosokat, se eredményes válogatottat.
Ha megnézzük ezt az albán válogatottat, akkor látható, hogy spanyol, olasz csapatokban játszanak, vagy a gólszerző épp Angliában. A mieink meg a 4 Bundesliga játékostól eltekintve (Szalait már nem ide sorolva, mert ott van, de már nem üti meg azt a szintet) olasz B, Championship , meg közép európai bajnokságokban játszanak.
