Mondjuk azért jogilag eléggé barkácsolt ez a kibocsátó. Egyrészt nem "egyoldalú szándéknyilatkozata" kellene hanem "egyoldalú akaratnyilatkozata" alapján azaz ez egy hatalmasság lenne a jegyző részére.
Másrészről ennél súlyosabb h mi van ha az igazgatóság döntése a visszaváltásról és a jegyző döntése az átváltásról ütközik ? Ebből pl. súlyos konfiltusok is lehetnek. nem ártana szakembert alkamazni az ilyenekre aki mondjuk több ilyet is elismerten csinált.
Mostanában nem voltam nagyon a stockyn, de én nem nevezném könnyen(!) kitermelhetőnek a 8%-ot. Mert ugye, mi a könnyen kitermelhető... Mondjuk azt sem értem, hogy miért beszélünk 8%-ról. Amikor infláció+4,5%-ot fog fizetni a Plotinus.
Meg azt sem hallottam hogy a Questor ne fizetné ki a kamatokat.
Még egyszer szeretném jelezni, hogy kizárólag arról szerettem volna értekezni, hogy hogyan lehet a 8%-ot egyszer kitermelhetetlennek, egyszer meg könnyen kitermelhetőnek nevezni.
Ha jobban megnézed, ez egy elméleti kérdés, amely esetben érdektelenek az adatok, sőt mi több, pont a "szépnek látszó adatokkal" lehet megvezetni az embereket. Most nem szeretném az E-star szép számait emlegetni, de egy dolog biztos:
Akinek több a nettó jövedelme, az könnyebben fizet vissza egy tartozást, mint aki alacsony jövedelem mellett irreálisan adósodik el, mert nem a vagyon értéke határozza meg a fizetőképességet, hanem a jövedelem.
Vagy úgy is kérdezhetném, hogy kinek adnál kölcsön 8%-os kamatért pénzt. Akinek jövedelme 200e forint, vagyona 9 000 000 HUF, tőketartozása 5 000 000 HUF és vagyonnövekedési mutatója eddig 10-20% évente
Vagy akinek jövedelme 500 000 HUF vagyona 20 000 000 HUF, tőketartozása 60 000 000 HUF , vagyonnövekedés mutatója hol pluszos, hol minuszos.
Ki termeli biztosabban ki a 8%-ot?
Ugyanaz, csak kérdés, hogy ha valaminek a kamata újbóli kibocsátásból fedeződnek, akkor kinél mikor omlik össze a piramis.
"hogy a 8% egyszer bagatell (Plotinus), egyszer meg irreálisan magas (Quaestor) hozamszint, mert viccesnek találom, hogy pont ugyanarról a százalékról hangzik el"
Hát, Én is szívesebben adok annak kölcsön, akinek a mérlegében a kötelezettsége kevesebb mint a saját tőke (vagy legalább is nem sokkal több) :-) De ez csak én vagyok, lehet földhöz ragadt is.
OFF:
Közben megtaláltam a Questor 2012-es jelentését: http://bet.hu/newkibdata/114006252/QEP_2012_uzleti_ev_jelentese_20130418_final.pdf.pdf
Újólag szeretném jelezni, hogy nem arról szeretnék értekezni, hogy melyik cég, avagy melyik kötvény az, amelyik biztonságosabb, hanem pusztán annyit jegyeztem meg, hogy az egyik esetben 8% hozamszint "kitermelhetetlenül magas" a másik esetben meg már "szinte olcsó". Ugyanaz a kamatszint szvsz nem lehet egyszer elméletben sem kitermelhető, egyszer pedig a gyakorlatban is könnyedén megtermelhető.
És ez pont független attól, hogy ki a kibocsájtó.
És csak ennyi volt, ami felkeltette az érdeklődésem, nem szeretném újrakezdeni a "Quaestor bebukik, csődben van" vagy hasonló egyéb témázgatást, pláne itt, ahol ez OFF.
ez itt egy kicsit off, de megnéztem a kvesztor tájékoztatót
az van amit gondoltam, a kötvények nagy részére nincs semmilyen fedezet, a quaestor hrurira kikölcsönzi azt a quaestor egyéb cégeinek, és ez a kölcsönszerződés az, ami alapján lehet perelgetni ha rosszra fordulnak a dolgok. Így fedezet szempontjából a két kötvény kockázatossága nagyon nagyon különböző
Hidd el, ha 1-6 hónap múlva , meg azután 1-6 hónap múlva újra kötvényeket bocsátana ki, akkor már más lenne a hangnem. :-)
A másik: transzparencia. Nézegetem a Questor honlapját de nem nagyon látok havi, féléves jelentéseket, beszámolókat. Tehát ha már nagyüzembe bocsátok ki kötvényeket, akkor igyekszem a gyanú árnyékát is elhesegetni (ha ez célom), hogy miben is van a kötvény, és mi termeli ki a kamatokat (+a tőkét).
A Plotinus meg szinte kirakatba teszi, hangsúlyozva a kockázatokat és látva a főbb instrumentumokat, közölve a vagyoni helyzetet és a kötelezettségeket, követeléseket:
http://plotinus.hu/category/penzugyi-adatok/
http://plotinus.hu/category/hirek-es-kozzetetelek/kozzetetelek/
Bár ezek csak az én szempontjaim. Mások lehet másképp látják. Bár azt látom, h a Plotinusnak kisebb a hypeja, mint a Questornak.
szerintem itt két érdekesség van. az egyik az, hogy ezzel a kibocsátással valójában részvényeseket kíván a cég bevonni, ahhoz képest 8% nem sok, a tőkeköltség, a részvény elvárt hozama ennél magasabb kell legyen. a másik meg az, hogy az 500 millió kibocsátás nem túl sok a cég saját tőkéjéhez képest, tehát van bőven fedezet a kifizetésre. a kvesztornál meg ki tudja mi áll mögötte, meg is nézem mostmár a kibocsátási tájékoztatót, hogy ki vállal garanciát érte
*"az állam által kibocsátott államkötvények "
szerk.: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír pl. van szép számmal OPUS (OTP kötvény), OTP örökjáradékkötvény, Magnolia (MOL) kötvény is. Ezek pedig szépen csöpögtetik a kötvényeseknek a (csak) kamatot.
A reálgazdaságba szerintem per pillanat nehezen fog 8% felett pénzt kihelyezni, ha az MNB hitelprogramjára gondolunk.
"Ráadásul ez a kötvénykibocsátás nem haladja meg a kapitalizáció 100%-át."
Ez bizonyára így van (nem néztem meg a Plotinust ebből a szempontból), de ez végülis lényegtelen az ígért hozamszintre nézve. Számomra pedig igazából az volt az érdekes jelen esetben, hogy a 8% egyszer bagatell (Plotinus), egyszer meg irreálisan magas (Quaestor) hozamszint, mert viccesnek találom, hogy pont ugyanarról a százalékról hangzik el tökéletesen ellentétes vélemény ilyen jellegű kötvények esetében.
Sőt, ha úgy nézem, hogy ez a hozam valójában infláció+4,5% azaz most már valahol 7% körül van, és a plotinus jelenlegi portfoliójában olyan korábban, az állam által kibocsátott államkötvények vannak amik ezt csuklóból kifizetik, akkor ez nem is olyan sok. Ráadásul ez a kötvénykibocsátás nem haladja meg a kapitalizáció 100%-át. A Questornál ez meg finoman szólva már túlburjánzott (és nem túl transzparens melyik kötvény összege hol is fial, csak az látszik h a főnyomócsövön is kötvény jön :-)). Lehet ez lehet az oka a hördülésnek. Nem tudom, csak tipp.
Nem csak a tőkepiacon, hanem a reálgazdaságba is fektet, fektethet. Ebből is jöhet a nyereség, amiből kifizeti a 8%-ot.
Én most azon gondolkodtam el, hogy amikor a Quaestor ígér 8% fiz hozamot, akkor hatalmas a felhördülés, hogy ez kifizethetetlenül magas hozam, irreális, ilyenbe nem szabad fektetni. Erre jön a Plotinus, igér ennél valamivel többet, mindezt úgy, hogy ezt tőzsdézésből akarja megvalósítani. Vajon ez miért lenne jobb?
Elkezdik befektetni a pénzt, nyilván lesz feljebb-lejjebb az aktuális értéke, de igen sokszor a névérték alatt a tőke.
Akkor ez most miért nem kamu? No offense, komolyan nem értem a következetlenséget.
Ez az olcsó forrásról szól, senmmi másról.Lehetne ez részvény kibocsátás is, csakhát itthon mindenki f*sik részvényt venni.
Aha, jogos. Kérdés nem-e egy (Plotinushoz közeli vagy nem közeli pl. Concorde Alapkezelő) nagybefektető áll-e a vásárlók között, aki nem egyszerre vált át majd (hisz nem áll érdekében), hanem lépcsőzetesen. Ezt nem tudhatjuk.Mindenesetre jó volna ha így lenne.
részvényesi szemmel a kötvény egyelőre idegen forrás bevonás, most 8% körüli költséggel. vagyis ennél magasabb hozamot kell elérniük, hogy a részvényesi érték is növekedjen.
a kötvény visszavásárlás 3000 Ft feletti részvényárfolyamon lehet realitás. itt Viktorékon múlik részvényestársakat akarnak-e, vagy inkább visszaveszik a kötvényt, és mindezt milyen árszint esetén.
Ha tippelnem kellene, inkább részvényestársakat akarnak, mert a jelenlegi prémium feltételek ezt determinálják. (a nyereség után kapják, nem az 1 részvényre jutó nyereségre)
ebből nekem az következik, hogy a kötvényesek a kapott kamaton felül a részvénycserén is nyerhetnek.
persze az időtáv a legfontosabb tényező.
részvényesi szempontból ez minél előbb legyen:)
Tipp?
