Regisztráció Elfelejtett jelszó

Nagyvilág

Pániktól tartanak Görögo…

#511878 Wall street

Pániktól tartanak Görögországban: menekítik megtakarításaikat az emberek

Görögországban egyre többen veszik ki a bankokból euróban tartott készpénzüket, attól tartva, hogy az ország euróövezetből történő esetleges távozása drasztikus pénzromlást hoz. Ezt Karolosz Papuliasz államfő közölte a parlamenti pártok vezetőivel kedden, amikor egy esetleges szakértői kormány felállításáról folytatott velük eredménytelenül végződő tárgyalásokat. Elmondta, hogy a görög nemzeti bank elnöke, Jeórjiosz Provopulosz tájékoztatása szerint hétfőn az emberek mintegy 700 millió eurót vettek ki a bankokból.

"Provopulosz úr azt mondta nekem, hogy nincs pánik, de nagy a félelem, amely pánikba csaphat át" - mondta az elnök a tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint. A jegybankelnök arra számít, hogy a helyzet a következő hetekben tovább romolhat.

A görögök már hónapok óta folyamatosan veszik ki a pénzintézetekből megtakarításaikat, de ez a folyamat eddig rendezett keretek között zajlott, a bankfiókok előtt nem alakultak sorok.

Tavaly ősszel, mielőtt egységkormány alakult a konzervatív és a szocialista, valamint több kisebb párt részvételével, a pénzügyi válságtól megrettenve a tehetős görögök mintegy 200 milliárd eurót menekítettek külföldre.

Kedden kudarcot vallott az utolsó kísérlet is arra, hogy a május 6-i előre hozott választások nyomán új kormányt alakítsanak Görögországban. A pártvezetőkkel tartott egyeztetésen megbukott az államfőnek az a javaslata, amely szakértői kormány megalakítását célozta. A következő lépésként júniusban új választásokat kell tartani. Amennyiben a radikális pártok, amelyek az eddigi kormány takarékossági csomagját elutasítják, a választásokon tovább erősödnek, az országot a nemzetközi segély leállítása és ennek nyomán államcsőd fenyegeti. Küszöbön áll az euróövezetből való kilépés is. Papuliasz kedden már egy "tragédia" lehetőségére figyelmeztetett.

(MTI)

Re: nincs cím

#510668 Netmaster Előzmény: #510667

A korábbi olimpiákról is ezt írták. Amúgy meg ha valamit akarnának trükközni, azt nagyobb készültséggel pont nehezebb, nem?

Re: nincs cím

#510667 Zotya32 Előzmény: #510666

gugli nélkül is erős a gyanúm, hogy ekkora készültség még nem volt Olimpia esetében... a többi majd pár hónap múlva kiderül :)

Re: nincs cím

#510666 Netmaster Előzmény: #510656

Ott a gugli, miért nem keresel rá? :)

Az utóbbi meg továbbra is összeesküvés-elméletes ökörségnek tűnik.

Re: nincs cím

#508153 Előzmény: #508067

"Itt állunk a Lekvárzsibbasztó Gépgyár kultúrháza előtt. Bent megy a diszkó.

Megkérdezzük a hangulatról a kijárat előtt álló kedves antipatikus fiatalembert:

- Mi a neve?

- Sunyi Ló

- Itt áll kint?

- Itt.

- Nem engedik be?

- Nem.

- Miért? Van benn valami balhé?

- Nincs.

- Hát akkor miért nem engedik be?

- Mert akkor lenne."

:)

Re: nincs cím

#507965 prospero Előzmény: #507963

És még a lengyel példánál maradva azt is lehetne tenni: a nyugdíjakat meg kellene adóztatni, azaz, fel kellene bruttósítani és az adókat levonni, ezáltal tudatosítani a nyugdíjasokban, hogy abban az esetben ha ingyen ebédet akarnak (13. havi nyugdíj), akkor az előbb-utóbb az adókban fog jelentkezni. Mert most az aktívakat terhelő jövedelmi adókulcsok alakulása a jelenlegi nyugdíjasokat speciel egyáltalán nem érdekli.

Re: nincs cím

#507964 prospero Előzmény: #505957

De ha akarsz olvasni, kicsit komolyabb cikk, igaz összehasonlító elemzés a visegrádi országokkal:

http://www.asz.hu/penzugyi-szemle-cikkek/2012/a-visegradi-orszagok-allami-ujraelosztasanak-es-funkcionalis-kiadasi-szerkezetenek-osszehasonlitasa/112-134-szemere-kiss.pdf

"A 3. ábrában látható, hogy az idõszak végén

a GDP-arányos kamatkiadás Magyarországon

4 százalék körül, Lengyelországban 3 százalék

alatti, Csehországban és Szlovákiában pedig

1 százalékot meghaladó szinten alakult és a

vizsgált idõszak egészét tekintve e tétel korrekciója

közelíti leginkább egymáshoz a kiadási

szinteket."

Azaz az egyik legnagyobb tétel, ahol elfolyik a pénz, a magas államadósságra fizetendő kamatoknál van.

Kiadások

"2002–2006 között a teljes korrigált kiadások

közötti eltérés megduplázódott, azaz 2,4 százalékpontról

4,7 százalékpontra nõtt. Ennél is nagyobb

mértékben nõtt ugyanakkor a szociális

védelem funkcióra költött kiadások közötti

differencia, ahol a különbség csaknem 4 százalékponttal

nõtt. Az egészségügyi kiadások és

gazdasági tevékenységek közötti különbségek

ebben az idõszakban is csökkentek. Mind a teljes

kiadási szintre, mind a szociális kiadásokra

igaz, hogy a V3-hoz képesti különbség növekedésében

egyaránt szerepe volt annak, hogy míg

Magyarországon növekedés volt megfigyelhetõ,

addig a V3-átlag mérséklõdött.

A 2006–2010 közötti idõszakban 6,2 százalékponttal

csökkent a magyar kiadási szint a

V3-átlaghoz viszonyítva, így 2010-ben már némileg

elmaradt a régió többi országának átlagától.

Az általános közszolgáltatások, az egészségügy

relatív szintjének mérséklõdése járult

hozzá a legnagyobb mértékben a visszaeséshez,

de csaknem 1 százalékponttal mérséklõdött a

szociális kiadás és gazdasági tevékenység közötti

differencia is. Mindezen tényezõknél a különbség

csökkenéséhez (illetve negatívvá fordulásához)

egyaránt hozzájárult azok magyarországi

csökkenése és a V3 átlag emelkedése.

A korrigált adatok alapján 2010-ben Magyarország

a V3 átlagánál többet költött szociális

kiadásra és közszolgáltatásra, ugyanakkor az egészségügyi kiadások szintje !!!! elmaradt a többi

régiós ország átlagától. Tekintettel arra, hogy

nem vizsgáltuk a kiadásallokáció hatékonyságát

és a különösen az egészségügy, oktatás és szociális

védelem funkció esetében hangsúlyos

demográfiai összetételt, további vizsgálatok

nélkül nem állapítható meg, hogy az egyes

funkciók V3-átlag alatti vagy fölötti szintje indokol-

e gazdaságpolitikai intézkedéseket."

"Magyarországon

az átalakuló országok közül a magasabbak

közé tartozik a népesség arányához

viszonyított önkormányzatok száma, vagyis az

átlagos önkormányzati méret kicsi. A közigazgatási

létszám ugyanakkor az elmúlt idõszak

létszámleépítésének következtében nemzetközi

összehasonlításban nem tekinthetõ magasnak.

Az aktív korú népességen belül az államigazgatásban

dolgozók aránya már 2007-ben elmaradt

az európai uniós átlagtól, és a visegrádi országok

közül is csak Lengyelországban volt alacsonyabb

az adminisztrációban dolgozók aránya.

Az elmúlt évek költségvetési konszolidációjának

a közszféra létszámcsökkenése mellett a

közszféra béreinek befagyasztása, illetve a 13.

havi prémium megszüntetésén keresztüli csökkentése

is része volt."

Szociális védelem

E funkcióra az eredeti adatok alapján 2002-ben

még 0,5 százalékkal kevesebbet költött Magyarország

a V3-átlagnál, azonban jelentõs

részben a 13. havi nyugdíj bevezetése és a – régióban

Magyarország mellett Szlovákiában alkalmazott

– svájciindex-formula, valamint a

családtámogatás jelentõs emelkedése következtében

2008-ben már 4,7 százalékkal többet költött

a többi visegrádi ország átlagánál. Ezt követõen

a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a svájci

indexálásról az alapvetõen inflációkövetõ indexálásra

való áttérés, a rokkantnyugdíjazás és

korhatár elõtti nyugdíjazás lehetõségének

csökkentése, valamint a családtámogatások befagyasztása

révén 2010-re 3,2 százalékpontra

mérséklõdött a különbség.

A szociális védelem funkción belül mindegyik

országban a nyugdíjkiadás a legnagyobb

tétel, ezért 2009-es MNB-szemlében megjelent

elemzésünkben részletesebben is megvizsgáltuk

az eltérés okait. A nem igazított adatok

alapján Lengyelországban voltak a legmagasabbak

a GDP-arányos nyugdíjkiadások, azonban

Lengyelországban a nyugdíj adóköteles jövedelem,

ezért csak a nyugdíjra fizetett személyijövedelem-

adó és tb-járulék levonása után lehet

összehasonlítani a négy ország nyugdíjkiadásait.

A nyugdíj elsõdleges adótartalmának és a

nyugdíjak elköltésénél jelentkezõ áttételes adó

levonása után Magyarországon a legnagyobb a

nyugdíjkiadások GDP-arányos szintje.

A GDP-arányos nyugdíjkiadás három tényezõtõl

függ; a nyugdíjasok arányától, az egy fõre

jutó nyugdíjtól és az ország relatív fejlettségétõl.

(Lásd 2. táblázat) Korábbi elemzésünk egyszerû

kalkulációja szerint a 2006-os magyarországi

nyugdíjkiadás elsõsorban a V3-átlagot meghaladó

egy nyugdíjasra jutó nyugdíjkiadás !!! miatt volt

magasabb a többi visegrádi ország átlagánál,

ugyanakkor összehasonlítható szerkezetben a

létszám !!! is meghaladta a többi országét, míg a fejlettség

(az egy fõre jutó GDP) mind a négy

országban hasonló volt !!!. A részletes összehasonlítható

adatok 2008-ig állnak rendelkezésre.

2008-ra a különbség tovább nõtt, amiben jelentõs

szerepe volt, hogy az egy fõre jutó magyar

GDP 2006-ban a még V3-átlaghoz közel alakult

(az átlagnál 1,5 százalékkal alacsonyabb volt), de

két évvel késõbb már mintegy 8 százalékkal maradt

el attól. (GDP csökkenés miatt!!!) 2010-re csak Magyarországra vannak

részletes adataink. A gazdasági visszaesés

következtében a GDP-hez viszonyított kiadás a

nyugdíjkiadásokat érintõ költségcsökkentõ

intézkedések ellenére is csak mérsékelten csökkent,

így ha a többi országban nem változott érdemben

a nyugdíjkiadások aránya a szociális

kiadásokon belül, akkor a nyugdíjkiadások közötti

különbség sem mérséklõdött érdemben."

Magyarul egyrészt nálunk arányaiban több a nyugdíjas, mint más országokban - (elbaltázott privatizáció miatt tömegesen engedték hogy az emberek rokkantosítsák magukat, miután kiszervezték alóluk az állami vállalatokat). Aztán 13 havi nyugdíj és svájci indexálás miatt túl nagy volt a nyugdíjkiáramlás. Másrészt egy 6%-os GDP visszaesés miatt akkor is nő a nyugdíjkiadások aránya, ha egyebekben a nyugdíjkiadásokat csökkentik (elveszik a 13 havi nyugdíjat, eltörlik a svájci indexálást). Pláne magas marad a különbség a szomszédos országokhoz viszonyítva, ha a szomszédos országokban még növekedés is van GDP csökkenés helyett, mint Magyarországon.

Egészségügy

Egészségügyi közkiadások

Az egészségügy az egyetlen olyan funkció,

amelyre a korrigálatlan Eurostat cofog-adatok

alapján az elmúlt években jelentõsen kevesebbet

költött a magyar állam a régió többi országánál.

Míg 2002 és 2006 között az egészségügyi

kiadások a V3-átlag körül ingadoztak, 2007-tõl

számottevõen és növekvõ mértékben elmaradtak

attól. A különbség a 2007-es 1,1 százalékról

a 2010-es ténybecslés alapján 2 százalék fölé

nõtt, amiben jelentõs szerepe van a gyógyítómegelõzõ

ellátások kiadásainak több évre történõ

befagyasztásának és a gyógyszertámogatások

csökkentését célzó intézkedéseknek.

Re: nincs cím

#507963 prospero Előzmény: #505957

"Csupán a Bajnai-kormány mert nyirbálni a nyugdíjasok jogain az elmúlt 21 évben, mivel az ő számukra nem volt cél, hogy megnyerjék a következő választásokat."

Na ez a mondat egészen árulkodó. És no comment kategória. Orbán jogosan fél a nyugdíjasoktól, hiszen 2002-ben az ő aktivitásuk miatt vesztette el a választást. És miért? Mert nem novemberben fizetett ki valamilyen törvény szerint járó nyugdíjemelést vagy kiegészítést, hanem következő januárban, mindössze valami pár ezer forintos kifizetés csúszott 2 hónapot.

Ne haragudj, de röhögnöm kell ezen a mondaton. "Bajnai mert nyirbálni a nyugdíjasok jogain, mert nem az volt a cél, hogy megnyerjék a következő választásokat." Kérlek: fizetésképtelen volt az ország, államcsődben voltunk, mindössze 12 milliárd euros !!! pénzügyi spekulációval képesek voltak bedönteni az országot, ide jött az IMF és azt mondta: igaz, hogy csak 1 évig vagy kormányon, de csak akkor kapsz pénzt, ha elveszed a 13. havi nyugdíjat és a közszférában a 13. havi juttatást. (Ami mellesleg szerintem jogos, hiszen járulékot 12 hónapig fizetünk), a továbbiakat meg majd letárgyalom a következő kormánnyal. (lsd. Románia: további 20-25%-os bércsökkentés, és nyugdíjak további visszavágása). Aminek mi lett a következménye? 2009-ben 6-7%-os GDP csökkenés és munkanélküliség megugrása 100 ezer fővel, ami bizony 3,7 millió aktívan dolgozó esetében azt jelentette, hogy a korábbi kb. 300 ezer fős munkanélkülivel szemben lett kb. 400 ezer fő. 100 ezer embert tett földönfutóvá Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc meg bandája.

Egy dolgot lehetne tenni: a mai 30-40 éves korosztálynak még gyorsan vállalni kellene még egy vagy 2 gyereket, hogy amikor ez a korosztály nyugdíjba megy, ne 1,3 tizednyi gyereknek kelljen eltartani 2 nyugdíjast, hanem megmaradjon az 1 aktív 1 nyugdíjas arány, ami jelenleg most van, pedig már ez is óriási terhet rak a gazdaságra 30%-os járulékfizetési kötelezettséggel.

Egy másik dolgot is lehetne tenni, de a rövidlátás nem lehet elég nagy ebben az országban, ami ezt megakadályozta: a gyermekeseknek plusz szavazati jogot adni, amit az aktív korosztály gyakorolhatna és akkor a szavazóbázisok ereje kiegyenlítődhetne, azaz nem kellene annyira a nyugdíjasok kegyeit keresni.

Re: nincs cím

#507936 Ibiza Előzmény: #507901

persze nem háborús büncsi.. de azt mondani konci táborok nem pontosan akkorák voltak és annyian haltak szépemberek...aaaaz azonnal lefejezés..még rágondolni is megvesszőzés..

nem véletlenül többezer éves a zsidóellenesség..(mert gyarlók és irigyek a oyok)

Izrael szerint nem hábor…

#507901 Wall street

Izrael szerint nem háborús bűncselekmény egy 21 tagú palesztin család kiirtása

Az izraeli hadsereg bejelentette szerdán, hogy lezárta a vizsgálatot 2009-es gázai övezeti mészárlás egyik legsúlyosabb ügyében, és egy katonát sem talált felelősnek 21 civil halála ügyében.

http://kuruc.info/r/4/95592/

Re: nincs cím

#506015 Előzmény: #505957

Egyrészt hülye, másrészt meg a dögöljön meg a szomszéd tehene.

Ezzel szemben értelme==zéró.

Csak egy példa: A MÁV-nak OK, hogy kimegy 160 milliárd az egyik oldalon, node csak a bérekre kifizetett járadékokon visszajön ebből ~90 milliárd (150 ezres átlagfizetés mellett), Áfából még legalább ennyi, és akkor most a többi kisebb-nagyobb járadékot nem is írom, ahogy azt sem, hogy a nettó bérekből még igen komoly összeg visszafolyik az államhoz.

Azaz, pillanatok alatt látható, hogy MÁV==MALÉV reloaded, a támogatás csökkentése elbocsájtásokhoz, az pedig GDP csökkenéshez, valamint az állami adóbevételek csökkentéséhez vezetne, ami adóemelést tenne szükségessé.

Egyszerűen meg kell érteni, hogy a MÁV valójában nem dotációt kap, hanem a MÁV-nak visszaosztanak az általa megtermelt jövedelemből és az általa befizetett adóból, egyszerűen azért, mert nem lenne képes az egyébként másoktól elvárt adóterheket kigazdálkodni. Vagyis az állam az úgynevezett támogatás esetében valójában csak egyik zsebéből a másikba rak(!), avagy, ha úgy tetszik, a MÁV által számára termelt össznyereséget CSÖKKENTI ezzel az összeggel, még másképpen fogalmazva, a MÁV az állam számára a visszajuttatás ellenére nyereséget termel, vagyis nem ettől kell több adót fizetni.

Ezzel szemben ha ez lecsökkenne, akkor a MÁV pont tényleges veszteségbe menne át, ami annyit jelentene, hogy valóban csökkenne a működésre fordítható költségvetése, amely valóban leépítést jelentene, amely valóban ahhoz vezetne, hogy bedől az egész bazár, amitől nem hurrá lenne, hanem keserves sírás, hiszen kiderülne, hogy hirtelen több tízezer embert kell eltartani, akinek eddig volt munkája, és nemhogy adót lehetne csökkenteni, hanem egyenesen adót kell növelni a GDP arányos hiány növekedése miatt.

Az orvosokra leírt marhaságot egyszerűen nem lehet kommentálni, akkora ökörség és baromság, hogy szinte kár szót vesztegetni rá. Az önkormányzatok esetében meg akkora tudatlanság árad az irígy tehéndöglesztőből, hogy idáig bűzlik.

"Esze mínusz, arca nagy,

biztosan liberálbolsevik vagy."

Re: nincs cím

#505960 Sumér harcos Előzmény: #505514

kezdek én nem hinni ebben a mentesitésben egyébként...

csak mindenféle szétverést és új adónemet látok....sajnos.

Re: nincs cím

#505695 Előzmény: #505677

Nem egészen értem az elképzelésed, ugyanis az "irracionálisan magas jövedelem" csak a kommunizmusban értelmezhető kategória, a kapitalizmusban egyszerűen nem. Ha megnézed a nyugatot, időnként ott is fel-feljön ez az ötlet, de általában tényleg nagyon magas juttatásoknál, bonusoknál, és ott is 2-3 millió EUR(!)-on felüli esetkben, vagyis Magyarországon ez a mérték egyszerűen értelmezhetetlen lenne, mivel alig van ember, akinek ennyi az adózott jövedelme.

Ha pedig egy magáncég vezetőjéről beszélünk, amely versenypiacon, állami támogatás nélkül működve eléri ezt a nyereséget, akkor mégis mire fel vonjuk el tőle a jövedelmét?

Ez egy kommunizmusban, szocializmusban érthető elgondolás, amikor a "nép eszközeivel" végzi valaki a munkáját, amikor minden termelőeszköz az állam tuljadonában van, node egy kapitalizmusban ennek miféle alapja, értelme lenne?

Azt se felejtsed el, hogy ha irracionális adókat vezetsz be, akkor azon pénzek, amire ki akarnád vetni, azok azonnal eltűnnének az országból, egyszerűen azért, mert hülyék lennének itt leadózni az emberek.

Tudod, ha azt mondom, hogy az átlagfizetés ~200.000 Ft, akkor mondjuk azt mondanám, hogy a 10x-es havi bér még semmiképpen sem irracionális (egyébként is, 6.000 EUR-ról beszélnénk, ami fizetésként valójában egyáltalán nem komoly EU-s szinten), tehát legyen mondjuk 100x-os ez a jövedelem, akkor felmerül kérdésként, hogy vajon mennyien keresnek 20.000.000 Ft/hónapnyi pénzt és hogy van-e értelme ezt a pár százas ""réteget" külön adóztatni. Nomeg, az ilyen jövedelmek nagy része azért van, ha egyáltalán van, mert kiveszik a cégből. Node, ha 80-90%-át elvonnák, akkor nem veszik ki. Ha banki bonusz, akkor nem fizetik ki.

A jóléti alap meg olyan elképzelés, mint a békekölcsön, vagy az államadósságcsökkentő alap. Szerintem még csak nem is hangzik jól.

Egyebekben pedig, ki lesz az, aki majd azt, hogy "azt, hogy mi az irreális, azt én mondom meg" alapon ezt eldönti? És mi lesz akkor, ha úgy dönt, hogy a te jövedelmed nagy része is annak számít, hiszen például a komplett cigányság jövedelmét meghaladóan burzsuj vagy, tehát tőled kell elvenni, és népjóléti intézkedésekként őket támogatni ezzel? No offense, nem cigányozás, csak a példa kedvéért írtam, mint legalacsonyabb dekádba tartozó kisebbséget.

Re: nincs cím

#505677 TrendMan Előzmény: #505664

Ebben speciell teljesen egyetértek veled, bár meglátosom szerint is egy vegyes rendszer lenne kivánatos, ahol a többlet teljesitmányt többlet juttatásokkal honorálják, ugyanakkor lenne egy plafon - és ezért lennének ugymond igen jó jövedelmek, de nem lennének irracionálisan magas jövedelmek.

Egy másik lehetőség lenne, hogy lennenek ugyan irracionálisan magas jövedelmek, de ezek irracionálisan magas részét (80-90 %-át) kötelezően egy közös jóléti alapba kellene utalni.

Re: nincs cím

#505664 Előzmény: #505656

Divide et impera.

A másoktól elvenni még soha nem oldotta meg a problémákat, ezzel szemben ha elég sokan szajkózták és követelték az "egyenlőséget", akkor az mindig olyan történésekhez vezetett, amiben sokkal többen veszítették el mindenüket, mint bárki korábban gondolta volna, és azok minden esetben, akik azt hitték, hogy ettől lesz majd nekik több. Ezen túlmenően általában nagyon sokan szoktak belehalni ezekben a nagy "igazságtételi" próbálkozásokba.

Ezen túlmenően még soha nem lett az ilyen gondolatoktól jobb rendszer, amit amit leváltani szándékoztak, egyszerűen azért, mert ez az elképzelés a legprimitívebb irígységre épít, hiszen a nagy igazságosdi mindig a dögöljön meg a másik, ha többje vanra alapoz, oszt többnyire annyi eszük sem volt az ezt leghangosabban óbégatóknak, hogy előbb utóbb ők lesznek azok, akinek több van, mint másoknak és ezért már ők kerülnek sorra.

Re: nincs cím

#505657 Sumér harcos Előzmény: #505514

ez is igaz...lehet....

érdekesség.

nekem mindig India jut eszembe ilyen forrongásaim kapcsán...

vajon mit tudnak azok az emberek ott,amit a nyugati társadalmak nem....mert látva őket,tudnak vmit....a nyugat a szegényebb......ugyan valóban, ők sem elszigetelődve egyénszinten élnek...