köszi.
érdemes végigrágni magunkat rajta :o) tényleg.
megérthető ez-az az eccerű emberek számára is.
újkori gyarmatosítók,megszállók... nem volt gond a galandféreg kollaboráns libsi-komcsi bagázsnak..akik mindig is keresték egy gazdaállat anuszát
És ennyit arról, hogy mit ér az Imperial Monetary Forcesnak történő lábszétrakás:
Hogy úgy mondjam, emlékezzetek szavaimra, melyben azt írtam, hogy eljött az az idő, amikor az az ország a kockázatos, amelynek az IMF megszállásra van szüksége és az lesz a szívesen hitelezett, amely ellent tud állni az IMF megszállási törekvéseinek.
A jóval kisebb inflációjú ország nem tud annyiért pénzt bevonni, mint mi.
"Nem volt indok a gyors IMF-hitelfelvételre
Az ÁSZ jelentés leszögezi, hogy devizaadósságot, illetve annak államadósságon belüli részarányát növelte a 2008-2009-ben az IMF-től illetve az Európai Bizottságtól felvett 3550,8 milliárd forinthitel, valamint az éves devizakötvény kibocsátások duplájára emelése (a 2006-os 2870 milliárdról 2011-re 5712,3 milliárdra). "Az IMF-hitellel kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírására úgy került sor, hogy annak lehívandó összegére, valamint a felhasználására vonatkozóan konkrét tervek nem, csak kijelölt gazdaságpolitikai célok voltak. Az ÁKK álláspontja szerint "...az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF hitel ilyen gyors felvételét". "Az IMF hitelrészletek lehívásának időpontja és felhasználása alapján ezt az ellenőrzésünk is alátámasztja" - olvasható a jelentésben. (Az IMF-hitelre 2008 októberében azért volt szükség mert más forrásból a magyar állam akkor nem jutott forráshoz. Az IMF-hitel megkötését követően újra beindult a kötvénypiac, ám 2009-ben a valutaalap még megkövetelt, hogy konkrét hitellehívásra is sor kerüljön.
A 2008 októberében nyélbe ütött 20 milliárd euró összegű hitelkeretből 4 ütemben összesen 12,9 milliárdot hívott le a magyar állam. A hitelek ÁSZ elnöki ellenjegyzésére nem került sor, hanem arról a PM csak utólagosan tájékoztatta az ÁSZ-t, amit az el is fogadott. (A hitelfelvételeket, kötvénykibocsátásokat az ÁSZ elnökének ellen kell jegyeznie. Az ellenjegyzésre azért nem került sor, mert azt a kormány nem adósságfinanszírozási műveletként, hanem fizetési mérleg finanszírozási műveletként állította be - bár ez utóbbi nem volt teljes mértékben igaz.)
A hitelek visszafizetése a hitelminősítők intézmények leminősítései miatt 2012 után kockázatos lehet: az idén 3,3 milliárd euró, jövőre 3,6 milliárd (mintegy 1071 ezer milliárd forint), 2014-ben további 2,3 milliárd euró visszafizetése válik esedékessé."
érdeks mi ?
nem is tudjuk mire lett felhasználva.
és kötelező volt lehívni még 2009-ben is.
akkor is csak rán lőcsölték.
azért teremtették a piaci helyzetet.
hogy fel kelljen venni.
ezt csinálták utána a potugálokkal is meg a sapnoylokkal is.
mocsok szemétláda bnada.
Nominálisan! És GDP arányosan is más volt az arány... ha az inflációt is figyelembeveszed, akkor a mostani adat sokkal jobb, legalábbis szerintem. AZ előzmények fényében pedig maga a tragédia - legalábbis sokak számára, akik államcsőddel riogattak.
csakhogy:
Nominális értelemben ennél kisebb héthavi hiány az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben volt, akkor a január-júliusi hiány alig 151 milliárd forint volt. Igaz, akkor járt növekedési csúcsán a magyar gazdaság !!!
Tíz éve nem volt ilyen - Matolcsy most joggal örülhet
Júliusban 80,2 milliárd forintos többlet keletkezett az államháztartásban, így a héthavi hiány 437,5 milliárd forintra csökkent. Ennél alacsonyabb deficitet utoljára 2001-ben jelentett az akkori Pénzügyminisztérium. A Mol-pakettből 12,2 milliárdos osztalékot kapott az állam.
van benne válasz a sok molos károgónak akik nem értik mi értelme van mellékesen a strat bef.nek
mellékesen osztalékot is fizet.
ez is egy érdekes hír :o)
http://gazdasagiradio.hu/cikk/81258/
fényében értékelhető Mo. ... azé japók nagy exportőrök voltak világéletükben (még ha nagy importőrök is).
Mily érdekes, már előzik is Orbánékat Ficóék:
http://inforadio.hu/hir/tudositoink/hir-512128
Vagyis megindult a totális visszarendeződés a nemzetközi pénzügyi diktatúrából (továbbiakban NPD) a normálisan műküdő állami rendszerek irányába.
Hiszen itt is látható a valóság: Azért ""nyereséges"" a magánrendszer, mert a problémákat az állam nyakában hagyja, méghozzá úgy, hogy azt az adófizetők finanszírozzák meg. Vagyis pontosan az történik, hogy valójában a profit kevés kézben összpontosul egy kizsákmányoló rendszer felállításán keresztül, mig a veszteség szétoszlik az állampolgárok között, annak ellenére, hogy RENDSZERSZINTEN egyáltalán nincs, mert nem is lehetne profit.
Ennek megfelelően ha az egész RENDSZERT vizsgáljuk, akkor látható lesz, hogy valójában a "magánrendszerek" csak úgy nyereségesek, hogy a veszteséget az állam mutatja ki, ezért a nyereségesség nem a hatékonyságnak, hanem a kizsákmányolásnak ""köszönhető"", hiszen kvázi állami monopoliummal könnyű a profit kimutatása, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ennek így nincs értelme egy állam és az állampolgárok számára, mert ennek csak akkor lenne értelme, ha a létrejövő profit adótartalma fedezné a maradék rész veszteségét, vagy ugyanazok részesednének a nyereségből, akik a veszteséget is finanszírozzák.
Erről viszont természetesen szó sincs, mert szó sem lehet, ez a rendszer az NPD az intézményesített államparazitizmusról szól.
Ez már a no comment kategória.
http://nol.hu/gazdasag/20120815-tundermese_eloben
"Az inflációs adatok tovább rontottak az összképen, ugyanis júliusban 5,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Amit 2008 elején a Gyurcsány-kormány épphogy elkerült, azt Orbán Viktor és Matolcsy György megcsinálta: Magyarországon stagfláció van. Azaz a magas áremelkedési ütem stagnáló vagy recesszióba forduló gazdasággal és magas munkanélküliséggel párosul. Ebből a gödörből különösen nehéz kimászni, hiszen egyik probléma orvoslása a másik súlyosbodásához vezet.
Ajánlott cikkek
A Nemzetgazdasági Minisztérium, szokásos módján, cseppet sem aggódik. Mint közleményében írja: 2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunkturális folyamatoktól. A számokat azért sem tartják meglepőnek, mert, mint írják, a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben. És ezúttal sem maradt el a szokásos ígérgetés: a jövő évtől folyamatos javulásra lehet számítani.
– Egyszerűen nem igaz, hogy a magyar adatok illeszkednek az uniós trendbe. Az EU teljesítménye valóban gyenge, de olyan mértékű visszaesés, mint amilyen nálunk van, nem tapasztalható – jelentette ki Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár.
Róna Péter közgazdász annyit mondott a szaktárca kommentárjára, hogy a csúsztatás magasiskolája. Szerinte a tegnapi adatok egyértelműen bizonyítják, hogy nem az történt, amit Matolcsy gazdasági programja ígért. „Ilyenkor az a szokás, hogy a miniszter veszi a kalapját” – mondta. Matolcsy anno nem azt ígérte, hogy a magyar GDP illeszkedik az uniós trendbe, hanem, hogy túlszárnyalja azt.
Békesi László közgazdász, egyetemi tanár szerint nemcsak az EU-tól szakadunk le, hanem – ami még nagyobb baj – a régiótól is. Ráadásul az, amikor egy erősödő recesszióban nő az infláció, egyértelmű bizonyítéka az elhibázott gazdaságpolitikának. Semmi sem indokolja a fogyasztói árak felpörgését azon kívül, hogy az egyensúly javítását a növekedést mérséklő eszközökkel érte el a kormány, illetve hogy gyenge a gazdaság versenyképessége – mondta.
Mellár Tamás kijelentette: új gazdaságpolitikára van szükség. Olyanra, amely őszintén számot vet azzal, hogy valójában milyen típusú válságban van az ország, és azt kezeli, nem pedig egy nem létezőt. Magyarországon ugyanis nem konjunkturális, hanem sokkal inkább szerkezeti válság van. Mint mondta, a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv sem lesz eredményes, mert a cégeknek alapvetően nem az a bajuk, hogy drága a munkaerő, hanem az, hogy nincs piac, nincs tőke és nincsenek versenyképes termékek. A pénzt tehát arra kellene költeni, hogy helyzetbe hozzák a vidéket, rendbe tegyék a termelési láncot, levegőt kapjanak a kis- és középvállalkozások, és kiderüljön, mi a gond a kínálati oldalon – mondta.
Róna Péter szerint a legfrissebb adatok jól illusztrálják az összefüggést a forint árfolyama és az infláció között. Az elmúlt negyedévben gyenge volt a forint, mire meglendült a fogyasztói árindex, ugyanis a gazdaság nagyon magas importtartalommal működik. A jelenség elvileg orvosolható lenne egy erős forinttal, ám az azonnal rontja a magyar cégek versenyképességét. Vagyis a probléma nem korrigálható sem a fiskális, sem a monetáris politikával, mert szerkezeti gonddal állunk szemben. Kevés a versenyképes késztermék és túl magas az árúk importtartalma. Szerinte meggondolandó – bár ezt a legtöbb hazai közgazdász nem támogatja – az importhelyettesítési gazdaságpolitika, amely korlátozza a behozatalt, illetve a külföldi termékeket hazaival váltja fel.
Békesi László számolt is: a kormányzat erre az évre 0,1 százalékos gazdasági növekedést vár, az elemzői konszenzus azonban –1,2 százalék. Ez a költségvetés nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy minimum 1,3 százalékos GDP-eltérés várható ahhoz képest, amire a büdzsé alapoz. Emiatt 150 milliárd forint bevételt kell pótolni idén. A jövő évi költségvetést a kormány 1,6 százalékos bővüléssel tervezi az idei 0,1 százalék után. De mivel idén a realitások szerint 1,2 százalékos visszaesés várható, ahhoz, hogy megvalósuljon a 2013-as kormányzati 1,6 százalékos növekedés, jövőre 2,8 százalékkal kellene javulnia a GDP-nek. Az optimista elemzői várakozások azonban maximum egyszázalékos növekedést jeleznek. Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre azonnal 300 milliárd forint tűnik el a büdzséből csak a rosszul tervezett GDP miatt. Ehhez jön az a másik 300 milliárd forint, amelyet a fiktív munkahelyvédelmi akció keretében dob ki az ablakon a kabinet, s máris 600 milliárd forintnál tartunk.
– A kormánynak elfogyott a pénze, amit a hibás gazdaságpolitikába önthetne. Ez azt jelenti, a lerabolt gazdaságra további megszorítások várnak jövőre, hogy tartani lehessen a három százalék alatti államháztartási hiányt –jelentette ki Mellár Tamás. – Csak abban lehet reménykedni, hogy a jövőben nem a hatalmi logika kerekedik felül, hanem működésbe lépnek a kényszerek – tette hozzá."
... és mindeközben Magyarországon jövőre a térség legkedvezőbb adórendszere épül éppen...
http://www.portfolio.hu/gazdasag/menekul_a_toke_olaszorszagbol.171335.html
"A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt egyre többen viszik külföldre a pénzüket Olaszországban. Az olasz adó- és vámhivatal adatai szerint év eleje óta 41 milliót próbáltak "kicsempészni" az ország határain Az olasz jegybank adatai szerint az elmúlt két és fél évben 300 milliárd eurónyi tőke hagyta el az országot.
Az olasz adó- és vámhatóságok adatai szerint év eleje óta a különböző határátkelőhelyeken, reptereken és kikötőkben összesen 41 millió euró értékben próbáltak külföldre menekíteni készpénzt, értékpapírt, vagy nemesfémet Olaszországban, ami 78 százalékos emelkedést jelent tavaly ilyenkorhoz képest.
A római Fiumicino reptéren nemrégiben egy kínai nőt fogtak el a hatóságok, aki bőröndjében 100 ezer euró készpénzzel próbálta elhagyni az országot. Egy másik kínai 200 ezer, egy olasz, etiópiai kapcsolatokkal rendelkező üzletember pedig 122 ezer euró készpénzzel akart távozni. A milánói Malpensa reptéren nyomozókutyákat is bevetettek a hatóságok.
Nem csak a reptereken találtak szabálysértőket. A Ponte Chiasso-i olasz-svájci határátkelő helynél egy autóban 50 kiló aranyat találtak.
Az olasz jegybank adatai szerint az elmúlt két és fél évben 300 milliárd eurónyi tőke hagyta el az országot, és a 2009-es nagy adóamnesztiának köszönhetően beáramlott 66 milliárd eurónak a nagyobb része valószínűleg már nincs az országban. "
GYönyörű cikk, komolyan mondom. Főleg mert most már lehet a devizatartalékhoz nyúlni!
"Ma esedékes a magyar állam számára egy 649 millió eurós tőkerészű hitel törlesztése a Nemzetközi Valutaalap felé, ami mai árfolyamon számítva mintegy 180 milliárd forintot tesz ki. Amennyiben a tőkerészen felül az ebben a hónapban fizetendő kamatokat is figyelembe vesszük, akkor összesen közel 700 millió eurós pénzügyi teherről beszélünk, ami az idei év három "leghúzósabb" hónapjának egyike.
Az IMF oldalán elérhető adatok szerint ma 527 millió SDR-nyi tartozást kell kifizetnie a magyar államnak a 2008-2009-ben felvett hitelcsomagból, ami az árfolyamok figyelembe vételével mintegy 649 millió eurót tesz ki és lényegében megegyezik azzal az összeggel, amit májusban is ki kellett fizetni. Amint az alábbi ábrán látható: idén három olyan hónap van, amikor kiemelkedő összegű törlesztést kell végrehajtania az államnak, ezek közül az egyik éppen augusztus.
Ma újabb hatalmas hitelrészt törlesztünk az IMF-nek
Az idei évben tőkerészként, illetve kamatként összesen (mai árfolyamokon) közel 3,5 milliárd eurót kell kifizetnie az államnak az IMF felé, amelyet jövőre 4,8 milliárd eurós, 2014-ben 0,7 milliárd eurós további kötelezettség követ. 2014-ben az Európai Bizottság felé is teljesíteni kell egy 2 milliárd eurós hitelrészt (plusz kamatait). Azt követően már csak egy alkalommal áll fenn törlesztési kötelezettség (2016 második negyedévében egy 1,5 milliárd eurós tőkerész plusz kamatai formájában).
Ma újabb hatalmas hitelrészt törlesztünk az IMF-nek
A fentieknél szemléletesebb lehet, ha azt nézzük, hogy az idő előrehaladtával hogyan "tűnik el" a 2008-2009-ben felvett, akkori árfolyamokon 14,3 milliárd euró körüli óriáshitel törlesztési kötelezettsége. Az alábbi ábrán ezt a csaknem lineáris folyamatot szemléltetjük.
Ma újabb hatalmas hitelrészt törlesztünk az IMF-nek
Azt nem tudjuk biztosan, hogy az állam hogyan egyenlíti ki a mai 649 millió eurós számláját, de a februári, májusi és júniusi IMF-törlesztések tapasztalatiból kiindulva nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az állam forint likviditásért cserébe szerez deviza likviditást a Magyar Nemzeti Banktól (a devizatartalékokból) és abból fizeti az IMF felé a tartozását. Ez egyrészt azt jelenti, hogy érintetlenül hagyja az MNB-nél devizabetétben tartott pénzét (amelynek összege nem ismert, feltehetően 1 milliárd euró körüli), másrészt azt, hogy az MNB devizatartaléka olyan összegben apad, amennyi deviza likviditást kér a kormány tőle. Július végén féléves csúcson, 35,9 milliárd eurón állt az MNB nemzetközi tartaléka, azaz ennek szintje egyelőre gond nélkül engedi, hogy az állam a devizaalapú törlesztési kötelezettségeit a jegybanki tartalékok terhére fizesse ki. "
