Az amerikai repülőgép-hordozó anyahajó-csoport a Harry Truman atom anyahajó vezetésével a napokban a Perzsa-öbölbe indul – közölte az USA haditengerészete.
A hajócsoporthoz további két rakétahordozó cirkáló, két torpedóromboló, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia első közös torpedóromboló hajóraja tartozik.
Jelenleg a Perzsa-öböl térségében tartózkodik az Egyesült Államok Nimitz vezette hajóraja.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) az év második felében milliárdos nagyságrendű bevételt vár hadrendből kivont eszközei, valamint raktárakban lévő, használaton kívüli értékei eladásából. A MiG 29-es vadászgépek és T-72-es harckocsik mellett katonai ruházatot, használati tárgyakat is értékesítenek - mondta a tárca védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott interjújában.
Borbíró Zoltán szólt arról, hogy a Magyar Honvédségnél 1990 óta végbement haderőreform eredményeként mára világszínvonalú, professzionális hadserege van az országnak. A Varsói Szerződésből megörökölt eszközök nagy része azonban nem kompatibilis a NATO-elvárásokkal, a Magyar Honvédség újrafegyverzése "égető problémát jelent" - jegyezte meg.
A hadrendből kivont MiG 29-es vadászgépek vagy T-72-es harckocsik nem rossz gépek, most is működőképesek, tárolásuk és őrzésük azonban elképesztő összegeket emészt fel, ezért döntöttek az értékesítésükről, ami azonban nem egyszerű folyamat - mondta Borbíró Zoltán. Egyrészt vannak olyan eszközök, amelyek esetében a gyártó - például a szovjet gyártmányú MiG 29-esek esetében Oroszország - ragaszkodik ahhoz, hogy csak az ő engedélyével lehessen eladni. Ráadásul a világon nem kevés, mintegy nyolcszáz "szabad" MiG 29-es van, így a Magyar Honvédségnél lévő 24 gépet nem lesz egyszerű eladni - tette hozzá. Ugyanakkor nemzetközi szinten is ismert, hogy a Magyar Honvédség nagy gondot fordított e haditechnikai eszközök karbantartására, a magyar pilóták nagyon vigyáznak gépeikre, és mérnökeink is kiválóan képzett szakemberek - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Borbíró Zoltán utalt arra, hogy az olyan haditechnikai eszközök esetében, amelyeket jellemzően országok vesznek meg, mint például a vadászgépeket, a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működő Magyar Külkereskedelmi Engedélyezési Hivataltól (MKEH) ahhoz is engedélyt kell kérni, hogy tárgyalást kezdeményezzenek az eladásukról. Ez az átláthatóság miatt fontos - jegyezte meg.
Ezen túlmenően az MKEH haditechnikai exportellenőrzési alosztályának az is a feladata, hogy a "végfelhasználót" ellenőrizze, például nem embargóval sújtott ország-e a vásárló. Nemzetközi szinten is átlátható módon kell bonyolítani az ügyleteket, hogy világos legyen mindenki számára, nem támogatunk terrorista csoportokat, bukott államokat vagy olyan országokat, amelyek tiltólistán vannak - fejtette ki a helyettes államtitkár. "A fegyver bizalmi alapokra épül", nemcsak gazdasági és katonai, de komoly politikai, diplomáciai kérdést is jelent, ki kinek mit ad el, milyen mennyiségben - fogalmazott.
Borbíró Zoltán szólt arról, hogy a honvédség semmilyen vagyonelemet nem kótyavetyél el. Öt raktárban tárolják az úgynevezett inkurrens eszközöket, amelyek a HM számára már nem képviselnek értéket, ugyanakkor mások számára még hasznosak lehetnek. Ilyenek például a "65 mintájú" zöld gyakorlók, amelyeket mára négyszínnyomásos terepmintás öltözet váltott fel a honvédségnél. A korábbi katonai használati tárgyak értékesítésére a HM EI Zrt. nyitott egy üzletet, ahol a katonai "tömegárut", például régebbi ruházatot, kulacsot meg lehet vásárolni.
A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy valamennyi inkurrens eszközt fel kell értékeltetni. Állami vagyonról lévén szó, ezt a feladatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hivatalos értékbecslői végzik. Ha 25 millió forint alatti értékről van szó, akkor azt a HM saját hatáskörben értékesítheti, ha 25 millió forint feletti, akkor utólag is szükség van az MNV Zrt. engedélyére az értékesítéshez. Főszabály szerint az értékesítés nyilvánosan zajlik, az időpontját meghirdetik napilapban, és a HM EI Zrt. honlapján is közzéteszik.
A katonák által használt eszközök és gépek mellett több ingatlan, laktanya is van, amely a haderőreformok nyomán mostanra feleslegessé vált. Az egykor 140 ezres létszámú hadsereg elhelyezéséül szolgáló laktanyák, ingatlanok jelenleg is állami, de a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok. Borbíró Zoltán elmondta, országszerte százas nagyságrendben vannak olyan laktanyák és ingatlanok, amelyeket nem tud kihasználni a honvédség. Ezért keresik a legoptimálisabb lehetőséget arra, hogy ezt a honvédségi "holt tőkét" is hasznosítsák. A helyettes államtitkár kiemelte: az egykor a város szélén fekvő laktanyákat mára több helyen is körbenőtte a város, jó kereskedelmi és infrastrukturális lehetőségek épültek ki a környezetükben, így alkalmasak lehetnek például vállalkozások telephelyéül.
Az ilyen, értékesítés előtt álló ingatlanokat is meghirdetik a honlapon. Minden értékesítés átlátható és nyilvános - szögezte le a helyettes államtitkár.
A Magyar Honvédség az elmúlt három évben 110 adásvételi szerződést kötött használaton kívüli eszközei értékesítésére. Ebből csaknem 600 millió forint bevételre tett szert, de - mint Borbíró Zoltán kiemelte - ezek nem nagy tételek voltak. Most következnek az olyan hadrendből kivont "komoly tételek", mint a MiG 29-esek vagy a T-72-esek, amelyektől az év második felében nagy bevételt várnak. Ez és az ehhez hasonló bevételek a költségvetési törvény alapján a honvédelmi tárcát illetik meg, de kötelezően a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására kell fordítaniuk.
haborumuveszete.hu
A hírt, miszerint Törökország komolyan fontolgatja a kínai HQ-9 típusú komplexumok vásárlásának lehetőségét a Defense News hozta elsőként nyilvánosságra török, katonai vezetői körökből, valamint a légvédelmi erők kötelékéből származó információkra hivatkozva. A másik ok, amiért a kínai ajánlat került első helyre az előzetes besoroláson az volt, hogy ajánlatuk műszakilag megfelelt a követelményeknek és ők adták a legkedvezőbb (legolcsóbb) ajánlatot. Ezen kívül Peking nem zárkózik el a HQ-9 technológiájának átadásától Törökország számára, azok átalakításában Ankara követelményeinek megfelelően és közös gyártás létrehozásában Törökország területén.
.......
Amennyiben ezek a felvetések igaznak bizonyulnak, akkor a török légvédelmi rakétakomplexumok vásárlása egyfelől komikus, másfelől minden, csak nem praktikus. A komikus az, hogy Törökország az eredeti Sz-300-as helyett annak kínai, gyatra másolatát kívánja megvásárolni (esetleg vásárol néhány sokkal drágább orosz rendszert is) akkor, amikor Peking annak ellenére, hogy saját hadseregét tömegesen látja el a HQ-9 komplexumokkal, a legnagyobb kínai városokat orosz rendszerekkel védi és nem a sajátjaival.
A célszerűtlenség abban rejlik, hogy a kínai rendszer (vagy akár az orosz) megvásárlásával egy problémaláncolat fog beindulni. Törökország nem fogja tudni (az Egyesült Államok és a NATO belegyezése nélkül lehetetlen) a HQ-9 rendszert integrálni az egyesített légvédelmi rendszerbe. Az integráció érdekében Törökországnak olyan módosításokat kell megrendelnie, amelyek alkalmazkodnak a NATO követelményrendszeréhez, amelyek lehetővé teszik kompatibilitást. Ezzel azonban olyan adatok birtokába kerülhet Kína, amelyek sértik a NATO érdekeit.
Tény azonban, hogy mivel a HQ-9 saját lokátorral rendelkezik, alkalmazható fontos objektumok védelmére, integráció nélkül is. Azonban Törökország ebben az esetben is nehézségekkel szembesül, mégpedig a „saját-ellenség” felismerő rendszer kapcsán. A Flightglobal MiliCAS adatai szerint a Török Légierő 227 F-16C/D Fighting Falcon, 152 F/RF-4E Phantom II és F/NF-5A/B Freedom Fighter amerikai repülőgéppel hajt végre repüléseket. A „saját-ellenség” felismerő rendszer ezeknél a gépeknél az alap berendezések része és ezek interfésze a HQ-9 számára hozzáférhetetlen. A NATO nem fogja kiadni saját kódrendszerét, ami nélkül a kínai rendszer nem lesz képes felismerni a saját erőket. Elméletileg lehetséges a repülőgépekbe beépíteni a HQ-9-cel kompatibilis válaszadó rendszert, azonban egy ilyen döntés meghozatalának semmi esélye. A török tender egyre kiszámíthatatlanabb és a védelmi minisztérium elképzelései sem tisztázottak. Egyfelől Ankarának meg kell erősítenie jelenlegi légvédelmi rendszerét és ennek a célnak leginkább az amerikai vagy európai rendszerek a legmegfelelőbbek. Másfelől a Szíria területén zajló fegyveres konfliktus miatt sürgős megoldásra van szükség és a komplexumok alacsony költsége is fontos szerepet játszik. Az, hogy Ankara hogyan dönt, néhány hónapon belül kiderül, addig marad a találgatás.
A bukaresti kormány jóváhagyta szerdán azt a törvénytervezetet, amelynek alapján Románia 12 darab használt F-16-os amerikai gyártmányú harci repülőgépet vásárol 628 millió euróért Portugáliától - közölte a Mediafax hírügynökség.
Mircea Dusa védelmi miniszter szerint a gépeket korszerűsíteni fogják, és 2015-től kezdődően adják át Romániának. A többrendeltetésű repülőkért az első részletet Románia már idén kifizeti.
A román légierő jelenleg izraeli segítséggel felújított orosz gyártmányú MiG-21 LanceR típusú vadászgépeket használ. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt, amelyek szolgálati ideje hamarosan lejár.
Oroszország megkezdte az Irakkal kötött fegyverüzlet teljesítését azt követően, hogy Bagdadtól megkapta az első fizetési részletet - közölte a Rosztyehnologiji (Rosztyeh) orosz állami vállalat elnöke.
Szavait a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség idézte internetes oldalán. Szergej Csemezov csütörtökön a jordániai fővárosban, Ammánban beszélt, ahol részt vett egy orosz aknavető-gyártósor felavatásán.
Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tavaly októberi moszkvai látogatásán írt alá megállapodást orosz fegyverek vásárlásáról 4,2 milliárd dollár értékben. Ennek értelmében Oroszország harminc Mi-28 típusú helikoptert, valamint ötven Pancir Sz-1 típusú légtérvédelmi rendszert szállít.
Az egyezmény aláírását követően az irakiak annak hatályát korrupcióra gyanakodva felfüggesztették. Az iraki törvényhozás vizsgálatot indított, számos tisztviselőt gyanúsítottak meg azzal, hogy csúszópénzt fogadott el. A parlamenti eljárást hamarosan lezárták, de idén májusban újraindították.
Iraki tisztviselők azt mondták, hogy a vizsgálat nem lesz kihatással az oroszokkal kötött megállapodásra. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter pedig ez év márciusában közölte, hogy Irak és Oroszország kezdeményezte az ügylet újratárgyalását, és a fegyverszállítások idén nyáron elkezdődnek.
Mert akár az is elképzelhető, hogy a lentebb említett óriásbomba sem amerikai felhasználásra lett kifejlesztve.
A kínai haditechnikai fejlesztések információként sokkal inkább elérhetőek, mint az amerikaiak vagy akár az oroszok. Nem beszélve az izraeliekről.
"Az Egyesült Államok vezetése ugyanakkor nem zárta ki a katonai csapás lehetőségét, sőt, a Teheránra nehezedő nyomás fokozása érdekében, Jeruzsálemi látogatása során mind Obama elnök, mind Chuck Hagel védelmi miniszter hangsúlyozta: Izraelnek joga van magának eldöntenie, hogy csapást akar-e mérni Iránra."
Vajon miért nem csodálkozom?
http://www.sg.hu/cikkek/97107/a_pentagon_tokeletesitette_bunkerrombolo_bombajat
A Pentagon újraterveztette legnagyobb bunkerromboló bombáját, hogy az képes legyen megsemmisíteni Irán legjobban megerősített, fordói nukleáris létesítményét - adta hírül pénteken a The Wall Street Journal (WSJ).
A lapnak név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselők szerint a bunkerromboló bomba (Massive Ordnance Penetrator, MOP) tökéletesítésétől Washington azt reméli, hogy a diplomáciai tárgyalások kudarca esetén is képes lesz majd akadályozni Irán nukleáris hatalommá válását, valamint annak is elejét tudja venni, hogy Izrael egyedül vállalkozzon katonai fellépésre az iszlám köztársasággal szemben. Korábban komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Kúm szent város közelében hegy alá süllyesztett, masszív gránit és acélszerkezetek által védett fordói urándúsító létesítmény hagyományos fegyverekkel egyáltalán elpusztítható-e. Amerikai tisztségviselők 2012. januárjában maguk is elismerték: nem hiszik, hogy a MOP az akkori paraméterei alapján képes lenne lehatolni az uráncentrifugákig.
A Pentagon addig 330 millió dollárt költött legnehezebb bunkerromboló bombájának fejlesztésére, amelyből tavaly év elején 20 darabbal rendelkezett. A WSJ szerint a Boeing által kifejlesztett MOP-ra költött ráfordítások mára elérték a 400 millió dollárt. A továbbfejlesztett 13,6 tonnás bombát repülőgépről eddig még sohasem dobták le. A Pentagon a tökéletesítés során egyfelől a MOP detonátor-gyutacsai, másfelől pedig a célravezetés tökéletesítésére összpontosított. A gyutacsokat a bomba mélyebb behatolása érdekében ellenállóbbakká tették a gránittal és az acéllal való ütközésekkel szemben. Ugyanakkor javították a szerkezet célra tartó képességét, hogy a légvédelemnek és az elektronikus hadviselésnek a korábbinál kisebb esélye legyen az eltérítésre.
A MOP találati precizitása azért kulcsfontosságú a Pentagon számára, mert a szakértők elképzelései szerint a fordói létesítmény lerombolásához arra van szükség, hogy egymás után több bombával is csapást tudjanak mérni ugyanarra a pontra. Az első MOP detonációja után a többit pontosan az általa ütött kráter mélyébe igyekeznek majd eljuttatni. Az amerikaiak abban bíznak, hogy a bunkerromboló bomba kapacitásának megnövelése idén és talán még jövőre is képes lesz visszatartani Izraelt Irán megtámadásától. Ez a lap szerint lehetővé teszi Washington számára, hogy a júniusi iráni választások után is tovább próbálkozzon a diplomáciai megoldás kicsikarásával.
Az Egyesült Államok vezetése ugyanakkor nem zárta ki a katonai csapás lehetőségét, sőt, a Teheránra nehezedő nyomás fokozása érdekében, Jeruzsálemi látogatása során mind Obama elnök, mind Chuck Hagel védelmi miniszter hangsúlyozta: Izraelnek joga van magának eldöntenie, hogy csapást akar-e mérni Iránra. A WSJ szerint a MOP hatékony fegyvernek bizonyulhat az észak-koreai nukleáris bunkerekkel szemben is, amelyek nem erődítettek annyira, mint az irániak.
Amit mostanában olvasok ezzel kapcsolatosan, abból nem elsősorban ország általi, hanem terrorszervezetek általi fenyegetettség van a világban jelenleg.
A nemzet általi fenyegetettség Anglia esetében legfeljebb Oroszország és Kína (esetleg India) esetében állhat fenn, a cikkben megemlített országok jelenleg nem képesek elérni Anglia területét - és szerintem rakétatechnikával a közeljövőben sem fogják.
Anglia egyébként az öbölháború kirobbantásában is igen aktív szerepet játszott, (átvitt értelemben) hasonló retorikájával.
vki tud airsoft témában tanácsot adni.
kellene vmi otthonra, de engedély macerás. tekes haverom mondta, hogy jó önvédelemre. jogilag nem tudom tarthatom-e, viselhetem-e..
fontos hír: http://www.stocklandyard.hu/blog/show/2590
A NATO arra számít, hogy a következő hónapokban intenzív párbeszéd indul meg Moszkvával az európai rakétavédelemről, és megkezdődhet egy közös rendszer kiépítése - jelentette ki Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes a Kommerszant című orosz napilap internetes változatán hétfőn megjelent interjúban.
A magas rangú NATO-illetékes szerint az együttműködést Washington terveinek megváltozása teszi lehetővé. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter március közepén közölte, hogy az Egyesült Államok elhalasztja az európai rakétavédelmi rendszer megvalósításának végső szakaszára tervbe vett, korszerűsített SM3-as elfogórakéták telepítését.
Vershbow a Kommerszantnak azt mondta, hogy Brüsszelben a két különálló rendszer, a NATO- és az orosz rakétavédelem, valamint azok parancsnokságainak magas szintű integrációjára gondolnak. Az atlanti szövetség felel területének védelméért, Oroszország pedig a sajátjáért - közölte és hozzátette, hogy Brüsszelben két központ felállítását javasolják. Ezek a nap 24 órájában kapcsolatban lennének egymással: információkat cserélhetnének, beleértve a felderítési értesüléseket és a tervezést, valamint a műveletek irányítását is együtt végezhetnék.
Viktor Jeszin, az orosz hadászati rakétaerők volt parancsnoka mindazonáltal kétkedését fejezte ki a Vershbow-nyilatkozatra reagálva. Kijelentette, hogy sohasem jöhet létre a NATO és az orosz rakétavédelmi rendszerek - Vershbow által magas szintű integrációnak nevezett - együttműködése. Szerinte Moszkva legfeljebb egy, a rakétatámadások megelőzése érdekében a felderítési információk cseréjét lehetővé tévő rendszert alakíthat ki az atlanti szövetséggel.
A NATO főtitkárhelyettese a Kommerszantnak megerősítette, hogy az amerikai fél úgy döntött, elhalasztják az európai rendszer döntő, negyedik szakaszának kiépítését. A második és harmadik szakaszt azonban megvalósítják, ahogy azt eddig is tervezték: előbbit Romániában, utóbbit Lengyelországban.
Szerinte Romániában a legkorszerűbb SM3-as rakéták is megjelenhetnek, amelyek kis- és közepes hatótávolságú rakéták elfogására alkalmasak. Orosz interkontinentális ballisztikus rakéták semlegesítésére képes NATO-fegyverzet nem lesz Európában - tette hozzá a magas rangú NATO-tisztviselő.
Vershbow kifejtette: azt remélik, hogy a szóban forgó amerikai döntés megnyitja az utat az atomfegyverek további csökkentéről folyó tárgyalások előtt, és általában javulnak a NATO és Oroszország kapcsolatai.
A NATO-illetékes a Kommerszantnak az afganisztáni csapatkivonással kapcsolatban elárulta, hogy a NATO-tagállamok drágállják az Afganisztánban működő nemzetközi haderő teherszállítmányainak továbbítására az oroszországi Uljanovszkban kialakítandó tranzitközpont szolgáltatásait. Ezért annál előnyösebb lehetőségeket vizsgálnak, például a NATO számára újra használható, Pakisztánon keresztül vezető útvonalakat.
A Moszkvától 890 kilométerre délkeletre lévő Uljanovszkon keresztül eddig csak egyetlen, Afganisztánból érkezett NATO-teherszállítmányt továbbítottak. A tranzitközpont használatáról több mint egy éve folynak a tárgyalások Moszkva és az észak-atlanti szövetség képviselői között.
A beszámoló szerint 24 darab Szu-35-ös vadászbombázó és négy Lada osztályú tengeralattjáró megvásárlásáról írtak alá szerződést Hszi Csin-ping elnök hétvégi látogatását közvetlenül megelőzően.
A rendkívül fejlett, "4++ generációsként" kategorizált repülőgépekre Kínának már régóta fájt a foga. Úgy tudni azonban, hogy a tárgyalások azért húzódtak el, mert Moszkva egyrészt garanciákat kért a másolás elkerülésére, másrészt eredetileg a mostaninál nagyobb számú megrendelést várt volna el Pekingtől. Egy évvel korábban ugyanis még 48 darabos megrendelésről szóltak a hírek.
Szakmai körök szerint a korszerű, elektronikáját és élettartamát tekintve magasan a kínai harci gépek korábbi generációi felett álló Szu-35 Flanker-E rendszeresítése mindenképpen minőségi ugrást jelent a kínai légierő számára. A Zsenmin Zsipao szerint beszerzésükkel jelentősen csökken a légvédelemre nehezedő nyomás, mielőtt a kínai lopakodók rendszerbe állíthatók lesznek.
Kína és Oroszország között folytatódik a katonai technikai és technológiai együttműködés - derült ki a jelentésből, amely konkrétan is megemlíti az S-400-as légvédelmi rendszereket, a 117S nagy tolóerejű hajtóművet, az IL-476-os nagy szállítógépet és az IL-78-as légi utántöltő repülőgépet. Más források szerint Kína nemrégiben tíz darab, Fehéroroszországban használt IL-476-ost vett arra az időszakra, amíg nem tudja hadrendbe állítani saját gyártású Y-20-as teherszállítóját.
Megfigyelők kiemelik, hogy Hszi Csin-ping, aki a Központi Katonai Bizottság elnöke egyben - államelnöki minőségében elsőként - felkereste az orosz fegyveres erők műveleti irányító központját, és a védelmi minisztériumban is díszes fogadtatásban részesült. Társaságában volt Csang Van-csüan államtanácsos, védelmi miniszter is.
A kibertérben zajló háború átlépett a valóvilágba:
Die Welt: súlyos robbanás történt egy iráni atomlétesítményben
2013. január 27., vasárnap, 16:06
Szerző: MTI
A fordói atomlétesítményben néhány napja állítólag súlyos robbanás történt, aminek a következtében 190 ember rekedt a mélyben - írta a német Die Welt vasárnapi online kiadásában.
Reza Khalili Irán-szakértő egy volt iráni titkos ügynök jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy a hétfőn történt robbanás a fordói urándúsító üzem nagy részét megsemmisítette. Az iráni kormány az atomlétesítményt egy, a Kúm városa szomszédságában fekvő hegy gyomrában alakította ki.
A robbanásról a WND amerikai honlap írt először, a hírt Teheránban nem erősítették meg és az is bizonytalan, mennyire megbízható Khalili forrása.
A Welt am Sonntagnak egy másik, az iráni titkosszolgálattal jó kapcsolatokat ápoló szakértő azt mondta, hogy a robbanás valóban megtörtént, és 190 embert - a WND 240-ről tudott - elzárt a külvilágtól.
A robbanás hétfőn délelőtt 11:30-kor következett be, és öt kilométeres körzetben megrázta az épületeket. Ezt követően a biztonsági erők a létesítményt 24 kilométeres sugarú körben lezárták.
A detonáció nyomán használhatatlanná vált a két felvonó, amelyekkel a 90 méteres mélységben lévő üzembe lehetett lejutni. Khalili információi szerint az üzemtől délnyugatra fekvő vészkijárat is megközelíthetetlen.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége tavaly őszi szakértői beszámolója megállapította, hogy a fordói létesítményben felállított centrifugák számát a maximálisra, közel 2800-ra növelték.
