"vége mi lesz"???

A bankszövetség áll nyerésre - topikban "Kosami" sorstársunk nagyon ütős dolgokat közöl folyamatosan, ebből látszik, hogy a bíróságokra kezd egyre nagyobb teher rárakódni.

Én azért vagyok itt ennyire aktív, mert egy pört már sajna elvesztettem, pedig a jogszabályok alapján azt hittem, hogy sakk-matt nyerek.

NEM lesz egyhamar ennek vége, mert egy akármilyen frappáns kitalált új jogszabály után is minden szerződés EGYEDI és ebből következik, hogy mindenkinek külön-külön kell majd keresetet benyújtania, utána pedig külön talány, hogy a Bíróság jogszolgáltató vagy igazságszolgáltató lesz első-másod-harmadfokon!

Van egy ilyen "populáris" része az "agyműködésüknek" ebben a témában. Kb olyan 90-99%-ra tehető. Nem túl nagy feladat lekövetni. :) Bár eleinte elkövettem azt a hibát többet vártam, és így meglepetések értek. 3 év alatt azért már kiismertem őket.

Ez a mostani sztori korábbi átlagnál eddig kecsegtetőbb. Persze ez sokat nem jelent , vége mi lesz.

ezt az okoskodást telibe találtad! csak hát akkor van egy rossz hírem, ezt mi fogjuk megint kifizetni nem a bankok

Illetve még az lehet, hogy a cél minél előbb kivezetni a rendszerből. Ötlet, ha rövidebb a futamidő előbb elfogy. Eredmény, le kell rövidíteni a futamidőt. Viccesen hangzik, de sajnos el tudom képzelni, hogy kb ennyi gondolkodást sikerült belevinni. :)

http://www.origo.hu/gazdasag/20130808-eg-es-fold-a-bankok-es-a-kormany-elkepzelese-a-devizahiteles-mentesrol.html

A futamidő rövidítés valóban kissé futurisztikusnak tűnik. Gondolom egy nagyon komoly szakmai munka előzhette meg ezt a menűpontot. Vmi olyasmi te milyen jól hangzik futamidő csökken, akkor mondjuk. :)

amúgy nem ördögtől való ez :o) a büntetőper !

"Az amerikai igazságügyi minisztérium bűnügyi vizsgálatot indított a JP Morgannél jelzálog alapú értékpapírok szabálytalan eladása ügyében - írja a Financial Times. "

láttam tegnap.

ez egy próbálkozás.

van alapja.

de ahogy helyesen írod és anett is utalt rá, már az igazságszolg és más a jogszolg.

törvények amik akkor voltak megfelelt ?

akkor ennyi.

az egy dolgo h akik hozták a törv-t v nem avatkoztak be csak tárták kezüket (akkori korm, mnb és pszáf) bűnrészsek ebben.

mert nekik lett volna lehetőségük úgy mint lenygeleknél beavatkozni megváltoztatni korlátozni.

nem tetteék.

http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/devizahitel-a-bunszovetseg-gyanuja-is-folmerulhet-1177233

Itt meg lehet nézni a riportot.

Nagyon kontrasztos a társalgás, Szabó Anett nagyon jól kérdez, mert ez a valóság, ifj Lomnici pedig vázolja, hogy miről álmodnak a szerencsétlenek.

csak Mo-n végezték ezt a fajta hitelezést a bankok.

sehol másutt.

ez veti fel ennek a lehetőségét.

még a lengyeleknél is az volt a szerzben h libor + mert ők még 2007-ben v 8-ban azt mondták h ácsi ! ezt így nem lehet kedves bankok ! és ahogy nálunk nem tett semmit kormány mnb pszáf ott igen és módosítttaák az összes szerzt h libor + és korlátozták a kihelyezést.

Aki nem a Holdon él, az tudja, hogy itt a Földön (minden országban) jogszolgáltatás van, nem pedig igazságszolgáltatás.

ez nemzetközi szabály

büntetőper indul a bankok ellen bűnszövetkezetben elkövetett csalás okán.

ifj lomnici a civilek beadója

előbb beszélt

érdekes

és igaz

Magyar Nemzet

2013. augusztus 02., péntek

http://mno.hu/vezercikk/devizaalapu-jogallam-1176114

"A devizaalapú hitelszerződéseket Róna Péter nyomán a kormányfő több alkalommal is a „hibás termék” megjelöléssel illette, míg a nemzetgazdasági miniszter a „rossz termék” jelzővel minősítette. Róna szerint a kormánynak lehetősége lenne arra, hogy a devizaalapú hitelt felvevők képviseletében beperelje a bankokat a polgári törvénykönyv (Ptk.) 523., illetve a hitelintézeti törvény 213. paragrafusa alapján. Ezen rossz, illetve hibás termékek túlnyomó többsége nagy valószínűséggel nem állná ki a törvényesség próbáját."

Ezeket olvasva pedig lemegyek hídba:

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

213. § A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLXII. törvény 31. § (5) a). Hatálytalan: 2010. VI. 11-től.

Szóval ennyit Róna Péterről és a kormányfő "hibás termékéről"

Az lehet h én buta vagyok, de ezeket a butaságokat amiket felhoztam Te írtad le magadról, eléggé megítélhetővé téve a személyiséged.

Amúgy már Bertold Brecht megmondta (vö Bicska Maxi): Mi egy bank kirablása egy bank alapításához képest? :-)

Azért mert a tartalékon akkor realizálsz nyereséget, bukót ha csökkented (zárod a pozíciót). Míg az adósságot folyamatosan törleszted aktuális árfolyamon.

Amúgy ez is technikai kérdés, megnézheted az adósságot is árfolyamszűrten. Vmi forradalmi okosság is született ez ügyben, hogy 280-on vagy mennyin kell számolni a nem tudom milyen nemzeti kalkulációnál, még talán a gránit Alkotmányba is bevették. :)

Minek azt ne kérdezd mert ettől se több se kevesebb nem lesz.

De miért nem értékelgetik át a tartalékot?... az adósságot meg átértékelgetik? Ez így nem korrekt...

1. nem értékelgetik át évvégén a devizát, hanem bekeráron van az mnb-ben, valahol 270 körül lehet.

2. chf valóban nincs de ez nem számít, mert közvetlen köthet az SNB-vel, és az euróját frankosítja, ez nem probléma, tehát csak euró kell

270/1,23= 220, tehát a chf "bekerár" ekörül lehet az MNB-ben. Ha ennél drágábban adja el, akkor nyereséget generál, amelyet a következő vében befizet a költségvetésbe, ha olcsóbban akkor a veszteségét a következő vében a költségvetés pótolja. Az MNB valójában a költségvetés része, tekintheted úgy hogy az "államnak" van 35 milliárd eurója 270-ről long. Ebből tetszése szerint zárhat valamennyit ha akar

Engem meglep ez a 220-as chf bekerülési árfolyam, nem tudom ez hogyan jött ki. Erről vmi mnb-s anyagot szívesen olvasnék.

De úgy elméletileg az biztos, hogy mind eur-nál, mind chf-nél kisebb az eredeti átlagos bekerülési mint a mostani árfolyam . Az más kérdés, hogy mekkora költségei voltak a dev tartalék ezen részének x év alatt közvetve. Ha azzal is számolnánk már más a leányzó fekvése.

De olyan szempontból én mindenképp jónak tartom, hogy nem közvetlenül az idei költségvetést érintően kellene pótolni ezt a részét a veszteségnek.

Van e vmi buktatója mnb-s eu-s szabályozásban azt nem látom át.

Az, hogy van e ennyi chf tartalékban az már technikai kérdés, ha van "olcsó" bekérő áru eur akkor abból chf-t összehozni technikai kérdés.

Biztos, hogy nagyobb a papíron kimutatott veszteség.... ha a bekerülési árfolyamot év végenként átértékelgették, akkor MNB-ben csapódik le a veszteség nagy része... ráadásul szerintem nincs is ennyi CHF-ja az MNB-nek.

Annyi a matek része vkinek állni kell az árfolyamkülönbözet számlát.

180-on átváltjuk durván 60 Ft bukta frankonként.

Ez a számomra új gondolat volt, hogy mnb úgy váltana esetleg , hogy ebből elvisz 20 Ft-ot . Bukta akkor is van, csak az mnb-nél elmaradt árfolyamnyereség, ami olyan szempontból bölcs lenne vsz, hogy ez nem terheli meg közvetlenül a költségvetést idén. Egy kis mozgástér. Ezzel lehet játszani vsz. Nem egy rossz gondolat.