http://vilaghelyzete.blogspot.com/2012/05/del-europa-mar-menekiti-penzet-amig-meg.html#comment-form
Az EU összes országa, azok jegybankelnökei, pénzügyminiszterei, stb. Értsed na :)
Mi lenne, ha egész Európa azt mondaná egyik nap, hogy a tartozásokat nullázzuk?
Ez is elmaradt..... mondjuk már nincs ellenzékben, ahol még a csillagokat is leígérte volna az égről !
Pániktól tartanak Görögországban: menekítik megtakarításaikat az emberek
Görögországban egyre többen veszik ki a bankokból euróban tartott készpénzüket, attól tartva, hogy az ország euróövezetből történő esetleges távozása drasztikus pénzromlást hoz. Ezt Karolosz Papuliasz államfő közölte a parlamenti pártok vezetőivel kedden, amikor egy esetleges szakértői kormány felállításáról folytatott velük eredménytelenül végződő tárgyalásokat. Elmondta, hogy a görög nemzeti bank elnöke, Jeórjiosz Provopulosz tájékoztatása szerint hétfőn az emberek mintegy 700 millió eurót vettek ki a bankokból.
"Provopulosz úr azt mondta nekem, hogy nincs pánik, de nagy a félelem, amely pánikba csaphat át" - mondta az elnök a tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint. A jegybankelnök arra számít, hogy a helyzet a következő hetekben tovább romolhat.
A görögök már hónapok óta folyamatosan veszik ki a pénzintézetekből megtakarításaikat, de ez a folyamat eddig rendezett keretek között zajlott, a bankfiókok előtt nem alakultak sorok.
Tavaly ősszel, mielőtt egységkormány alakult a konzervatív és a szocialista, valamint több kisebb párt részvételével, a pénzügyi válságtól megrettenve a tehetős görögök mintegy 200 milliárd eurót menekítettek külföldre.
Kedden kudarcot vallott az utolsó kísérlet is arra, hogy a május 6-i előre hozott választások nyomán új kormányt alakítsanak Görögországban. A pártvezetőkkel tartott egyeztetésen megbukott az államfőnek az a javaslata, amely szakértői kormány megalakítását célozta. A következő lépésként júniusban új választásokat kell tartani. Amennyiben a radikális pártok, amelyek az eddigi kormány takarékossági csomagját elutasítják, a választásokon tovább erősödnek, az országot a nemzetközi segély leállítása és ennek nyomán államcsőd fenyegeti. Küszöbön áll az euróövezetből való kilépés is. Papuliasz kedden már egy "tragédia" lehetőségére figyelmeztetett.
(MTI)
A korábbi olimpiákról is ezt írták. Amúgy meg ha valamit akarnának trükközni, azt nagyobb készültséggel pont nehezebb, nem?
gugli nélkül is erős a gyanúm, hogy ekkora készültség még nem volt Olimpia esetében... a többi majd pár hónap múlva kiderül :)
Ott a gugli, miért nem keresel rá? :)
Az utóbbi meg továbbra is összeesküvés-elméletes ökörségnek tűnik.
http://www.origo.hu/techbazis/20120510-a-londoni-olimpiai-jatekok-biztonsagi-elokeszuleteirol.html
volt ilyen a korábbi Játékokon??
http://vilaghelyzete.blogspot.com/2011_12_01_archive.html
nos... ez utóbbi alapesetben összeesküvés-elméletes ökörség... de akkor mire fel ez a nagy katonai készülődés??
"Itt állunk a Lekvárzsibbasztó Gépgyár kultúrháza előtt. Bent megy a diszkó.
Megkérdezzük a hangulatról a kijárat előtt álló kedves antipatikus fiatalembert:
- Mi a neve?
- Sunyi Ló
- Itt áll kint?
- Itt.
- Nem engedik be?
- Nem.
- Miért? Van benn valami balhé?
- Nincs.
- Hát akkor miért nem engedik be?
- Mert akkor lenne."
:)
Prospero, _AT_, nektek mindenképp el kéne jönnötök a májusi stoki találkozóra!
És még a lengyel példánál maradva azt is lehetne tenni: a nyugdíjakat meg kellene adóztatni, azaz, fel kellene bruttósítani és az adókat levonni, ezáltal tudatosítani a nyugdíjasokban, hogy abban az esetben ha ingyen ebédet akarnak (13. havi nyugdíj), akkor az előbb-utóbb az adókban fog jelentkezni. Mert most az aktívakat terhelő jövedelmi adókulcsok alakulása a jelenlegi nyugdíjasokat speciel egyáltalán nem érdekli.
De ha akarsz olvasni, kicsit komolyabb cikk, igaz összehasonlító elemzés a visegrádi országokkal:
"A 3. ábrában látható, hogy az idõszak végén
a GDP-arányos kamatkiadás Magyarországon
4 százalék körül, Lengyelországban 3 százalék
alatti, Csehországban és Szlovákiában pedig
1 százalékot meghaladó szinten alakult és a
vizsgált idõszak egészét tekintve e tétel korrekciója
közelíti leginkább egymáshoz a kiadási
szinteket."
Azaz az egyik legnagyobb tétel, ahol elfolyik a pénz, a magas államadósságra fizetendő kamatoknál van.
Kiadások
"2002–2006 között a teljes korrigált kiadások
közötti eltérés megduplázódott, azaz 2,4 százalékpontról
4,7 százalékpontra nõtt. Ennél is nagyobb
mértékben nõtt ugyanakkor a szociális
védelem funkcióra költött kiadások közötti
differencia, ahol a különbség csaknem 4 százalékponttal
nõtt. Az egészségügyi kiadások és
gazdasági tevékenységek közötti különbségek
ebben az idõszakban is csökkentek. Mind a teljes
kiadási szintre, mind a szociális kiadásokra
igaz, hogy a V3-hoz képesti különbség növekedésében
egyaránt szerepe volt annak, hogy míg
Magyarországon növekedés volt megfigyelhetõ,
addig a V3-átlag mérséklõdött.
A 2006–2010 közötti idõszakban 6,2 százalékponttal
csökkent a magyar kiadási szint a
V3-átlaghoz viszonyítva, így 2010-ben már némileg
elmaradt a régió többi országának átlagától.
Az általános közszolgáltatások, az egészségügy
relatív szintjének mérséklõdése járult
hozzá a legnagyobb mértékben a visszaeséshez,
de csaknem 1 százalékponttal mérséklõdött a
szociális kiadás és gazdasági tevékenység közötti
differencia is. Mindezen tényezõknél a különbség
csökkenéséhez (illetve negatívvá fordulásához)
egyaránt hozzájárult azok magyarországi
csökkenése és a V3 átlag emelkedése.
A korrigált adatok alapján 2010-ben Magyarország
a V3 átlagánál többet költött szociális
kiadásra és közszolgáltatásra, ugyanakkor az egészségügyi kiadások szintje !!!! elmaradt a többi
régiós ország átlagától. Tekintettel arra, hogy
nem vizsgáltuk a kiadásallokáció hatékonyságát
és a különösen az egészségügy, oktatás és szociális
védelem funkció esetében hangsúlyos
demográfiai összetételt, további vizsgálatok
nélkül nem állapítható meg, hogy az egyes
funkciók V3-átlag alatti vagy fölötti szintje indokol-
e gazdaságpolitikai intézkedéseket."
"Magyarországon
az átalakuló országok közül a magasabbak
közé tartozik a népesség arányához
viszonyított önkormányzatok száma, vagyis az
átlagos önkormányzati méret kicsi. A közigazgatási
létszám ugyanakkor az elmúlt idõszak
létszámleépítésének következtében nemzetközi
összehasonlításban nem tekinthetõ magasnak.
Az aktív korú népességen belül az államigazgatásban
dolgozók aránya már 2007-ben elmaradt
az európai uniós átlagtól, és a visegrádi országok
közül is csak Lengyelországban volt alacsonyabb
az adminisztrációban dolgozók aránya.
Az elmúlt évek költségvetési konszolidációjának
a közszféra létszámcsökkenése mellett a
közszféra béreinek befagyasztása, illetve a 13.
havi prémium megszüntetésén keresztüli csökkentése
is része volt."
Szociális védelem
E funkcióra az eredeti adatok alapján 2002-ben
még 0,5 százalékkal kevesebbet költött Magyarország
a V3-átlagnál, azonban jelentõs
részben a 13. havi nyugdíj bevezetése és a – régióban
Magyarország mellett Szlovákiában alkalmazott
– svájciindex-formula, valamint a
családtámogatás jelentõs emelkedése következtében
2008-ben már 4,7 százalékkal többet költött
a többi visegrádi ország átlagánál. Ezt követõen
a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a svájci
indexálásról az alapvetõen inflációkövetõ indexálásra
való áttérés, a rokkantnyugdíjazás és
korhatár elõtti nyugdíjazás lehetõségének
csökkentése, valamint a családtámogatások befagyasztása
révén 2010-re 3,2 százalékpontra
mérséklõdött a különbség.
A szociális védelem funkción belül mindegyik
országban a nyugdíjkiadás a legnagyobb
tétel, ezért 2009-es MNB-szemlében megjelent
elemzésünkben részletesebben is megvizsgáltuk
az eltérés okait. A nem igazított adatok
alapján Lengyelországban voltak a legmagasabbak
a GDP-arányos nyugdíjkiadások, azonban
Lengyelországban a nyugdíj adóköteles jövedelem,
ezért csak a nyugdíjra fizetett személyijövedelem-
adó és tb-járulék levonása után lehet
összehasonlítani a négy ország nyugdíjkiadásait.
A nyugdíj elsõdleges adótartalmának és a
nyugdíjak elköltésénél jelentkezõ áttételes adó
levonása után Magyarországon a legnagyobb a
nyugdíjkiadások GDP-arányos szintje.
A GDP-arányos nyugdíjkiadás három tényezõtõl
függ; a nyugdíjasok arányától, az egy fõre
jutó nyugdíjtól és az ország relatív fejlettségétõl.
(Lásd 2. táblázat) Korábbi elemzésünk egyszerû
kalkulációja szerint a 2006-os magyarországi
nyugdíjkiadás elsõsorban a V3-átlagot meghaladó
egy nyugdíjasra jutó nyugdíjkiadás !!! miatt volt
magasabb a többi visegrádi ország átlagánál,
ugyanakkor összehasonlítható szerkezetben a
létszám !!! is meghaladta a többi országét, míg a fejlettség
(az egy fõre jutó GDP) mind a négy
országban hasonló volt !!!. A részletes összehasonlítható
adatok 2008-ig állnak rendelkezésre.
2008-ra a különbség tovább nõtt, amiben jelentõs
szerepe volt, hogy az egy fõre jutó magyar
GDP 2006-ban a még V3-átlaghoz közel alakult
(az átlagnál 1,5 százalékkal alacsonyabb volt), de
két évvel késõbb már mintegy 8 százalékkal maradt
el attól. (GDP csökkenés miatt!!!) 2010-re csak Magyarországra vannak
részletes adataink. A gazdasági visszaesés
következtében a GDP-hez viszonyított kiadás a
nyugdíjkiadásokat érintõ költségcsökkentõ
intézkedések ellenére is csak mérsékelten csökkent,
így ha a többi országban nem változott érdemben
a nyugdíjkiadások aránya a szociális
kiadásokon belül, akkor a nyugdíjkiadások közötti
különbség sem mérséklõdött érdemben."
Magyarul egyrészt nálunk arányaiban több a nyugdíjas, mint más országokban - (elbaltázott privatizáció miatt tömegesen engedték hogy az emberek rokkantosítsák magukat, miután kiszervezték alóluk az állami vállalatokat). Aztán 13 havi nyugdíj és svájci indexálás miatt túl nagy volt a nyugdíjkiáramlás. Másrészt egy 6%-os GDP visszaesés miatt akkor is nő a nyugdíjkiadások aránya, ha egyebekben a nyugdíjkiadásokat csökkentik (elveszik a 13 havi nyugdíjat, eltörlik a svájci indexálást). Pláne magas marad a különbség a szomszédos országokhoz viszonyítva, ha a szomszédos országokban még növekedés is van GDP csökkenés helyett, mint Magyarországon.
Egészségügy
Egészségügyi közkiadások
Az egészségügy az egyetlen olyan funkció,
amelyre a korrigálatlan Eurostat cofog-adatok
alapján az elmúlt években jelentõsen kevesebbet
költött a magyar állam a régió többi országánál.
Míg 2002 és 2006 között az egészségügyi
kiadások a V3-átlag körül ingadoztak, 2007-tõl
számottevõen és növekvõ mértékben elmaradtak
attól. A különbség a 2007-es 1,1 százalékról
a 2010-es ténybecslés alapján 2 százalék fölé
nõtt, amiben jelentõs szerepe van a gyógyítómegelõzõ
ellátások kiadásainak több évre történõ
befagyasztásának és a gyógyszertámogatások
csökkentését célzó intézkedéseknek.
"Csupán a Bajnai-kormány mert nyirbálni a nyugdíjasok jogain az elmúlt 21 évben, mivel az ő számukra nem volt cél, hogy megnyerjék a következő választásokat."
Na ez a mondat egészen árulkodó. És no comment kategória. Orbán jogosan fél a nyugdíjasoktól, hiszen 2002-ben az ő aktivitásuk miatt vesztette el a választást. És miért? Mert nem novemberben fizetett ki valamilyen törvény szerint járó nyugdíjemelést vagy kiegészítést, hanem következő januárban, mindössze valami pár ezer forintos kifizetés csúszott 2 hónapot.
Ne haragudj, de röhögnöm kell ezen a mondaton. "Bajnai mert nyirbálni a nyugdíjasok jogain, mert nem az volt a cél, hogy megnyerjék a következő választásokat." Kérlek: fizetésképtelen volt az ország, államcsődben voltunk, mindössze 12 milliárd euros !!! pénzügyi spekulációval képesek voltak bedönteni az országot, ide jött az IMF és azt mondta: igaz, hogy csak 1 évig vagy kormányon, de csak akkor kapsz pénzt, ha elveszed a 13. havi nyugdíjat és a közszférában a 13. havi juttatást. (Ami mellesleg szerintem jogos, hiszen járulékot 12 hónapig fizetünk), a továbbiakat meg majd letárgyalom a következő kormánnyal. (lsd. Románia: további 20-25%-os bércsökkentés, és nyugdíjak további visszavágása). Aminek mi lett a következménye? 2009-ben 6-7%-os GDP csökkenés és munkanélküliség megugrása 100 ezer fővel, ami bizony 3,7 millió aktívan dolgozó esetében azt jelentette, hogy a korábbi kb. 300 ezer fős munkanélkülivel szemben lett kb. 400 ezer fő. 100 ezer embert tett földönfutóvá Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc meg bandája.
Egy dolgot lehetne tenni: a mai 30-40 éves korosztálynak még gyorsan vállalni kellene még egy vagy 2 gyereket, hogy amikor ez a korosztály nyugdíjba megy, ne 1,3 tizednyi gyereknek kelljen eltartani 2 nyugdíjast, hanem megmaradjon az 1 aktív 1 nyugdíjas arány, ami jelenleg most van, pedig már ez is óriási terhet rak a gazdaságra 30%-os járulékfizetési kötelezettséggel.
Egy másik dolgot is lehetne tenni, de a rövidlátás nem lehet elég nagy ebben az országban, ami ezt megakadályozta: a gyermekeseknek plusz szavazati jogot adni, amit az aktív korosztály gyakorolhatna és akkor a szavazóbázisok ereje kiegyenlítődhetne, azaz nem kellene annyira a nyugdíjasok kegyeit keresni.
persze nem háborús büncsi.. de azt mondani konci táborok nem pontosan akkorák voltak és annyian haltak szépemberek...aaaaz azonnal lefejezés..még rágondolni is megvesszőzés..
nem véletlenül többezer éves a zsidóellenesség..(mert gyarlók és irigyek a oyok)
Izrael szerint nem háborús bűncselekmény egy 21 tagú palesztin család kiirtása
Az izraeli hadsereg bejelentette szerdán, hogy lezárta a vizsgálatot 2009-es gázai övezeti mészárlás egyik legsúlyosabb ügyében, és egy katonát sem talált felelősnek 21 civil halála ügyében.