Regisztráció Elfelejtett jelszó

Láttuk már a válság alját?

Re: Gl

#95849 exmnbs1 Előzmény: #95820

Nincs vége de egyre jobban úgy tűnik, hogy láttuk az alját

4100 Otp, greges napközi árfolyam

Re: Gl

#95465 exmnbs1 Előzmény: #95463

Egis 11700

Synergon 533

Phylaxia 12

Econet 70 *

Rába 1048 *

Fotex 382

AAA 110

Csepel 229

FHB 875

Freesoft 3199 *

Genesis 1250 *

Pflax 494

Rfv 6349 *

Re: Gl

#95463 exmnbs1 Előzmény: #80990

Greges nap (10-9) vége:

Bux 15014

OTP 3855

Mol 12505

Mtelekom 725 *

Richter 28900

Pannergy 930 *

Re: Gl

#69431 Kissherceg Előzmény: #68928

Úgy adják a lelkes vevőknek a cégek részvényeiket, mintha a mostani emelkedés lenne az utolsó lehetőség erre. Ez pedig nem jó jel a Marketwatch elemzése szerint. Az elsődleges és másodlagos részvénykibocsátások aránya olyan szinteket ért el jelenleg az Egyesült Államokban, mint az internet-lufi kipukkadása előtt 2000 elején, vagy az 1990-es évek végén.

Május előtt a maximális részvénykibocsátás szintje egy hónapban 38 milliárd dollár volt, májusban azonban már 64 milliárd dollárért történtek ilyen eladások a TrimTabs Invesetment Research szerint. A tendencia június első két hetében is folytatódott.

Az elemzőcég szerint 1998 óta 12 hónap volt, amikor a 30 milliárd dollárt elérte a vállalati részvényeladások értéke, az S&P 500-as index az ezt követő 12 hónapban átlagosan 4 százalékot értékelődött le. Ha ez párosult azzal, hogy a cégek az adott hónapban kevesebb sajátrészvényt vettek, akkor a negatív hozam már elérte a 9 százalékot is.

Sajnos május mindkét ismérvnek eleget tett, a sajátrészvény vásárlások mindössze ötödét tették ki az eladásoknak.

A Net Davis Research a vállalati eladások 13 hetes összesített adatsorát figyelve arra a következtetésre jutott, hogy az eladások mértéke meghaladja a 2000 és 2008 elején mért számokat is. Az elemzőcég szerint ilyen tülekedés a részvényeladásokban utoljára az 1929-es krachot követő négy hónapos rally alatt volt megfigyelhető, amikor a Dow Jones Ipari Átlag az 50 százalékot közelítő zuhanás után másfélszeresére kapaszkodott vissza.

A vezető index a következő három évben értékének 80 százalékát veszítette el. Ez azért elég aggasztó analógiának tűnik.

Re: Gl

#68928 RemegoKez Előzmény: #67785

Ha jól értem itt az a lényeg, hogy az oroszok és kurvák nélkül nem lesz vége a válságnak. :D

Re: Gl

#68193 Kissherceg Előzmény: #67789

A világ nagyobb bajban van, mint hinnénk

Portfolio.hu

| 2009. június 16., kedd 13:02 | Frissítve: 55 perce

A jelenlegi válság legalább olyan súlyos, mint a '30-as évek nagy gazdasági világválsága - véli Barry Eichengreen és Kevin H. O'Rourke. A Center for Economic Policy Research közgazdászai szerint annak ellenére, hogy a döntéshozók reakciói most sokkal jobbak, mint akkor, a gazdasági szereplőket legalább olyan súlyos veszteségek érték.

Barry Eichengreen és Kevin O'Rourke, két neves amerikai közgazdász áprilisban tett közzé egy összeállítást arról, hogy milyen párhuzamok vonhatók a '30-as évek gazdasági világválsága és a jelenlegi válság között - közöl egy összeállítást a Portfolio.hu [1]. Az azóta történt változásokat az alábbi pontokban foglalták össze:

1. Az ipari termelés volumene továbbra is csaknem olyan gyorsan zuhan, mint az 1930-as években; egyelőre nincs olyan jel, ami alapján abban bízhatnánk, hogy a zuhanás véget ér/hamarosan véget ér.

2. Annak ellenére, hogy az elmúlt néhány hónapban (március óta) a tőzsdeindexek és kereskedelmi folyamatok alakulásával kapcsolatos mutatók értékei emelkedtek, a relatív indexek értékei még mindig jóval alacsonyabbak annál, mint amelyeket a nagy gazdasági világválság azonos periódusában mértek (a válság 12. hónapjában).

3. Az EU legnagyobb országainak (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) ipari teljesítménye már nem egységes. Míg Németországban és Nagy-Britanniában a visszaesés hasonló méreteket ölt, mint az 1930-as években, addig Franciaországban és Olaszországban annál sokkal nagyobbat.

4. Németországhoz és Nagy-Britanniához hasonlóan az USA-ban és Kanadában is közel akkora a visszaesés, mint 70 évvel ezelőtt. Olyan jelek, amelyek egyértelműen az élénkülésre utalnának az utóbbi két ország egyikében sincsenek.

5. Japánban az ipari termelés volumene 25 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a nagy gazdasági világválság azonos időszakában (12. hónapjában). (A szerzők megjegyzik, hogy márciusban erőteljes élénkülést tapasztaltak.)

És ami nem változott: Eichengreen és O'Rouke szerint (részlet az április összeállításból):

1. Bár a válság kirobbanását követően ezúttal is - csakúgy, mint a nagy gazdasági világválság idején - közel fél év telt el addig, amíg a jegybankárok felismerték azt, hogy lépniük kell a problémák enyhítése érdekében, a két közgazdász a jelenleg hivatalban levő jegybanki döntéshozók teljesítményét többre tartja a 70 évvel ezelőttiekénél. Mindezt a kamatcsökkentések intenzitásával magyarázzák, a különbség az alábbi ábrán jól látható. (Cikkükben megjegyzésként olvasható, hogy tévedés lenne azt feltételezni, hogy a különbség azzal magyarázható, hogy más állt akkor és más áll most a Fed - George Harrison vs. Ben Bernanke. Ezt igazolja, hogy a különbség nem csak az USA-ban volt óriási, hanem az egész világon.)

2. A monetáris expanzió (pénzkínálat bővülése) jelenleg sokkal intenzívebb, mint 70 évvel korábban. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nagy gazdasági világválság kirobbanását követően a pénzkínálat mindössze 4 hónapig emelkedett meredeken, ezzel szemben most bő fél évig.

3. Míg a válságkezelő intézkedések miatt most több országban is "elszállhat" a költségvetés, addig akkor a legtöbb helyen csak egy enyhébb hiánynövekedéssel kellett számolni.

A kérdés már csak az, hogy ez a fajta reakció hatásos lesz-e. A választ Eichengreennel, O'Rouke-kal és számos más közgazdásszal együtt kíváncsian várjuk

Re: Gl

#67785 exmnbs1 Előzmény: #67779

Augusztus van. Egy dél-franciaországi kisvárosban vagyunk, egy panzióban, a turistaidény kellős közepén. De sajnos már régóta esik az eső, ezért elég

rosszul megy a bolt....és persze mindenki marhára el van adósodva.

Ekkor szerencsére belép egy gazdag orosz turista a kis hotelbe, a recepcióhoz megy és kér egy szobát. Lerak egy 100 euróst az asztalra, majd

elirányítják a szobájába, ami a harmadikon van.

A hotel tulajdonosa fogja a 100 Euróst, és szalad vele a hús beszállítójához, hogy megadja neki a tartozását.

A nagykereskedő sem rest, vágtat egyből a termelőhöz, Etienne gazdához, hogy kifizesse neki a disznókat, amit még korábban hitelre kapott tőle.

Etienne gazda pedig fogja a pénzt és sebes malac vágtában viszi Sophie-nak, a helyi prostinak, aki még a múlt hónapban nyújtott neki hitelben

szolgáltatásokat.

Sophie pedig boldogan sétál be a 100 Euróssal a mi kis hotelunkba, hogy kifizethesse végre a szobákat, amire felvitte a pasikat az elmúlt hetekben.

Leteszi a pultra a 100-ast.

Ebben a pillanatban lejön a harmadikról a gazdag orosz. Kijelenti, hogy ez a szoba neki nem felel meg, és kéri vissza a pénzt. A tulaj odaadja, ő

pedig fogja a 100-ast és távozik.

Nos: VÉGÜL NINCS KIADÁS ÉS NINCS BEVÉTEL ÉS MÉGIS MINDENKI KIFIZETTE AZ

ADÓSSÁGÁT !!!