Ha igaz h Budapest régiós főváros lesz és a jó gazdaságpolitika marad még 10 évig és ez tényleg jó nem szarik be az eu támogatások csökkentése után ( amire jó esély van ha megindul egy komolyabb kínai befektetés hullám) , akkor a mai árak szinte ingyért vannak. A belvárosi árak a mostani szintekről még 10x-ni fognak csak h elérjék más régiós központok árait és azt is figyelembe véve h Mo-n kiba jó éghajlati viszonyok vannak még 50 év múlva is max mediterrán éghajlat lesz akkor amikor délebbre már szinte üstökben rotyognak a zemberek olyan qrva meleg lesz, na és a világ népessége meg ütemesen nő

egyébként fölöslegesek a politikai viták gazdasági téren. Amikor nem malteros kormány van akkor alacsony kamatok csökkenő hiány és infláció a középosztály gazdagodása, és persze az elmaradhatatlan fasiszta rasszista antiszemita homofób kormány A kertészek és alföldik rettegnek esszét írnak a magyar alattvaló génekről és persze becsomagolt bőröndel alaszanak. Amint az szdsz vagy azzal kompatibilisek gyurci bajnai megyo bokros stb (röviden malterosok) kerülnek hatalomra akkor a demokrácia kivirul a transzparency kibajó osztályzatokat ad, a sajtószabadság elszáll a végtelenbe a sajtó teljesen szabad lesz (persze pc jegyében kicenzúráznak mindent ami nem tetszik mint fészbookban az rtl anya cég akikre rábízták de ez jó cenzúra ez előremutató dolog) annak ellenére h az alstrom demszky páros ellopta a fél metrót (ha a malterosok nyulnak le az liberális szabadversenyes demokrácia ha a fidesz az meg fasizmus és késsz) , a kertészek alföldik pezsegnek, de az infláció megugrik az adósság megugrik, a kamatok megugranak, előkerül a lehetségesnél jobban élünk, feléltük a jövőt, kell egy a szakértő kormány (ami mindig full melteros mint a szakértő makaroni a franciákná és persze nem old meg semmit csak a forráskivonást biztosítja) és beindul az óriási forrás elszívás az országból a fasztuggya hova ez jellemzően dupla akkorára nő mint a régiós országokban máshol, a középosztály elkezd szegényedni és eladósodni röviden beszarni.

Hát ez a hintajáték folyik itten

Lakástámogatások terén:

1) 90-es években 20%-40%-os kamatok mellett esélytelen volt lakást szereznie egy fiatalnak, főleg a 95-ös tőzsdeválság utáni lakásárrobbanáskor.

2) a Szoclibek létrehozták a Fundamentát, ami semmi másról nem szólt, minthogy a teljes állami támogatást gyakorlatilag lenyúlta az a Fundamenta, ami egyedül tudott megfelelni a törvény előírásainak.

3) Ezután nagyon jól jött az , hogy a Fidesz letörte az inflációt és 2002-ben kamattámogatott hitelstruktúrát ajánlott fel (okés, hogy voltak jelentős hiányosságok, amiket nem tudtak korrigálni, mert leváltották őket).

Ezen valszeg megszedték magukat a bankok, az ingatlantulajdonosok (lakosság) és jól jártak a lakást vásárolni szándékozók is, hiszen az addigi állapotokhoz képest megfizethető áron tudtak hitelhez jutni.

4) Itt a szocik először megszüntették azt, hogy a fizetett kamat összegét 240k ft erejéig beszámíthasd az SZJA-ba, majd megszüntették magát a ft alapú kamattámogatott hitelt és deviza hitelekbe "kényszerítették" bele a magyar lakosságot, aminek a fő haszonélvezői a bankok voltak.

5) Elszállt a CHF a lakoság is szívott meg a bankok is. Erre a fidesz ezt a szocik által okozott válságot megoldotta úgy, hogy lehető legkisebb mértékben fájjon ez a devizahiteleseknek és a bankoknak is, eszközkezelővel, konvertálással feltétel szigorítással, felelőssebb banki viselkedés kikényszerítésével.

6) A beinduló gazdasági folyamatokkal, csökkenő kamatlábakal ismét lendületet adott az országnak, a CSOK és egyéb kedvezmények kiterjesztésével (kedvezményes ÁFA, NOK stb) újra lendületet adott a már kivéreztetett építőiparnak és a lakossági vásárlásoknak. Akinek volt lakása jól járt , mert felment az értéke, aki lakást szeretett volna venni, az jól járt mert kedvező kondiciókat kapott, aki építőiparban dolgozott jól járt, mert jól keresett, a banki szektor meg szintén dörzsöli a tenyerét, mert a tisztességesebb profit magasabb , mint a korábbi extraprofit.

Megint mindenki jól járt.

Persze vannak mindig a későn ébredők, akik végignézték az egész folyamatot és most akarnának lakást vásárolni, amikor meglátták, hogy ezeknek milyen szépen nő az értéke, de nincs elég pénze rá, meg a rohadt melós is aranyáron akar dolgozni és nyűglődnek, hogy micsoda szemét ez a fidesz, hogy csak a társadalom 80%-nak tette jobbá az életét (Ez visszaköszön a választási eredményekben is, mert 2/3 rájuk szavaz, plusz van 15%, aki akkor sem szavazna rájuk, ha kacsalábon forgó palotát tolnának a segge alá, kívnáságteljesítő aranyhalakkal teli medencével).

A kérdés az, hogy nem eddig volt-e extrém olcsó a lakás?

Néhány hajlított vasdarab amit 5 évig használ az ember (autó) vajon jogos-e hogy egy fél belvárosi lakás értékét érje?

A kamatok esése mindig az ingatlanok árának emelkedésével jár. Senki a családomban nem értette, hogy miért akarok én hirtelen lakást venni 2013végén, 2014 elején, amikor egészen addig mindig béreltem. És hiába magyaráztam nekik, hogy addig 20 millió forint kamataiból tudtam bérelni egy 50 millió lakást és most hogy levitték a kamatokat ez az arány megfordult és az lehetelten, hogy ilyen helyzetben a lakások ára ne növekedjen durván (azt pedig nem is gondoltam, hogy az albérletek ára is ennyire elszáll). Mindenki azt hitte, hogy az új nő előtt akarok vásárolt lakással felvágni.

Megvettem 2014-ben 28 milláért. A felettem lévő lakást megvették garázzsal 34 milláért ugyanakkor, amit 1,5 évvel később felújítás és garázs nélkül adtak el 57 milláért. A rákövetkező évben a 2-vel felettük lévő (oké az már örökpanorámás, de rosszabb elosztású és 3. emelet lift nélküli) lakást eladták garázzsal 75 milláért és rá egy évvel a felette lévő borzalmas elosztású tetőtéri lakást (1méter felett nincs vízszintes fala) garázzsal 82 milláért...

Az exnejem májusban hétfőn meghirdette az 50 nm XX. kerületi lakását, szombaton már foglalózták, alku nélkül, 19,8 mill-ért.

Itt most olyan 17-8-22-3 között vannak leginkább hirdetve. Aztán ebből mennyi eladás van azt nem tudom. Szerintem ami jó állapotú külső szigeteléssel, jó kazánnal az olyan 18 környékén elmegy előbb utóbb. Konkrétan ezen a lakótelepen . De ez a városnak egy külső pereme rókák és őzek szaladgálnak a házak között. :)

Valamiért hál Istennek az emberek a központba tolonganak. :) Ami itt elég furcsa mert gyalog odaérek 10 perc alatt, kocsival meg legurulok a hegyről és ott vagyok. :)

Központban inkább olyan 20 környéke 20 fölötti hirdetéseket láttam ott azért bőven volt is ilyen megkötött üzlet nem csak hirdetés.

Mikor utoljára néztem az pár hete volt lehet azóta is változott.

2 éve lehetett talán vagy kevesebb is nagy sorházra 20 alatt lehetett licitálni árverésen és el is vitték 20 alatt valamivel. Most egy lakás határeset azon az áron.

2014-ben vettünk egy lakótelepi lakást Kőbányán, az ugyanilyenek közül ez volt a legdrágább (9 mill), de volt egy picit nagyobb 6,5 millióért, bár az erősen felújításra szoruló. Most ezeket el lehet adni egy hét alatt 25 millió felett.

Csak egy példa milyen szélsőségek vannak. Elég legutóbbi évekig visszamenni környékemen 2014-5 környékén 8 millió Ft-ért válogatni lehetett a 60 négyzetméter körüli lakások között. Napokban beszéltem egy sráccal mondja feltett egy lakást 14 millióért 1 nap alatt , ismétlem 1 nap alatt ! megvették . :)

Azért tette fel 14-ért mert nem volt felújítva nincs nyílászáró csere nincs kazáncsere , és csok hiteles bulival talált egy számára jó vételt és gyorsan akart lépni. Feldobta 14-ért 1 nap és elvitték.

Ott ahol 3-4 éve 8 -ért lehet fél évig hirdette volna. :)

Na most ha ez normális egy ingatlanpiacon. Akkor ezekben a szélsőséges dolgokban az állam ámokfutásai hol agyontámogatja hol mínuszba viszi szinte támogatást. Azért ez is fontos tényező vsz.

Bp-ről nem is szólva olyan ingadozások vannak árakban , hogy egy Lőrinc részvényt lepipál kis túlzással. :) Az állam ezekkel a fejjel töröm be az ajtót hirtelen irányváltásokkal hozzájárul ahhoz hisztérikus mozgások legyenek. Ami úgy csapódik le hol világvége hol úgy érzi a polgár muszáj eladósodnia 100 évre devizában mert különben nem tud venni valamit amit előtte 2 évvel harmad annyiért dobtak utána.

Tényleg elég részletes cikk. Rengeteg tanulsága van ennek az ügynek.

Amit az egészből kiemelnék az államnak a szélsőségei. Először rendszerváltás után a lakásokhoz jutás támogatása zuhan. Aztán Orbánék a brutál kamattámogatással az egekbe emelik amin ha valaki résen volt szénné kereshette magát. MInt gonosz spekuláns. Aztán ezt eltörlik, aztán nyakig mászunk a devizahitelbe. Aztán az gonosz és hadjárat van. Aztán egycsapásra nem gonosz és brutál CSOK támogatások ami nem kicsit piactorzító hatású. Aztán egycsapásra kivégezni egy lakástakarékot. Normális 1 nap alatt kötnek 140 k lakástakarékot mert az állam megint brutál módon fejjel töri be az ajtót egyik napról a másikra? Kambodzsában van ilyen. :)

Ez a szélsőséges hirtelen nagy változások és kiszámíthatatlanság egy lakástámogatási rendszerben amit 30 évben sikerült összehozni a rendszerváltás óta az kambodzsai dzsungel 1969. :)

Banki részről pedig segítette ezt a dev hiteles őrületet sok más mellett az a tényező is KKE régió az a vadkelet egy nyugati banki szemszögből. Talán ez lassan fokozatosan változott itt a 30 év alatt. De valami olyasmi hozzáállás mint mondjuk Otp-nél az orosz, vagy ukrán piachoz, hogy az a vadkelet még Mo-hoz képest is és itt mások a kockázatok a szempontok a stratégia stb. Ez mellett sokat lehetne a banki oldalról beszélni milyen szempontok voltak ennél kevésbé vad dolgok is elvitték ilyen irányba banki oldalról.

https://tldr.444.hu/2018/11/09/ha-most-meghalnek-t...

hosszú, de kiváló írás

A Takarékbank hiteléből vett újabb MKB-részvényeket Mészáros Lőrinc és felesége. Az akció már az állami Budapest Bank bekebelezését készítheti elő.

Nem saját bankjához, az MKB-hoz fordult kölcsönért Mészáros Lőrinc, hanem a földijeként és üzlettársaként ismert, nemrégiben Londonba is vele utazó Vida József által irányított Takarékbankhoz, hogy pénzt szerezzen a feleségével közösen birtokolt Rkofin Kft. Méghozzá arra, hogy növelje Mészárosék tulajdonrészét éppen az MKB-ban: a hitelből 5 milliárd forintért vásárolhatta meg az MKB 13,6 százaléknyi részvényét. Egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy Mészáros ne tudná fizetni a törlesztőrészleteket, ám ha mégis így történne, a részvények tulajdonjoga a Takarékbankra száll át.

A Takarékbank nem csak a felcsúti milliárdost segítette ki az elmúlt időszakban, nemrég Schmidt Mária is 5,74 milliárdot kapott, hogy növelje befolyását tőzsdei cégében, a Budapesti Ingatlan Nyrt-ben. Az MKB pedig az utóbbi néhány évben két kézzel szórta a milliárdokat a kormányközeli vállalkozóknak, Andy Vajna és Mészáros Lőrinc cégei is részesültek hitelből.

Mészáros Lőrinc célja azonban egyre világosabbnak tűnik az MKB-ban meglévő tulajdonrésze növelésével: egyre többen rebesgetik kormányzati körökben, hogy az üzletember uralta pénzintézet ajánlatot tehet az állami Budapest Bankra. A BB privatizációját illene persze független vagyonértékelésnek és pályázatnak is megelőznie, és a feltételek könnyedén az MKB-ra szabhatók.

https://index.hu/gazdasag/2018/03/08/meg_soha_nem_...

Kiemelkedő évet zártak tavaly a Magyarországon működő bankok. A javuló profitok, a magas tőkemegfelelés miatt 2018-ban többen közülük vásárlásokkal bővíthetik a csoportjukat. Bármennyire is hihetetlen, eközben a bankok ügyfelei is jobban jártak. Az idei évről még korai lenne felelősen nyilatkozni, de a rekordnyereség akár felül is múlható.

A hazai bankok 2017-ben 694 milliárd forintos összesített adózás előtti nyereséget értek el. Ez 38 százalékkal magasabb érték, mint a megelőző évi, és egyben minden idők legnagyobb hazai szektornyeresége – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes és összesített adataiból.

Ha megnézzük a régiónkban aktív magyar, olasz, osztrák, illetve belga központú bankcsoportokat, jól látni, hogy az eredmények csoportszinten is kiemelkedőek. A piacvezető lakossági bankok közül az OTP, az Erste és a K&H mutatta be részleteiben az eredményeit, egyik intézmény sem zárkózik el a bankvásárlásoktól sem.

Az OTP két (meg nem nevezett) új országban is nézelődik, de ott is vásárolna, ahol még alacsonyabb a piaci része,

az Erste célpiacokat, vagy intézményeket nem nevezett meg, de jelezte: a bank pénzügyi mutatói már megengednék a vásárlásokat,

a KBC pedig gyakorlatilag bejelentkezett a Budapest Bankra.

Nézzük meg elsőként azon csoportok helyzetét, amelyek már részletes, országokra lebontott mutatókat is közöltek.

Az OTP: folyamatos expanzióban

Ahogy a magyar bankszektor, úgy a piacvezető OTP is minden idők legmagasabb eredményét érte el – mondta el Csányi Sándor elnök-vezérigazgató.

A BANK KORRIGÁLT ADÓZOTT EREDMÉNYE 284 MILLIÁRD FORINT LETT,

ami 41 százalékos növekedésnek felel meg. A külső csoporttagoktól érkező eredmény is javult, de azért a profit zöme (169 milliárd forint) még mindig a magyar banktól származik. A legfőbb okok szerint, a bankcsoport minden tagországában a vártnál jobbak voltak a gazdasági körülmények, a kockázati költségek sokat mérséklődtek és a bank aktívan részt tudott venni a csok, az NHP, a fogyasztóbarát lakáshitelek hazai programjaiban. A számok javulásához az organikus növekedés mellett az új szerzemények, a horvát Splitska és a szerb Vojvodjanska is hozzájárultak.

Erste-csoport: Most Magyarország a jó piacok közé tartozott

Az Erste hazai bankja is 60 milliárd forintos eredményt ért el, ami 27 százalékos növekedésnek felel meg. A teljes Erste-csoport is javított a jövedelmezőségén, 1,31 milliárd euróra növelte a nettó nyereségét.

Andreas Treichl, a bécsi Erste-csoport vezetője nem csak a múltról, de a közeljövő kilátásairól is nagyon pozitívan beszélt. Amikor pedig bemutatta a csoportszintű eredmények mellett az országonkénti részleteket is, Magyarország kifejezetten jól szerepelt. A bankcsoport célországai közül nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vállalati hitelezés (27,5 százalékkal),

MAGYARORSZÁGON JAVULT A LEGTÖBBET A NEMTELJESÍTŐ HITELEK ARÁNYA (9,7 SZÁZALÉKRÓL, 5,5 SZÁZALÉKRA),

de az adósság-állomány csökkentése, a magas gazdasági növekedés és az alacsony munkanélküliség is a vonzó országok közé rangsorolta Magyarországot.

Az Erste ezen kívül a jelzáloghitelek folyósításában fejlődött, már 2 millió ügyfelet vont be a George elnevezésű pán-európai digitális szolgáltatásba és vállalati ügyfeleinek már blockchain-alapú szolgáltatást is elindított.

K&H : Vevő lenne a BB-re

David Moucheron, a K&H Csoport hazai vezérigazgatója is elégedett lehetett, mert a K&H 41,8 milliárd forintos profitot ért el, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A banknál is elsősorban a hitelezést nyomták meg, a hitelállomány ugyanis jobban bővült, mint a betétek összessége.

Az elmúlt években inkább a stabilitásáról (és kevésbé az akvizíciós terveiről) ismert bank ráadásul azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy Johan Thijs csoportszintű vezérigazgató kijelentette, hogy

A KBC-T ÉRDEKLI A BUDAPEST BANK.

A többi bankár arról szokott ilyenkor nyilatkozni, hogy még nem kezdődött meg az értékesítési folyamat, Andrea Treichl határozottan ki is zárta az Erste érdeklődését.

Csányi Sándor adott esetben érdeklődne, bár az OTP hazai vásárlási lehetőségei mindenképpen limitáltak, de abban a bankárnak is igaza lehet, hogy a magyar politika eddig azt üzente, hogy az állam átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a magyar tulajdonhányad emelkedését is szolgálta. Vagyis folytatva a gondolatot, a belga vevő nem biztos, hogy találkozna a politikai prioritással.

A többiek

Mint említettük, nemcsak Magyarország teljesített kiemelkedően, de azért a kelet-közép-európai térség többi országa is jobb állapotba került, ami azért fontos, mert a szektor lényeges szereplői döntően regionális játékosok.

A felsoroltakon túl ilyen még az osztrák Raiffeisen Bank, illetve a két olasz nagy bank, vagyis az Intesa Sanpaolo csoporthoz tartozó CIB, illetve az UniCredit.

Korábban mind a nyolc hazai csúcsbank nemzetközi csoport volt, de amióta a Budapest Bank és az MKB magyar kézbe került, ők leváltak a GE, illetve a BLB csoportjáról, vagyis ma már vannak pusztán helyi játékosok is.

Mindenesetre a további három nagy nemzetközi bankcsoportról is már lehet tudni, hogy csoportszinten hasítottak, de az egyedi hazai adatok még nem ismertek:

Az Intesa Sanpaolo adózott eredménye 2017-ben 7,32 milliárd euróra emelkedett, vagyis a torinói-milanói óriásbank a megelőző évi eredményét több mint megduplázta,

az UniCredit is egyértelműen pozitív irányba lepte meg az elemzőket, különösen az év végén húzott bele, végül 3,7 milliárd eurós nyereséget ért el, a rendkívül nyereséges hazai bank adataira a csoportszintű jelentés utal, eszerint 165 (egy éve 173) millió euró volt a hazai profit,

a térség szinte minden országában aktív osztrák Raiffeisen is duplázott 1,116 milliárd eurós konszolidált nyereséget ért el.

A háttérről

Csupa csodás adat, öröm és pezsgődurrogás, de mi van ennek az egésznek a hátterében? Induljunk ki a hazai folyamatokból, ugyanis nagyjából ez vetíthető ki a többi országra is.

Pár éve a pénzügyi válság, az ingatlankrízis, a devizahitelesek sorsának rendezése és a mindenféle extra adóteher miatt a magyar bankok még borzalmas veszteségeket írtak. Néhány nagy lakossági bank esetében csak a külföldi anyabankok méretes segítsége (tőkeemelése) segített megmenteni a hazai intézményeket.

Majd jött pár jó év, a nemzetközi likviditásbőség, az uniós források, a GDP és a reálbérek emelkedése, ami megerősítette a keresletet és a bankok magukra találtak, megdöbbentően gyorsan kinőtték a problémáikat.

Magyarország különösen szerencsés helyzetbe került. A magas gazdasági növekedés eleve mindig jó a bankrendszernek, amelynek összesített számaiban tökéletesen visszaköszön a magánszemélyek és a vállalatok pénzügyi helyzete. De ha ráadásul a stabilitás és a bővülés egy rossz hitelekkel terhelt válságidőszak után érkezik, akkor az már tényleg extra kedvező eredményekhez vezet.

Visszaírhattak

Képzeljük el, hogy gyorsan és látványosan javul a vállalatok és a magánszemélyek hitel-visszafizetési képessége. Ilyenkor nem csak a folyó évi számok lesznek szebbek, de a korábbi évek kockázataira megképzett céltartalékokból is „vissza lehet írni”, vagyis fel lehet szabadítani a veszteségekre félrerakott összegeket. A céltartalék már csak olyan, hogy amikor félre kell rakni, akkor veszteséget jelent, amikor mégis elő lehet venni a puttonyból, akkor pedig nyereséget.

Ennek a hatásnak köszönhető elsősorban a kiváló 2017-es eredmény, de azért a további részletek is pozitívak. Ráadásul azt mondhatjuk, hogy nem csak a bankoknak, de az ügyfeleknek is.

Miért járt jól az ügyfél?

Az ügyfelek azért jártak jól, mert bármennyire is meglepő, olcsóbb lett a bankolás. Ha ugyanis a bankok pusztán azért zsírosodtak volna, mert magasabb díjakat kértek volna el, vagy nagyobb kamatmarzsokat érvényesítettek volna az ügyfeleken, akkor a bankok nagy vidámságában a lakosságnak nem lett volna sok öröme. De nem ez történt.

A trend inkább az volt, hogy nagyobb betét- és hitelvolumeneken kisebb marzsokat realizáltak a bankok.

Ha ugyanis megnézzük a részleteket, tényleg minden idilli, hiszen

mindenkinél nőtt a hitelezési volumen,

mindenhol csökkent a nem-teljesítő hitelek aránya, egyre kevesebb volt a rossz hitel,

de a bankok mindenhol kisebb marzsokat kértek el az ügyfelektől,

európai összehasonlításban is stabil, biztonságot sugárzó lett a bankok tőkeellátottsága, tőkemegfelelése,

a bankok tulajdonosai a befektetéseikre vetítve is magas profitnak örülhettek.

Hogyan tovább?

A közeljövőben ellentétes hatások feszülnek egymásnak, de mégsem lehet olyan bankárt találni, aki ne várna még mindig javuló eredményeket. Ha a fenti folyamatok nyomvonalán haladuink, akkor a régió gazdaságai még mindig nőnek, a hitelezés is bővülhet, ahogyan a nem-teljesítő hitelek aránya is javulhat – prognosztizálták az Erste vezetői.

Az OTP még további kamatmarzs-csökkenéssel is kalkulál, de Csányi Sándor ezt az év egészére jelentette ki, a negyedik negyedévben azért már elképzelhetőnek tart egy fordulatot. Hiszen a világ és így a régió is a kamatemelések és az infláció irányába indult el.

Vegyes hatás

Ez jó is lehet, de rossz is lehet a bankoknak. Az emelkedő kamatkörnyezet megnövel bizonyos banki bevételeket, akár ki is szélesíthet bizonyos marzsokat, többet lehet keresni a folyószámlán kamat nélkül parkoltatott pénzeken, de ha túlságosan megemelkedik a kamatszint, akkor az már megnehezíti az ügyfeleknek a hitelek visszafizetését.

Az NPL-ráta megemelkedése pedig rontaná a bankok jövedelmezőségét – emlékeztettek rá a K&H szakemberei is. Hasonlóképpen, ha az ügyfeleknek nagyobb az alternatív vesztesége azzal, ha kamatmentesen hagyják heverni a folyószámlapénzt, akkor megmozdulnak majd az állományok, mert a racionális ügyfelek a környezet változására úgyis reagálnak.

A várakozások szerint a céltartalékok visszaírása azért a még mindig javuló makrogazdasági környezetben még folytatódhat. Kockázatot így inkább csak az infláció gyors megemelkedése, a szabályozói szigorítások, a politikai kilengések és egy nemzetközi világgazdasági megtorpanás jelenthetne.

Természetesen vannak összetett hatások is. Ha a lakosságnak a magasabb bérek miatt több a jövedelme, akkor javulnak a hitelezési profitok a bankoknál. Ám a magasabb bérek egy ennyire emberi erőforrás intenzív ágazatban a költségeket is megdobják.

Tőkepiac

A regionális bankcsoportok be vannak kivétel nélkül vezetve a tőzsdére, és a fenti folyamatokat valóban értékelték a befektetők is. Tavaly mind a hat nemzetközi bankcsoport részvénye több mint 25 százalékot drágult. A Raiffeisen az éllovas 83 százalékos drágulással, de az Erste is 38, míg az OTP 37 százalékot drágult.

462746107 10

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Az elemzők a legjobb értékelést jelenleg az OTP-re (2-es árfolyam/könyv szerinti érték) adják, a KBC 1,8-as, az Erste 1,3 as árazáson fut. Az OTP a tavalyi drágulással már túl is szárnyalta a pénzügyi válság előtti (2007, júliusi) árszintjét, a többiek ettől még arrébb vannak.

Kilátások, vásárlások

A kilátásokat tekintve, érdekes látni, hogy az egyes házak mennyire eltérő növekedési prognózisokat adnak 2018-ra, de azért az rögzíthető, hogy még mindenki Magyarországon és Romániában vár leginkább növekedést, illetve Bulgária, Szlovákia és Szerbia is átlag feletti fejlődés előtt áll. Az ilyen időszakban, a kedvező növekedési kilátásokkal fűszerezett alacsony kamatkörnyezetben minden magybank megfontolja a bankvásárlásokat is.

Az OTP terveiről Csányi Sándor elmondta, hogy két számára még szűz (európai) országban is néz éppen bankot az OTP, de az olyan országokban (Szlovákia, Románia) is nyitott szemmel jár, ahol még alacsony a piaci tortaszelet. Az Erste számára továbbra is fontos prioritás a George nevű elektronikus szolgáltatás terítése, de Andreas Treichl immár nem zárkózott el a vásárlásoktól sem. A KBC már jelezte, hogy érdekli a Budapest Bank.

A többiek legfeljebb csak portfólió-vásárlások kapcsán merültek fel mostanában a pletykákban, de ha még egy, vagy két évet így zárnak, akkor a sebek nyalogatása helyett ismét a terjeszkedés kerülhet előtérbe.

https://index.hu/gazdasag/2018/02/12/puskas_andras...

Egy szomorú tragédia és több személycsere után alaposan megváltozott az Eximbank és a Budapest Bank vezetése. Hamarosan további kinevezések jönnek, ráadásul utóbbinál még várat magára a nagyobb ívű mesterterv kihirdetése. Ez azonban Orbán Viktór jóváhagyására vár.

Február 1-től Puskás András, az Eximbank volt második embere, Rogán Antal tájékoztatási miniszter korábbi belvárosi polgármester-helyettese átigazolt a Budapest Bankhoz - adta hírül a 24.hu. Az információt elismerte maga a bank is.

Változások a Budapest Banknál

Mindkét érintett bank, az Eximbank és a Budapest Bank is teljes vezetői átalakuláson ment keresztül, és biztosak lehetünk benne, hogy a két fontos pénzügyi intézmény végleges és fajsúlyos vezetése még mindig módosuni fog, és utóbbinál csak a választások után fog kialakulni a végleges csapat.

Ami tény: a Budapest Bankot idén januártól Létfai Koppány, korábbi MFB-s vezető irányítja, de szerepe látványosan átmeneti csak. Két helyettese van, az egyik Tóth Viktor, ő az üzleti vezérigazgató-helyettes, Létfai előtt pár hónapig megbízott vezérigazgatóként első ember is volt a BB-ben. Az "új fiú", vagyis Puskás András az Eximbank üzleti vezérhelyettese volt, de a BB-nél működtetési vezérigazgató-helyettes lett.

Puskás a politikából jött, az Eximbanknál tanulhatott bele a banki felsővezetői világba. A váltás számára szinten maradást jelent, itt is vezérhelyettes volt, ott is az lesz.

Az Eximbank cseréi

Az Eximbank vezetése először fél éve változott, akkor távozott Fejérvári Levente operációért felelős vezérhelyettes, a szűk hármas vezetés tagja. Utána egy szomorú tragédia miatt módosult újra a vezetés: Urbán Zoltán volt vezérigazgató egy osztrák sípályán lett rosszul és nem lehetett már megmenteni az életét. A harmadik top-vezető Puskás még Urbán Zoltán életében lemondott a vezérigazgató-helyettesi posztjáról, de az Exim teljesen vezető nélkül maradt volna, így várnia kellett.

Puskás és Urbán soha nem jöttek ki egymással, de kollégáik szerint annyiban professzionálisak voltak, hogy két és fél évet azért együtt dolgoztak, tudták kezelni a konfliktusaikat. Az Eximbankban hirtelen három vezetői helyet kellett pótolni. Dancsó József, a Magyar Államkincstár volt vezetője lett Fejérvári utódja, Urbán Zoltán volt kabinetfőnöke, jákli Gergely lett a másik üdvöske, ő lehet hamarosan az üzleti vezérigazgató-helyettes, Szijjártó Péter ugyanis őt nagyon támogatja. De hamarosan jön egy első számú vezető is, négy-öt jelölt van, de csak Orbán Viktor mondhatja ki a végső áment. Úgy tudjuk, hogy ez napokon belül megtörténhet, és a hírek szerint nem politikai, hanem bankszakmai ember lesz az új vezető.

Külön érdekesség, hogy miként folytatódik az Eximbank látványos belső botránya, amikor két egymást követő fideszes vezetői garnitúra büntetőfeljelentéssel is egymásnak esett a Lánchíd Palota kibérlése miatt. Azok közül ugyanis, akik a legjobban nyomták az ügyet, már senki nem maradt a banknál.

A mesterterv

Ami pedig a legizgalmasabb kérdést, a Budapest Bank hosszabb távú sorsát illeti, az Index úgy tudja, hogy egyetlen ember, Orbán Viktor miniszterelnök kezében van a döntés. Ő azonban nagyon nem hoz mostanában döntéseket (ebben a kérdésben a választásokig nem is fog).

Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, korábban inkább különböző stratégiák versenyeztek, két éve még komoly, egymással versengő elképzelések voltak a BB sorsáról, most azonban már inkább csak személyek helyezkednek. Több politikus és több államközeli bankár is úgy éli meg, hogy ez egy nagyon fontos csata, amolyan élethalál harc, de valójában senki nem képes befolyásolni a kérdést.

Mint abban a híres Csányi Sándor mondásban, amikor az MKB esetleges megvétele kapcsán megüzente az OTP érdeklődését folyamatosan cáfoló MKB-vezetőknek, "amikor lovat akarok venni, akkor nem a lóval tárgyalok, hanem a gazdájával".

Úgy tudjuk, hogy Orbán döntésében sem fog szerepet játszani, hogy az önjelölt BB-vezér aspiránsok hogyan helyezkednek, a miniszterelnök ugyanis állítólag csak Matolcsy György jegybankelnökkel és Bártfai-Mager Andrea pénzügyi kormánybiztossal egyeztet, és teljes titoktartást vár el.

hogy a viharba fordulhat elő? lassan dns mintát is meg kell adni a banknak, oszt hopp nincs pénz, mert a végrehajtó lekapta...

https://444.hu/2017/12/13/haromszor-nullaztak-le-a...

A brazil bankok beleegyeztek abba, hogy kifizetnek mintegy egymillió olyan kártérítési követelést, amit azok az ügyfelek adtak be, akiknek az 1980-as és 1990-es évek hiperinflációs időszakában a kormány egyszerűen elvette a bankbetétbe helyezett pénzét.

Azokat az ügyfeleket, akik 5000 reált (mai árfolyamon kb. 400 ezer forintot) buktak el, teljesen kompenzálják, aki efölött vesztettek pénzt, csak az összeg 81-92%-át kapják vissza - értesült a Reuters.

A károsultak körülbelül 60%-a esik az 5000 reál alatti kategóriába.

Miközben a brazil jegybank azzal számol, hogy körülbelül 342 milliárd reált kell visszafizetniük a bankoknak és a jegybanknak, a Reuters számítása szerint "csak" 10 milliárd reálról van szó.

A Fitch szerint a bankok elég céltartalékkal rendelkeznek ahhoz, hogy ki tudják fizetni a jóvátételeket.

A megállapodást eddig öt bank írta alá, a többi 90 napon belül teszi ezt meg. A legfelsőbb bíróságnak még el kell fogadnia az indítványt.

Az ügyfelek jelentős része José Sarney és Fernando Collor kormányai alatt bukta el a pénzét, a politikusok ugyanis egyszerűen lenyúlták a betétesek pénzét és beforgatták a gazdaságba, hogy a hiperinflációt megállítsák.

Csak az ügyfeleknek kötelező amit aláírtak,a bank azt csinál ami akar...

A K&H bank újból eljátssza,hogy neki nem tetsző számlacsomagokat önhatalmúlag megszüntet.

Az ingyenes utalásnak 2018.február 25-ig annyi.Válasszá másik csomagot mert ráfizetünk.

Igen korrekt bank lett ez is, egy giga büntit megérdemelnének.

A bankjegy felváltás is horror, egy 20 ezrest, 1000 forintért váltanának kisebb címletekre.Ez 5%,de ha fémet is akarsz akkor 10%.

Ha nálunk maradsz előbb - utóbb meg leszel kopasztva.Nem fog itt senki ingyen utalgatni meg ATM-t nyomogatni.

Hasznos kis cikk:

http://index.hu/gazdasag/2017/04/27/kinzo_kerdes_h...

Érdkes cikk.

http://index.hu/gazdasag/2017/03/22/laundromat_mag...

szép kis történet, bár minden állam tolja.

A növekedési ciklusnak kellene jönnie, a válságkezelés után. A klasszikus recept alapján. Ezt már csak a világnak kell biztosítania a számunkra. "Csak". :D

Ha megteszi ezt a szívességet akkor most van arra lehetőség, hogy az első helyen már a hitelezés bővülése legyen végre.

Tetszik ez az ingatlanáremelkedés egyébként mi környékünkön is érezhető belőle valami. Olyan helyeken ahol 2 éve 6 milliókért adtak el lakásokat 10 milláért hirdetnek. Nem tudom mennyi üzlet is jön létre. :) De tetszik az irány.