"Így bukott el a Brexit-szabotázs terve
David Cameron azzal tudta leszerelni a vezető EU-politikusokat, amikor tiltakoztak a brit EU-tagság népszavazásra vitele ellen, hogy majd koalícióra lép a liberális demokratákkal, akik úgyis megvétózzák a népszavazást, de mivel egyedül is kormányt tudott alakítani tavaly, így kénytelen volt kiírni a népszavazást - írja megbízható forrásaira hivatkozva vasárnapi összefoglalójában Erik Nielsen. Az UniCredit londoni vezető közgazdásza számos érdekes részletet oszt meg olvasóival a londoni közhangulatról, a várható gazdasági és társadalmi káoszról és arról, hogy ő mire számít ebben a felfordulásban.
Erik Nielsen minden vasárnap kiad egy globális gazdasági és piaci helyzet összefoglalót, amelyben rendszerint 3-4 különböző témáknak szentel részt, most viszont kizárólag a Brexitről, annak hátteréről és a várható eseményekről ír. A nagy terjedelmű kommentárból az alábbiakban emelünk ki néhány különösen érdekes részletet, gondolatot:
A vezető közgazdász sosem tapasztalt még akkora felháborodást a brit társadalomban egy adott üggyel kapcsolatban, mint most és tapasztalata szerint most olyanok is készek akár több napig is tüntetni a brit parlament előtt, akik már legalább 30 éve semmilyen témában nem mentek ki tüntetésekre
Meglátása szerint akármekkora is a felháborodás (a remain táborban) az eredmény láttán, akkor sem valószínű megismételt szavazás, és rámutat, hogy beszámolók szerint a brit parlament oldalán "pörgő" újabb népszavazási kezdeményezést sok nem brit is aláírta
Összességében úgy látja: óriási politikai és társadalmi káosz jön a következő években, olyan zavaros időszak, amire a második világháború óta nem volt példa és Nagy-Britannia egysége erősen kérdéses, hogy megmaradhat-e
Úgy látja: elnagyolt az a vélemény, hogy a brit kilépéssel elindult az EU dezintegrációja, mert szerinte inkább ezzel ellentétes folyamat várható: az eredmények és negatív piaci következmények láttán inkább mindenki elkezd összezárni majd (remélhetőleg a szélsőséges erők is enyhülnek)
Kommentárjában nagyon keményen kiosztotta a leegyszerűsítő brit politikusokat, és a médiát, amely egyrészt nem piszkálta meg a népszavazási kampány felelőtlen ígéreteit (pl. a heti 350 millió fontos EU-s befizetés nettóban csak a fele és ezt valóban át lehet-e fordítani a brit egészségügyre), másrészt azt, hogy a brit médián belül túlzottan nagy az anti-EU-s beállítottságú Murdoch-birodalom súlya
Megbízható forrásokra hivatkozva azt írja: David Cameron azzal tudta leszerelni a vezető EU-politikusokat az EU-csúcsokon, amikor tiltakoztak, hogy ne vigye népszavazásra a brit EU-tagságot, hogy úgyis koalícióra lép majd a liberális demokratákkal, akik úgyis megvétózzák a népszavazást; de ugye egyedül is kormányt tudott alakítani tavaly és így kénytelen volt kiírni a népszavazást, mert tartani akarta a szavát
Erik Nielsen egyik londoni szomszédjának kkv-ja máris tönkrement, mert pénteken az összes megrendelést visszamondták a pénzügyi cégek, amely informatikai, jogi és pénzügyi tanácsadást, illetve szolgáltatásokat nyújtott, mivel ezek a cégek minden tervezett projektet leállítottak
Az UniCredit vezető közgazdásza szerint felesleges abban reménykedni, hogy az ilyen tönkrement kkv-k helyét majd valahol - például észak-Angliában - átveszi egy másik cég, azaz csak a megbízások átvándorlásáról van szó, mert szerinte cégek tömegeire egyaránt negatív hatással lesz az, ami most fog történni
A mikrogazdasági károk mellett a makrogazdasági következményekkel is foglalkozik: ő úgy látja, hogy a gyenge font nem igazán segít élénkíteni az exportot, mert a brit exportcikkek iránti kereslet összességében gyengülni fog, így a brit cégek által megkeresett bevétel lényegében nem változik
A tartós belpolitikai bizonytalanság meglátása szerint oda vezet, hogy 6 hónapon belül új parlamenti választások lesznek, politikai-társadalmi káosszal fűszerezve
Meglátása szerint London pénzügyi központ szerepének megtartása, megmentése érdekében a kilépési tárgyalások során végül olyasmibe megy bele Anglia/Nagy-Britannia, mint amilyen státuszban a norvégok vannak, miszerint kvázi EU-tagok (befizetés a közös kasszába, sok uniós szabályt betartanak), de semmi beleszólásuk nincs a döntésekbe, így tehát meglehetősen abszurd helyzetbe navigálják bele magukat a britek, miközben rengeteg gazdasági kárt szenvednek el
Ő úgy látja: 2-4 éven belül jó eséllyel semmilyen kereskedelmi megállapodása nem lesz a briteknek a többi országgal (EU, EU-n kívüli országok), azaz visszaminősítik a kapcsolatokat normál WTO-tagországi szabályrendszerre (vámok, stb.), ami igen jelentős költségeket okoz
Előrevetítése szerint 10-15 éves távon a britek GDP-je a kilépés nélkül elérhető trendhez képest 5-8%-kal lejjebb lehet, így az egy főre jutó GNI-juk inkább a szegényebb déli uniós államokéhoz kezdhet süllyedni
Ő arra számít: a brit kilépés miatt jövőre 1,6% helyett csak 1,0%-os lehet az eurózóna növekedése és ennek részbeni ellensúlyozására nagyobb fiskális lazaságot engednek meg a franciáknak, spanyoloknak, olaszoknak, a németek pedig visszavesznek a fiskális rendőr szerepből, emellett például a Juncker-csomagnak is nagyobb löketet adhatnak élénkítés gyanánt
Bár most mindenki eladásokon gondolkodik, de meglátása szerint van azért lehetőség egy-két eszközosztályban (brit-kapcsolat nélküli, fundamentálisan erős részvények, az EKB eszközvásárlási programja miatt egy kicsit magasabb hozamok mellett periféria kötvények, ingatlanok, főleg a masszívan alulértékelt német ingatlanok), a font tovább fog esni várakozása szerint
Végül arra hívja fel a figyelmet: az FTSE-100 azért szerepelt egész jól pénteken, mert a benne szereplő cégek árbevételének 75%-a külföldről jön, így nekik teljesen jó a gyengülő font, így tehát az FTSE-100 részvényindex alakulása nem mond sokat arról, hogy egyébként mekkora a pánik a brit részvénypiacon.
"
