Mint írtam, a két szélsőség nem jó, ezen nyilván változtatni fognak - de én annyit szerettem volna mondani, hogy valójában, HA NINCS EZ A VIHAR, akkor fel se tűnt volna senkinek, hogy változott a rendszer. Ami elég sokatmondó, ha százmilliót meghaladó spórolásról lehet beszélni.
azért közlekedésbiztonsági okokból illett volna a vasárnap délutáni sötétségben bekapcsolni a világítást, függetlenül a szerződéstől... szakadó eső, éjszakai sötétség, rohangáló gyalogosok....
Szvsz sokkal logikusabb lenne egy lépcsőház világításhoz hasonló automaták telepítése, ami azt tudja, hogy csökkentett fényerővel működik a közvilágítás éjjel. Mondjuk a mozgásérzékelő nyilván csak álom, de valójában hosszú távon sokkal hasznosabb lenne, akár biztonsági, akár közbiztonsági szempontokból, de akár az is játszhatna, hogy adott esetben minden második lámpa égne csak, vagy csak a kereszteződésekben és mondjuk gombnyomásra az utcaszakaszokon, mint egy lépcsőházban, vagy egy "gyalogos" gombnyomású közlekedési lámpánál. Szvsz mindkét véglet túlzás, a világosban világítás is, ugyanis számos esetben meg azon bosszankodtam, hogy tökéletes látási viszonyok között is már égnek a lámpák, de egyszer fel kell mérni azt, hogy mennyi a normális és mennyi a pazarlás. Szerintem például a hajnali kettőig díszkivilágítás is túlzás, akkortájban a túristák többsége alszik, aki pedig bulizik, az nem ezzel foglalkozik.
A helyzet az, hogy Budapest egyszerűen óriási, és minimum szekciókra kellene bontani, ebbe beleértve a díszkivilágításokat is.
Az az irány, hogy ezzel foglalkoznak, az szerintem jó dolog, majd az eredmény alapján ítéljük meg, hogy jó, vagy jobb lett-e. Egyébként, csak egy egyszerű mozdulat a régi rendszer visszaállítása, de ahogy a cikk is írja, valójában csak "feltűnt", hogy valami máshogy működik, de történetesen ha nem lett volna az a bizonyos vihar - akkor ezek szerint fel se tűnt volna, hogy máshogy működnek a lámpák, ami bizony elég sokatmondó dolog.
Az meg, hogy a közszolgáltatási szerződés nem úgy szólt, hogy bizonyos fényérték alatt (és bizonyos idő után!!!) kell bekapcsoni napközben is a világítást, az elég sokatmondó arról, hogy mekkora is lehetett eddig a pazarlás.
az a durva, hogy a díszkivilágítást is lenyomják már éjfélkor, holott a nyári turistaszezonban eddig hajnali 2-ig volt bekapcsolva... amúgy felőlem maradhatna közvilágítás nélkül is a város, vagy ha ezt nem is akarják, elegendő lenne 100 méterenként 1 lámpát felnyomni... vagy teleaggatni a Budapestet világító "exit" feliratokkal, nyilakkal egy-egy kereszteződésnél, hogy tudjuk merre kell menni...
Spórolás Budapesten
Durván Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató éves fizetésének háromszorosát spórolja meg a főváros azon, hogy a nyár eleje óta már nem a szürkület miatt, automatikusan kapcsolódik föl a közvilágítás. Sajtóhírek szerint Vitézy fizetése évi 19,2 millió forint.
http://index.hu/belfold/budapest/2012/07/30/66_millios_sporolas_miatt_van_sotet_budapesten/
Méltó emlékművet állítanának Budapesten Atilla hun hadvezérnek a Kurultáj szervezői
Méltó, nagyméretű emlékművet állítana Atilla Nagyfejedelemnek (a magyar kiejtésnek megfelelőbb az Atilla, mint a mára már jobban meghonosodott Attila írásmód) Budapesten a Magyar-Turán Alapítvány. A szervezet által kidolgozott Magyar út program keretében támogató aláírásgyűjtést indítanak annak érdekében, hogy a főváros egyik frekventált helyén emeljenek szobrot a saját korában a világtörténelmet alakító hun hadvezérnek.
Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője elmondta: a hun-magyar rokonság olyan kérdés, amelynek van tudományos és közéleti vonatkozása is. A hunok és magyarok őstörténetének összefüggéseit mindenképpen indokolt kutatni, hiszen számos olyan tudományos eleme van a kérdésnek, amelyek alapján összefüggések mutathatók ki. Kifejtette: a tudományos vitáktól függetlenül az azonban tagadhatatlan tény, hogy az ezredéves magyar hagyománynak szerves, megkerülhetetlen része a magyar hun rokonság tudata és Atilla fejedelem (magyar nyelven eredetileg, valószínűleg inkább Etele vagy Etile formában ismerték a nevet) tisztelete és már a történetírásunkban, krónikáinkban mint dinasztikus ősként való megemlítése.
Bíró hangsúlyozta: ”a világtörténelem egyik legjelentősebb uralkodójáról és hadvezéréről van szó, aki átrajzolta a korabeli Európa térképét és hatalmi viszonyait, aki itt nyugszik, magyar földben, ugyanakkor számtalan (főleg keleti, távoli) nép saját ősének tekinti vagy próbálja beállítani. A világ számos országában (legtöbbnek a területén soha életében nem is járt!) emelnek Atilla-emlékhelyeket. Ha semmi közünk nem lett volna hozzá, akkor is itt, ebben az országban kellene emlékművet emelni neki, ahol élete nagy részét élte, és ahol örök nyugalomra helyezték! Ez morális és kegyeleti kötelességünk is”.
Szavai szerint a szobor felállítása egyben gesztus és üzenet is volna mindazon rokon népeknek is, akik ősüknek (vagy részben őseiknek) tekintik a hunokat. Ezzel a nemes (és senkit nem bántó) gesztussal összetartozásunkat, közös eredetünket is erősítenénk, valamint megmutatnánk a világnak , hogy ősi legendáinkat, hagyományainkat és kulturális gyökereinket nem feledtük el. A cél előmozdítása érdekében az alapítvány egyeztetéseket kíván folytatni az illetékes hatóságokkal, és több hagyományőrző, illetve civil szervezettel is. “Az eddigi információgyűjtés alapján elmondható, hogy igen nagy a támogatottsága az emlékmű felállításának Ez egy olyan beruházás lenne, amely csak növelné fővárosunk rangját, és ráadásul a turizmusra kifejtett pozitív hatásai mentén viszonylag hamar meg is térülne” – tette hozzá a kuratóriumi elnök.
Bíró András Zsolt arra kért minden hagyományaink és szellemi-erkölcsi örökségünk iránt elkötelezett magyar embert, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, legyenek részesei saját igazi múltunkhoz való visszatalálásunknak, amely köztereink szobrain és városaink arculatán is tükröződhet majd. Legyünk méltók a nagy ősök emlékéhez és legyünk bátrak, hogy megvalósuljon több generáció álma: legyen méltó emlékhelye történelmünk egyik legnagyobb alakjának: Atilla nagyfejedelmünknek! – hangsúlyozta a Kurultáj főszervezője.
(Kurultaj.hu)
aranyos, és jó blog
Nem kicsit felemás érzéseim vannak ezzel kapcsolatban:
http://totalcar.hu/magazin/gumikacsa/2012/07/09/tesztelje_on_is_-_kinai_villanybusz_budapesten/
Mert az a véleményem, hogy ez a megoldás a városi közösségi közlekedésre, hiszen minden szempontot figyelembevéve ez a leggazdaságosabb. Először is, szinte csak egyféle járműre van szükség, nincs szükség trolibuszparkra, buszparkra, sőt, még villamosra sem - és zéró emisszió van a lakott részen. Node, Kínából hozatni őket, ahelyett, hogy mi gyártanánk? Mondjuk ha erre ráfeküdnénk (akár Rába szinten), akkor abból újra nagy exportőr lehetnénk. Ha másképpen nem, valami kínai-magyar vegyesvállalattal, vagy licenceléssel, de ebbe bele kellene vágni.
Meddig forgat még a Dzsónmeklén Büdipesten?
"Pénteken leszavazta az Országgyűlés a fővárosi dugódíj bevezetéséről szóló fideszes javaslatot. A városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, aki a javaslat egyik benyújtója volt, azt mondta: a városvezetés nem ragaszkodik a dugódíjhoz, a bevezetés előtt tanulmányokat kell készíteni."
http://index.hu/belfold/2012/07/06/leszavazta_a_parlament_a_dugodij_bevezeteset/
Ez egy tök jó blog, innen az ötlet a tegnapi városligeti tavi hajókázásos meccsnézésre is.
Egyébként, elgondolkodtam valamin.
20.000.000.000 HUF éves szinten, mondjuk 250 napon szedve 80.000.000 Ft-ot jelentene naponta, ami mondjuk 400 Ft/alkalommal számolva 200.000 autot jelentene NAPONTA.
Namármost, ha a helyi lakosokat leszámítjuk mondjuk a Hungária kőrúton belüli részen, akkor ki gondolja azt, hogy ide ennyi auto behajt és itt csinál is valamit? Ez szerintem talán a Budapesten áthaladó, de ezen részeket érintő forgalomnak felel meg, ami viszont simán kikerüli ezen környéket, ha ezen múlik.
Honnan jöttek akkor a számok?
http://index.hu/belfold/budapest/2012/06/28/a_kobogyok_is_kaposak_margit_hidon/
Ennyi idiótát... nem értem mire jó az, hogy egy frissen felújított hidat, és annak díszítőelemeit vki tönkreteszi? aztán meg jön a sírás, hogy milyen elhanyagolt ez a város... felesleges itt bármit is felújítani, lecserélni, mert jön 1-2 barom és napok alatt elpusztítja...
Újabb érdekes adalék a dugódíjhoz:
http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-504067
Egyáltalán hogyan került ez annak idején szóba, amikor Budapestnek köze nincs a dugókhoz?
"Már Demszky Gábor is kacérkodott vele, de végül utódja, Tarlós István szánta rá magát a bevezetésére, igaz, nem önszántából. A dugódíjat sokan egy újabb sarcnak tartják, pedig szakértők szerint igenis van értelme. Feltéve, ha a befolyt összeget átláthatóan a közlekedés fejlesztésére fordítják."