Európa nem létezik, tehát nem mondhat semmit.
Mi lenne, ha egész Európa azt mondaná egyik nap, hogy a tartozásokat nullázzuk?
Ez is elmaradt..... mondjuk már nincs ellenzékben, ahol még a csillagokat is leígérte volna az égről !
Pániktól tartanak Görögországban: menekítik megtakarításaikat az emberek
Görögországban egyre többen veszik ki a bankokból euróban tartott készpénzüket, attól tartva, hogy az ország euróövezetből történő esetleges távozása drasztikus pénzromlást hoz. Ezt Karolosz Papuliasz államfő közölte a parlamenti pártok vezetőivel kedden, amikor egy esetleges szakértői kormány felállításáról folytatott velük eredménytelenül végződő tárgyalásokat. Elmondta, hogy a görög nemzeti bank elnöke, Jeórjiosz Provopulosz tájékoztatása szerint hétfőn az emberek mintegy 700 millió eurót vettek ki a bankokból.
"Provopulosz úr azt mondta nekem, hogy nincs pánik, de nagy a félelem, amely pánikba csaphat át" - mondta az elnök a tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint. A jegybankelnök arra számít, hogy a helyzet a következő hetekben tovább romolhat.
A görögök már hónapok óta folyamatosan veszik ki a pénzintézetekből megtakarításaikat, de ez a folyamat eddig rendezett keretek között zajlott, a bankfiókok előtt nem alakultak sorok.
Tavaly ősszel, mielőtt egységkormány alakult a konzervatív és a szocialista, valamint több kisebb párt részvételével, a pénzügyi válságtól megrettenve a tehetős görögök mintegy 200 milliárd eurót menekítettek külföldre.
Kedden kudarcot vallott az utolsó kísérlet is arra, hogy a május 6-i előre hozott választások nyomán új kormányt alakítsanak Görögországban. A pártvezetőkkel tartott egyeztetésen megbukott az államfőnek az a javaslata, amely szakértői kormány megalakítását célozta. A következő lépésként júniusban új választásokat kell tartani. Amennyiben a radikális pártok, amelyek az eddigi kormány takarékossági csomagját elutasítják, a választásokon tovább erősödnek, az országot a nemzetközi segély leállítása és ennek nyomán államcsőd fenyegeti. Küszöbön áll az euróövezetből való kilépés is. Papuliasz kedden már egy "tragédia" lehetőségére figyelmeztetett.
(MTI)
A korábbi olimpiákról is ezt írták. Amúgy meg ha valamit akarnának trükközni, azt nagyobb készültséggel pont nehezebb, nem?
gugli nélkül is erős a gyanúm, hogy ekkora készültség még nem volt Olimpia esetében... a többi majd pár hónap múlva kiderül :)
Ott a gugli, miért nem keresel rá? :)
Az utóbbi meg továbbra is összeesküvés-elméletes ökörségnek tűnik.
http://www.origo.hu/techbazis/20120510-a-londoni-olimpiai-jatekok-biztonsagi-elokeszuleteirol.html
volt ilyen a korábbi Játékokon??
http://vilaghelyzete.blogspot.com/2011_12_01_archive.html
nos... ez utóbbi alapesetben összeesküvés-elméletes ökörség... de akkor mire fel ez a nagy katonai készülődés??
"Itt állunk a Lekvárzsibbasztó Gépgyár kultúrháza előtt. Bent megy a diszkó.
Megkérdezzük a hangulatról a kijárat előtt álló kedves antipatikus fiatalembert:
- Mi a neve?
- Sunyi Ló
- Itt áll kint?
- Itt.
- Nem engedik be?
- Nem.
- Miért? Van benn valami balhé?
- Nincs.
- Hát akkor miért nem engedik be?
- Mert akkor lenne."
:)
Prospero, _AT_, nektek mindenképp el kéne jönnötök a májusi stoki találkozóra!
És még a lengyel példánál maradva azt is lehetne tenni: a nyugdíjakat meg kellene adóztatni, azaz, fel kellene bruttósítani és az adókat levonni, ezáltal tudatosítani a nyugdíjasokban, hogy abban az esetben ha ingyen ebédet akarnak (13. havi nyugdíj), akkor az előbb-utóbb az adókban fog jelentkezni. Mert most az aktívakat terhelő jövedelmi adókulcsok alakulása a jelenlegi nyugdíjasokat speciel egyáltalán nem érdekli.
De ha akarsz olvasni, kicsit komolyabb cikk, igaz összehasonlító elemzés a visegrádi országokkal:
"A 3. ábrában látható, hogy az idõszak végén
a GDP-arányos kamatkiadás Magyarországon
4 százalék körül, Lengyelországban 3 százalék
alatti, Csehországban és Szlovákiában pedig
1 százalékot meghaladó szinten alakult és a
vizsgált idõszak egészét tekintve e tétel korrekciója
közelíti leginkább egymáshoz a kiadási
szinteket."
Azaz az egyik legnagyobb tétel, ahol elfolyik a pénz, a magas államadósságra fizetendő kamatoknál van.
Kiadások
"2002–2006 között a teljes korrigált kiadások
közötti eltérés megduplázódott, azaz 2,4 százalékpontról
4,7 százalékpontra nõtt. Ennél is nagyobb
mértékben nõtt ugyanakkor a szociális
védelem funkcióra költött kiadások közötti
differencia, ahol a különbség csaknem 4 százalékponttal
nõtt. Az egészségügyi kiadások és
gazdasági tevékenységek közötti különbségek
ebben az idõszakban is csökkentek. Mind a teljes
kiadási szintre, mind a szociális kiadásokra
igaz, hogy a V3-hoz képesti különbség növekedésében
egyaránt szerepe volt annak, hogy míg
Magyarországon növekedés volt megfigyelhetõ,
addig a V3-átlag mérséklõdött.
A 2006–2010 közötti idõszakban 6,2 százalékponttal
csökkent a magyar kiadási szint a
V3-átlaghoz viszonyítva, így 2010-ben már némileg
elmaradt a régió többi országának átlagától.
Az általános közszolgáltatások, az egészségügy
relatív szintjének mérséklõdése járult
hozzá a legnagyobb mértékben a visszaeséshez,
de csaknem 1 százalékponttal mérséklõdött a
szociális kiadás és gazdasági tevékenység közötti
differencia is. Mindezen tényezõknél a különbség
csökkenéséhez (illetve negatívvá fordulásához)
egyaránt hozzájárult azok magyarországi
csökkenése és a V3 átlag emelkedése.
A korrigált adatok alapján 2010-ben Magyarország
a V3 átlagánál többet költött szociális
kiadásra és közszolgáltatásra, ugyanakkor az egészségügyi kiadások szintje !!!! elmaradt a többi
régiós ország átlagától. Tekintettel arra, hogy
nem vizsgáltuk a kiadásallokáció hatékonyságát
és a különösen az egészségügy, oktatás és szociális
védelem funkció esetében hangsúlyos
demográfiai összetételt, további vizsgálatok
nélkül nem állapítható meg, hogy az egyes
funkciók V3-átlag alatti vagy fölötti szintje indokol-
e gazdaságpolitikai intézkedéseket."
"Magyarországon
az átalakuló országok közül a magasabbak
közé tartozik a népesség arányához
viszonyított önkormányzatok száma, vagyis az
átlagos önkormányzati méret kicsi. A közigazgatási
létszám ugyanakkor az elmúlt idõszak
létszámleépítésének következtében nemzetközi
összehasonlításban nem tekinthetõ magasnak.
Az aktív korú népességen belül az államigazgatásban
dolgozók aránya már 2007-ben elmaradt
az európai uniós átlagtól, és a visegrádi országok
közül is csak Lengyelországban volt alacsonyabb
az adminisztrációban dolgozók aránya.
Az elmúlt évek költségvetési konszolidációjának
a közszféra létszámcsökkenése mellett a
közszféra béreinek befagyasztása, illetve a 13.
havi prémium megszüntetésén keresztüli csökkentése
is része volt."
Szociális védelem
E funkcióra az eredeti adatok alapján 2002-ben
még 0,5 százalékkal kevesebbet költött Magyarország
a V3-átlagnál, azonban jelentõs
részben a 13. havi nyugdíj bevezetése és a – régióban
Magyarország mellett Szlovákiában alkalmazott
– svájciindex-formula, valamint a
családtámogatás jelentõs emelkedése következtében
2008-ben már 4,7 százalékkal többet költött
a többi visegrádi ország átlagánál. Ezt követõen
a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a svájci
indexálásról az alapvetõen inflációkövetõ indexálásra
való áttérés, a rokkantnyugdíjazás és
korhatár elõtti nyugdíjazás lehetõségének
csökkentése, valamint a családtámogatások befagyasztása
révén 2010-re 3,2 százalékpontra
mérséklõdött a különbség.
A szociális védelem funkción belül mindegyik
országban a nyugdíjkiadás a legnagyobb
tétel, ezért 2009-es MNB-szemlében megjelent
elemzésünkben részletesebben is megvizsgáltuk
az eltérés okait. A nem igazított adatok
alapján Lengyelországban voltak a legmagasabbak
a GDP-arányos nyugdíjkiadások, azonban
Lengyelországban a nyugdíj adóköteles jövedelem,
ezért csak a nyugdíjra fizetett személyijövedelem-
adó és tb-járulék levonása után lehet
összehasonlítani a négy ország nyugdíjkiadásait.
A nyugdíj elsõdleges adótartalmának és a
nyugdíjak elköltésénél jelentkezõ áttételes adó
levonása után Magyarországon a legnagyobb a
nyugdíjkiadások GDP-arányos szintje.
A GDP-arányos nyugdíjkiadás három tényezõtõl
függ; a nyugdíjasok arányától, az egy fõre
jutó nyugdíjtól és az ország relatív fejlettségétõl.
(Lásd 2. táblázat) Korábbi elemzésünk egyszerû
kalkulációja szerint a 2006-os magyarországi
nyugdíjkiadás elsõsorban a V3-átlagot meghaladó
egy nyugdíjasra jutó nyugdíjkiadás !!! miatt volt
magasabb a többi visegrádi ország átlagánál,
ugyanakkor összehasonlítható szerkezetben a
létszám !!! is meghaladta a többi országét, míg a fejlettség
(az egy fõre jutó GDP) mind a négy
országban hasonló volt !!!. A részletes összehasonlítható
adatok 2008-ig állnak rendelkezésre.
2008-ra a különbség tovább nõtt, amiben jelentõs
szerepe volt, hogy az egy fõre jutó magyar
GDP 2006-ban a még V3-átlaghoz közel alakult
(az átlagnál 1,5 százalékkal alacsonyabb volt), de
két évvel késõbb már mintegy 8 százalékkal maradt
el attól. (GDP csökkenés miatt!!!) 2010-re csak Magyarországra vannak
részletes adataink. A gazdasági visszaesés
következtében a GDP-hez viszonyított kiadás a
nyugdíjkiadásokat érintõ költségcsökkentõ
intézkedések ellenére is csak mérsékelten csökkent,
így ha a többi országban nem változott érdemben
a nyugdíjkiadások aránya a szociális
kiadásokon belül, akkor a nyugdíjkiadások közötti
különbség sem mérséklõdött érdemben."
Magyarul egyrészt nálunk arányaiban több a nyugdíjas, mint más országokban - (elbaltázott privatizáció miatt tömegesen engedték hogy az emberek rokkantosítsák magukat, miután kiszervezték alóluk az állami vállalatokat). Aztán 13 havi nyugdíj és svájci indexálás miatt túl nagy volt a nyugdíjkiáramlás. Másrészt egy 6%-os GDP visszaesés miatt akkor is nő a nyugdíjkiadások aránya, ha egyebekben a nyugdíjkiadásokat csökkentik (elveszik a 13 havi nyugdíjat, eltörlik a svájci indexálást). Pláne magas marad a különbség a szomszédos országokhoz viszonyítva, ha a szomszédos országokban még növekedés is van GDP csökkenés helyett, mint Magyarországon.
Egészségügy
Egészségügyi közkiadások
Az egészségügy az egyetlen olyan funkció,
amelyre a korrigálatlan Eurostat cofog-adatok
alapján az elmúlt években jelentõsen kevesebbet
költött a magyar állam a régió többi országánál.
Míg 2002 és 2006 között az egészségügyi
kiadások a V3-átlag körül ingadoztak, 2007-tõl
számottevõen és növekvõ mértékben elmaradtak
attól. A különbség a 2007-es 1,1 százalékról
a 2010-es ténybecslés alapján 2 százalék fölé
nõtt, amiben jelentõs szerepe van a gyógyítómegelõzõ
ellátások kiadásainak több évre történõ
befagyasztásának és a gyógyszertámogatások
csökkentését célzó intézkedéseknek.
"Csupán a Bajnai-kormány mert nyirbálni a nyugdíjasok jogain az elmúlt 21 évben, mivel az ő számukra nem volt cél, hogy megnyerjék a következő választásokat."
Na ez a mondat egészen árulkodó. És no comment kategória. Orbán jogosan fél a nyugdíjasoktól, hiszen 2002-ben az ő aktivitásuk miatt vesztette el a választást. És miért? Mert nem novemberben fizetett ki valamilyen törvény szerint járó nyugdíjemelést vagy kiegészítést, hanem következő januárban, mindössze valami pár ezer forintos kifizetés csúszott 2 hónapot.
Ne haragudj, de röhögnöm kell ezen a mondaton. "Bajnai mert nyirbálni a nyugdíjasok jogain, mert nem az volt a cél, hogy megnyerjék a következő választásokat." Kérlek: fizetésképtelen volt az ország, államcsődben voltunk, mindössze 12 milliárd euros !!! pénzügyi spekulációval képesek voltak bedönteni az országot, ide jött az IMF és azt mondta: igaz, hogy csak 1 évig vagy kormányon, de csak akkor kapsz pénzt, ha elveszed a 13. havi nyugdíjat és a közszférában a 13. havi juttatást. (Ami mellesleg szerintem jogos, hiszen járulékot 12 hónapig fizetünk), a továbbiakat meg majd letárgyalom a következő kormánnyal. (lsd. Románia: további 20-25%-os bércsökkentés, és nyugdíjak további visszavágása). Aminek mi lett a következménye? 2009-ben 6-7%-os GDP csökkenés és munkanélküliség megugrása 100 ezer fővel, ami bizony 3,7 millió aktívan dolgozó esetében azt jelentette, hogy a korábbi kb. 300 ezer fős munkanélkülivel szemben lett kb. 400 ezer fő. 100 ezer embert tett földönfutóvá Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc meg bandája.
Egy dolgot lehetne tenni: a mai 30-40 éves korosztálynak még gyorsan vállalni kellene még egy vagy 2 gyereket, hogy amikor ez a korosztály nyugdíjba megy, ne 1,3 tizednyi gyereknek kelljen eltartani 2 nyugdíjast, hanem megmaradjon az 1 aktív 1 nyugdíjas arány, ami jelenleg most van, pedig már ez is óriási terhet rak a gazdaságra 30%-os járulékfizetési kötelezettséggel.
Egy másik dolgot is lehetne tenni, de a rövidlátás nem lehet elég nagy ebben az országban, ami ezt megakadályozta: a gyermekeseknek plusz szavazati jogot adni, amit az aktív korosztály gyakorolhatna és akkor a szavazóbázisok ereje kiegyenlítődhetne, azaz nem kellene annyira a nyugdíjasok kegyeit keresni.
persze nem háborús büncsi.. de azt mondani konci táborok nem pontosan akkorák voltak és annyian haltak szépemberek...aaaaz azonnal lefejezés..még rágondolni is megvesszőzés..
nem véletlenül többezer éves a zsidóellenesség..(mert gyarlók és irigyek a oyok)
Izrael szerint nem háborús bűncselekmény egy 21 tagú palesztin család kiirtása
Az izraeli hadsereg bejelentette szerdán, hogy lezárta a vizsgálatot 2009-es gázai övezeti mészárlás egyik legsúlyosabb ügyében, és egy katonát sem talált felelősnek 21 civil halála ügyében.
Egyrészt hülye, másrészt meg a dögöljön meg a szomszéd tehene.
Ezzel szemben értelme==zéró.
Csak egy példa: A MÁV-nak OK, hogy kimegy 160 milliárd az egyik oldalon, node csak a bérekre kifizetett járadékokon visszajön ebből ~90 milliárd (150 ezres átlagfizetés mellett), Áfából még legalább ennyi, és akkor most a többi kisebb-nagyobb járadékot nem is írom, ahogy azt sem, hogy a nettó bérekből még igen komoly összeg visszafolyik az államhoz.
Azaz, pillanatok alatt látható, hogy MÁV==MALÉV reloaded, a támogatás csökkentése elbocsájtásokhoz, az pedig GDP csökkenéshez, valamint az állami adóbevételek csökkentéséhez vezetne, ami adóemelést tenne szükségessé.
Egyszerűen meg kell érteni, hogy a MÁV valójában nem dotációt kap, hanem a MÁV-nak visszaosztanak az általa megtermelt jövedelemből és az általa befizetett adóból, egyszerűen azért, mert nem lenne képes az egyébként másoktól elvárt adóterheket kigazdálkodni. Vagyis az állam az úgynevezett támogatás esetében valójában csak egyik zsebéből a másikba rak(!), avagy, ha úgy tetszik, a MÁV által számára termelt össznyereséget CSÖKKENTI ezzel az összeggel, még másképpen fogalmazva, a MÁV az állam számára a visszajuttatás ellenére nyereséget termel, vagyis nem ettől kell több adót fizetni.
Ezzel szemben ha ez lecsökkenne, akkor a MÁV pont tényleges veszteségbe menne át, ami annyit jelentene, hogy valóban csökkenne a működésre fordítható költségvetése, amely valóban leépítést jelentene, amely valóban ahhoz vezetne, hogy bedől az egész bazár, amitől nem hurrá lenne, hanem keserves sírás, hiszen kiderülne, hogy hirtelen több tízezer embert kell eltartani, akinek eddig volt munkája, és nemhogy adót lehetne csökkenteni, hanem egyenesen adót kell növelni a GDP arányos hiány növekedése miatt.
Az orvosokra leírt marhaságot egyszerűen nem lehet kommentálni, akkora ökörség és baromság, hogy szinte kár szót vesztegetni rá. Az önkormányzatok esetében meg akkora tudatlanság árad az irígy tehéndöglesztőből, hogy idáig bűzlik.
"Esze mínusz, arca nagy,
biztosan liberálbolsevik vagy."
kezdek én nem hinni ebben a mentesitésben egyébként...
csak mindenféle szétverést és új adónemet látok....sajnos.