Nem hiszek,az ilyen irányú véletlenekben.Szerintem inkább következetesen haladnak az infláció gerjesztés útján.Hogy erről Trumpnak van e fogalma,vagy csak a háttérből manipulálják,azt nem tudom.
Nem hiszek,az ilyen irányú véletlenekben.Szerintem inkább következetesen haladnak az infláció gerjesztés útján.Hogy erről Trumpnak van e fogalma,vagy csak a háttérből manipulálják,azt nem tudom.
https://g7.24.hu/piac/20180417/trumpek-veletlenul-...
Az Egyesült Államok április 6-án politikai megfontolásokból fekete listára helyezett számos orosz oligarchát, politikust és cégeiket, köztük a világ alumínium gyártásának egyik vezető szereplőjét, a United Co. Rusal csoportot. A céget gyakorlatilag elvágták attól, hogy a fejlett nyugati világ országaival kereskedjen. A Trump-kormányzat többek között ezzel a lépéssel igyekezett megbüntetni Oroszországot, miután (nem először) brit földön végeztek egy volt orosz kettős ügynökkel.
A szankció első hatása az volt, hogy a Rusal elvesztette a tőzsdei értékének felét, az alumínium, és főleg a fém előállításának nyersanyaga, az alumínium-oxid ára pedig az egekbe emelkedett. Utóbbi jelenleg már 25 százalékkal kerül többe, mint a szankció előtt, és még mindig megy felfelé.
A Rusal tulajdonosa Oleg Gyeripaszka, az orosz oligarchák egyike (egyben a Strabag résztulajdonosa is), aki megkötötte Putyinnal a szokásos hallgatólagos egyezséget: megtarthatja a megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonát, ha nincsenek politikai ambíciói, és hajlandó együttműködni a Kremllel. Az orosz kormány, amellett, hogy elítélte az amerikai lépést, azonnal jelezte is, hogy szükség esetén nem hagyja csődbe menni a 60 ezer oroszországi alkalmazottat foglalkoztató Rusalt, vagyis hitelezi a cégóriást, ha rászorul.
A szankció közvetett hatásai azonban a bejelentés utáni tizedik napra már jobban látszanak: az iparág globális szinten kezd káoszba süllyedni.
Az alumínium előállításának négy fő szereplője van:
A Rusal a köztes lépésekben is fontos szereplő, Írországtól Jamaicáig vannak üzemei, és kiesése olyan zavart okoz az ellátási láncban, amely más cégóriásokat is magával ránt. Az olvasztókemencéknek állandóan menniük kell, mert a leállításuk és újraindításuk olyan energiaigényes, hogy üzletileg óriási veszteséget okoz, ezért most mindenki élet-halál harcot folytat a nyersanyagért.
Aaa, még pisztáciaháború is lesz.
Hát kell ez nekünk? De, kösz az infót.:)
Akár élesen is eshet a pisztácia ára, miután Irán visszatér a világpiacra. A zöld magvak ára tavaly élesen emelkedett a kaliforniai szárazság és a növekvő globális kereslet miatt, most viszont ez a közel-keleti nagyhatalom piaci visszatérésével akár meg is fordulhat.
A hétfőn feloldott szankciók ugyanis teljesen ellehetetlenítették az iráni pisztáciaexportot – legfeljebb Törökországon keresztül, álcázva juthattak el a magvak az európai piacokra.
Irán ugyanis majdnem akkora pisztáciatermelő, mint az USA – egyaránt nagyjából 1,3 milliárd dollár értékben aratják be évente a pisztáciát. Igaz, ennek az iráni gazdaság szempontjából sokkal nagyobb a fontossága
Remek kávé elemzés, a kommenteket is érdemes olvasgatni, meglepően értelmesek!
A héten sok kávé fog fogyni a tőzsde miatt, lehet longolni kéne :P
ezt kirakom sajät topikba is, figyelni kell
a gond, h. politikai környezet nagyon sokat szämit, l. sqm is hiäba olcso...
ÁRUPIACOKRÓL
2014, Október 14 - 14:19
Érdemes továbbra is lovagolni az olajtémán, különösen azért mert a visszajelzésekből úgy látom, hogy sokan nem értik, hogyan múködnek az árupiacok. Emellett az is kiderült, hogy az előző bejegyzésben behivatkozott Gajdar cikk 2007-ben megjelent az Élet és Irodalomban. Mentségemre csak annyit tudok felhozni, hogy egy csecsemőnek minden vicc új, ráadásul most tényleg igen aktuális, akkor pedig nem volt az.
Sok embertől hallottam (rádiókban is csomó szakértő szakérti), hogy az olaj nem mehet tartósan 80 dollár alá, mert akkor az ár nem fedezné a kitermelési költségeket. Naés? Ki mondta, hogy az olajkitermelésnek nyereségesnek kell lennie?
A legtöbb bányaprojekt (nagyon általánosítva) úgy működik, hogy keresgélnek, méregetnek, próbafúrnak, gondolkodnak, megint fúrnak, aztán ha megvan a tuti hely, akkor óriási beruházással megnyitják a bányát. A költségek igen jelentős, gyakran túlnyomó része magában a bánya/kitermelőhely létrehozásában testesül meg. Az olaj esetében is hasonló a helyzet, én sok számot olvastam már erre, most gyorsan ezt találtam:
http://www.eolss.net/sample-chapters/c08/e6-193-21.pdf
Ebben például az szerepel, hogy a fix és változó költségek aránya a teljes kitermelésen belül 4:1 és 1:1 között változik. A pontos számok most nem is érdekesek számunkra, hanem csak a leglényegesebb tény: ha már felépült egy bánya/olajkút, akkor nem az számít, hogy mennyi a teljes projekt költsége, hanem az, hogy a kitermelés folyamatosan jelentkező, azaz változó költségei alacsonyabbak-e az eladási árnál. Ha igen, akkor termelnek és kész.
Tehát pl. ha 70 dollárba kerül egy hordóra vetítve az olajkút megépítése, és 30 dollár maga a kitermelés, akkor ha ez az olajkút minden infrastruktúrával kész van, akkor hiába esik 100 dollár alá, sőt akár 50 dollárra is az olajár, bizony ez a kút termelni fog, mert a tulajdonosa még mindig jobban jár, mintha nem termelne. Már úgyis beleölte a fix költséget, amit lehet hogy soha sem kap vissza, de minden hordó kitermelt olajon cash-flow alapon keres 20 dollárt, tehát pénze jön be (ami lehet hogy kell pl. a kötvényeseknek kamatfizetésre). Tehát termelni fog. Sőt, megfigyelve például a szénbányák helyzetét (lásd pl: New World Resources http://www.newworldresources.eu/en/investors/share-information ) még akkor is termelnek, ha CF alapon veszteségesek - remélve hogy majd csak jobb lesz a helyzet valamikor.
Hiú ábránd tehát azt képzelni, hogy csupán amiatt, mert 80-100 dollár között van egy hordóra vetítve a teljes termelési költség, ezért nem is mehet az olajár ez alá. Miazhogy! Simán mehet. Nagyon is! Jó pár ilyen példa volt a történelemben már erre...
Ezek alapján tehát egyáltalán nem kizárható, hogy az olajárak a következő 1-2 évben akár 50 dollárra is lebucskázzanak, különösen amiatt, mert ördögi körbe kerültek a kitermelő országok. Ha esik az olaj ára, akkor egyre több olajat kell kitermelniük, hogy a költségvetésükbe betervezett összeget be tudják szedni, ám ha többet termelnek, akkor tovább esik az ár. Pont ugyanez történt 1985-86-ban, amikor 25-ről 10-ig esett az olaj ára. Márpedig a költségvetéseket elég magas olajárral tervezték, és ha ez nem jön be, akkor számos ország nagy bajban lesz. Itt van, hogy ki mekkora árral tervezte a költségvetését:
http://uk.reuters.com/article/2014/08/15/opec-budget-idUKL6N0QL1VY20140815
(A helyzetet az enyhíti, hogy a palaolaj életciklusa sokkal rövidebb, csak pár év, és nem több évtized, mint a sima olajmezőké, ezért ha tartósan alacsony az olajár, akkor 1-2 éven belül leáll a teljes palaolaj-sztori, és visszarendeződnek az árak. Ugyanakkor rövidebb, pár hónapos távon ez sem gátolja meg az áresést.)
Az olajárak esése azonban az olajtermelőkön kívül mindenkinek nagyszerű hír, hiszen ez olyan mint egy adó, egy vagyontranszfer a fogyasztó országoktól a termelőkhöz - ha kevesebb az ár, akkor kisebb a transzfer, több marad otthon. Az olajárak esése adócsökkentéssel ér fel, és megerősíti azt a véleményemet, hogy 2015-ben ismét felfelé ívelhet a világgazdaság szekere - kivéve persze az árupiaci kitermelő országokat, ott nyilván komoly bajok lesznek. USA-nak, és Európának nagyon jó ez a folyamat. Magyarországnak szintén, a kormány után a piac is csinál egy újabb rezsicsökkentést, ami fellendíti a lakossági fogyasztást. Alacsony infláció, növekvő gazdaság: minden világok legjobbika...
+++
A témában a legjobb amit most olvastam ez: http://www.bloombergview.com/articles/2014-10-13/levine-on-wall-street-breadstick-wars-and-oil-hedges
"Mexico produces a lot of oil, and that oil funds one-third of the country's budget. The budget is based on $83 a barrel oil, and Mexico hedges the price by buying put options. But it basically just started this year's hedging program when the price of oil fell and volatility rose, meaning that Mexico has to either pay more for put options, hedge at a lower price, or stop hedging...It's going with "stop hedging" for now, taking the risk that it will be hedging at even worse levels later./
Tehát a mexikói költségvetés bevételének a harmadát adja az olaj. Szépen le is szokták fedezni magukat az olajárak esése ellen, idén azonban nem láttak hozzá időben, és nagyon megdrágultak a fedezésre használt opciók, az olajár meg leesett. Mit tesznek? Inkább nem fedeznek, remélve, hogy majd lesz jobb. Namost én elég sok ilyen helyzetet láttam már a tőkepiacon, 10-ből 9-szer ennek ordasnagy bukó a vége.Ugyanaz a helyzet mint amikor ül valaki egy rossz pozícióban, látja hogy baj van, de nem hajlandó lezárni/kistoppolni, mert hátha majd valahogy ki tud szállni nullában. Ez persze szinte sose jön össze, és az ilyenek stoppolnak a legalján. Ha azt hallja valaki, hogy Mexikó végre lefedezte magát, az lesz az olajpiac alja. Bocs, mexikóiak, de a szemét piacok valamiért így működnek/
Érdekes, hogy amíg harmadolt, addig se lett olcsóbb a kávé a boltokban.
http://portfolife.hu/arupiacok-technikai_elemzes/20140218_kave_technikai_elemzes__2014_0607_het.aspx
A január végi, február eleji drágulást követően, a napokban tovább emelkedik a kávé árfolyama, mert a világ legnagyobb termelőjét, Brazíliát továbbra is szárazság sújtja. Idén a fekete ára már több mint 50 százalékkal emelkedett, írta az agrárszektor.hu.
Az előző péntek óta több mint 20 százalékkal emelkedett az arabica kávé ára, míg az év eddigi részét tekintve még látványosabban, több mint 50 százalékkal drágult a kávé. A kávé drágulásának oka a világ messze legnagyobb kávétermelő országát, Brazíliát sújtó szárazság. A Bloomberg szerint a legfontosabb régiókban a napokban a megszokottnál 75 százalékkal kevesebb esőre számítanak.
Mindez újabb csapást jelent a brazil kávétermelőknek, miután január az elmúlt 50 év legszárazabb hónapja volt az első hónapokat tekintve. Brazília meghatározó szerepet játszik a globális kávétermelésben (mintegy 45 százalékos részesedés,) a latin-amerikai ország annyi arabica kávét termeszthet idén elemzők szerint, mint a sorban következő 10 másik ország együttvéve.
A legnagyobb brazil kávétermelő régióban a farmerek becslése szerint a szárazság a termés mintegy 30 százalékát is tönkreteheti, ami a világpiaci árakra is jelentős hatással lehet. A csapadékmentes időjárás érkezése előtt szakértők 60 millió zsáknyi kávéra számítottak Brazíliában.
Réz TA alapon sztem nagyon ígéretes, duplaaljat követően épp készül a csökkenő trendvonalat megerősítve törni
Jöhet,köszi!
TA alapon indokolt volt a korrekció ,de ha a tavalyi terméseket nézem ekkora azért nem.Kukorica ha beállt volna4500-5000-reaz jó.A búzánál viszont az a helyzet,hogy Egyiptomnak szállítanak Románok Ukránok,Kazahok itt a környékröl.Románok meg hordják tőlünk.Közbe hordják az Olaszok is,szintén tőlünk.
Kukorica elemzését nem találom.Az érdekelne nagyon.
