Milyen erősségű forintra van szüksége a magyar gazdaságnak erről elég sok vita folyt a múltban. Szerintem érdemes lenne visszamenőleg olyan 2000-es évek elejétől átböngészned ha érdekel a téma de akár a rendszerváltástól se ártana pro kontra érveket és adott helyzeteket. Akkor a rögzített árfolyamsáv okairól, bevezetéséről , kivezetéséről is sok infót begyűjtenél. Ha érdekel ez a téma ez lenne célszerű .
Rengeteg hatása van annak mennyire erős vagy gyenge a forint és érdemi viták mentek pro kontra ebben az ügyben. Jegybankárok-pénzügyminiszterek között a múltban. Érdekes és elég összetett téma. Sakk és póker ahogy Mato méltán nagy sikerű könyvében mondhatnám alapműben bemutatta. :) Még nem olvastam, de ha egyszer nagyon pihent leszek és érzem magamban hozzá az erőt akkor szándékozom elolvasni. Buddhista szintű türelmet és nyugalmat kell hozzá gyűjtenem . :) Aztán lehet kellemes csalódás lesz és tetszeni fog, ne szóljam le látatlanul.
...
Chf hitelezés kapcsán is sok vita volt erről mármint a forint erősségéről is , sok minden más mellett. Chf hitelezés kezdetétől ebben viták voltak. Csak akkor az volt a hivatalos álláspont hamarosan eurónk lesz és ez háttérbe szorította időlegesen persze ezt a témát.
Az állami devizaadósság kapcsán azért ott van a devizatartalék. Lejáró deviza államadósság finanszírozásánál mi a játék? Az állam forinttal megy a jegybankhoz illetve már ott van a forint betétje jegybanki mérleg forrás oldalán, jegybanki mérleg eszköz oldalán pedig a devizatartalék. Csökken az állami forintbetét, csökken a devizatartalék mikor törlesztünk. :)
Az ország nettó pozíciója hogyan alakul? Csökken a devizában számolt kötelezettség , de csökken a devizában számolt követelés is.
Ha devizában vesszük fel azt az összeget amit törlesztünk akkor pedig nincs átváltás. Ha azonos devizanemben.
Szóval ez amit említesz leginkább ott csapódott a megmentésre váró polgártársnál a rakás chf hitelével. Kivéve ha neki is volt egy tartalékja devizában ami éppen fedezte a devizakötelezettségét és így az árfolyamkockázatot.