Amúgy mi lesz itt a 2014 es választásoknál?
Mert én úgy gondolom hogy ezt a jelenlegi gazdasági ámokfutást nem fogják elfelejteni a zemberek és vityáék csúnyán el lesznek gáncsolva..akkor pedig a haza elsődleges árulói /szocik/ jönnek vissza? Egyik rosszabb mint a másik.
Gyásznap: elegük lett a kanadaiaknak, többé nem fogadják be a cigányainkat
Magyarországot biztonságos országnak fogják minősíteni, az innen érkező menekülteknek szinte semmi esélyük nem lesz kint maradni, és rövid úton visszaküldik őket. Kanada milliárdokat spórol, és megszabadul a cigánybűnözőinktől - akik így továbbra is bennünket "boldogítanak" majd.
Ez hit kérdése lenne?
Nem hiszem. :-)
Ez szerintem felelősségvállalás kérdése.
Én azt gondolom, hogy az életünkben sok minden azon múlik, hogy miért vállalod a felelősséget. Egy átlag magyar állampolgár felelősséggel tartozik e a Magyarországért? Ha igen, hány százalékban? 1 per tízmilliomod részben, vagy 100%-ban?
Szerintem 100%-osan felelős vagyok azért, hogy mi történik az országban.
Az hogy a kormány mit kezd ezzel a válasszal? Az az ő felelőssége, de szintén 100%-osan. Ha nem jól használja fel, vagy téves következtetéseket von le belőle, az már a kormány baja lesz a következő választáson.
Vajon ha a 8 millió kérdőívből 5 millió azzal a válasszal térne vissza, hogy ne emeljék a nyugdíjakat, akkor a kormány szerinted mit tenne, ha egyébként már ott van a törvény az asztalon a nyugdíjemelésről. Fogalmam sincs. De gyanítom, hogy nem szeretne szembe menni 5 millió választóval, ha a másik oldalról csak 3 millió nyugdíjas szavazatra számíthat.
Vagy itt van a minimálbér emelés kérdése. Tegyük fel, hogy elsöprő többség a minimálbér csökkentése mellett szavaz. Akkor ez egy elsöprő többségű kritika a kormány intézkedéseivel szemben kezdve az egykulcsos adóval, tekintve, hogy a jelentős, mások szerint túlzott minimálbéremelés az egykulcsos mellékterméke. És egy ilyen meglepő eredmény esetén például a kormánynak le kellene vonnia a megfelelő tanulságot, mint ahogy a gyermekek után járó szavazati jog kérdésében megtette.
Vagy az abortusztörvény kapcsán, hogy érzékelte a társadalmi elutasítottságát az abortusz szigorításának, és nem is lépte meg.
na mi? megint szolgálatban vagy? feszes..nappal lmp-s agitprop..talpalás az aláírásokért este ÜTI..
"Több szempontból is törvénysértőnek találta a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya a Dunakeszi Önkormányzat 3/2012. számú (január 31-én megszavazott) Dunakeszi Város építészeti örökségének helyi védelméről szóló rendeletét a szerző beadványa nyomán lefolytatott, XIV-B-030/00425/3/2012. sz. vizsgálat erdményeként.
A hír nem meglepő. Már a rendelet megszavazásakor tudni lehetett, hogy a jobbikos Nyíri Márton által előterjesztett rendelettervezettel baj van. E sorok írója a testületi ülés előtt levélben felhívta Molnár György jegyző, Passa Gábor főépítész és a képviselők többségének figyelmét a rendelettervezet hibáira. Levelére (természetesen) nem kapott választ, a szavazás pedig annak rendje-módja szerint a fideszes képviselők egyhangú támogatása eredményeként a rendelet elfogadásával zárult.
Mi is a baj a rendelettel? Egyszerűen összefoglalhatjuk: valójában nem az értékek védelmére irányul, hanem az 1993-ban megszavazott védelem felszámolására. Természetesen nem direkt támadásról van szó. A rendelet gyönyörűen cizellált formában tálalja a helyi védelem célját és fontosságát. Hosszan értekezik mindenféléről, amit egy ilyen célú rendelet általában szabályoz. Összességében azonban egy szépen feldíszített ajándékosdobozhoz hasonlít – amely nem tartalmaz semmit. A lényeget ugyanis a rendelet melléklete jelenti, amely a védelem alá helyezett objektumokat sorolja fel. Itt azonban a területi védelem kategóriája üres, az egyedi védelem listájában pedig mindössze a Városháza épülete (Fő u. 25, 4248 hrsz.) és az ún. „Délker-raktár” (Kistemplom u; 3035/14 hrsz.) árválkodik."
http://dunakeszi-hirhatar.hu/hirek/torvenyserto-a-dunakeszi-kepviselotestulet-helyi-rendelete
Tényleg ne érts félre, nem kötözködni akarok, de te tényleg elhiszed, hogy ez a konzultáció bármiben is befolyásolja a kormány döntéseit?
Azt kizártnak tartod, hogy mindent már eldöntöttek, és ez csak színjáték, amivel később lehet magyarázni a döntéseket?
Komolyan nem kötözködés, csak érdekel.
Kösz.
A Fidesz lassan a vörösök népszerűségi szintjére zuhan - forradalmi teljesítmény
Bár június elején a Fidesz is növelte valamelyest (16-ról 17 százalékra) a támogatottságát, az elmúlt hetek nyertese az MSZP: a május eleji 12-ről 15 százalékra bővült a szavazótábora. Eddigi csúcsára ért a liberális LMP is, amely a választásra jogosultak 6 százalékának támogatását élvezi, a Jobbik tartja 9 százalékos bázisát - legalábbis az Ipsos június legelején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása szerint.
A 15 százalékos arány a választások óta a legjobb eredménye a szocialista pártnak. Megtartotta előző havi, harmadik helyezését és táborának 9 százalékos méretét a Jobbik, a nemzeti ellenzék egyetlen pártja. A Demokratikus Koalíció (DK) 2 százalékon áll, ami azonos a korábbi hónapok eredményeivel.
A gazdasági, közéleti viták hatására a választópolgárok valamelyest aktivizálódtak, a politika szereplői felé fordultak - ennek egyik jele, hogy a pártokat elkerülők aránya 54-ről 49 százalékra csökkent - olvasható az Ipsos összegzésében.
A cég szerint a biztos pártválasztók is többen lettek a múlt hónaphoz képest (arányuk egy kicsivel meghaladja a népesség egyharmadát), de annyian még nincsenek, hogy a körükben mért adatok ne minősülnének tájékoztató jellegűnek. A Fidesz ebben az aktív választói közegben 35, az MSZP 31 százalékos. A biztos szavazók csoportjában a Jobbik 18, az LMP 10, a DK 4 százalékon áll.
Az Ipsos rámutatott: az elmúlt két évben a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a győztestől elforduló szavazók csak a pártoktól távolságot tartók csoportját gyarapították, az ellenzék nem tudta magához csábítani őket. "Úgy tűnik, most megtört a jég, az MSZP és az LMP ugyanis profitált a kormányzó párt korábbi veszteségeiből" - örvendeztek a ballib kötődésű cég emberei.
A szocialisták aktuális bővülése az Ipsos megállapításai szerint nem egyenletes, főképpen azokban a társadalmi csoportokban figyelhető meg, ahol a párt pozíciói eddig gyengék voltak. Így például a Fidesz korábbi és részben mostani bázisának számító középrétegekben: az érettségizettek, a nagyobb vidéki városok lakói, a harmincas-negyvenes éveikben járó és munkahellyel rendelkezők körében a korábbi 6-8 százalékos MSZP-támogatottság mostanra 13-14 százalékra emelkedett - mérte az Ipsos.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a szocialista hívek aránya e csoportokban közel van a táboruk átlagos méretéhez és a Fidesztől is csak kis mértékben maradnak le. A középfokú végzettségűeknél 17-14 a vezető kormánypárt és az MSZP százalékos aránya, a közép- és nagyvárosokban 18-15, az aktív középkorúak körében 16-14.
A kutatás alapján a huszonévesek között is javított az MSZP, de itt a Fidesz jelentős mértékben vezet (20, illetve 11 százalékon állnak). A "véleményvezérnek tekinthető" csoportok, így az értelmiség, a vezető beosztásúak körében is érzékelhető a szocialisták felzárkózása az Ipsos szerint, itt az idei évben rendszerint 10-12 százalék volt a támogatottságuk, most 18 százalékos (a Fideszé 19 százalékos).
Az MSZP társadalmi beágyazottsága széleskörűvé vált, amit jól illusztrál, hogy alig van olyan társadalmi csoport, ahol kifejezetten alacsony vagy kiugróan magas lenne a támogatottsága - olvasható az elemzésben, amely rögzíti: a legrosszabb eredmény a fiatal inaktívak (tanulók, gyesen, gyeden lévők) körében látható - itt 10 százalékot ér el az MSZP -, a legnagyobb tábort (21 százalék) a 60 év felettiek és a nyugdíjasok körében tudja felmutatni a baloldali ellenzéki párt.
A választások óta jellemzően 3-4 százalékon állt az LMP, most június elején viszont sokkal jobban szerepelt az Ipsos szerint: 6 százalékos eredménye azt jelenti, hogy közel félmillió szavazópolgár erőteljes szimpátiát élvezi. Az Új SZDSZ főleg azokban a társadalmi rétegekben erősített, ahol a tábora korábban is meghaladta az átlagot. A 30 évnél fiatalabbak körében 6-ról 9, a diplomások csoportjában 6-ról 10, a fővárosiaknál 8-ról 12 százalékra bővítette a táborát.
A pártoktól távolságot tartók csoportjának e havi csökkenését az MSZP és az LMP a maga javára tudta fordítani, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció nem - állapította meg az Ipsos. A Fidesznek aktuálisan 1,4 millió, az MSZP-nek 1,2 millió támogatója van, a Jobbik 700 ezer, a DK közel 200 ezer támogatóra számíthat mostanában.
Az elemzés szerint az ellenzék két pártjának erősödése összefügg a közhangulat romlásával. Már a tavaszi hónapok adatai is meglehetősen borongós társadalmi közérzetről számoltak be (72-75 százalék között volt azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, 15-17 százalék azoké, akik pozitívan értékelték e helyzetet), de a mostani adatok ennél kritikusabbak: 81 százalék úgy véli, hogy inkább a negatív történések jellemzik hazánkat, míg 12 százalék pozitívan ítéli meg az ország állapotát - közölte a cég.
Az MSZP-sek véleménye ebben a kérdésben egységes és lényegében osztatlan: 97 százalék kedvezőtlennek, 2 százalék kedvezőnek minősíti a Magyarországon zajló történéseket. Az LMP-sek körében ez arány 87-13, a jobbikosoknál 94-1, a pártoktól távolságot tartók között 87-5. A Fidesz hívei, ha nem is maradéktalanul, de érezhetően pozitívan élik meg a hétköznapokat: 53 százalékuknak az a véleménye, hogy jó irányba mennek az ország dolgai. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy 35 százalékuk viszont negatívan értékeli közállapotainkat - mutat rá az anyag.
A június 1. és 6. közötti adatfelvétel során az Ipsos 1500 embert kérdezett meg, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
(MTI nyomán)
Egyébként könnyen vakvágányra lehetne vinni a kormányt. pl. minimálbér csökkentés ügyében, vagy nyugdíjemelés ügyében.
Ugye a kormány támogatottsága, most kisebb, mint a kiábrándultak és ellenzéki pártoké összesen. Ha ezek az emberek vennék a fáradságot és azt akarnák, hogy a kormány biztosan bukjon 2014-ben, akkor azt kellene x-elni, hogy csökkentsék a minimálbért és csökkentsék a nyugdíjakat, legyen autoszocpol ( amit pl. az emberek többsége abszolut elutasít) pl.
Mint ahogy az indexes szavazáson is kiderült, hogy nem feltétlenül a demagóg eredmények jönnek ki azaz "legyen autoszocpol". Ezért sem értem, hogy az ellenzék miért utasítja el a részvételt.
Ugyanakkor amiben igazat adok - hogy az emberek könnyen változtatják véleményüket, akár média hatására, akár pártpreferencia változás hatására, ami miatt az emberek véleményére egyszerűen rizikós alapozni. Gondolok most itt pl. az egykulcsos családi kedvezményes adó támogatottságára 2 évvel ezelőtt és most megvalósítás után.
"Elsősorban szlovákiai témákkal foglalkoztak a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány brüsszeli irodájában tartott meghívásos rendezvényen május végén. Ám a zártkörű tanácskozást – a lap információja szerint – Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő arra használta fel, hogy ismét hazánk elleni támadásra biztasson. Ehhez a Soros-féle alapítvány segítségét kérte.
Felszólalásában Göncz csak a magyar helyzetről beszélt, és sajnálatát fejezte ki, amiért nem tudott olyan magyar szakértőt javasolni, aki érdemben tudna beszélni az igazságszolgáltatási reformról. De, mint mondta, „ilyen ember ma nincs Magyarországon”. Majd hiányolta az alapvető jogok alakulásának figyelemmel követését, s kijelentette, a médiatörvény volt az első jelzés arra, hogy a demokrácia és szólásszabadság elveit az Orbán-kormány teljes mértékben aláássa. Göncz ezután a magyarországi igazságügyi rendszer Európában példátlan voltáról értekezett, kiemelve a nepotizmust és a bíróságok elleni nyílt fellépéseket.
A Gyurcsány-kormány külügyminisztere végül szorgalmazta, hogy a felsorolt ügyekben lobbizzanak az Európai Parlamentben, különösen a nyugati képviselőknél, és szervezzenek minél több meghallgatást és konferenciát a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségével. Arról is biztosította a résztvevőket, hogy ő és frakciója minden parlamenti eszközt bevet az ügy érdekében. A médiát is be kell vonni az ügyek publikálásába – hangoztatta Göncz. A Magyar Nemzet úgy tudja, a tanácskozáson rajta kívül részt vett a szlovák Zuzana Wienk főszervező, Werner S. Köster holland bíró és Ján Hrubala szlovák büntetőbíró is.
Göncz azt is elmondta, mivel Pozsonyban ismét a szocialista Robert Fico a miniszterelnök, Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezetője nagyon vigyáz arra, nehogy rosszat mondjon róla, hiszen kevés szocialista kormány van az EU-ban. Az elhangzottakkal kapcsolatban a Magyar Nemzet kereste Göncz Kingát, de az ígért válasz lapzártáig nem érkezett meg.
Göncz Kinga emellett éles kritikát fogalmazott meg június 5-én Brüsszelben egy romaintegrációval kapcsolatos egyeztetésen. Azzal támadta az Orbán-kormányt, hogy papíron tett vállalásaival ellentétes intézkedéseket foganatosít a romaintegrációban. Felhívást is intézett az Európai Bizottság képviselőihez azzal, hogy a nemzeti romastratégiák nyomonkövetési (monitoring-) módszereinek kidolgozásakor az ilyen rejtett, „de annál súlyosabb” tendenciákra is mutassanak rá. A jelen lévő szervezetek képviselőit is arra kérte, árnyékjelentéseikkel támogassák ezt a folyamatot."
Ez durva. Naggyon durva.
Nagyjából egyet kell értsek matgabbal, legalábbis annyiban, hogy ilyen komplex kérdésben az átlagember nem képes minden szempontot figyelembe venni. Bár pont ezért társadalmi diskurzus nem ártana a kérdésekben, hogy a különféle szempontokkal minél többen találkozzanak.
Nincs értelme csűrni-csavarni a számokat, a minimálbér emelésének és az adóban érvényesített közalkalmazottakat érintő béremelésnek összességében azonos gazdasági hatása van, a keresletet növelik, így az adóbevételeket is, és egyúttal a vállalkozások kiadásait is. A lépésenkénti emelés jó ötlet lett volna, eredetileg így is akarták, de hogy sikeresebb legyen a kampány, a nagyobbat szóló változat mellett döntöttek.
A baj az, hogy a többség eleve hülye. Ha megkérdeznék a konzultáción, hogy ingyne legyen-e a sör, tuti 100%-ban megszavaznák.
egy kormány vezesse az országot, végezzen legfeljebb közvéleménykutatásokat, de nem kell sztem ilyen módon kérdezgetni az embereket, mert nincs értelme.
Úgyis csak az válaszol, akinek tetszik a kormány, sőt azon belül se sokan, tehát az egész csak propagandának jó, annak meg egy picit drága.
Így van. Ezért kérdés pl. a nemzeti konzultációban is hogy mi legyen. Legyen minimálbéremelés, vagy csökkenteni kell a minimálbéreket?
A minimálbéremelésnek van egy olyan hatása is, hogy munkajövedelemből származó adóbevételeket megemeled, anélkül, hogy az adókulcsokat emelnéd. Van infláció gerjesztő hatása is, hiszen ez beleépül az árakba. Amennyiben ez kigazdálkodható emelés nem következik be a foglalkoztatottság csökkenés. Egyébként 1998 és 2002 között annak ellenére, hogy Orbán megemelte a minimálbéreket a foglalkoztatottság nőtt:
1998: 3,695,600 fő
1999: 3,809,300 fő
2000: 3,856,200 fő
2001: 3,868,300 fő
2002: 3,870,600 fő
Ha a béremelés a közalkalmazotti szférát érinti, akkor annak viszont adóigénye keletkezik, mert a versenyszféra termeli ki a közalkalmazotti béreket. Szintén van infláció növelő hatása, hiszen a kiáramló bér fizetőképes keresletet generál, és amíg a kínálat nem alkalmazkodik a kereslethez, addig ennek szintén árfelhajtó hatása van.
Nincs problémám a béremeléssel a közalkalmazotti szférában, ha az egyébként figyelembe veszi a gazdaság teljesítményét. Azaz, 5%-os GDP növekedésnél legyen 5%, ne 50%. Mindannyian jobban jártunk volna, egyébként szerintem a közalkalmazottak is hosszú távon, ha évente emelik 5-10%-kal a béreket kiszámíthatóan. A ciklus végére ugyanoda jutottak volna, mint az egyszeri 50%-kal, de a gazdaságnak lett volna ideje alkalmazkodni.
Ennyi erővel a minimálbér-emelés ugyanúgy agyonnyomja a versenyszférát, a kiadás ott van, teljesen mindegy, honnét jön. Amúgy sem lehet egyszerűen gazdasági szemszögböl nézni a társadalmi jólét kérdését, ha feszültség van, azt oldani kell, így is zúgolódnak az egészségügyben, mi lenne, ha nem történt volna emelés? Hogyan forintosítod a kivándorolt szakembereket? Nyilvánvaló, hogy hitelből értelmetlen ilyen lépést finanszírozni, de más kiadási tételekkel összehasonlítva ennek jóval több haszna volt a társadalomra nézve, nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna mit nyírni a kiadási oldal egyéb részein.
"A The New York Times a múlt héten írt arról, hogy az amerikaiak kibernetikai szabotázsakciót hajtottak végre, amely magában foglalta a Stuxnet komputerféreg bevetését. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által irányított műveletben az Idahói Nemzeti Laboratórium, az izraeli kormány, valamint több amerikai szolgálat vett részt."
és a jószívű zsidók ott segítenek ahol tudnak...
"Rohadjatok meg magyarok" - tombolnak a cigányok Székesfehérváron
Olvasónk írja:
Tisztelt Szerkesztőség!
Székesfehérváron a villanyoszlopokon még láthatók a Trianon-megemlékezésre hívó plakátok. Azonban ezek valakiket nagyon zavartak, ezért gyűlöletkeltő, rasszista feliratokat firkáltak rájuk. Helyesírási hibák természetesen előfordulnak a firkálmányokban, és a média sem említi ezeket a "csínytevéseket" sehol.
Iránytű Intézet: Fidesz: 40%, MSZP: 25%, Jobbik: 24%
Az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet első közvélemény-kutatásának eredményeiről készült elemzés a pártpreferenciákra, a közhangulatra, az EU-tagság megítélésére, illetve a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó kérdéseket veszi górcső alá. A felmérés országos, 1000 fős reprezentatív mintára épült, a feldolgozott adatok tükrözik a felnőtt lakosság véleményét 3,2 százalékpontos hibahatárral. A telefonos megkeresések május elején zajlottak.
A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 49%-a menne el valószínűleg, vagy biztosan szavazni egy most vasárnapi választáson, amin a Fidesz-KDNP nem tudná megismételni a 2010-es, bő kétharmadot érő eredményét. A számottevő gyengülés ellenére a kormánypártokra a biztos szavazók 40%-a szavazna, ezzel még mindig magasan a legtámogatottabb politikai erőt képezik. Az MSZP (25%) és a Jobbik (24%) hasonló támogatottsági szinten áll, ez alapján a váltópárti szerepért vívott küzdelem még nem tekinthető lefutottnak. Mindkét középpárt növelni tudta népszerűségét a 2010-es választáshoz képest, az LMP ezzel szemben „beragadt” 7% környékén. A Demokratikus Koalíció 3%-os eredménye miatt most nem kerülne be a parlamentbe.
A Jobbik megelőzi a Fideszt a 24 év alattiak körében, de 30 év alatt is fej fej mellett állnak. Az LMP-re is jellemző a fiatalabb korstruktúra, a szocialisták szavazóinak pedig 40%-a 60 év feletti. A kormánypártok az ötvenesek körében a legnépszerűbbek, a szocialisták pedig 60 év felett zárkóznak fel a Fideszhez.
A politikából való kiábrándultságot jelzi, hogy a válaszadók 37%-a a hat vezető pártelnök közül egyiket sem tartja szimpatikusnak. A szimpátia rangsort Orbán Viktor vezeti, őt a válaszadók 26%-a nevezte meg mint legrokonszenvesebb vezetőt. A második legtöbb „szavazatot” Vona Gábor (14%) kapta, aki a legfiatalabbaknál vezető helyen végzett, de Észak-Magyarországon is ő a legnépszerűbb. Harmadik a sorban Mesterházy Attila (12%), aki a Közép-Dunántúlon hibahatáron belül előzi Orbánt. Mesterházyt Gyurcsány Ferenc követi 4%-kal, a rangsort pedig Semjén Zsolt zárja 1%-kal.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 56%-a nem elégedett az ország helyzetével. A választók között magas, 23% az egyáltalán nem elégedettek aránya. A kifejezetten elégedettek aránya mindössze 1%.
A megkérdezettek több mint fele elégedetlen a Fidesz-KDNP kormány eddigi teljesítményével, a kifejezetten elégedetlenek aránya 21%. A megkérdezettek nagy többsége (61%) háztartása anyagi helyzetének romlásáról számolt be.
Rákérdeztek arra, kit tartanak a választók az uniós tagság nyertesének. Elsőként a „bankszektort” (29%) és a „politikát” (21%) jelölték meg, míg a válaszadók 19%-a „nem tudta megítélni”, 18%-a szerint pedig „nincs igazi nyertese” a tagságnak. A „kereskedelem”, a „mezőgazdaság”, „lakosság”, és az „ipar” egyenként mindössze 2-5%-ot kapott.
Csupán 6% volt azok aránya, akik úgy vélik, hogy az EU-csatlakozásnak „nincs igazi vesztese”. A válaszadók 59%-a a lakosságot jelölte meg vesztesként. A megkérdezettek az egyes ágazatok közül a „mezőgazdaságot” (21%) jelölték még meg fő vesztesként, majd az „ipar” következett (5%), míg a „bankszektort” (2%) és a kereskedelmet (2%) csak kevesen említették a vesztesek között.
„A konfliktusok hatására változott az Ön véleménye az Európai Unióról?” kérdésre adott válaszokból kiderül, a polgárok 43%-a „negatívabban ítéli meg, mint korábban” az unió tevékenységét, 41% azok aránya, akik „véleménye nem változott”, míg 8% „pozitívabban ítéli meg”, mint korábban.
Az elemzés további részleteit a www.iranytuintezet.hu-n olvashatják.
(Kuruc.info)
http://nivo.blog.hu/2012/05/24/a_fidesz_gazdasagpolitikaja_jobb_mint_az_mszp_e_volt
Egyértelmű, pl. hogy a Fidesz kormány 1998-2002 között nem privatizált, sőt volt amikor reprivatizált.
A Figyelő Netes cikkhez: Minimálbéremelés minden szektort érint, a közalkalmazotti béremelés csak az állami szektort, agyonnyomva a versenyszférát, mert annak fedezete adóemelés formájában, vagy hitel formájában valósulhat meg.
az újracsomagoltak (szabadelvű hazaárulók) módszerét láthassuk..kevernek kavarnak maszatolnak bemocskolnak és övék az utolsó szó..hogy a felületes birkát megtévesszék..néha bejöhet.
igen lehet másképp csomagolni ,) recikling szdsz
"Az adó valójában egy sajátos „szerződés” a becsületes állam és a becsületes állampolgárok között. A szerződés szerint a befizetett adókból az állam olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket azért ő elégít ki, mert igenis vannak olyan esetek, amikor ezt az állami nagyrendszerek tudják a leghatékonyabban ellátni. Ezért van az, hogy akadnak gazdag és sikeres országok az igen magas és igen progresszív adókulccsal rendelkezők között is, és vannak nagyon szegény és széteső országok az alacsony és egykulcsos terhelésűek között is. A másik kényes kérdés, hogy az egykulcsos adó ugyan valóban arányos, de nem mindegy, hogy amikor valaki a havi nettó fizetéséből elkölt ötvenezer forintot, akkor az egyúttal az egész havi fizetése, vagy mondjuk havi egymillió esetében a huszadik ötvenezer forint. Akinek ugyanis összesen ötvenezre van, az aránytalanul többet kényszerül fordítani a legelemibb létfeltételekre, mint akinek ez abban a hónapban már a huszadik ötvenezre. Az arányosság így valójában csak elvont idea, a valóságban az egykulcsos adó aránytalanul nagymértékben sújtja az alacsonykeresetűeket, és csak fokozza kiszolgáltatottságukat."
http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/egy_kulcs.html
Bogár Lászlónak időnként érdekes képzelgései vannak, de ezúttal jót ír.
