őrizzük meg az utókornak:
Akár a mostani töredékére is eshet az E-Star árfolyama
2012.12.20 10:35
Miután számításaink szerint az E-Starnak nem sikerült megszereznie a szavazati többséget a hitelezőkkel szemben, a társaságnak a csődegyezségi tárgyaláson meglehetősen kiszolgáltatott helyzete lesz, lényegében minden fontos döntést a hitelezők fognak eldönteni. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy a történet fontosabb szereplőinek mi lehet a fő motivációja, mi lehet a legvalószínűbb kimenetel a tárgyalások során. Meglátásunk szerint valamennyi fontos szereplő abban lehet érdekelt, hogy a cég tovább működjön, azonban a kritikus pont a történetben - ha a Raiffeisen nem torpedózza meg az egyezséget - a kötvényesekkel való megállapodás lehet, akik egyértelmű jelzést adtak, hogy minél inkább szeretnék kiszorítani a meglévő tulajdonosokat a cégből, ha sor kerül egy kötvény-részvény konverzióra. A kötvényesek egy 50 millió darabos részvénykibocsátást is indokoltnak tartanak, egy ilyen forgatókönyv során azonban az E-Star részvények a jelenlegi árfolyam töredékére eshetnek.
Az E-Star történetében a soron következő fontos esemény a hitelezőkkel történő első hivatalos egyeztetési tárgyalás lesz, melyen a vállalatnak egy olyan reorganizációs tervet kell prezentálni, melyet a fedezett és nem fedezett kategóriában is a hitelezők többsége támogat. Ha ezt nem sikerül elérni, egyenes az út a felszámolás irányába. Ahogy korábbi cikkünkben is utaltunk rá, számításaink szerint az E-Starnak nem sikerült szavazati többséget szerezni a hitelezőkkel szemben, így a tárgyalások során meglehetősen kiszolgáltatott pozíciója lesz, lényegében valamennyi fontos döntést a hitelezők fognak meghozni.
2012.12.12 16:16 E-Star: itt az újabb akadály
A főbb érdekcsoportok, és azok lehetséges motivációi
Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy a történet egyes szereplőinek mik lehetnek jelen helyzetben a fő motivációi.
1. Jelzáloggal fedezett hitelezők
Ennek a csoportnak a meghatározó szereplője a Raiffeisen Bank, mely az E-Star legnagyobb hitelezője, a magyarországi projekteket egy kivételtől eltekintve ez a pénzintézet finanszírozta. Ahogy korábbi cikkünkben utaltunk rá, a hitelekhez rendre zálogjog társul, egyes esetekben pedig opciók is kapcsolódnak a hitelekhez. Ha tehát felszámolásra kerülne sor, a bank igen jó pozícióban lenne a kielégítési sorban, gyors pénzszerzési lehetősége gyakorlatilag egyedül neki lenne. Persze nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a folyamatban még a jelzáloggal fedezett hitelekig is hosszú az út (felszámoló költségei, munkabérek, szállítói tartozások, köztartozások, peres eljárások).
A Raiffeisennek, mint minden banknak alapesetben az az érdeke, hogy az ügyfél hosszú távon fizetőképes maradjon, hogy törleszteni tudja hiteleit. Meglátásunk szerint a pénzintézet még azt feltételezve is a csődegyezségre törekedhet, hogy egyes hitelekhez vételi opciók tartoznak, melyek a mögöttes eszköz megvásárlását biztosítják jóval a piaci ár alatt. Ha ugyanis sikerülne ezeket a jellemzően fűtési szolgáltatást biztosító eszközöket megszerezni, erősen kérdése, hogy mivel kezdene velük a bank. Az eszközök állapotának megóvása mellett az értékesítés sem lenne egyszerű, ezeket leginkább azok az önkormányzatok tudják használni, ahol jelenleg is be vannak építve a rendszerbe. Az önkormányzatok számára történő értékesítés az E-Star korábbi tapasztalatait figyelembe véve a Raiffeisennek sem lenne könnyű feladat.
2. Jelzáloggal nem fedezett hitelezők
Ebbe a kategóriába tartoznak többek között olyan bankhitelek, mint a folyószámlahitel, de hivatalosan a kötvényesek és a Soós Csaba által nyújtott hitel is ide sorolandó. A kötvényesek és Soós Csaba lehetséges motivációt az alábbiakban külön részletezzük, a jelzáloggal nem fedezett banki hitelek esetében pedig úgy véljük a hitelező részéről egyértelműen a kompromisszumra való törekvés lesz majd jellemző, felszámoláskor ugyanis kérdéses, hogy a Raiffeisen után mi maradna nekik.
3. Kötvényesek
A kötvényesek meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak, ha ugyanis a vállalatot felszámolják, könnyen elképzelhető, hogy nekik nem marad már semmi. Ezt egyébként az E-Star az elmúlt hónapokban többször is jelezte, ezzel próbálta rávenni a kötvényeseket, hogy jelentős diszkonttal adják el értékpapírjaikat. Emiatt nekik is érdekük, hogy megállapodás szülessen a tárgyalásokon. A kötvényesek esetében gyakorlatilag az egyetlen megoldás, ami elképzelhető, az a kötvény-részvény konverzió. Azt eddig is valószínűsíteni lehetett, hogy a közelgő E-Star közgyűlés napirendi pontjai között szereplő, maximum ötmillió darabos új kibocsátás nem lesz elegendő, hogy belemenjenek az alkuba a jelenleg piacon forgó 2,64 millió darabos részvényállomány mellett(ennek okairól részletesebben a későbbiekben írunk), a kötvényesek motivációját a társaság tegnap esti közleménye jól érzékelteti: megállapodás esetén minél kevesebb potenciális cégértéket akarnak hagyni a jelenlegi tulajdonosoknak (maximum 50 millió darabos tőkeemelésre fogalmaztak meg igényt).
4. Részvényesek
Ha a kötvényesekről azt mondtuk, hogy nincsenek jó helyzetben, ez hatványozottan igaz a részvényesekre. Ez a csoport felszámolás esetén szinte kijelenthetjük, hogy semmit nem kap, ha pedig azt feltételezzük, hogy a kötvényesekkel a fentieknek megfelelően egy komolyabb volumenű tőkeemelés és egyúttal igen jelentős hígítás révén sikerül megállapodni, a részvények árfolyama a jelenlegi szintekről a töredékére eshet. Részvényesi szempontból az elsődleges cél a vállalati működés fenntartása - ekkor lehet még valami remény arra, hogy a későbbi cégértékből látnak valamit -, ennek érdekében azonban a mostani tulajdonosoknak szinte borítékolhatóan jelentős veszteséget kell majd lenyelni.
5. Soós Csaba
A cégvezető szerepe igencsak speciálisnak mondható, hiszen az E-Star jelenlegi legnagyobb részvényese (24%), és emellett hitelező is, mintegy 1 milliárd forint értékben nyújtott kölcsönt a vállalatnak. Véleményünk szerint Soós Csaba a hosszú távú működés fenntartásában érdekelt, hiszen ekkor - ahogy a banki hitelezők is - reménykedhet abban, hogy hosszú távon visszakapja majd a kölcsönt. Csődegyezség nélkül azonban, mint (zálogjoggal nem rendelkező) hitelező, és mint részvényes is meglehetősen kedvezőtlen helyzetben lenne. Ahhoz viszont, hogy meglegyen a megállapodás, Soós Csabának is bele kell menni egy igen jelentős mértékű részvénykibocsátásba, melynek révén a cégben lévő részesedése a mostani elenyésző részére csökkenne.
Ezen a ponton érdemes lehet megemlíteni, hogy Soós Csaba mellett potenciálisan feltűnhet még olyan szereplő, aki kötvényes és nagyobb részvénytulajdonnal is rendelkezik, volt ugyanis néhány nagyobb forgalmú nap a közelmúltban a társaságnál. Az azonban egyelőre nem világos, hogy mi lenne a motiváció egy jelentősebb részvénycsomag jelenlegi megvásárlása mögött, a jelek szerint a meglévő nagy szereplők is inkább leépítik pozíciójukat (legutóbb az OTP Alapkezelő adott el jelentősebb részvénymennyiséget).
Hogy mehet tovább a történet?
A jelek igencsak egy irányba mutatnak, valamennyi fontos szereplő abban lehet érdekelt, hogy a cég tovább működjön. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a Raiffeisen szerepe kritikus a történetben, akár keresztül is húzhatja a megállapodást, azonban meglátásunk szerint nagyobb az esélye annak, hogy a bank is az egyezségre törekszik. Ekkor a hitelek átstrukturálása révén bízhat abban, hogy hosszú távon az adós a tartozásának legalább egy részét kifizeti.
Ha azt feltételezzük, hogy a Raiffeisen részéről kompromisszumkészség mutatkozik, az elsődleges feladat a kötvényesekkel való megállapodás. Eddig is valószínű volt, most pedig lényegében kijelenthető, hogy a kötvény-részvény konverzióba a tervezett maximum 5 millió darabos új részvény kibocsátás mellett nem fognak belemenni a kötvényesek, hiszen névértéken a ki nem fizetett kötvényadósság még mindig 6,9 milliárd forintra rúg, az 5 millió darab részvény együttes értéke pedig a tegnapi záróárral számolva is csupán 1,05 milliárd forint (ha pedig megtörténik a tőkeemelés, az árfolyam nagy valószínűséggel nem 200 forint körül lesz).
Vagyis még a mostani árfolyammal kalkulálva is a tőkekövetelés mindössze 15%-át kapnák meg, ami jóval alacsonyabb még a cég által a korábbi kötvényvásárlások során felajánlott vételárnál is (bruttó 26%). Ahhoz tehát, hogy akár a névérték bruttó 26%-át elérjük, mintegy 9 millió darab részvényt kellene kibocsátani a tőkeemelés során (a mostani árfolyammal számolva!) A megállapodásra pedig a kötvényesek jelzése szerint még ennél is nagyságrendekkel magasabb új részvényszám mellett kerülhet sor. Az persze kérdés, hogy ezt jogi és technikai szempontból a gyakorlatban hogy lehet majd kivitelezni.
Mi lesz a részvényesekkel?
Ha sikerül eljutni odáig, hogy a kötvényesekkel megszületik a megállapodás, a részvényesek akkor sem számíthatnak semmi jóra. Még ha a cég hosszú távon fenn is tud maradni, a tőkeemelés során nagymértékben kihígítják őket, így rövid távon jelentős veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon van-e egyáltalán érték az E-Star részvényekben? Mennyi lehet a papírok becsült fair értéke 5, 10, 20...50 millió darabos új részvénykibocsátás esetén?
A számításoknál először abból indultunk ki, hogy a cég 2013-ban mekkora EBITDA-szintű eredményt termelhet. Bár a menedzsment track rekordja nem éppen erős, a legutóbb adott 2013-as évi várakozásokat jó kiinduló pontnak tekinthetjük, ezek, valamint a folyamatban lévő számos peres eljárás - ahol több esetben az E-Star a felperes - mellett egy jövő évre várt 4,5 m EUR EBITDA érték akár reális becslésnek is tűnhet.
A szűkebben értelmezett szektortársak medián 2013-as EV/EBITDA rátája jelenleg 7,2-szeres, meglátásunk szerint az E-Star esetében ennél egy alacsonyabb, 5-ös értékeltségi mutató használata lehet indokolt a cég pénzügyi helyzetére tekintettel. Ezek alapján 6,4 milliárd forintos cégértéket kapunk (Enterprise Value). Ha azzal számolunk, hogy a kötvényekkel sikerül megegyezni, és a társaság megszabadul a kötvénytartozástól, a hitelek állománya a legutóbbi gyorsjelentés alapján mintegy 26 m EUR lehet. Ha azzal kalkulálunk, hogy a bankok a követelések 45%-át kapják meg (erre a későbbiekben kitérünk, hogy miért lehet indokolt), a saját tőke becsült értéke 3,4 milliárd forintot tesz ki.
Ezek alapján az 5-50 millió darab közti részvénykibocsátás során a részvényekre 398-58 Ft közti becsült fair érték adódik.
Most érdemes megnézni, hogy az egyes alaptőke emelési szcenáriók során a kötvényesek a kötvénytartozás névértékét figyelembe véve mekkora veszteséget szenvedhetnek el. A fair érték becslésnél fentebb használt feltételezések mellett egy 5 millió darabos új részvénykibocsátásnál mindössze a tartozás 29%-át kapnák vissza a kötvényesek, ami több szempontból is ellehetetleníti a megállapodást. Ahogy fentebb említettük, ezek a szereplők 26%-os bruttó árfolyamon sem adták el kötvényeiket, ráadásul még az 5 millió darabos kibocsátásnál kalkulált 29% is úgy jön ki, hogy közel 400 forintos részvényárfolyamot feltételez. Jelenleg az árfolyam ennek kevesebb, mint a fele.
Ha az 50 milliós kibocsátást vesszük alapul, az elszenvedett veszteség mértéke 58%-ra csökken, ez a szcenárió ugyanakkor számításaink szerint 58 forintos becsült részvényértéket feltételez. Véleményünk szerint ennek elérésére fognak törekedni a kötvényesek, emiatt egy 55%-os leírás a bankhitelek esetében is egy valószínű kimenetelnek tűnhet.
Ha a kötvényesek és a hitelezők is 55% körüli veszteséget szenvednek el, azzal egy egyensúlyi állapot alakulhat ki, ami a megállapodás irányába mutathat. Ez ellen hat viszont az a tény, hogy a Raiffeisen pozíciója igen erős, könnyen elképzelhető, hogy a bank ekkora veszteséget nem akar lenyelni, ami eltolhatja a mérleg nyelvét a hitelezők felé, azok javára.
Konklúzió
Összességében úgy véljük a főbb érdekcsoportok egyaránt abban motiváltak, hogy az E-Star hosszú távon működőképes vállalkozás maradjon, és komoly kompromisszumok árán meg is születhet a megállapodás, az persze az egyes szereplőknek egyáltalán nem mindegy, hogy ezért mekkora veszteséget kell lenyelniük. Úgy látjuk, hogy a kötvényesekkel egy 50 millió darabos részvénykibocsátás esetén sor kerülhet a megállapodásra, ezzel azonban a jelenlegi részvénytulajdonosoknak hatalmas veszteséget kényszerítenek, rövid távon legalábbis, számításaink szerint egy ilyen forgatókönyv esetén az E-Star részvények becsült értéke 58 forint, ami a mostani árfolyam harmada. Ezen a ponton pedig szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy a menedzsment várakozásokat vettük alapul a számításoknál, melyekben jelentős lefelé mutató kockázatok vannak a múltbeli track rekord alapján. Így a fentebb említett 60 forint körüli részvényérték akár alacsonyabb is lehet.