Lehet hogy mégis. 4ig innen még 3x 4x akkor utána beszállnék ide :)
Lehet hogy mégis. 4ig innen még 3x 4x akkor utána beszállnék ide :)
Gyanús ez az 500as szint... Nagggyon nem szeretnék alatta látni vsz
erre felhívnám a figyelmét az érintetteknek:
Ergo ha a volt tulaj venni akar 4ig papírt, akkor opust fog szórni
Ha ilyen szemszögből nézzük van logika benne. Mert nem jöttek új nagy magyar cégek a rendszerváltás után, nagy multik nem nőttek ki 30 év alatt. Az eleve nagyobb cégek közül néhány megmaradt Mol, vagy Otp pl. De akár ezeknél sokkal nagyobbra növő az egészen világon ismert nagy multicég a semmiből nem nőtt ki .
Mesterségesen rásegíteni erre állami hátszéllel dél-koreai megoldással az új Samsungot létrehozni.
Ha piacról nem tud kinőni akkor mesterségesen addig tolni amíg be nem indul . Lehetséges, hogy ez a távlati cél ambiciózus cél akkor. Igen elképzelhető. Egy magyar konglomerátum felcsúti székhellyel. :) Furcsán hangzik de lehet egy ilyen terv akár. Mert sok ágazatban nyomulnak és ha az összeáll egy egésszé az informatikától a pénzügyekig a mezőgazdaságtól a turizmusig és a médiáig, és a bankokig stb.
Lehet most is a legjobb üzlet az lenne venni egy portfóliót Lőrinc papírokból eltenni egy számla sarkába ne legyen szem előtt és elfelejteni , és 10 év múlva elővenni. :) Aztán összesítjük a kapitalizációját ennek amit elindított Lőrinc és akkora mint most az egész Bét együtt vagy nagyobb. :)
Nem lehet kizárni. Mondjuk ha megnézed az mkb-s sztorit szűk 40 mrd-os vételár idén első félévben kb 20 mrd profit. Ilyen bizniszekkel gyorsan lehet növekedni. Mondjuk 1 év alatt kitermeli a vételárat és ér 100-200 mrd-ot egyébként. Így nehéz belőni mi a plafon a növekedési lehetőségekben.
hallottam, hogy viktornak nagy fájdalma nincsenne 1000mrd-s magyar cégek... sztm régió legnagyobb cégei közé emelik opust, de nem jelenteném ki, hogy hatékony lesz a cég :)
Nekem nem szimpatikus az ha egy tőzsdei cég nem hűti a kedélyeket hanem minden erőfeszítéssel az árfolyam emelkedését akarja az aktuális helyzettől függetlenül részben egészben .
Sokkal egyszerűbb dolguk lenne Opust is feltölteni ha nem fűtik fel ennyire a várakozásokat és nem 611-en kellene tőkét emelni. Érdemes feltenni azt a kérdést miért éri meg Lőrincnek bevinni a vagyonát 611-en, ha mondjuk 111-en is bevihette volna ?
Ezt a kérdést a tőzsdefelügyelet illetékesei tehetnék fel úgy első körben ebben mi a ráció saját maguknak . :) Ezt a lépést hiányolom inkább mint azt, hogy feltöltsék állami megrendelésekkel. De több ilyen lépése is van ennek a folyamatnak ahol különböző szervek intézkedéseit kicsit hogy is mondjam felületesnek érzem. Pályázatoktól - tőzsdéig.
De mindettől függetlenül akár nagyot is kaszálhatsz vele hosszú távon ha ez kinövi magát az 1000 mrd-os tartományba többezer mrd-os tartományba. Részvényszám kordában tartása mellett , adósság megfelelő kezelése mellett.
Vagy akár attól függetlenül is rövid távon ha úgy rángatják éppen az árfolyamot valamilyen hírre vagy hír nélkül.
Nem utazom Mészáros papírokban.
Volt még réges régen Konzumom amiben beragadtam még kb 10 éve lehetett , vagy több. Nem volt benne érdemi pénz és eltettem őket azzal a megfontolással hátha egyszer lesz ebből az alvó cégből valami. Aztán teltek múltak az évek és egyszer megakadt a szemem az egyik számla sarkában ezen és eladtam.
Már nem emlékszem hány db volt hány ft-on véve és eladva. De pár ezer db-os mennyiség volt emlékeim szerint. :) De ez még időszámításunk akarom mondani Mészáros előtt volt egy évtizeddel kb. Érdekes lenne most megnézni hány 10 milliót érne az pakk ami akkor kb 0-át és nyugodtan meg lehetett volna tartani a számla sarkában.
Ezeknek a Lőrinc cégeknek izgalmas lehet a jövőjük az biztos bárhogy is alakuljon. :) Jelenleg vsz ha tokkal vonóval minden tőzsdei érdekeltségét összeadjuk. Főleg Konzum + Opus mint a két legnagyobbat de nyugodtan hozzácsaphatjuk a kisebb kapitalizációjukat is . Ez összesítve legyen sacc Konzum + Opus 300-350 mrd tőzsdei kapitalizáció a kisebbeket nem tudom de legyen sacc együtt 100 mrd . Legyen együtt 400-450 mrd környéke tőzsdei kapitalizáció. Ettől tartalomban nagyon el van maradva vsz. Töltik a teljes nemzetgazdasággal csak hát a részvényszám is nő, az adósság is nő. Azért néhány 100 mrd-ot nem egyszerű mutatvány ilyen módon bevinni cégekbe. De gyakorlatilag bármit csinál az nyereséges mert ha nem akkor az állam kipótolja pár mrd-al lásd média. :) Szóval így hosszú távon akármi is lehet belőle.
Most meg a kereskedése eléggé irányított vsz a kis közkézzel és nagy baráti kezekkel. Szóval igazán ha akarnák vsz lehetne most ugyanennyi erővel 200 Ft is vagy 1500 is kis túlzással.
Urak, köszönöm a megnyugtató szavakat! :-)
Rám fér, kicsit belecsíptem 500-nál. :-/ Bíztam egy nagyon látványos gyj-ben.
Amúgy én sem látok drámát, remélem nem tévedünk.
Zoli! Én is nagyon bízom benne, hogy kitömik állami megrendelésekkel az új cégeiket (is). Eddig is ezt volt a szisztéma, csak nem változik...
Szerintem semmi dráma nincs, egyszeri tételek rontják és csak van a számlán 8mrd készpénz. Ami azért nem rossz. Ettől függetlenül ez a legnagyobb és ezáltal a legkevésbé attraktív papír a Mészárosok közül sztm, de több éves távon szép növekedés előtt áll.
Úgy látom Csusza a legegyszerűbben úgy tudják ezt szintre hozni a teljesítményt a piaci árazással ha behozzák a pályázatokon taroló építő cégeket. Amit terveznek is. Állami megrendelésekkel kitömik jó profitot mutatnak ki akkor az egy nagy lépés .
Mátrai erőmű az zavarosabb sztori vsz, az egy veszélyesebb műfaj. Nagy lóvét is hozhat de nagy kockázatok is vannak azért egy felújítás, környezetvédelmi előírások az áram ára stb . Ez kiszámíthatatlanabb sokkal vsz mint az van egy állami pályázat amit elnyer és megépít valamit és kaszál rajta és lezárult az ügy.
Ezek a keményítő, izocukor vszínű nem lesznek rosszak kérdés mennyire lesznek jók . Nem ezek fogják gyorsan termelni a nagy profitot vsz ami szintbe hozza az árazással a teljesítményt. Ahhoz valami extrémebb műfaj kell. Atomerőmű, vasút építések, nagy állami építkezéseken közbeszerzéseken gyorsan nagy lóvék. Az pedig Mészáros Mészáros kft, és az R Kord mint lehetőség.
Ami még fontos lehet vsz azt kiemelték a mészáros mészárosból külön cégbe viszik a meglévő befektetéseket. Tehát igazán a jövőbeni munkákon elért várható lóvét hozzák be . Gyakorlatilag az üres építő céget megtisztítva a korábbi nagy lóvéktól amit kaszált. Biztonsági játék. Nagyon ravasz dolgokra képzik nálunk a gázszerelői szakmában az embereket. :)
Ez a PwC Equilor váltás az apportok felértékelésénél is megérne egy misét, és némi magyarázatra szorul vsz. De ne akadjunk fenn minden apró cseprő dolgon. :)
Sokat lehetne még minden részletről írni , de ez a lényeg vsz.
Lényegében "nyugaton a helyzet változatlan". Ez a jelentés azt mutatja mit tud a cég a jelenben . Magunk között szólva nem sokat. :) A tőzsdén pedig a Mészáros márkanév százmilliárdokat ér. A millió forintos kérdés a jelenbeli teljesítmény és az árazás közötti szakadékot , hogy sikerül áthidalni. Ezt mutatták a korábbi jelentések is ahol szintén hasonló nagy különbség volt az árazás és a jelen eredményei között.
Eddig a Mészáros cégeknél az egyedi tételek adták az eredmény nagy részét. Pl badwill. Aztán a részvénytulajdon egymásban keresztbe kasul ami felértékelődött az adott félévben és akkor ez mint eredmény. Ezek sok mrd-os eredményként jelentek meg. Zárójelben ez a sok mrd-os eredmény is eltörpül a cégek piaci árazása mellett.
Opus első féléve egyetlen érdemi számokat hozó ténykedése a média. Ennél külön érdekes lenne egy olyan szám mennyi ebből az állam hirdetése . Csak azért mert vsz ha az nem lenne extra önmagában veszteséget termelne ez az üzletága. Nem tolna bele az állam mrd-okat fizetett hirdetésekkel. Önmagában a piacon nem állna meg . De így nyereséges buli. Mediaworks-t hitelből vették ennek a hitelnek egy részét kiváltották korábban részvény kibocsátással. Ha ez nem teszik akkor az adósságszolgálat kicsit meredekebb lenne ebben a részében is.
A következő időszak kérdése ezeknek a cégeknek a feltöltése tevékenységgel, vagyonnal stb kontra az adósságállomány és a részvényszám alakulása, kontra piaci árazása.
Erre mondtam pár hsz-el ezelőtt nem egyszerű munka 0-ról 200-300 mrd-ot érő céget összerakni még ilyen állami hátszéllel sem. Úgy közben a piac már előre ezt beárazta.
Mi van itt, illetve mi nincs itt kérem?! Gyj-ről nincs véleményetek?
https://www.portfolio.hu/vallalatok/zajlik-az-opus...
Én egy napja rágódom ezen, de nem lettem okosabb, ilyet én még nem láttam...
Fel se tudná sorolni miben mekkora mértékben résztulajdonos és azok a cégek egymással milyen viszonyrendszerben vannak. :)
Csak ez az eset. Építenek egy keményítőgyárat , annak 51%-át beviszik egy tőzsdei cégbe. De a maradék 49% is részben Mészárosé.
Ezzel belekeverték a keményítőgyár életébe a tőzsdének megfelelő jelentési kötelezettségeket. Miközben a gyárból Mészáros tulajdonnak egy részét a tőzsdei cégen kívül hagyják.
Bonyolítani se lehetne jobban.
Egy cégen belül gyártanak keményítőt, ízocukrot, megyei lapokat, országos lapokat üzemeltetnek, Mátrai erőművet stb. Nem tudom van e az országban még egy cég aminek ennyire széles tevékenységi köre lenne ami már csak mostani állapot szerint látszik.
Akkor ez csak az Opus , ott a Konzum szintén hasonló széles tevékenységi körrel, aztán Mkb bank jelenleg még tőzsdén kívül stb.
Ezt az egészet egyben nézzük ezt konglomerátum is megsüvegeli.:) Az egész nemzetgazdaságot lefedi tevékenységi körökben. Mindez úgy behozva a tőzsdére 1-1 tőzsdén jelenlévő alvó cégben elindítva nyilvános tőkebevonások nélkül.
Szerintem ez a világon egyedülálló így egyben nézve .
"Ez a cégháló bonyolultabb nem is lehetne."
Vsz ez a cél!
Apport következő lépcsője. Nagyjából ugyanaz a szitu mint az előzőnél . Termelőüzem, új üzem ezért nincs múltbeli viszonyítási pont. A beszámítási ár nem mondható szerénynek finoman szólva.
Amin megakadt a szemem első körben PwC most Equilor végezte az értékelést. Elég furcsa váltás. A PwC nem bírt el a keményítőgyár értékelésével? :)
Nem változott az alaphelyzet vsz továbbra is az a kérdés a végső részvényszámra ha majd egyszer kialakul mit is tud hozni számokban. Jelenleg 430 millió környékén jár a részvényszám. A cég jelenlegi kapitalizációja kb 215 mrd Ft.
A véleményem sem változott nagyon nagyon komoly teljesítményre lesz ahhoz szükség ez a cég valóban megérjen 200-300 mrd Ft-ot. Nagyon a lovak közé kell csapni. Utolérje a "termelés" a piaci árazást. Ilyen állami hátszéllel megvan rá az esély, de nem egyszerű vsz.
Ez a Mészáros a tőzsdén történet továbbra is legegzotikusabb sztori amit valaha láttam. :) Pl most ebben az apportban 51%-ot visznek be az Opusba. Ez a sok résztulajdonnal variálás és akkor a maradék Opuson kívüli 49%-nak a tulaja is részben Mészáros de akkor miért nem viszi be azt is ? Ez a cégháló bonyolultabb nem is lehetne.
https://g7.24.hu/piac/20180814/olcsobban-szerezhet...
Név szerint említi Mészáros Lőrincet az egyik legnagyobb európai energetikai konszern, az RWE kedden közzétett féléves beszámolója. Az egykori felcsúti gázszerelő mint a Mátrai Erőmű egyik vevője kerül elő a jelentésben, amely arról ír, hogy a létesítményt egy cseh befektetők kezében lévő cég, illetve Mészáros vásárolta meg tőlük. Ez persze nem újdonság, mindössze annyiban érdekes, hogy a magyar vállalkozó sem közvetlenül, hanem több cégen (illetve tőkealapon keresztül) vásárolt, sőt a tranzakció idején még a pontos tulajdoni részesedését sem lehetett ismerni, őt valamiért mégis fontosnak tartották külön megemlíteni.
Más kérdés, hogy azóta nagyjából teljesen Mészárosék irányítása alá került az erőmű, egészen pontosan az annak többségi, 72 százalékos részesedését megvásárló cég. A csehek ugyanis alig egy héttel a tranzakció lezárása után kiszálltak.
Az ügyletet egyébként még tavaly év végén jelentették be, de a versenyhivatali jóváhagyások, illetve egyéb papírmunkák miatt egészen márciusig elhúzódott*. Éppen ezért ez az első olyan RWE-jelentés, amiben már magáról az ügyletről is írnak, igaz, túl sok részlet nem derül ki a közölt adatokból.
Ami biztosnak tűnik, hogy nem annyiért adták el az erőművet Mészároséknak, amilyen értéken nyilvántartották azt a könyveikben, hanem valamivel az alatt. A féléves jelentés szerint ugyanis az RWE 25 millió eurót veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a tranzakció miatt. A korábbi beszámolók alapján a létesítményt működtető cégben tavaly 128 millió eurónyi eszközt tartott nyilván az RWE, így* nagyjából 100 millió eurót kaphatott 51 százalékos részesedéséért a német csoport.
Mészárosék az RWE többségi pakettje mellett a szintén német EnBW 22 százalékos csomagját is megvették, ami így logikusan 44-45 millió eurót, márciusi árfolyamon nagyjából 14 milliárd forintot érhetett. Ez némileg kevesebb annál, mint amennyit utóbbi vállalat állítólag remélt a csomagért. A Népszabadság ugyanis bő két éve arról írt, hogy korábban az állami MVM is tett kísérletet az EnBW-részesedés megszerzésére, de ez meghiúsult, mivel a németek 15 milliárdot szerettek volna, az MVM azonban csak 10-et akart adni.
Mindenesetre most inkább úgy tűnik, hogy a korábbi 50 milliárdot súroló becslésünknél kevesebbért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb erőműve*,
a vételár inkább 40 milliárdhoz lehetett közelebb.
Az továbbra sem egyértelmű, hogy Mészárosék hosszabb távon mit akarnak kezdeni a létesítménnyel. A Mátrai Erőmű eléggé leharcolt állapotban van, 50 éves blokkjainak üzemideje 2025-ben lejár, arra pedig rengeteget kellene költeni, hogy tovább működhessen. A jelenlegi környezetvédelmi előírások mellett olyan drága technológiát kellene alkalmazni, ami még egy nagyon jó hatásfokú, feketekőszenet égető erőműnél sem térülne meg, egy lignitalapúnál – mint amilyen a Mátrai – pedig végképp nem. Ágazati szakértők épp ezért nem lennének meglepve, ha 2025-ben egyszerűen bezárnák az erőművet, és megkezdenék a terület rekultivációját, ami több tízmilliárdos projekt lehet.
Beperli a felszámolás sorsára jutott Quaestor és a Buda-Cash korábbi vezetőit a két cég felszámolója, az állami Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN).
A PSFN állítja, hogy olyan információk birtokába került, amelyek szerintük megalapozzák: a cégvezetők a felszámolási eljárások megindítása előtt tisztában voltak a fizetésképtelenség fenyegetésével, mégis olyan lépéseket tettek, amik veszélybe sodorhatták a hitelezők kifizetését.
Az állami felszámoló nem részletezte, hogy konkrétan milyen adatokra alapozva indítja meg a pereket.
Különösen figyelemre érdemes azonban, hogy a 24.hu hírportál korábban arról írt: a súlyos veszteségeit eltitkoló brókercég háza táján fellelhető kevés, valóban értékes vagyonelem éppen a felszámolást megelőző hetekben szivárgott el a Buda-Cash közeléből.
A felügyeleti hatóság szerepét betöltő Magyar Nemzeti Bank csapata 2015. február 23-án szállt ki a Buda-Cash Ménesi úti székházához. Az ellenőrzést követően a cég helyzete nagyon gyorsan tarthatatlanná vált, a cégbíróság az év március 5-én el is rendelte a felszámolást.
A brókercég vezetői tudhatták, hogy esedékes az ötévente kötelező helyszíni vizsgálat (utoljára 2010 májusában jártak náluk ilyen átfogó ellenőrzésen). A felügyelet szabályzata szerint alapesetben 15 nappal a kiszállás előtt értesítik a vizsgált céget.
Az Opus részvénykönyvében fellelhető adatok szerint pont a razziát megelőző héten került két offshore-szagú vállalat a tőzsdei cég nagytulajdonosai közé: a TAC Investment Ltd. február 16-án 24,54 százaléknyi tulajdont megtestesítő részvény birtokába jutott, február 20-án, pénteken pedig a Cariati Holding Ltd. kezébe került 15,86 százaléknyi Opimus-papír. A részvénykönyvi adatok szerint mindkettő a Seychelles-szigetekre van bejegyezve, ráadásul egy olyan címen, ami már több más, a Buda-Cash-birodalom környékén mozgolódó offshore cégnek is székhelyül szolgált.
A brókerház és a hozzá különböző módokon keresztül kötődő cégek és emberek még 2013-ban szereztek jogot céges apportokkal az Opus Global Nyrt. (akkori nevén:Opimus) összesen 68,42 százalékos részvénycsomagjára. A mérleg másik oldalán az áll, hogy az Opus akkori értékének a nagy része viszont ezekből az apportokból eredt. A Buda-Cash-féle művelet eredményeként akkor 5,6 milliárdnyira taksált új tőke került a cégbe, javarészt konkrét, reálgazdasági eszközöket birtokló cégrészesedések formájában.
A Buda-Cash-büntetőügyről tudósító hvg szerint a hatóságok nyomozói arra jutottak, hogy a Buda-Cash tulajdonosai már 2015 januárjában működtették – kifejezetten az Opus-részvények kinyerésére – a két offshore céget.
Ha az offshore cégekbe korábban tényleg a brókerházhoz tartozó vagyont csatornázták az ellenőrzésre és a katasztrófára felkészülő cégvezetők, nehéz elképzelni, hogy pont ez ne szerepelne a PSFN keresetében. Ez pedig nemcsak az érintett vezetőknek, hanem akár Mészáros Lőrincnek is kellemetlen lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök barátja és vele összehangoltan eljáró más résztulajdonosok tavaly növelték 44,95-ről összesen 78,82 százaléknyira az Opusban fennálló részesedésüket. Miközben a matematika szabályai is kizárják, hogy a pakkjuk legalább egy része ne az említett offshore cégektől származna, piaci pletykák szerint Mészárosék az egykor a Buda-Cash-hez kötődő seychelles-i Opus-papíroknak kimondottan nagy részére tették rá a kezüket.
Még ez is itt végezheti..
Az idei év arról szól, hogyan tudunk jobban gazdálkodni - mondta szerdai sajtótájékoztatóján a Tungsram csoport új tulajdonosa és vezetője Jörg Bauer. A magyarországi GE csoport Lightning üzletágát idén vásárolta meg a korábban a GE magyarországi vezetőjeként dolgozó Bauer, ám a vételárról nem árult el semmit, mint mondta az üzleti titok. A jövőbeli finanszírozásról pedig azt hangzott el, hogy közel egy megállapodás az Eximbankkal. "Mivel az eladásaink 95 százaléka külföldre megy, ezért illünk a portfóliójukba."
A felvásárlással összesen 5 gyáregység került át a Tungsram név alá, igaz a cégnek még joga van a GE Lightning nevet is használni. Ezzel kapcsolatban Bauer elmondta, hogy ugyanakkor azt is szeretnék elérni, hogy minél előbb csak a Tungsram nevet használják. Ezzel párhuzamosan a GE cégkultúrából is több mindent megtartanának, így például a sokszínűséget, a transzparenciát és compliance részt is.
Első lépés a változás
Az első 3-5 évben a cég átalakítása a fő cél, Bauer szerint ebben az időszakban nem is fognak osztalékot kivenni. A végső cél, hogy 10 év múlva egy egymilliárd dolláros árbevételű cég legyen. "Ez már elég pénz arra, hogy legyen elegendő k+f és innováció a cégben" - vélte a vezető.
Ettől egyelőre még messze vannak, hiszen idén, a tavalyihoz hasonlóan 90 milliárd forintos értékesítési eredményt várnak. Kiemelendő, hogy bár a lakosság a hagyományos lámpákról ismeri a Tungsram nevet, az értékesítés 95 százaléka nem az áruházakban történik, hanem a professzionális piacon, azaz üzleti partnereknek, akik például az üzletközpontjukat világítják ki. A növekedésre azért is szükség van, mert az új vezetés több területen változtatna.
"Például az autólámpa területén csak a tradicionális lámpákat gyártja a cég, ledes világítás egyelőre nincs. Ez az egyik fő fókusz, szeretne a Tungsram ezen a területen is megjelenni. Vannak persze ennél hosszabb távú tervek is, de azok, az autóipar gyors változása (e-autó, önvezetők) miatt csak körvonalazódnak. Ki kell még alakítani, hogy a Tungsram hogyan tudnak belepasszolni ezekbe a kihívásokba." - mondta Mózes Gabriella, a globális autólámpa üzletág vezetője.
A szakember elmondta, hogy az üzletág árbevétele jelenleg Európából jön, de komoly a cég jelenléte Észak-Amerikában is, ahogy jelen vannak a kontinens déli felén (főleg Brazíliában) is. Ázsiából ugyanakkor az üzletág bevételeinek csak 4,5 százaléka jön. "Nagy kihívás ezt fejleszteni, így erősíteni szeretnénk ázsiai jelenlétünket, akár partnerségek mentén" - mondta Mózes.
Cél: az élvonal
A hagyományos világítástechnológiával a cég Európát már lefedte, ugyanakkor például Észak-Európa még fehér foltnak számít, miközben Afrika északi részén, Pakisztánban és a szovjet utódállamokban hagyományosan erős névnek számít a Tungsram, így ott látnak lehetőséget az előrelépésre. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Tungsram olyan területeken is megjelenne, ahol a GE eddig hagyományosan nem vett részt: ilyen a mezőgazdaság, az orvosi műszerlámpák és a repülőterek (közel-keleten sok épül) világítása is.
"Ezeket a lehetőségeket most tekintjük át, lépésről-lépésre fogunk haladni, hiszen nem lehet mindent egyszerre megcsinálni" - mondta ezzel kapcsolatban Bauer, aki szerint a fő cél, hogy prémium márkaként szerepeljenek a piacaikon és hogy az adott területen néhány éven belül piacvezetők tudjanak lenni. Mindezt úgy, hogy a fejlesztés és a dizájn is európai, azon belül is magyar lesz (azaz egy magyar gyökerű multinacionális vállalatot építenének), ami akár versenyelőnyt is jelenthet Bauer szerint. Ugyanakkor nem akarnak mindent maguk kifejleszteni, több területen partnerséget által lépnének előrébb.
A GE korábbi politikájához képest azon is változtatna a Tungsram, hogy még közelebbi kapcsolatot alakítana ki a partnereivel. "A GE, mint globális márka, harcolt a komplexitás ellen, volt olyan, hogy hiába volt adott egy lehetőség, nem használták ki. Mi ezen változtatnánk és úgy véljük, ez akár erőssége is lehet a cégnek" - mondta Bauer.
A magyarországi fejlesztésekkel kapcsolatban elhangzott, hogy szeretnének egy innovációs központot létrehozni. Ez egyfajta startup-inkubátorként is működne, ám ennél valamivel tovább mennének, hiszen lehetőséget adnának a prototípus vagy akár egy kisebb széria megépítésére is. "Hatvan országban értékesítünk, a támogatottaknak fel tudjuk ajánlani, hogy akár ott is el tudjuk adni a termékeiket" - hangzott el.
