görög betétkiáramlás volumene elérte az 1 milliárd eurót az elmúlt két napban - tudta meg pénteken a Reuters banki forrásoktól.
A görögök egyre idegesebbek a hétfői ünnepnapjuk miatti háromnapos hétvége előtt, mivel nem tudni, hogy mire jut ma este az Eurócsoport és görög kormány a tárgyalásokon - ez tovább gyorsíthatta a betétkiáramlást a napokban.
2800-as értékről 230-ra esett az index. Azért ez derék...
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a keddi bizalmi szavazás előtt tartott beszédében többek között azt ígérte, hogy nem engedi Görögországot "visszatérni a gazdasági megszorítások és a nemzetközi pénzügyi mentőprogramok korszakába". Vasárnapi beszédéhez hasonlóan ismét leszögezte, hogy az új kormány nem fogja kérni a 240 milliárd eurós mentőprogram kiterjesztését, amelynek uniós partnerekkel kötött része február végén lejár.
Az 1990-es évek elejének szintjére húzódott vissza az Európai Unió energiafogyasztása - közölte hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala.
Eszerint 2013-ban 1666,2 millió tonna olajnak megfelelő mennyiségű energiát használtak fel az unió országaiban - vagyis lényegében ugyanannyit, mint az 1667,3 millió tonna olajekvivalenst fogyasztó 1990-ben. A két időpont közötti, mintegy két és fél évtizedes periódus első időszakában növekedett az energia felhasználása, és a csúcspontot 2006-ban érte el, 1832,2 millió tonna olajekvivalenssel.
Az unióban a 2013-as 1666,2 millió tonna olajnak megfelelő energiafelhasználásból 790 millió tonna olajnak megfelelő mennyiséget állítottak elő. A többit importálni kellett, vagyis az unió átlagosan 53 százalékban függött az energiabehozataltól.
A saját energiaelőállításon belül 2013-ban 29 százalékkal részesedett a nukleáris energia, 24 százalékkal a megújuló energia, 20 százalékkal a szilárd tüzelőanyag, 17 százalékkal a gáz, 9 százalékkal az olaj, és 1 százalékkal a nem újrahasznosítható hulladék.
Magyarország esetében a felhasználás az 1990-es 28,8 millió tonna olajekvivalensről 22,7 millió tonnára - vagyis igen jelentős mértékben - csökkent. A magyar importfüggőség 2013-ban 52,3 százalékos, vagyis az uniós átlagnál nagyon kevéssel alacsonyabb volt. A 10,1 millió tonna olajekvivalensnek megfelelő saját magyarországi energiaelőállításon belül a nukleáris energia 39,3 százalékkal, a megújuló energia 20,5 százalékkal, a szilárd tüzelőanyag 15,9 százalékkal, a gáz 15,3 százalékkal, az olaj 8,5 százalékkal, a nem újrahasznosítható hulladék pedig fél százalékkal részesedett.
A tagállamok közül Észtország és Dánia függ legkevésbé az energiabehozataltól, az előbbi 11,9, az utóbbi 12,3 százalékban. A leginkább importra szoruló országok Málta, Luxembourg, Ciprus és Írország, 89-104 százalékig terjedő aránnyal.
Franciaország termelte a legtöbb energiát az EU-ban 2013-ban, az össztermelés 17 százaléka származott innen. Németország 15, Nagy-Britannia 14, Lengyelország és Hollandia 9-9 százalékos aránnyal követi. Franciaország energiatermelésének 80,9 százaléka nukleáris energiából származik, az újrahasznosítható energia aránya 17,1 százalék. A nukleáris energiának magas a többi energiaforráshoz mért aránya egyebek mellett még Belgiumban (75,2 százalék) és Szlovákiában (64,1 százalék) is.
Az euróövezetnek egyben kell maradnia, de ha már valakinek mindenképpen távoznia kell, akkor inkább Németország legyen az, ne Görögország - mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a CNBC tévécsatornának még január végén adott interjúban.
"Közeledési szándékkal hozták ugyan létre, de még semmi nem osztotta meg Európát annyira, mint az euró" - fogalmazott a Columbia Egyetem professzora az interjúban. Nem csak a görög gazdaságnak van baja az euróval - mutatott rá. "A Görögországra kényszerített gazdaságpolitika egész egyszerűen nem működik és ugyanez a helyzet Spanyolországgal és más országokkal is."
Joseph Stiglitz egyike annak a 18 neves közgazdásznak, akik még januárban a Financial Times lapban megjelent nyílt levelükben adtak hangot annak a meggyőződésüknek, hogy egész Európa számára az lenne az előnyös megoldás, ha az adósság részleges elengedésével és a törlesztési moratórium feltételekhez kötött meghosszabbításával adnának új esélyt Görögországnak. Levelükben hangsúlyozták ugyanakkor, hogy Görögországnak reformokat kell végrehajtania.
"Görögország valóban hibázott, de Európa még nagyobb hibákat követett el" - fogalmazott az interjúban a közgazdász professzor. "Mérget adtak be gyógyszer helyett. Ezért az adósság lett az, ami növekedett és a gazdasági teljesítmény az, ami csökkent."
"Úgy gondolom Görögország jobban jár, ha elhagyja az euróövezetet. Egy átmeneti korrekció után egészen biztosan növekedésnek indul" - mondta. "Mihelyt ez megtörténik, Spanyolország és Portugália is felismeri, hogy 'mérget adtak be neki' de van más megoldás is."
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a tévéinterjúban rámutatott, hogy a problémát valójában az euróból igen nagy hasznot húzó Németország jelenti. "Sok közgazdász szerint az lenne a legjobb megoldás Európának, hogy ha az euróövezet már amúgy is bomlik, akkor inkább hagyja el Németország. A német márka ezt követően erősödne, ami viszont alaposan visszavetné a német gazdaságot" - mutatott rá. Németország ettől talán ráébredne mekkora nagy szüksége is van valójában az euróra, az összetartásra, és valószínűleg jóval nagyobb hajlandóságot mutatna a problémákkal küszködő nemzetgazdaságok megsegítésére is.
A jövő évi gazdasági növekedés és az idei infláció tekintetében túl pesszimista az Európai Bizottság - vélekedtek a testület friss előrejelzéséről a K&H és az ING vezető elemzői.
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön kiadott gazdasági előrejelzése szerint az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Az előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalékos bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a néhány tized százalékpontos módosítások inkább "finomhangolásnak" tekinthetők, alapvetően nem okozott meglepetést a bizottsági előrejelzés. A szakértő szerint ugyanakkor némiképp meglepő a bizottság államadósság-prognózisa, vagyis hogy az uniós testület 2014-re növekedést várt; Németh Dávid szerint szinten maradhatott 2014-ben az államadósság.
Jövőre a bizottság jelentősen lassuló, 1,9 százalékos növekedést vár, Németh Dávid szerint azonban nem várható ekkora mértékű lassulás. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2016-ban csökkenhet az uniós források lehívása, ez esetleg hatással lehet a növekedésre.
Kedvezőnek nevezte, hogy a bizottság is 3 százalék alatti hiányt prognosztizált, továbbá hogy az előrejelzés megerősíti a külső adósság további leépülését. A K&H vezető elemzője szerint jelentősen felülbecsült a bizottság által idénre várt 0,8 százalékos infláció, ő csak 0,2 százalékos emelkedést vár.
Balatoni András, az ING vezető elemzője is úgy vélte, hogy a bizottság által 2016-ra várt növekedés magasabb is lehet, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a magyar gazdaság hosszú távon 2-2,5 százalékkal bővülhet. A szakértő 2016-ban 2,5 százalékhoz közeli növekedést vár, bár ő is felhívta a figyelmet az európai uniós források lehívásának várható lassulására. Hozzátette, hogy mivel Magyarország jelentős olajimportőr, a csökkenő olajár segítheti a GDP növekedését.
Az elemző szintén túl magasnak tartja az Európai Bizottság által várt 0,8 százalékos fogyasztói árnövekedést idénre, mert úgy véli, kedvezőek a kínálati tényezők.
Vlagyimir Putyin meghívta Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt oroszországi látogatásra - közölte az orosz államfő külpolitikai tanácsadója csütörtökön.
Jurij Usakov arról is beszámolt, hogy az orosz elnök telefonon beszélt Ciprasszal, és ismét gratulált a radikális baloldali Sziriza párt vezetőjének a választási győzelemhez, valamint a görög politikus kormányfői posztra lépéséhez. Megerősítették szándékukat az orosz-görög kapcsolatok "legaktívabb fejlesztésére" - tette hozzá a tanácsadó.
Vlagyimir Putyin az eredmények kihirdetését követően az elsők között köszöntötte hivatalos táviratban a január 25-én tartott előre hozott görögországi parlamenti választáson győztes párt vezetőjét.
Lehet egy ortodox görög terrorista esemény volt.... Kamikaze
http://index.hu/kulfold/2015/01/26/lezuhant_egy_f-16-os_vadaszgep_10_halott/
Ez az Európa Unió meg nemzetközi együttmüködés dolog valahogy nem megy a görögöknek.
Szükség lenne egy igazi baloldali előretörésre a világban.Persze a szélsőségek sosem jók, de az azért mindenképpen elképesztő, hogy miközben a bankoknak és a nagystílű spekulánsoknak dollár, euró, jen milliárdokat osztanak szinte ingyen, aközben a dolgozókról a bőrt is lenyúzzák.Lassan egy évtizede folyik a játékpénz nyomtatás a világban, amiből a gazdagok fizikai javakat vásárolnak maguknak, míg ennek árát nem kérdéses, hogy egyszer - folyamatosan - a hétköznapi, dolgzó embereknek kell majd megfizetnie.
Lesz itt tűzijáték és az EU már nem Ukrajnára fog figyelni, ha ez tényleg igazzá válik...
"A helyzet azonban korántsem egyszerű, Alekszisz Ciprasz pártjának nemcsak a szavazatok többségét de abszolút többséget (min. 151 képviselői hely) is meg kell szereznie, hogy valóban kormányzóképes legyen. Vajon sikerül-e ez, vagy meglepetés várható?"
Görögöknél valószínűleg a szélső bal nyer, persze annak szélsőségét megítélni nem tudom
Nahát!
Vártak, vártak, de mostmár nem sumákolnak:)
Jó lenne tudni az összes ilyen "vártak, vártakról".
George Osborne brit pénzügyminiszter azt tervezi, hogy 2015 elején visszafizetik Nagy-Britannia történelmi adósságainak jelentős részét. A visszafizetés persze nem pontos szó, hiszen itt inkább refinanszírozásról van szó, ugyanis a jelenlegi kedvező pénzpiaci helyzet miatt a kamatok olyan alacsonyak, hogy még akár 18. századi adósságot is megéri kiváltani.
A legrégebbi adósság a brit pénzügyminisztérium nyilvántartása szerint például egy 1722-es kötvénykibocsátásból ered, amire azért volt szükség, hogy a kormány stabilizálni tudja az ország pénzpiacát a South Sea Company csődje után. Ezt a vállalatot a spanyol örökösödési háború idején alapították, és monopóliumot kapott a dél-amerikai kereskedelemre, csak aztán Dél-Amerika a spanyoloké maradt, a brit cég pedig tönkrement.
De ezen kívül kifizetik az első világháború idején kibocsátott kötvények tulajdonosait, és pénzt kapnak azok is, akik az írországi éhínség idején vettek államkötvényt. A teljes brit államadósságon belül a történelmi hitelek aránya nem túl nagy, de a mostani alacsony kamatok miatt megérheti az újrafinanszírozásuk. (NYT)
"Olvastam egy jó anyagot az EU csatlakozás 10 éves mérlegérõl a V4 országok esetében. A kép összességében nagyon pozitív, igazi boom volt, persze országonként nagy eltérések vannak, fõleg Mo. lemaradása szembetûnõ. Egy fõre jutó GDP változása 2003-2013 közt, eléraktam, hogy mekkora az állami újraelosztás:
Mo. 50% +36%
Csehország 45% +45%
Lengyelország 42% +102%
Szlovákia 37% +142% (!)
Érdekességképp még hogy kb. mennyi támogatás jött be az EU-tõl a GDP %-ában:
Szlovákia 9%
Lengyelország 13%
Csehország 7%
Mo. 17%
"
