Továbbra is az Európai Unió és tagállamai maradtak a világ legnagyobb segélyezői - közölte szerdán az Európai Bizottság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira hivatkozva.

A számok tanúsága szerint a 28-ak és az Európai Unió együttesen az összes úgynevezett hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) több mint felét folyósították. Az unió és tagállamai a tavalyi év folyamán az egy évvel korábbihoz képest 2,4 százalékkal több, mindösszesen 58,2 milliárd euró (mintegy 17 262 milliárd forint) értékben nyújtottak segítséget más államoknak, ami a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,42 százalékát tette ki.

2005-ben az uniós országok azt vállalták, hogy 10 éven belül, vagyis az idei év végére a GNI 0,7 százalékára emelik az általuk fizetett ODA arányát. A tagállamok állam- illetve kormányfői ezt tavaly nyáron is kiemelt célnak nevezték, ám a bizottság szerint ezt a célkitűzést aligha sikerül elérniük.

Bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva 11 ország növelte tavaly segélyezési tevékenységét, és négy olyan uniós tagállam van, amely a GNI-hoz viszonyítva a kitűzött, 0,7 százalékos célt meghaladó mértékben juttatott 2014-ben más országoknak segélyeket: Svédország, Luxemburg, Dánia és az Egyesült Királyság.

A GNI-hoz mérten a hivatalos nemzetközi segítségnyújtás 16 uniós országban csökkent. Abszolút értéken viszont 15 tagállam összesen 3,4 milliárd euróval fokozta nemzetközi segélyezési tevékenységét, míg 13 tagállam 1,3 milliárd euróval csökkentette.

Görögország azt közölte a hitelezőivel egy telefonkonferencián, hogy április 9-én elfogy az ország pénze, egyben pedigkísérletet tett arra, hogy több forráshoz jusson még a következő hitelrészlet feltételévé tett reformok elfogadása és végrehajtása előtt - írja a Reuters. A próbálkozást azonban visszautasították és a tárgyalás eredmény nélkül zárult - mondták uniós tisztviselők a Reutersnek. Közben a BofA-Merrill Lynch elemzői arra mutattak rá, hogy ha Görögország áprilisban nem fizet a hitelezőinek, hivatalosan májusban kerülhet csődbe.

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsának német tagja kétli, hogy az eurójegybank márciusban elindított kötvényvásárlási programja jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy fölgyorsuljon a gazdasági növekedés az euróövezetben.

Sabien Lautanschla:ger erről a Wirtschaftswoche című gazdasági lapnak adott interjúban beszélt.

Kifejtette: az euróövezetben nagyon alacsony volt a hosszú lejáratú kamatok szintje már a mennyiségi enyhítés elindítása előtt, ezért fennáll a veszélye annak, hogy megnő az étvágy a kockázatosabb befektetések iránt, és árbuborékok alakulnak ki egyes eszközök piacán. Szavai szerint az amerikai tapasztalat - az amerikai jegybankrendszer, a Fed hasonló programja - azt mutatja, hogy a kötvényvásárlások hatása erősebb olyan időszakban, amikor magasabbak a hozamok.

Elmondta: a másik veszély, hogy az alacsony finanszírozási költségek miatt a kormányok nincsenek rákényszerítve arra, hogy konszolidálják az államháztartást, és végrehajtsák a szükséges strukturális reformokat. "Az expanzív pénzpolitika csak lökést adhat a növekedésnek. A döntő impulzusnak a gazdaságpolitikából kell érkeznie" - mondta.

Az EKB január végén döntött arról, hogy márciustól 2016 szeptemberéig havi 60 milliárd euró értékben vásárol államkötvényeket és más értékpapírokat. Az intézkedés fő célja, hogy élénkítse a hitelkiáramlást, és ezen keresztül növelje az egészségtelenül alacsony inflációt az euróövezetben.

A Fitch Ratings péntek este akcióba lendült és leminősített Görögország hosszú lejáratú szuverén adósságának osztályzatát. A hitelminősítő döntését elsősorban azzal indokolta, hogy megnőtt a görög csőd valószínűsége.

Kongatja a vészharangot a Fitch

Péntek éjjel Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-besorolását leminősítette a Fitch Ratings, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy megnőtt az ország csődjének kockázata.

A Fitch az eddigi ""B"-ről "CCC"-re rontotta hosszú lejáratú szuverén adósságának osztályzatát. A "CCC" minősítési kategória már rendkívüli törlesztési kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban.

A hitelminősítő döntése egyben azt is jelenti, hogy a görögök Ukrajnával kerültek egy szintre, ez a két ország rendelkezik a legrosszabb szuverén osztályzattal egész Európában.

Nem véletlen a Fitch lépése

Már nincs sok ideje a görög kormánynak, hogy megalkudjon az EU-val, hiszen heteken belül konkrétan kifut a pénzéből. Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke ma azt mondta: a rendezetlen fizetésképtelenség nem elkerülhető, ha egy kormány nem hajlandó kötelezettségeit teljesíteni.

Úgy tűnik, nem történt érdemi előrelépés azon a minicsúcson, amelyen az eurózóna legfontosabb vezetői és a görög miniszterelnök egyeztettek egymással Görögország csődjének elkerülése érdekében. Mindenki reformról beszél, csak nem ugyanazt értik ez alatt a szó alatt.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági elemzőház, a Capital Economics szerdán összeállított helyzetértékelése szerint a görög eurótagság megszűnésének ideje egyelőre bizonytalan, de az biztos, hogy Görögország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzete fenntarthatatlan.

A ház elemzői szerint a távozást követő kezdeti piaci felfordulás után azonban Görögországnak "sokkal jobb dolga lenne" az euróövezeten kívül.

Az euróövezet szétbontása a valutaunió szempontjából is "a legkevésbé fájdalmas és a legreálisabb" megoldást kínálhatja az euróövezeti periféria versenyképességi és adósságproblémáira, és a jelenlegi központi eurógazdaságok számára is lehetővé tenné a gazdaságpolitika lazítását - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

A cég szerint Görögország távozása az első időkben a valutauniós periféria szuverén kötvényhozamainak megugrását okozná, de az euróövezeti részvények még ebben a környezetben is túlteljesíthetnék az amerikai tőzsdei cégek papírjait, tekintettel az euró gyengüléséből eredő versenyképességi hozadékra és a várható pótlólagos monetáris élénkítésre. Mindezek mellett végül még az euró is visszaerősödhet, legalábbis részben behozva veszteségeit - jósolták a Capital Economics közgazdászai.

A Grexitet más nagy londoni házak is valószínűsítik, de azt is, hogy ez csődbe sodorná Görögországot.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minap Londonban ismertetett elemzése szerint sem kizárt Görögország távozása a valutaunióból, ám egy ilyen fejlemény jelentős sokkhatásként érné a görög és az euróövezeti gazdaságot. A Fitch londoni elemzői szerint a Grexit egyik sokkhatása abban nyilvánulna meg, hogy szertefoszlatná az euróövezeti tagság visszafordíthatatlanságának vélelmét, és "komoly ütés" érné az euróövezeti üzleti bizalmat.

A cég szerint a Grexit után - az új görög fizetőeszköz biztosra vehető gyors leértékelődése miatt - Görögország törlesztési csődbe kerülne.

A Grexittel és az ezt követő görög szuverén törlesztési csőddel kapcsolatos egyre erősödő várakozást jelzi, hogy az elmúlt napok ingadozása után ismét emelkedik a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása.

Az S&P Capital IQ londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - vagyis a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama meredek, 134 pontos emelkedéssel ismét 1730 bázispont környékén, a hét eleji szinten mozgott a szerdai londoni forgalomban az irányadó ötéves kötvénylejáratra.

A szerdára kialakult árazás alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg 1,7 millió eurót meghaladó középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon, 134 ezer euróval drágábban, mint az előző zárásban.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi szuverén CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 71 százalék körüli valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent januárban a német export és a külkereskedelmi többlet - közölte hétfőn a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.

Januárban Németország 89,9 milliárd euró értékben exportált és 74,0 milliárd euró értékben importált javakat. Az export 0,6 százalékkal, az import 2,3 százalékkal csökkent a tavaly januárihoz képest.

Naptári kiigazítással a német export 2,1 százalékkal, az import pedig 0,3 százalékkal csökkent januárban az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők az import 0,6 százalékos növekedését, az export 1,5 százalékos csökkenését várták.

Az idén januárban a külkereskedelmi mérleg 15,9 milliárd euró többletet mutatott, míg az előző hónapban, 2014 decemberében 18,9 milliárd euró, 2014 januárjában pedig 14,7 milliárd euró volt a többlet.

Szezonális és naptári kiigazítással Németország 2015 januári külkereskedelmi többlete 19,7 milliárd euró lett.

A folyó fizetési mérlegben az idén januárban 16,8 milliárd euró többlet lett a decemberi 25,6 milliárd euró és a 2014 januári 13,9 milliárd eurót többlethez képest.

Az Európai Unió tagállamaiba januárban 54,1 milliárd euró értékben exportált javakat Németország, 0,7 százalékkal kevesebbet a 2014 januári 54,5 milliárd eurónál. Németország importja az EU tagállamokból 47,0 milliárd euró volt az idén januárban, 2,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 48,3 milliárdnál.

Németország euróövezeti exportja 34,2 milliárd euró volt az idén januárban, 2,8 százalékkal kevesebb a tavaly januárinál, az euróövezeten kívüli uniós tagállamokba pedig 19,9 milliárd euró értékben exportált javakat, 3,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az Európai Unión kívüli export 35,8 milliárd euró volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint 2014 januárjában.

Euróövezeti országokból januárban 32,2 milliárd euró volt a német import, 2,7 százalékkal kevesebb, mint 2014 első hónapjában. Az euróövezeten kívüli uniós tagállamokból 14,8 milliárd euró volt az import, ami 1,4 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. Az Európai Unión kívüli országokból 27,1 milliárd euró volt az import, 1,5 százalékos csökkenéssel az előző évi januárihoz képest.

https://www.destatis.de/EN/PressServices/Press/pr/2015/03/PE15_083_51.html

Én eleve úgy csináltam volna meg az euro zónát mondjuk mint egy futball bajnokságot.Mondjuk 16 ország,és az év végén a két leggyengébb kiesik,valakik meg jönnek a helyükre.Most már a görögökkel nem lenne gond,lent játszanának már rég a megyei 3-ban!:)

Felszólító levél kiküldésével ma kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, mert meggyőződése, hogy a hazai energiaszabályozás több ponton is összeegyeztethetetlen a belső energiapiaci előírásokkal - tudta meg a Bruxinfo. Fontos, hogy a most indult eljárásnak nincs köze az árszabályozáshoz és így a rezsicsökkentéshez sem.

http://hvg.hu/gazdasag/20150227_Video_A_nemetek_bevetettek_a_humor_csodaf

Hihetetlen ez a görög szappanopera

4 hónappal hosszabbítottak........görögök tovább herdálják a lét.

Az a baj megint engednek hat hónapot, ahelyett hogy nem adnának egy eurót sem.

Németek már modelleznek Görögök nélküli Eurót. Spanyol , francia bankok szívnák meg , németek szép lassan leépíteték görög kitettségüket(persze relatívan) . Viszont utána a kohéziós alapoknál görögök a versenytársaink lesznek.

Párizs, 2015. február 20., péntek (MTI) - Francois Hollande szerint Görögországnak az eurózónában kell maradnia. A francia államfő ezt pénteken, röviddel az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az úgynevezett eurócsoportnak a brüsszeli rendkívüli tanácskozása előtt mondta, amelynek tétje a görög adósság sorsa.

"Franciaország álláspontja az, hogy mindent meg kell tenni görög és európai oldalról is, hogy az eurózónán belül még erősebb legyen a kohézió" - fogalmazott a francia elnök Angela Merkel német kancellárral Párizsban tartott közös sajtótájékoztatóján.

"Nem ismerek jelenleg olyan forgatókönyvet, amely Görögországnak az eurózónából való kilépéséről szól. Egyébként a görög kormánynak nem is ez az álláspontja. Többször is megerősítette" - tette hozzá Hollande.

Athén csütörtökön hivatalosan kérelmezte az eurócsoportnál, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg az euróövezettel kötött keretmegállapodását, amely február 28-án jár le. A közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek arról kell dönteniük, hogy eleget tesznek-e a kérésnek. Megegyezés hiányában Görögországnak pénzhiány miatt távoznia kellene az eurózónából.

Angela Merkel megerősítette, hogy "a politikai fellépés célja Athén megtartása az euróövezetben".

"A görög nép jelentős erőfeszítéseket tett ehhez és mindent meg fogunk tenni, hogy ezen az úton haladjunk tovább" - hangsúlyozta a német kancellár. Ugyanakkor jelezte, hogy "a lényegi megoldási javaslatokon még jelentősen javítani kell ahhoz, hogy a Bundestag jóváhagyását lehessen kérni". A Görögországnak szánt hitelprogramot Németországban a német törvényhozás alsóházának is jóvá kell hagynia.

Az eurócsoport újabb ülésével pénteken "intenzív egyeztetési szakasz kezdődik és remélem, hogy sikeres lesz" - mondta Merkel.

A német pénzügyminisztérium csütörtökön elutasította a görög kérelmet, mondván, abban nincs lényegi megoldási javaslat, egy áthidaló finanszírozásról szól, a hitelprogramhoz kapcsolódó követelmények teljesítése nélkül. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter később úgy fogalmazott, hogy a görög kormány ajánlata "nem elegendő", de a tárgyalások kiindulási pontjaként felhasználható.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa pénteken tíz napon belül immár harmadjára ülésezett, hogy áttekintse a görög javaslatot, amely azonban meglehetősen homályos és több értelmezésre ad lehetőséget. Előzőleg, hétfőn még eredménytelen volt az eurócsoport brüsszeli vitája.

görög betétkiáramlás volumene elérte az 1 milliárd eurót az elmúlt két napban - tudta meg pénteken a Reuters banki forrásoktól.

A görögök egyre idegesebbek a hétfői ünnepnapjuk miatti háromnapos hétvége előtt, mivel nem tudni, hogy mire jut ma este az Eurócsoport és görög kormány a tárgyalásokon - ez tovább gyorsíthatta a betétkiáramlást a napokban.

2800-as értékről 230-ra esett az index. Azért ez derék...

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a keddi bizalmi szavazás előtt tartott beszédében többek között azt ígérte, hogy nem engedi Görögországot "visszatérni a gazdasági megszorítások és a nemzetközi pénzügyi mentőprogramok korszakába". Vasárnapi beszédéhez hasonlóan ismét leszögezte, hogy az új kormány nem fogja kérni a 240 milliárd eurós mentőprogram kiterjesztését, amelynek uniós partnerekkel kötött része február végén lejár.

Az 1990-es évek elejének szintjére húzódott vissza az Európai Unió energiafogyasztása - közölte hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala.

Eszerint 2013-ban 1666,2 millió tonna olajnak megfelelő mennyiségű energiát használtak fel az unió országaiban - vagyis lényegében ugyanannyit, mint az 1667,3 millió tonna olajekvivalenst fogyasztó 1990-ben. A két időpont közötti, mintegy két és fél évtizedes periódus első időszakában növekedett az energia felhasználása, és a csúcspontot 2006-ban érte el, 1832,2 millió tonna olajekvivalenssel.

Az unióban a 2013-as 1666,2 millió tonna olajnak megfelelő energiafelhasználásból 790 millió tonna olajnak megfelelő mennyiséget állítottak elő. A többit importálni kellett, vagyis az unió átlagosan 53 százalékban függött az energiabehozataltól.

A saját energiaelőállításon belül 2013-ban 29 százalékkal részesedett a nukleáris energia, 24 százalékkal a megújuló energia, 20 százalékkal a szilárd tüzelőanyag, 17 százalékkal a gáz, 9 százalékkal az olaj, és 1 százalékkal a nem újrahasznosítható hulladék.

Magyarország esetében a felhasználás az 1990-es 28,8 millió tonna olajekvivalensről 22,7 millió tonnára - vagyis igen jelentős mértékben - csökkent. A magyar importfüggőség 2013-ban 52,3 százalékos, vagyis az uniós átlagnál nagyon kevéssel alacsonyabb volt. A 10,1 millió tonna olajekvivalensnek megfelelő saját magyarországi energiaelőállításon belül a nukleáris energia 39,3 százalékkal, a megújuló energia 20,5 százalékkal, a szilárd tüzelőanyag 15,9 százalékkal, a gáz 15,3 százalékkal, az olaj 8,5 százalékkal, a nem újrahasznosítható hulladék pedig fél százalékkal részesedett.

A tagállamok közül Észtország és Dánia függ legkevésbé az energiabehozataltól, az előbbi 11,9, az utóbbi 12,3 százalékban. A leginkább importra szoruló országok Málta, Luxembourg, Ciprus és Írország, 89-104 százalékig terjedő aránnyal.

Franciaország termelte a legtöbb energiát az EU-ban 2013-ban, az össztermelés 17 százaléka származott innen. Németország 15, Nagy-Britannia 14, Lengyelország és Hollandia 9-9 százalékos aránnyal követi. Franciaország energiatermelésének 80,9 százaléka nukleáris energiából származik, az újrahasznosítható energia aránya 17,1 százalék. A nukleáris energiának magas a többi energiaforráshoz mért aránya egyebek mellett még Belgiumban (75,2 százalék) és Szlovákiában (64,1 százalék) is.

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/dramai_figyelmeztetes_a_gorog_gazdasagi_minisztertol.593215.html napi görög vidámság

Az euróövezetnek egyben kell maradnia, de ha már valakinek mindenképpen távoznia kell, akkor inkább Németország legyen az, ne Görögország - mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a CNBC tévécsatornának még január végén adott interjúban.

"Közeledési szándékkal hozták ugyan létre, de még semmi nem osztotta meg Európát annyira, mint az euró" - fogalmazott a Columbia Egyetem professzora az interjúban. Nem csak a görög gazdaságnak van baja az euróval - mutatott rá. "A Görögországra kényszerített gazdaságpolitika egész egyszerűen nem működik és ugyanez a helyzet Spanyolországgal és más országokkal is."

Joseph Stiglitz egyike annak a 18 neves közgazdásznak, akik még januárban a Financial Times lapban megjelent nyílt levelükben adtak hangot annak a meggyőződésüknek, hogy egész Európa számára az lenne az előnyös megoldás, ha az adósság részleges elengedésével és a törlesztési moratórium feltételekhez kötött meghosszabbításával adnának új esélyt Görögországnak. Levelükben hangsúlyozták ugyanakkor, hogy Görögországnak reformokat kell végrehajtania.

"Görögország valóban hibázott, de Európa még nagyobb hibákat követett el" - fogalmazott az interjúban a közgazdász professzor. "Mérget adtak be gyógyszer helyett. Ezért az adósság lett az, ami növekedett és a gazdasági teljesítmény az, ami csökkent."

"Úgy gondolom Görögország jobban jár, ha elhagyja az euróövezetet. Egy átmeneti korrekció után egészen biztosan növekedésnek indul" - mondta. "Mihelyt ez megtörténik, Spanyolország és Portugália is felismeri, hogy 'mérget adtak be neki' de van más megoldás is."

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a tévéinterjúban rámutatott, hogy a problémát valójában az euróból igen nagy hasznot húzó Németország jelenti. "Sok közgazdász szerint az lenne a legjobb megoldás Európának, hogy ha az euróövezet már amúgy is bomlik, akkor inkább hagyja el Németország. A német márka ezt követően erősödne, ami viszont alaposan visszavetné a német gazdaságot" - mutatott rá. Németország ettől talán ráébredne mekkora nagy szüksége is van valójában az euróra, az összetartásra, és valószínűleg jóval nagyobb hajlandóságot mutatna a problémákkal küszködő nemzetgazdaságok megsegítésére is.

http://www.cnbc.com/id/102367704