ezt fogják válaszolni.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A31993L0013%3AHU%3ANOT
ezt fogják válaszolni.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A31993L0013%3AHU%3ANOT
Dr Vezekényi Ursula a tanács elnöke:
„A Kúria Végzést hozott!
A Kúria az Európai Unió Bírósága gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben.
1.A Tanács 93/13 EGK irányelv 4. cikk 2. bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő kölcsöntartozás esetén, az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása fogalma alá vonhatók? Amennyiben nem, az irányadó irányelv 4. cikk 2. bekezdésének 2. fordulata alapján, az eladási és vételi árfolyam különbözete olyan díjazásnak tekintendő-e, melynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából megvizsgálható? E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?
2.Amennyiben az irányelv 4. cikk 2. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállami bíróság függetlenül nemzeti jogának rendelkezésétől, az abban meghatározott szerződési feltételek tisztességtelenségét is vizsgálhatja, ha azok nem világosak és érthetőek, akkor ez utóbbi követelmény alatt azt kell-e érteni, hogy a fogyasztó számára a szerződési feltételnek önmagában nyelvtanilag kell világosnak és érthetőnek lennie, avagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása, gazdasági indokainak illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie?
3.Az irányelv 6. cikk 1. bekezdését és a C 618/10 számú Banco Espanol ügyben hozott ítélet 73. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelen rendelkezésének érvénytelenségét a tagállami bíróság az adott szerződési feltétel módosításával, kiegészítésével a fogyasztó javára akkor sem szüntetheti meg, ha egyébként a rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződési rendelkezések alapján a szerződés nem teljesíthető? E körben van-e jelentősége annak, hogy a nemzeti jog tartalmaz-e olyan diszpozitív szabályt, amely az érvénytelen rendelkezés hiányában az adott jogkérdést szabályozza.
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggeszti. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás:
A Kúria az Európai Unió Működési Szerződésének 267. cikk 3. bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve, a fenti kérdésekben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, és a Pp 274 § folytán irányadó Pp 155A § 2. bekezdése alapján a per tárgyalását felfüggeszti. A végzés elleni fellebbezést a Pp 154A § 3. bekezdése zárja ki.
A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem, az Európai Únió Bíróság Eljárási Szabályzatának 105. cikk 1 bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.
Ez a Kúria döntése.
A tárgyalást befejeztük, el lehet távozni.”
Mellékelem a hivatkozott részeket:
A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.)
a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA
4. cikk
(1) A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.
(2) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.
6. cikk
(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.
(2) A tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet annak következtében, hogy nem tagállam jogát jelölik ki a szerződésre alkalmazandó jogként.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31993L0013:HU:HTML
InfoCuria - A Bíróság ítélkezési gyakorlata
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. június 14.(*)
„93/13/EGK irányelv –Fogyasztókkal kötött szerződések – Késedelmi kamatokra vonatkozó tisztességtelen feltétel – Fizetési meghagyásos eljárás – A nemzeti bíróság hatásköre” a C‑618/10. sz. ügyben.
71 E megfontolásokból következik tehát, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy abban az esetben, ha az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt tisztességtelen feltétel fennállását megállapítja, az említett feltétel tartalmát módosítsa ahelyett, hogy a fogyasztó vonatkozásában e feltétel alkalmazásától egyszerűen eltekintene.
72 E tekintetben a nemzeti bíróságnak ellenőriznie kell, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitára mely nemzeti eljárási jogszabályok alkalmazandók, és a hatásköre keretei között mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a belső jog egészére tekintettel és az általa elfogadott értelmezési módszerek alkalmazásával biztosítsa a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének teljes érvényesülését, és annak céljával összhangban álló eredményre jusson (lásd a C‑282/10. sz. Dominguez‑ügyben 2012. január 24‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 27. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
73 A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amelyet az 1/2007. sz. törvényerejű rendelet 83. cikke ír elő, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse.
Igen. Ne felejtsük el, hogy a kamatlábakat manipulálták ebben az időszakban. Egy nagy hazugsággyár volt az egész.
Ebből a két adatból mindkettő az uzsormaffia által hamisított érték volt.
Azért volt stabil a keresztárfolyam, mert exponenciálisan növekvően helyezték ki a CHF hiteleket, ezáltal elképesztő mértékű HUF erősödést okozva, és EZÉRT stabilan irreálisan ERŐS árfolyamot létrehozva. Mindehhez már csak a libort kellett üzletszerűen hamisítani és máris készen volt a totális csapda a magyar nép számára.
Igen csak a chf libor lejjebb volt mint euribor akkoriban és ezért a chf vonzóbb volt a tömegeknek. Ráadásul megelőző években eur/chf elég stabil volt. Persze ez nem jelentett garanciát semmira ahogy látjuk is.
De abban egyetérthetünk, hogy EUR zónába lépéssel örökre konzerválod a HUF/EUR árfolyamot és az nem mindegy, hogy mennyi.
Rendben. Elfogadom, hogy kockázatosabb a 2 kereszt, mint az 1, még akkor is ha jól is elsülhet.
De éppen ezért volt hiba engedni a CHF eladósodást mikor az EUR zónába akartunk belépni. Mert az 1 kereszt akkor is megmarad, szemben azzal, hogy EUR esetén ha EUR-ban adósodtál el nincs kockázat.
Mindegy milyen időpontot nézel. A nagyobb kockázat megvan bármilyen időtávon, csak éppen lehet olyan, hogy jól sül el.
Nézz rá tegnapi , és mai napra messzebb ne is menjünk.
Nem hiszem, hogy van a világon olyan devizakereskedő aki azt mondaná, hogy egy eur/chf kereszt kockázatosabb, vagy egyenlő kockázatú egy chf /huf ügylettel.
Mi alapján választod ki a 2007-es időpontot az EUR belépésre? Mert akkor 250 HUF/EUR volt az árfolyam? Beléptünk? Nem. Ez alapján tetszőlegesen ki lehetne választani bármilyen időpontot, bármilyen árfolyamot és akkor a szívünknek tetsző megfelelő következtetést le lehet vonni belőle.
Például 280 HUF-nál 2010-ben 1,5 volt az EUR/CHF kereszt, ami lement 1,2-re. Ha 280-nál lépsz be akkor ugyanannyi a CHF árfolyamhatás, mint most. Ha 2009-es 320-as HUFnál léptél volna be (CHF akkor volt 215 HUF), egy évvel később esett le a keresztárfolyam 1,2-re, akkor pedig jóval magasabb lenne a CHF árfolyamhatás, mint most, közel 270 Ft lenne egy CHF.
Annyi megjegyzésem lenne még, hogyha nem egyensúlyi árfolyamon lép be egy adott ország, akkor az árak korrigálnak. Tehát ha Magyarország 250-es árfolyamon lép be mondjuk a 300-as egyensúlyi árfolyam helyett, akkor az árak 20-25%-kal korrigáltak volna, mint ahogy sok országban megfigyelhető volt az euro bevezetés utáni áremelkedés, azaz az összes elkölthető jövedelmed megfelelő mértékű leértékelődése, azaz nemcsak az árfolyamhatáson keresztül, de az áremelkedés miatt is nehezebb nehezebb lett volna a törlesztés. Azaz a hatások kiegyenlítődtek volna.
Látom ki akarsz fárasztani. Ez még Matonak sem sikerül, pedig ő ebben a műfajban a világ legjobbja. :)
Nézz rá grafikonokra EUR/CHF pl 5 éves időtávban -25%, CHF/HUF 5 éves időtávban 55%
Magyarul ha 2007-ben áttérünk az EUR-ra akkor most a chf hitelesek ahhoz az állapothoz képest 25% árfolyamveszteséget szenvedtek volna, a csoda Ft-al 55%-ot. Dupla annyit az azért nem mindegy.
Nézd meg a mai napot EUR/CHF 0,25% , CHF/HUF +0,93%, vagyis ha csak a mai napot nézem akkor 0,25% erősödött az eur chf-hez képest ami jobb helyzetbe hozná a chf hiteleseket, de egy ilyen napon a Ft gyengült a chf-hez képest majd 1%-ot .
Mondom még egyszer a 2 devizakereszt kockázata több mint az 1 kereszt kockázata (lásd akár mai nap, akár 5 éves időtáv , akár bármilyen időtáv), ráadásul az egészben benne a Ft ami aztán ezekkel az agyi torzszülöttekkel a nyakunkon elég komoly kockázat . Többet nem tudok erről mondani.
Igen. Az ECB van hatással, nem Magyarország, vagy Szlovákia gazdaságpolitikája, esetleg még a nagyok gazdaságpolitikája akik az EUR árfolyamát nagyban meghatározzák - Németországé, Franciaországé.
Magyarul EUR bevezetés esetén sem EUR-ra sem CHF-re semmilyen hatással nem tudsz lenni, míg saját HUF esetén legalább - korlátozott mértékben hatással tudsz lenni a HUF/EUR keresztre. Tehát összességében több eszköz áll rendelkezésre árfolyam befolyásolásra, mint EUR zóna tagként. Hiába 2 keresztárfolyamon keresztül jutsz el HUF/CHF-hez.
Mint mikor a gyökérkefét összetéveszti a sündisznó bácsi a sündisznó nénivel. Hasonló, hasonló de mégsem ugyanaz. :)
Szabad országban élünk mindenki azzal spekulál amivel akar. :)
Miért ne okozott volna ha a chf erősödött az eur-hoz képest, mert recseg ropog az egész eur zóna? Az lenne meglepő ha nem okozott volna ilyen fejlemények mellett.
Egy bizonyos mértékig hatással tudsz rá lenni. Ugyanígy az eur árfolyamára is hatással lehet az ECB, ahogy mnb a Ft-ra, vagy ugyanígy az Eur zóna gazdpolja hatással lehet az eur árfolyamra, ahogy a magyar gazdpol a Huf-ra.
De 2 kereszt több mint 1 szóval nehezebben kezelhető egy Chf/huf pozi kockázatosabb mint egy chf/eur vsz.
"Szvsz egy nagyon jó spekuláció lenne 10-15 éves futamidőre most felvenni chf alapú hitelt, amivel megvenni áron alul egy szezonvégi kiárusításon kínált ingatlant."
Mint már sokszor leírtam, az uzsormaffia hívői számára a hitel és a spekuláció ugyanaz, mig a normális orthodox gondolkodásmód számára a hitel és a spekuláció inkább homlokegyenesen ellentéte egymásnak. Ennek megfelelően épeszű ember nem fog bele ilyen hosszútávú és kétes spekulációba, mert a potenciális nyereség marginális (időtartam függvényében) a kockázat viszont hatalmas. Egyébként, átruccansz a Lajtán túlra, aztán szerintem ott még felvehetsz CHF hitelt, ha akarsz.
De hogy ingatlanba spekulatív céllal beszállni? Néha nem is értem ezeket az agymenéseket. Ha ugyanezeket a részleteket félreteszed és beteszed magyar prémium államkötvénybe (infláció+4%), akkor garantáltan több vagyonod lesz a 10-15 év múlva, mint amire te spekulálsz.