gondolhatod.....
gondolhatod.....
Hát remélem azt is leírja szépen, hogy anno a XVI. században Fortunátus Imre hogyan lopta el a pápa által a Dózsa féle kereszteshadjáratra adott pénzt, és hogy semmizte ki II. Lajos kincstárát a drága...!
"Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja"
"A kutató kitért arra is, hogy a könyvben ugyanolyan hangsúllyal jelenik meg a régmúlt, mint a legújabb kor. "Egyszerű alapelvem volt: minden, ami csak a mai Magyarországról áttekinthető, belekerüljön a zsidóságról" - hangsúlyozta Komoróczy Géza, megemlítve, hogy a magyarországi zsidóság történelme érthetetlen a pozsonyi, a 17. századi erdélyi zsidó kereskedők, a török udvari tolmácsok vagy például a 16. században a Balkán-félszigetre kitelepített budai zsidók nélkül. A könyvben szerepelnek a 18. században Palesztinába, majd a 19. században az Egyesült Államokba kivándorolt zsidók éppúgy, mint a 20. század közepétől létrejött izraeli magyar kibucok is. "Azt a régi Magyarországot is meg akartam mutatni, amely már csak a zsidó gondolkozásban és képzeletben él" - tette hozzá a történész, aki nem titkolt céljának nevezte, hogy visszahozza a köztudatba a holokauszt által elhomályosított régmúltat."
Az Élményeim a második világháború alatt, 1939-1945 c. könyvét igen, anno kellett a szakdogámhoz is, nekem tetszett, látom más? könyvét is kiadták, jó hogy említed, majd utánanézek, bár gyanítom, hogy csak a cím változott.
Érdekes, hogy azt hittem meg is van a fenti könyv, de látom tévedtem, érdemes lenne saját példányt is beszereznem...
Az ő irását olvastad esetleg???
vitéz gertenyesi Hollósy-Kuthy László
Buziásfürdő, 1896. aug 23. – Székesfehérvár, 1979. júl 25.
Altábornagy. A cs. és kir. katonai műszaki akadémián végez 1915-ben Mödlingben. Harcol és megsebesül az olasz fronton, olasz hadifogságba kerül. A nemzeti hadseregben műszaki beosztásokban teljesít szolgálatot.
A Donnál a kecskeméti 13. könnyű hadosztály parancsnoka. Osztogorszk hősies védelmével, majd a híres kitöréssel megmenti a 2. magyar hadsereg becsületét.
1944-ben a 25. gyaloghadosztály parancsnokaként megvívja a tordai csatát. A több mint egy hónapig (1944. 09. 05. és 10. 08. között) zajlott csata a Magyar Királyi Honvédség legkiemelkedőbb fegyverténye volt a II. világháborúban. A csata közben léptetik elő altábornaggyá. Különparancsában így méltatja a helytállást: „…A Haza büszke ránk! A hálát a sors biztos nem fogja tőlünk megtagadni, ha kötelességünket továbbra is csorbítatlanul teljesítjük…”.
Az 1. hadseregben hadtestparancsnok. Elkeseredett harcokat folytat Kárpátalja védelmében. Német nyomásra váltják le. 1945. májustól október végéig amerikai hadifogoly. Hazatérése után 1945-ben "vezetői állásra alkalmatlan"-nak nyilvánítják. 1951. és 1953. között kitelepítik Csanádapácára. Háborús tapasztalait Élményeim a második világháború alatt címmel vetette papírra, amely csak a kommunista diktatúra bukása után jelenhetett meg nyomtatásban.
Székesfehérváron hunyt el 1979. július 25-én.
http://kotvefuzve.postr.hu/tolkiennek-bizonyitania-kellett-arja-szarmazasat
Történelmi kis színes.
"Plágiummal gyanúsították meg 1936-ban a Nemzeti Színház igazgatóját. Az ügy rövid ideig tartó, a szakmai utókor által is elfeledett botrányt kavart csupán, noha a doktori disszertációban valóban hemzsegtek a vendégszövegek.
„Felhívjuk illetékes köreink figyelmét arra a javaslatunkra, hogy Németh Antal önkéntes nyugalomba vonulása esetén hívják meg a Nemzeti Színház igazgatói székébe Lorenz Kjerbüll-Petersent.” A kultusztárca urának, Hóman Bálintnak címzett ironikus jó tanács 1936 februárjában, a Szép Szó című folyóirat beköszöntő számából érkezett. Az I. P. monogramú szerző azért nyilvánította szükségesnek a fél évvel korábban „puccsszerűen” kinevezett színidirektor leváltását, mert az egyebek mellett „Hóman-boynak”, „szakképzett dilettánsnak” titulált rendező, állítása szerint, plagizálás bűnébe esett: az említett német szerző művéből kölcsönzött hét évvel korábbi doktori disszertációjába."
http://hvg.hu/hvgfriss/2012.08/201208_egy_elmaszatolt_plagiumugy_1936bol_dr_direk
Minden korszaknak megvoltak a Schmitt Páljai.
Kevesen tudják, hogy nem komcsi találmány hazánkban az internálás, 1919-1924 között mintegy 10 ezer személyt internáltak, a legismertebb táborok Hajmáskéren ill. Zalaegerszegen voltak, utóbbit zárták be utoljára, ezekbe a táborokba bírósági eljárás nélül politikai ill. gazdasági szempontól káros egyének kerülhettek...
Ugyanekkor jöttek létre a '45 után is jól ismert igazólóbizottságok is, de erről Móricz Zsigmond kapcsán már többen hallhattak.
"Tizenkét kényszermunkatábor működött hatvan éve a mai Hortobágyi Nemzeti Park területén. Tízezer "osztályidegent" telepítettek családostul a munkatáborokba, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták őket. A hivatalos propaganda „telepesekről” beszélt. A kitelepítések valódi célja azonban a középosztály és a kulákok megtörése volt. Túlélőkkel beszélgettünk."
"Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is összeomlott: a "leszállt és kiabáló utasaikat úgy otthagyták, mint Szent Pál az oláhokat". Országszerte pusztító viharok tomboltak, még az adriai tengerpartról sem érkeztek jó hírek."
"Ez a nap is elérkezett: megjelent a Horthy Miklós életrajzom. Innentől kezdve az olvasóké a főszerep."
http://horthy-mitosz.blog.hu/2011/12/02/a_konyvem_fogadtatasa
A részletekre érdemes figyelni: "Sem a bajor, sem pedig a magyar sereg méretére vonatkozólag nincs megbízható számadat, egyes nézetetek szerint a bajor sereg mérete 100 000 fő, a magyar hadseregé 40 000 fő volt. A támadó csapatok nagy létszámát egyes írások azzal magyarázzák, hogy nemzetközi, tehát több nyugati ország katonáiból állt össze.Erre vonatkozóan más országokban írásos bizonyíték, utalás nem lelhető fel."
"nincs megbízható számadat" "egyes nézetek szerint" "írásos bizonyíték, utalás nem lelhető fel."-magyarán valaki egész egyszerűen kitalálta ezeket a számokat...
Ahogy ez is: "Árpád nagyfejedelem halálával kapcsolatban két, forrásokkal nem megalapozott találgatás létezik. Az egyik, hogy Árpád és 3 idősebb fia a pozsonyi csatában vesztette életét, míg a másik álláspont éppen Árpád halálával és a legkisebb fiú (Zolta) uralkodásával magyarázza, hogy IV. Lajos király vezérei kedvezőnek ítélték az időt a támadás megindítására."
Alapja egyiknek sincs, ezzel az erővel mi is kitalálhatnánk néhány résztvevőt ill. elesettet a csatában :)
Az a 35-40 ezer magyar... pont itt beszéltük végig nemrégiben augsburg kapcsán, hogy egyetlen forrás van a honfoglaló magyarság létszámáról, ami két tumennyi, kb. 20k-s vezéri fősereget említ, figyelembe véve a honfoglalás időszakának vérveszteségeit vsz. még ennyi embert sem vonultattunk fel egyszerre, szigorúan hasraütéses becsléssel max. 10-15 ezerre tenném a magyarok számát. Ha a miénknél nagyobb nyugati sereg 20-25-30 ezres volt, már akkor is a korszak egyik - ha nem a - legnagyobb nyugati haderejéről beszélünk...
A wiki egyébként mint hivatkozás szakmunkában nem elfogadható - itt azért nyugodtan hivatkozhattok rá :) -, de kiindulásnak nagyon jó lehet, ha van felhasznált irodalomjegyzéke vagy mint itt is jegyzetei is, akkor már tudhatjuk merre érdemes kezdeni a kutakodást, ill. láthatjuk mennyire komolyan vehető az adott wiki szócikk.
a létszámadatokat tekintve a wikipedia is ugyanezeket a számokat használja... Bár tudom a wiki nem történelmi forrásadat...
Én odáig jutottam, hogy a Szittyakürt nyomán... Annyi elég is volt :)
Én igazából a számokat nem értem, hogy van pofája -elnézést a kifejezésért - ilyeneket bárkinek kitalálni, majd tényként leközölni: 100% hajókban, 95% élőerőben stb... Amiket belinkeltem azok ismertetik a ma ismert forrásokat is, a számokról még elképzeléseink sincsenek :)
De én mégis örülök az írásnak - köszi Matgab - mert tényleg egy nagyon kevéssé ismert és a magyarság jövőjére döntően kiható csata volt, figyelemfelhívónak teljesen jó a szöveg, akit meg érdekel a téma annak remélem sikerült néhány komolyabb munkát is feltettem.
Szóval ahogy Matgab is írta, témaindítónak megfelel, rakjatok nyugodtan ide ilyeneket, aztán majd megbeszéljük mire is jók:)
Rágugliztam a matgab-féle szövegre, egy élmény volt olvasni a sok szakmai találatot. ;)
Nem is értem minek strapálják magukat a tudósok, amikor bárkinek a hasraütésre kitalált kellően hangzatos irománya futótűzként terjed a neten, a tudományos vizsgálattal nyert eredményeket meg jószerével a szakmabeliek olvassák csak.
Hogy honnan jönnek ezek a létszámadatok :) Amúgy rendben van az írás, leszámítva Árpád és fiai kérdését, no meg hogy Európa már akkor is összefogott ellenünk...
Néhány jó forrás:
http://www.regiment.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/pozsonyi_csata_907._julius_45
http://www.matud.iif.hu/07nov/09.html
http://www.honvedelem.hu/cikk/25568/a-hazaert-mindhalalig ---- 1100-eve
Az első 100 év fejezetet letöltve egy igen részletes hadjáratleírást is találhatsz Tormától...
1-2 éve olvastam egy elég hosszú cikket a csatáról vmi töri-magazinban.
Addig azt hittem vmiért h 907-ben lett Pozsony meghódítva, nem hogy honvédő csata volt ott.
egy új téma:
907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg, az akkori német király rendel ete szerint azzal a céllal, hogy "...decretum. Ugros eliminandos esse…" azaz "elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak".
Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani, mai szóval élve "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen, 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.
907. június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a „gyengébb”, kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport és hadtáp, míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.
Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét (40.000 lovas) négy részre osztotta. Az egyenként tízezer fős lovas egység neve tümen, azaz magyarul tömény, régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt ő maga vezette, a többit pedig fiaira bízta: Tarhosra (43), Üllőre (41), és Jutasra (35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította.
Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és víziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élő erőben kb. 95%-os veszteséget a hajóhad.
Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat, amelyek hatására maradéktalanul elpusztult (40.000 ember). A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Vagyis átkeltek a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg „orra előtt”, éjszaka, teljes csöndben!!! (A fantáziátokra bízom, ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben kétnapnyi öldöklő csata után.)
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó, több tízezres nyílfelhőre ébredt, majd túlereje ellenére, ismét két nap öldöklő ütközet ellenére, szó szerint halomra pusztult a Pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni, de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony volt: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék. Azonban a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe jutottak, mivel a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét (még a trónszékét is!) hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok, püspökök tucatjai).
A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett (Ober Enns - innen a meséink „Óperenciás tengere”) valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. (130 év után Szent István idejében először, de az ellenség akkor ugyanígy járt, csak a Vértes hegységben.)
Árpád fejedelem két fiát vesztette és ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a hazáért. Eltemették tisztességgel, titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe. Nyugodjék örök békében!
A 907-es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.
Nincs mit, de azért szívesen :)
Nekem nagyon hasznosak az ilyen párbeszédek, egy rakás nagyszerű oldalra, tanulmányra-cikkre lelek ilyenkor :) Ha valaki bírja az angolt, íme egy, amelynek a szerzője egy német altábornagy:
Bruno Kasdorf: The Battle of kursk An Analysis of Strategic and Operational Principles
http://dodreports.com/ada377406
Ezen a fórumon meg szinte minden kérdésre választ kaphattok - vagy legalább útmutatást, hol is érdemes kutakodni - ha jól körülnéztek: http://forum.axishistory.com/viewtopic.php?f=55&t=14269