Ez valószínűleg így történt,csak mari nénit elfelejtették tájékoztatni arról,hogy moben vesz részt,ami megszokott egy uzsorás rablo banda esetében,de a magyar viszonyok között eddig egyáltalán nem voltegszokott,hogy egy BANK nem a legbiztonságosabb termékeket árulja ügyfeleinek!!!
Az első lépés az, hogy a banknak van Ft-ja (ft betétek) köt egy swapot aminek a spot lába eur vétel 260-on , a határidős lába eur eladás x árfolyamon y időpontban.
Tehát történt egy azonnali eur vétel ft-ért. Aztán a hitel folyósításakor a bank átváltja ezt az eur alapú hitelt Ft-ra hiszen a derék polgárnak Ft-ra van szüksége, és ezt folyósítja.
Viszont a banknak eur-t kell szállítani a swap ügyletben meghatározott határidőre meghatározott árfolyamon. Egyszerűség kedvéért szintén 260-on .
Amikor az ügyfél törleszt akkor beviszi a Ft-ot, a Ft-ot a bank visszaváltja neki eur-ra pl 320-on elszámolja hiteltörlesztésre. A bank kezében ugyanannyi eur van mint eredetileg (ha csak a tőkét nézzük) és ezt az eur összeget leszállítja az adott határidőre a swap szerint .
Ennyi a történet. Ft alapról indult az egész, hiszen Ft betétek voltak a bankban de szeretett volna chf, eur alapon kihelyezni. Vagyis itt jön be amit az mnb mond a Ft források voltak az alapjai. Hát mi más lett volna? Annyi eur, chf forrás nem volt a magyar bankokban a devizahitelezésre kellett volna.
Aztán jött ez a válság és fejreállt a mutatvány, árfolyamok kamatok elszálltak annyi hitel bedőlt, hogy rendszerszinten is kockázat már.
Ezt értem. Amit nem értek az az, hogy deviza eladást a prompt piacon egyúttal határidőre fedeznek egy
devizavétellel, ami az az eset, mikor a deviza rendelkezésre áll már a deviza alapú hitelezéshez, azaz amit mindannyian felteszünk, hogy devizaforrás olcsóbban állt a bankok rendelkezésére, amit magasabb kamatmarzsal helyeztek ki. Ez az eset az mnb tanulmány alapján szépen levezethető. A történet ott kuszálódik össze, amikor bejön a képbe, gogy az mnb szerint is a deviza alapú hitelezés alapja a rendelkwzésre álló forontforrások, azaz forint kamaton kihelyezhetetlen forintbetétek jelentették és nem a bankok által felvett devizahitelek, amelyet első lépésben forintosítani kell, azaz jelentkezik a devizaeladás a piacon, ami alacsonyan tartotta az árfolyamot. Azaz, ha elöször forint áll rendelkezésre hogy lesz belőle devizára cserélt pénzáramlás. És ebből jött az a következtetés, hogy ez csak úgy lehetséges, hogy maga a deviza alapú hitelazerződés a deviza swap ügylet, amikor a banknál rendelkwzésre álló forintot és annak jegybanki kamatait a bank a deviza alapú hitelezéssel elcserélte deviza tőke és kamat áramlásra. Tehát maga a deviza alapú hitelezéssel az egész magyarországi piacot devizaswap piaccá alakították. Tehát akkpr ez az első lépés, és akkor már csak azt kell megnézni,hogy ennek a lépésnek mi a fedezeti lába vagy egyáltalán kell-e,hogy legyen? Na és ezt a lépést nem látom tisztán magam előtt.
Nagyon jó példa.
Ez történt nagyságrendileg a logikáját nézve az eseményeknek.
Nem felmentve a bankokat mert azért látniuk kellett volna a baromi kockázatokat amiket ez a termék rejt. De ez volt a történet lényege amit leírsz.
Aztán esemény után jön egy baromi okos kormány aki "rendet" rak. De hogyan? Hidegvizes borogatást igényel csak messziről ránézni is, hát még közelről. :)
Hát igen eléggé felfutott ez a végére, de a kezdetek kezdetén vsz még nem voltak ilyen hitel betét arányok . Elfajult rendesen a történet.
MEGJEGYZÉS-re reagálva
akkor most megint devizában kellene felvenni hitelt nagy mennyiségben és ezzel erősítenénk a forintot.Talán ismét a 2006 környéki sz@rnyalás lenne.
Akkor maradjunk az eur példánál.
260 spot árfolyamon megveszi a bank az eur-t. Határidőre el is adja azonnal. Mindezt egy swap keretében teszi.
A határidős árfolyam amin eladja az eur-t x határidőre (swap-nak a határidős lába).
Ezeket az árfolyamokat amik egy ilyen swapnál összejöhetnek az országkockázattól a bank kockázatig kamatokig stb ezer dolog befolyásolja. Tehát pl egy Otp swapol nem biztos, hogy azokkal a feltételekkel teszi mint egy Erste pl mert ezek egyedi megállapodások is lehetnek.
Ezzel a swappal kizárta az árfolyamveszteséget mivel amit megvett prompton azt azonnal eladta határidőre egy bizonyos árfolyamon.
Amikor az ügyfél törleszt akkor már 320 az eur. Nagyszerű ,csak a banknak eur-t kell szállítani határidőre amit már korábban eladott az egyszerűség kedvéért írtam előző példában 260-ért (nem számolva kamatokkal stb) . Tehát eladta 260-ért , hiába most 320 szállítania kell határidőre az eur-t amit megkapott az ügyféltől.
Tehát ezzel a megoldással a bank számára mindegy a lejáratkori árfolyam, mivel kizárti az árfolyamhatást.
Érted?
És az utolsó:
egyébként meg lehet azt is csinálni hogy csak forint forrásból adsz devizahitelt. Méghozzá:
Józsi bácsi beviszi a HUF-ot a bankba. bank ad rá 7%-os kamatot. A HUF-ot kifolyósítja Mari néninek 12%-on, DE - és itt jön a lényeg - azt mondja neki, hogy "marinéni, spekuláljunk egyet. Kötök én egy EURHUF short pozíciót is neked, amin Te keresel éves 6%-ot, így összesen csak (12-6), 6% kamatot fogsz nekem fizetni, DE: az EURHUF emelkedésének kockázatát futod helyett.
Tehát Józsi bácsinak van forint betétje 7%-on
A banknak van forintkihelyezése, hitelnyújtása 12%-on
Mari néninek van felvett forinthitele 12%-os kamat mellett plusz egy EURHUF short pozíciója. Így előállítottuk marinéninek az euróhitelt, aminek a kamatozása csak 6%. mari néni spekulált.
Majd jött a kormány, és azt mondta: Te gonosz bank, Te mér adtál ilyen szar terméket el a Marinéninek? Fizess büntetést! És fizetnek, mint a katnatiszt...
még egy nagyon fontos dolog: nem csak azért volt devizában eladósodás és hitelezés, mert a Ft kamat magas volt, hanem :
nem is volt elegendő Ft megtakarítás, ezért kellett az osztrák-német-olasz betétesek pénzét idehozni, és kihelyezni. Emiatt volt aztán a hitelbetét arány 150%-on 2008ban, ui. a hazai bankrendszer több hitelt nyújtott mint amennyi betétje volt, ui. külföldről hozta be ezt a többletet.
Valamit keversz. Annak lett vesztesége a fedezeti ügyleten aka eladta a devizàt a banknak 260-as árfolyamon, holott a prompt piacon 320-ért is eladhatta volna
A banknak nyeresége származott 60 ft értékben, mivel 260 ft-ot fizetett a 320as euroért! A swap ügyleten keletkező veszteség és nyereséget swappontban fejezik ki, ami a határidős árfolyam és atermin prompt árfoly különbsége. Benne van az mnb anyagban, amit linkeltem. Tehát a fedezeti ügyletnek is van nyeresége illetve vesztesége.
Az egész kiindulási pontja az volt, hogy volt egy rakat Ft betét, magas Ft hitelkamatok, volt egy hiteligény de nem ilyen magas kamat mellett.
Kitalálták, hogy úgyis pár év múlva Eur-al fizetünk akkor mehet a devizahitelezés. Azokban az időkben 2010-es évekre már eur beveztés volt prognosztizálva.
A megvalósítás úgy nézett ki volt Ft kellett deviza chf, eur. Legkézenfekvőbb megoldás a swapelés volt mert ez a devizakitettséget nagyon jól kezelte egyrészt biztosította a devizát , másrészt fedezte az árfolyamkockázatot.
Mert ha simán devizát vesznek akkor tulajdonképpen futják a devizakockázatot, egy chf, eur long pozíciót vesznek fel vele. :) Ha ez így lett volna akkor neked lenne igazad.
De hát ez egy őrült nagy kockázat lett volna 5000 milliárdos nagyságrendű vagy hasonló méretű hitelállománynál. Olyan tőkeemeléseket kellett volna tegyenek ez mellé, hogy befosnak. :)
Bejött volna szarrá keresték volna magukat ilyen árfolyamok mellett amik kialakultak, na de ez nem erről szól, nem árfolyamspekulációról, hanem hitelezésről.
Azonnal fedezték az ügyletet.
Nem találom a kiindulópontját a történetnek, amiből összeáll az egész kép.
AT ötlete áll még talán a legközelebb állhat.
Megmondom őszintén nem értem miről beszélsz.
Vsz nézd meg ezt a FX -swap témát részleteiben. Swapoltak a bankok ez egyértelmű, van spot lába az ügyletnek, határidős lába, országkockázat, banknak az egyedi kockázata árazásban, swapok megújítási kockázata stb. Nem egy olyan sima buli ez.
Ha ezeket megnézed össze fog állni a kép.
Nem igazán értem, hogy mit akarsz kihozni az egészből.
Tehát ott tartunk, hogy a bankok nagyrészt forintforrásból finanszírozták a deviza alapú hitelezést. Hogy lesz a banknak forintból devizája?
Egyik módszer, hogy pl. a prompt piacon átvált EUR-t és CHF-et, azaz EUR-t vesz és CHF-et vesz, amivel az árfolyamot fel kellett volna hajtania a válság előtt. Nem ez történt, a deviza alapú hitelezés miatt folyamatosan CHF és EUR eladások voltak, amivel nyomás alatt tartották az árfolyamot.
Ami valójában történt, hogy a rendelkezésükre álló forintforrást, annak kamatait és árfolyamát azaz pénzáramlását nem a swappiacon, hanem a deviza alapú hitel nyújtásán keresztül cserélték el devizára és deviza pénzáramlásra. Azaz az egész magyarországi deviza alapú hitelkihelyezés egy nagy deviza swap piac volt. Csak kár, hogy az ügyfeleiket erről nem tájékoztatták.
Azt, hogy a rendelkezésre álló forintforrásokat az anyabank folyósította a leánybanknak. Nincs ellentmondás.
Megjegyzés: Mára közismert, hogy a forint 2006 környéki sz*rnyalásának az oka az, hogy eszméletlen mennyiségben vettek a devizapiacokon (nem az MNB-nél!!!) Forintot különböző devizákért, hiszen azt helyeztek ki a hitelpiacon. Ami par excellence bizonyítja azt, hogy az itt kihelyezett forintnak deviza volt a kiindulási alapja, ami de facto igazolja azt, hogy AZ ELSŐDLEGES forrásbevonás kiegyenlítésének is devizában kell megtörténnie. Azon persze lehet vitát nyitni, hogy az elsődleges forrás vajon EUR, vagy CHF, vagy USD volt, ez azonban lényegtelen, az az egy dolog bizonyos, hogy az ELSŐDLEGES forrása a magyarországi hitelkihelyezésnek NEM lehetett forint, ami egyebekben önmagában igazolja azt, hogy "hogyan és miből teremtődött" pénz a magyar gazdaságba, és hogy miért nézett az akkor úgy ki, amikor ez elköltetett, mintha gazdasági növekedés lenne az országban, és hogy miért néz most úgy ki, mintha összeomlás lenne, amikor ugyanezt a pénzt kivonják, magyarul visszafizetik DEVIZÁBAN az elsődleges hitelt.
Ez mind szép és jó. De akkor mit kezdjünk azzal a mondattal, ami az MNB tanulmányában áll, hogy nagyrészt (ami akár 80-90%-ot is jelenthet) a deviza alapú hitelezés alapja nem a devizahitel felvétel, hanem a rendelkezésre álló forintforrások voltak? Hm?
Nem is beszélve ha már kockázatokról szólunk a swapok megújítási nehézségei esetleg mert ahogy említetted te is ezek rövid témák nem a hitel futamidejére szólnak. Hitelek lejárati ideje alatt meg kell újítani őket jópárszor.
És amilyen fennforgások vannak időnként mostanában a piacokon ez is értékelhető kockázatként.
Nem olyan egyszerű téma, és akkor erre rájön még ez a vörösterror barom állatság, rájátszva a közhangulatra politikai okokból. Hollók vájják ki a szemeiket akik ezzel akarnak pol haszonra szert tenni. Etetik az embereket a hülyeséggel.
Kaptak chf-et adtak érte Ft-ot . 180-on mondjuk. Leegyszerűsítve fedezték egy ellenirányú ügylettel 180-on.
Jön Gizike törleszteni 240-en . A chf-et visszaadják mert azzal ők is tartoznak ez ugyanannyi chf amivel a bank is tartozik a hitelezőjének (árfolyamtól függetlenül). Visszakapják a Ft-ot amit annak idején adtak érte 60 Ft-al többet chf-enként mint amit annak idején adtak érte. Hawaii van, egy parányi gond, hogy a fedezeti ügyeleten van 60 Ft veszteségük amit csodák csodájára éppen fedez az a bizonyos 60 Ft.
Ez a matek része a történetnek.
Ha nem így lenne akkor mégegyszer mondom amin nyerni lehet azon veszíteni is. Ekkora tételnél így is van bőven rizikó pl , hogy adósok tudnak e fizetni lásd most, vagy a vörösterror lásd most.
De árfolyamkockázatot nem vállaltak ezen. Mégegyszer mondom ha vmin nyersz azon veszthetsz is. :) Ez egy nyitott pozíció lenne akkor ezermilliárdos nagyságrendű árfolyamkockázatot vállaltak volna fel. Nem hülyék, ezek bankok.
Így is van bőven kockázat ezekkel a forradalmárokkal ami aztán felbecsülhetetlen, minden másra ott a Mastercard. :)
"b.) a kormányzat megszívatja őket."
Pontosítsunk, azzal számoltak, hogy a fizetett ügynökeik, a csinovnyikok majd minden "rosszul spekuláltak mondhatnánk" esetben törvényt hoznak, hogy ezeknek a spekulációknak a költségeit EGYOLDALÚAN ÉS KIZÁRÓLAG a hitelfelvevőknek kell fizetnie. Ameddig ez kiszolgáló bűnbanda volt ott, addig ez működött is, aztán rák*rtak, ahogy a művelt franciák mondanák, amikor ezeket a törvényeket nem egyszerűen visszacsinálták, hanem kompenzálták is az általuk okozott - egyébként szinte - helyrehozhatatlan károkat.
Abban egyetértünk tehát, hogy ŐK "Rosszul spekuláltak mondhatnánk", és most VÉGRE viselik is ennek a következményeit, ahelyett, hogy átháríthatnák.
