https://index.hu/belfold/agitpop/2020/12/19/lovede...
Mindenesetre az Internetet ez az elgondolás úgy tálalja, mint ami végtelen számú töredék csoportra tagolja a társadalmat, akik mind be vannak zárva a saját hír és megerősítés-buborékukba.
https://index.hu/belfold/agitpop/2020/12/19/lovede...
Mindenesetre az Internetet ez az elgondolás úgy tálalja, mint ami végtelen számú töredék csoportra tagolja a társadalmat, akik mind be vannak zárva a saját hír és megerősítés-buborékukba.
Index - Tech-Tudomány - „Nem kell robotcseléd a felsöpréshez”
"Mondjuk, hogy van egy olyan világ, ami szeret olyan világot szimulálni, ahol még nem tudnak szimulálni. Ez lehetséges. Tudunk erről valamit? Igen, tudunk. Vannak mozifilmjeink. Nem szimuláció, de fogadjuk el, ez a legközelebbi használható példánk. Tegyük fel a kérdést: a filmek mekkora része játszódik olyan korban, ahol még nem ismerik a filmeket? Jó sok idő telt el, mielőtt feltaláltuk a filmet. Ott van Egyiptom története, az ókori Görögország, Szpartakusz, Kleopátra, van film a Tízparancsolatról. Tehát van sok fontos filmünk arról a korról, amikor filmek még nem léteztek. A helyzet az, hogy ezek egy apró töredékét képezik a létező filmeknek.
A FILMEK 90 SZÁZALÉKA, HA NEM TÖBB, ABBAN A KORBAN JÁTSZÓDIK, AMIBEN MÁR LÉTEZNEK FILMEK."
nem tudom melyikre gondoltál de töröltem a link nélküli saját véleményt, szerintem arra gondoltál és azt nem ide szántam, nem is ide való, véletlenül került ide. De korábban már szóltam hozzá tehát némiképp tanácstalan vagyok.
Tudod egy ember egy vélemény. :) impresszionista vagyok és nálad az expressio.
Köszönöm, hogy ebben a topikban történő első hozzászólásod második mondatában máris bevetetted a varázsszót, mely köré minden hozzászólásod épül.
Hozzád képest a római szenátor, aki a közismert történet szerint minden hozzászólását azzal fejezte be, hogy
- Még csak azt szeretném elmondani, hogy véleményem szerint Karthágót el kell pusztítani!
hozzád képest egy kispályás monomániás személy volt.
Grat!
"
Egy revelatív retorikatörténeti elemzés nemrégiben úgy találta, hogy az amerikai elnökök fogalmazásmódja a huszadik század legeleje óta folyamatosan egyszerűsödik,
egyre inkább kinyilatkoztatásszerű,
egyre kevésbé logikusan érvelő. Trump és Biden nyelvezete így egy bő évszázados retorikai trend (eddigi) betetőzésének tekinthető, nem pedig valamiféle hirtelen elhajlásnak, kilengésnek vagy hibajelenségnek.
Mint ismeretes, George Orwell sok esetben dermesztő pontossággal jósolta meg a jövőt, ám a politikai nyelv kérdésében meglepően naivnak bizonyult. Az 1940-es évek demagógjaiból kiinduló meggyőződése szerint ugyanis
az őszinte és becsületes politizálás ideje majd akkor jön el, amikor RÖVID ÉS KÖZÉRTHETŐ MONDATOKKAL SZÓLNAK HOZZÁNK A VEZETŐINK végre.
Merthogy az összetett mondatoktól és idegen szavaktól hemzsegő politikusi beszéd az igazságot és a tényleges szándékot hivatott elfedni csupán – vélte a legendás angol író. Julie Sedivy nyelvész megfejtése azonban mégis helytállóbbnak látszik: szerinte a túlontúl egyszerű közéleti beszéd szükségszerűen
csakis hazug lehet,
mivel a világ bizony bonyolult.
Mégpedig elképesztően és félelmetesen. Komolyan, skacok, nem viccelek. Na mindegy."
Ezt én is sejtettem eddig, de ez a bizonyosság felvillanyoz!
:) a lényegtelen részben van a lényeg. Ez még csak pezzegetés.
Felállítunk egy sejtést amit utána axiómaként kezelünk.. probléma megoldva.
Mint a nagy bummnál.. mi volt előtte? semmi? semmi, sem tér sem idő sem
energia, anyag is csak később lett..mert így kényelmesebb...talán valami "leves" még is volt, mondja az épp üzemi paradicsomlevest szürcsölő tudós aki korábban bőszen vallotta a föld lapos.
Elég ha egy 1mm-es kis legyet megnézel, lát érzékel, táplálkozik repül, szaporodik,átalakul, mindezt egyedül. Ki írta a programot? ki gyártotta? A legkorszerűbb anyagból készül, könnyű és kemény kitin ragyogó szinekben. Vagy a csúf hernyóból csodás pillangók (amiknek a színét még nem sikerült produkálni).
Vagy amikor a környezetéhez tökéletesen alkalmazkodik egy faj.. átvéve annak színét formáját. Vagy amikor a mélytengeri állatok fényt használnak, hogy odacsalogassák a táplálékukat... ezek mik?
Sima evolúció? Mutációból kialakult faj? kicsi lenne az esélye..
Vagy ott vannak a paraziták amik megváltoztatják a gazdaállatuk viselkedését..hogy olyat tegyen, amit magától nem tenne és a parazita érdeke szerint viselkedjen..megegye őt egy melegvérű ami a parazita valódi gazdaállata... félelmetes.
Ez az a pont amikor a természet találkozik a vallással, amit az ember formált a megérthetetlenre, majd később könyv formában átírták a hatalomgyakorlás eszközének, némi életmódviteli- és egészségügyi ismeretekkel színezve.
Ha ismered a természetet, annak működését akkor egy csodálat egy boldog felismerés alakul ki az emberben és látja azt a harmóniát, félelmetes erőt ami alapja volt a valódi vallásnak az irányított vallásokat megelőző "pogány" vallásnak. Ha nagy viharba kerülsz ott átélheted a természetes vallást, hallhatod ösztönös fohászodat.
Azt gondolom az ember felismerhet részeket de ezt a helyén kell kezelni.
Klassz dolog, az ember meg akarja érteni mi miért van.
A prim számokkal és a Pí számmal talán beletalált valamibe az ember..főleg miután a természetben tapasztaltakkal összeveti.
Az aranymetszés és társai egy felismerés..amit a megfigyelésekből lehet meríteni.. elég ha kimész a kertbe vagy gyorsított kamerával nézed a különböző növények fejlődését.
Valamelyik állatos csatornán láttam egy nagyon jó filmet a prim számok és a kabócák szaporodásának az összefüggéséről..csodálatos.. a különböző kabóca fajok prímszámok szerinti időben kelnek ki szinte egyidőben..hogy ne keveredjenek ne kelljen hangban versenyezniük, ne legyenek táplálék konkurensei..a hatalmas szám ahhoz kell, hogy nagyobb arányban legyenek túlélők...
A fentiekkel el is jutottunk egy fontos kérdéshez, mi az élet értelme? a szaporodás? egy folyamatos reprodukció? Ráadásul akkor állandón u.olyan lenne minden, ezért belerakott a természet egy játékelméletet.. a mutációt..ami bejön az fejlődik ami nem az kipusztul. Miért ilyen gazdag az élet megjelenési formája?
tehát szerénység tudós elvtársak..szerénység.. az ember is csupán egy faj az élővilág palettáján.
Lehet, hogy bizonyos értelemben megfejtették, ami a matematikusok számára érdekes és a probléma megoldását jelenit egy új modell képében.
Az átlagember számára szerintem ez a lényeg:
"Talán arra volt szükségünk (a megoldáshoz), hogy sikerüljön elfelejtenünk a probléma összes lényegtelen részét, és csak arra az egy-két tényezőre tudjunk koncentrálni, ami igazán különlegessé teszi (a sejtést). "
Érdekes lenne erről a kitételről eszmét cserélni:
""Régen, még a nagyvárosok megjelenése előtt az ember ha kölcsön akart kérni, akkor azt letárgyalta valakivel a faluban, és fizetett, mert tudta, hogy ha nem fizet, akkor annak híre megy, és elterjed róla, hogy megbízhatatlan. A digitalizáció korában valami hasonló történik, és a bizalom újra emberek között éli fénykorát, nem pedig az ember és valamilyen hivatal vagy intézmény között.
A BIZALOM NEM TŰNIK EL A VILÁGBÓL, CSAK TELJESEN ÁTALAKUL."
A bizalomról már ebben a topikban is többször volt szó.
Vajon hogy befolyásolja a gondolkodást?
Garrett Hardin amerikai ökológus eredeti cikkében egy angol közlegelő szerepel példaként, amely tíz tehenet tud eltartani, és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet, és kienged még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért az állatok 10 helyett csupán 9 liter tejet adnak naponta – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda, és az is kienged még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként 16 liter teje lesz. És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban amikor már legalább hatan cselekednek így, akkor már azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna.
Azaz ha egyéni érdekek mentén használunk közösségi tulajdonban lévő erőforrásokat, akkor szabályozás nélkül az egyéni érdekeket követve a lehetségesnél jóval rosszabb kimenetelhez jutunk.
A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Azonban egy szabályokat betartó szereplő számára bármely időpontban nyereségesebb a „dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak.
Akkor kell strandra menni, amikor nem extrém magas az UV sugárzás.
Az UV sugárzás akkor nem extrém magas, ha rossz az idő.
Akkor kell strandra menni, amikor rossz az idő!!!
Állítólag ez a törvény (is) közrejátszott a két hajó ütközésében:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bernoulli_t%C3%B6rv%C3%A9nye
Engem még nem egészen győzött meg, pedíg már fújom egy ideje.
Viszont a Kolás dobozok itt elég meggyőzőek:
https://mnbtanszekblog.hu/2019/05/28/nem-ertjuk-az...
Szerintem ez a helyzet alapvetően félre van értve.
Az egész sztori a bizalomról szól.
Ritkán kap az ember csak úgy pénzt, se most, se később.
Általában - ha mégis kap - jól meg van határozva, hogy miért kapja!
Namármost:
Opció 1) Most kapsz 5.000 Ft .--ot (Ok. Jöhet!.)
Opció 2) Majd 2 hónap múlve kapsz 6.000 Ft -ot (Aha! Ez ugratás! Hol leszel te két hónap múlva? A szó elszáll, te meg árkon-bokron túl leszel addigra!)
Opció 3) Július 29-én kapsz 6.000 .- Ft-ot (Rendben! Ez már majdnem olyan, mint egy szerződés! Elhszem!)
