Matolcsy: az egykulcsos adó javíthatott a népesedési helyzeten

2012. 1. 26. 16:01|Utolsó módosítás: 2012. 1. 26. 16:04|Gazdaság » Makrogazdaság

Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének egyértelmű pozitív hatásai vannak a költségvetési bevételekre, a foglalkoztatásra, a gazdaság kifehérítésére, és talán a népesedési helyzeten is javított - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának rendkívüli ülésén csütörtökön.

Mik ezek?

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek 1 százalékkal nőttek.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Matolcsy György hangsúlyozta: a korábban várt 3 százalékos bővülés helyett 1,3-1,4 százalékos gazdasági növekedés volt 2011-ben, és ennek ellenére is 42 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A miniszter kiemelte: kézben tartott, stabil és biztonságos költségvetése van Magyarországnak.

Az egyszeri tételek figyelembevételével tavaly az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,8 százalék volt a vállalt 2,94 százalékkal szemben - mondta Matolcsy György.

A nemzetgazdasági miniszter közölte: tavaly az EU által figyelt eredményszemléletű államháztartási mérleg (ESA) 3 százalék feletti többletet mutatott.

Ez Matolcsy György szerint a magánnyugdíjpénztári reform által keletkezett többletbevétellel illetve többletjövedelemmel magyarázható.

Lefelé tart a foglalkoztatás

Forrás: Napi Gazdaság

A magyar gazdaság lassulásának megfelelően tovább konyulnak a foglalkoztatási mutatók. A tavalyi tizenegyedik hónapban a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak száma 2,71 millió volt, az egy évvel korábbinál egy százalékkal kevesebb. A KSH pénteki adatai szerint novemberben 739 ezer maradt a közszektor dolgozóinak száma, a közmunkásoké azonban ezerrel, 64 ezerre mérséklődött − ami csupán kétharmada a 2010-esnek. A közfoglalkoztatásban ráadásul egyre inkább a nem teljes munkaidős foglalkoztatás dominál.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat − KSH-étól eltérő − decemberi számbavétele további romlást jelzett: 4,9 százalékkal, 552 ezerre mérséklődött a regisztrált álláskeresők létszáma, ez azonban még 6,6 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A hónapban nőtt a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozottak száma is, most 31 cég összesen 1,1 ezer ember elbocsátását jelezte.

Aggódom érte. Ma még nem jelentkezett. Egyébként is sokkal visszafogottabb, mint szokott. És sajnos a hamvazsról csak tőle kaphatok információt, mert senki más nem tud semmit. Olyan mély illegalitásban lehetnek, hogy már az is lehet hogy Újzélandig ásták magukat.

Én még azt tanultam, hogy minden közvélemény-kutatásnak (továbbiakban : kk) van egy ellen kk-a. Gondolom, hogy az pont annyira igaz, csak az igazságot más irányból bontja ki. Ez a másik kk nyilvánvalóan csak az alap kk ismeretében végezhető el, tehát most indult. Viszont mivel ismert, hogy mit kell megcáfolni, sokkal hamarabb készen lesz, mint az első.

Mindenképp beszéld meg vele..mert ő tisztán látja a történéséket!!!

Egyébként még az mno nem írja..a magyar hírlap meg karbantart..Szóval lehet,hogy kacsa..

Egyébként meg ha jól mértek a gki-nál..az csak azért van,mert a zemberek meg a vállalatok butább része a bedől a hamazs rémhíreinek..Még ők nem tudják,hogy itt minden szép és jó...legalábbis a jelenben..a jövőről meg ne is beszéljünk..

Majd elkérem AT-tól a címüket, és megpróbálok beszélni velük, hogy ne csináljanak már ilyeneket!

Ezek után kijelenthetjük,hogy a gki-ba is befészkelte magát a hamvazs..majd kell hozni egy törvényt,hogy ellehessen lehetetleníteni a működését:)

Masszív lejtőn a hazai konjunktúra

Januárban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex értékének csaknem egy éve tartó zuhanása: a GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint 2012 januárjában a konjunktúraindex -26,8 pont volt, ami 2009 novembere óta a legrosszabb érték. Az alindexek az üzleti és a lakossági bizalom további romlását mutatják.

A lakossági bizalmi index 2012 januárjában -56,6 pont volt, ami 2009 szeptembere óta a legrosszabb érték. Az üzleti bizalom is tovább romlott, az index -16,3 pontra esett.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari termelés alakulására illesztve nem túl kedvező képet rajzol a szektor számára. A bizalmi index két hónappal jár az ipari adat előtt, amelynek legutolsó adata a KSH-tól 2011 novemberi. Abban a hónapban viszonylag kedvezően alakult az ipari termelés, havi alapon 4,2%-os, éves összevetésben 3,5%-os volt a bővülés, a kilátások azonban már akkor is borúsnak látszottak. Az adatok ugyanis a rendelésállomány süllyedését mutatták, valamint az új megrendelések visszaesését, különösen az exportnál.

Főleg a kereskedelmi és szolgáltató cégek lettek pesszimistábbak december óta

A GKI szerint az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások decemberhez képest nem változtak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek viszont érzékelhetően pesszimistábbak lettek. Az iparban a termelési kilátások és a rendelésállományok megítélése ugyan romlott, a saját termelésű készleteké és az elmúlt időszaki termelésé viszont javult. Az exportrendelések értékelése nem változott. Az építőipari bizalmi index decemberhez hasonlóan januárban is stagnált. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése az előző hónaphoz képest nem változott, a rendelésállomány értékelése viszont szignifikánsan javult. A kereskedelmi várakozások a decemberinél is erőteljesebben romlottak. A rendelések várt mértéke jelentősen csökkent, stagnáló eladási pozíció és növekvő készletszint érzékelése mellett. A szolgáltatói bizalmi index 2012 januárjában a decemberi szerény korrekciót megelőző szint alá esett. A mutató romlásában a várható forgalom és létszám pesszimistább megítélése játszotta a fő szerepet. Az előző időszaki forgalom megítélése stagnált.

A foglalkoztatási szándék gyengült

A foglalkoztatási szándék az iparban erősödött, a többi ágazatban viszont érezhetően gyengült, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az építőiparban tovább erősödtek a deflációs várakozások, az árcsökkenést előre vetítők többségben vannak az áremelésre készülőkkel szemben. A többi ágazatban viszont az áremelési törekvések mértéke és köre is nőtt. Ugyanakkor a fogyasztók inflációs várakozása öthónapos erősödés után januárban enyhült. A magyar gazdaság helyzetének megítélése mindenhol kedvezőtlenebb lett, különösen az iparban, a szolgáltató szférában, valamint a lakosság körében.

A lakosság sokkal rosszabbnak látja pénzügyi helyzetét

A GKI fogyasztói bizalmi index legutóbb 2009 szeptemberében állt ilyen alacsonyan. A fogyasztók saját várható pénzügyi helyzetüket sokkal rosszabbnak ítélték meg, mint egy hónappal ezelőtt. A következő egy évben várható megtakarítási képesség megítélése viszont enyhén javult. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét kissé javulónak érezte. A fogyasztók továbbra is optimistábbak a jövőt illetően, mint a múlt megítélésében. Ebben különösen a választások időszakában volt nagy a különbség. 2011 januárjára azonban e két időszak megítélése a fogyasztók saját pénzügyi helyzete és az ország általános gazdasági pozíciója esetében is nagyon közel került egymáshoz, vagyis a jövőre vonatkozó várakozások az elmúlt másfél évben sokkal erőteljesebben romlottak.

Kétéves mélyponton a piaci új állások száma

2012. január 19. | 12:04

December során 9600 új állást jelentettek be a foglalkoztatók, aminél kevesebbet legutoljára csak 2009-ben láthattunk; ezzel szemben államilag támogatott új álláshelyből 23 400 darab volt az év utolsó hónapjában - derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Év végén nagyot ugrott az álláskeresők létszáma, 26 ezer fővel több, 552 300 fő volt álláskereső.

Egy hónap alatt Budapest kivételével minden megyében emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma.

Összességében 552 300 fő volt nyilvántartott álláskereső decemberben, ami 26 ezer fővel magasabb az előző havihoz képest, az előző évinél viszont 39 ezer fővel kevesebb. A 2010 végi események ismeretében ez cseppet sem meglepő, hiszen az új kormány akkor szüntette meg az előző kormány által indított Út a munkába programot, amit követően jó pár hónap múlva állt csak fel az új közfoglalkoztatási rendszer.

Kétéves mélyponton a piaci új állások száma

A bejelentett új állások száma az ősz óta tartó folyamatos csökkenés után decemberben beállította kétéves mélypontját, 2009 vége óta nem volt ilyen kevés új, nyílt piaci állás, mint most: 9600 darab. Az államilag támogatott új állások száma is alacsonynak mondható az évközbeni szintekhez képest, de az év végén nagyobb visszaesés nem volt. Ez is mutatja, hogy a Start programok 2011-ről 2012-re folyamatosan zajlanak.

Hozzá kell tenni, amit a Foglalkoztatási Szolgálat is ír jelentésében, hogy az új állások számának emelkedése az államilag támogatott álláshelyeknek köszönhető. A jelentés szerint az említett megyékben, tehát Borsodban és Hajdú-Bihar megyében 300% illetve 1700%-os volt az államilag támogatott álláshelyek számának növekedése éves viszonylatban, vagyis 3 illetve 17-szeres. Borsodban a támogatott új állások száma decemberben ötszöröse volt a piaci új állásoknak.

Az év végi adatokat torzítja továbbá, hogy 2010 végén a kormány megszüntette az előző kormány által létrehozott Út a munkában programot, egyúttal az új közfoglalkoztatási rendszer csak több hónapos késéssel állt fel. Emiatt 2010 végén és 2011 elején összesen csaknem 100 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma. Ezekhez a számokhoz viszonyítva a mostani adatokat, a központi adminisztráció nyomán beállt torzítást figyelembe kell venni. A torzítást mutatja, hogy országosan éves szinten 460 százalékkal volt több új államilag támogatott álláshely, amit persze ahhoz képest kell nézni, hogy 2010 végén épp megszűnőben voltak a programok.

A piaci állásokban ilyen közvetlen torzítás nincs, az előző évhez képest 18 százalékkal volt kevesebb új, nyílt piaci munkahely.

Selmeczi már látja az új gazdaságpolitika eredményeit

2012. január 19., csütörtök, 12:21

Szerző: MTI

Az új gazdaságpolitika eredményei már látszódnak: egy év alatt duplájára nőtt az új munkahelyek száma Magyarországon, ráadásul úgy, hogy a legtöbb új álláshely a legnehezebb helyzetben lévő térségekben jött létre - közölte az MTI-vel csütörtökön a Fidesz szóvivője.

Selmeczi Gabriella kommünikéjében emlékeztet arra, hogy 2010-ben az új kormány kiemelt nemzeti ügyként jelölte meg a munkahelyek megvédését, és újak létrehozását. Magyarország csak úgy lehet úrrá a gazdasági nehézségeken, ha minél többen dolgoznak, és felszámoljuk azt a tarthatatlan helyzetet, hogy többen éltek állami juttatásból, mint munkából - rögzítette.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közzétett statisztikai adatok szerint tavaly decemberben több mint 10 ezer munkáltató csaknem 33 ezer új álláshelyet jelentett be Magyarországon, így novemberhez képest 11,1 százalékkal emelkedett, az előző év azonos időszakához képest pedig több mint kétszeresére nőtt a bejelentett új munkahelyek száma. A legtöbb új állásbejelentés Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyéből érkezett, utóbbiban 2600, előbbiben 5400 új állást regisztráltak

Benyújtotta lemondását Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára; a felmondást nem indokolta - erősítette meg az MTI-nek Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Etyek-Ödönpusztán.

Sima HAMVAZS hazugsággyár.

http://stockland.hu/blog/show/1130/A-HAMVAZS-fele-allamcsod-tipusu-uszitasokrol-es-panikkeltesrol

Ez annak ellenére történt, hogy júniusban 1300 milliárdnyi magánnyugdíjpénztári vagyont fordítottak az államadósság csökkentésére. A május végi 21 116,5 milliárdos adósság június végére 19 577,9 milliárdra csökkent. Bár úgy tűnik a számokból, hogy ennek az egyszeri hatása nagyon rövid ideig tartott, hiszen az ezt követő fokozatos növekedés hatására novemberre a tavaszi szinteket is meghaladta: az adósság 21 426 milliárd forint volt, ami egyben éves csúcsot is jelentett. Az államadósság év végi összege pedig 1377,6 milliárddal lett magasabb, mint a nyugdíjvagyon beolvasztása utáni érték, tehát lényegében fél év sem kellett ahhoz, hogy nyugdíjvagyon hatása eltűnjön a költségvetésből.

Ha tételenként nézzük az adatokat, akkor kiderül, hogy a forintadósság tényleg csökkent, hiszen ez 616 milliárddal kevesebb, mint a 2010 év végi állapot - vagyis 10 362,2 milliárd forint. Ezen belül a magánnyugdíjpénztári portfóliókból visszavont állampapírok miatt ez a sor 666 milliárdos éves szintű csökkenést mutat.

Az egyéb hitelek soron azonban a 2011-es évben először feltűnt egy 50 milliárdos tétel, ugyanakkor a devizaadósságokon belül egyéb belföldi hitelként pedig egy 120 milliárdos tétel jelent meg, mely összességében 170 milliárddal növelte az adósságunkat.

Devizaadósságunk a törlesztés ellenére nőtt

Hazánk devizaadóssága 2011-ben mindössze 212,4 milliárddal csökkent annak ellenére, hogy az év utolsó hónapjában 617,5 milliárdos tartozást egyenlítettünk ki. Ennek a magyarázata az, hogy az euró-forint árfolyam drasztikusan változott, és történelmi csúcsra is került. Így tehát a törlesztés kétharmadát összesítésben "elvitte" az árfolyamváltozáson elszenvedett közel 400 milliárdos veszteség. A forint árfolyama az euróval szemben ugyanis a 2010 december 20-i záróállapothoz képest 23,57 forinttal, vagyis 8,5 százalékkal emelkedett tavaly év végére. Ezzel szemben a nemzetközi hitelcsomagok értéke körülbelül 6 százalékkal mérséklődött.

És decemberben 2 milliárd EUR-ral nőtt a tartalék, amelyet "véletlenül" SOHA nem számol a HAMVAZS MAGYARORSZÁG vagyonának. Ha ugyanis azt is ideszámolnánk, akkor az árfolyam manipulálásuk ellenére is az jönne ki, hogy bizony, csökkent az adósság, BÁRMELY korrekt elszámolási rendszer szerint.

Kudarc volt az adósságcsökkentés: plusz 914 milliárd a mérleg

2012. január 18. szerda 19:28:59

A központi költségvetés adóssága egy év alatt 914 milliárd forinttal növekedett, annak ellenére, hogy a decemberi adatok havi szinten 471 milliárdos csökkenést mutatnak.

Emlékezetes, hogy a kormány tavaly decemberben az ÁKK novemberi statisztikájának megjelenésével egy időben kiadott egy közleményt, melyben az államadósság sikeres csökkenését ecsetelte. Az akkori adatokban azonban még nem mutatkozott ez meg, mivel a valamivel több mint 600 milliárdos, EU felé fennálló tartozás elszámolása csak az év utolsó hónapjában történt meg. A számok tényleg igazolják az akkori feltételezésünket a későbbi elszámolásra vonatkozóan, hiszen novemberről decemberre a költségvetés adóssága 470,6 milliárd forinttal csökkent.

A kormány azonban többször hangoztatta, amikor az adósság növekedésről tanúskodtak a számok, hogy éves szinten kell majd megvizsgálni a kérdést, hiszen akkor lehet teljes egészében látni a kormány adósságcsökkentő tevékenységének a hatásait. Így mi is inkább az éves változásokra fókuszálunk.

Tavaly 914,5 milliárddal nőtt az adósság

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb statisztikája szerint tavaly decemberben a központi költségvetés nettó adóssága 20 955,5 milliárd forint forint, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 914,5 milliárdos növekedést jelent.

A tavaly elfogadott törvények majdnem egyharmadát át kellett dolgozni: decemberben a 2011-ben megalkotott 213 törvényből – ami új rekordot jelent – 63-at módosítani kellett, derül ki a CompLex kiadó közleményéből. A törvénymódosítások alapesetben a parlamenti munka mindennapi elemei, az azonban nem mindennapi, hogy egy frissen hozott törvényt még abban hónapban többször megváltoztassanak. Az egymással szoros kapcsolatban lévő törvényeknél egy módosítás számos más törvényt is megváltoztathat. Az ilyen gyors és átfogó törvény- és módosító-áradat erős kiszámíthatatlanságot hoz minden érintettnek, hiszen ezeket önmagában értelmezni sem könnyű, felkészülni rájuk pedig sok esetben szinte lehetetlen.

Még figyelemreméltóbb, hogy decemberben 18 olyan törvényt módosították, amit eleve decemberben alkottak meg, ezekből 5 többször is megváltozott a hónap során. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt például hatszor is átírták.

Az adótörvények változását jelenleg harminc nappal a hatályba lépést megelőzően ki kell hirdetni, így az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényt kihirdették már november 29-én, hogy aztán december folyamán újragondolják, hogy mit is szeretnének pontosan, így aztán év végéig még hét alkalommal módosították. Az adózás rendjéről szólót, az szja törvényt és az illetéktörvényt még egyaránt tizenegy törvény variálta az év utolsó hónapjában, amivel hármas holtversenyben csúcstartók.

A közoktatásról szóló törvényt tíz decemberi törvény érintette, nyolc a felsőoktatásról szólót, hogy aztán ezt 2012. szeptember 1-jén egyébként is hatályon kívül helyezzék. A közalkaémazotti és a köztisztviselői törvény nyolc-nyolc átalakításon esett át, a polgári perrendtartásról szóló kilencen.

Ráadásul úgy tűnik, hogy hamar munka ritkán jó, ilyenkor könnyebben kerülnek homokszemek a gépezetbe. A vagyontörvénynél például tízmilliárdos nagyságrendű változtatás véletlenül idén lépett hatályba 2013 helyett, mivel a módosítások miatt megváltozott az egyik paragrafus számozása. Vagy emlékezetes, amikor néhány adótörvényt léptettek hatályba korábban egy vesszőhiba miatt, illetve amikor a költségvetéshez kis híján három módosított főösszeget szavaztak meg egyszerre, holott a törvény szerint módosítani sem lett volna szabad. Egy törvényjavaslatot cím nélkül nyújtottak be az országgyűlés elé, egy másik esetben pedig a római számok ismerete okozott gondot, így a kétszázadik helyett a százkilencventizedik törvény jelent meg.

"A mostani finanszírozási nehézségekben"

Ekkora baromságot... finanszírozási nehézség a NÉGYSZERES(!) túljegyzés?

Kretének.

Kormány- és pénzügyi válság várható

Az elmúlt hat esztendőt vizsgálva idén év elején már harmadszor néz pénzügyi-finanszírozási válság elé Magyarország - ezt állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése. Ismét látványosan gyengült a forint, emelkedtek a kamatok, alig vagy csak horribilis hozamok elvállalásával sikerült állampapírokat eladni.

A három eset okát tekintve különbözik: 2006-ban az addig követett költségvetési költekezés okozta adósságnövekedés váltotta ki a krízist, 2008-2009-ben pedig a világméretű pénzügyi-gazdasági válság vezetett az addigra már hitelességét elvesztő magyar kormány bukásához. A mostani finanszírozási nehézségekben a külső (főleg európai) negatív tényezők is szerepet játszanak, de a fő okok a hazai politikából és gazdaságpolitikából erednek.

Ezek között tartja számon a GKI azt, hogy az elmúlt 19 hónap törvényhozása számos ponton szembekerült az alapvető demokratikus és európai értékekkel, továbbá, hogy a látszat és a valóság tartósan szétvált a gazdasági folyamatokban, ami a kutatók szerint egyébként egyik fő oka az uniós túlzottdeficit-eljárás fennmaradásának. A kormányzás stílusa és magatartása először megdöbbenést, majd halk figyelmeztetéseket, végül határozott ellenállást váltott ki a nemzetközi és hazai politikai és gazdasági partnerekből, végül pedig az is a válság előszele lehet szerintük, hogy a gazdaság pedig minden tekintetben zsákutcába került.

Mindez általános és súlyos külföldi és hazai bizalomvesztést okozott. Magyarország jelenleg a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlanság iskolapéldája az egész világon - írta a GKI -, ezért nem akarják alacsony kamaton finanszírozni, ezért nem akar az üzleti szféra beruházni, ezért szivárog el a külföldi és a hazai tőke, ezért szenvednek a kis- és közepes vállalkozások, ezért viszik ki a kisemberek a megtakarításaikat.

A GKI bizonytalannak látja, hogy a szükséges változások valóban végbe mennek-e, de mivel azzal számolnak, hogy az ország finanszírozása csak egy IMF-EU-EKB megállapodással biztosítható, így nagyon valószínű, hogy az intézményi-politikai változások döntő része megtörténik. Enélkül pénzügyi válság és kormányválság fenyeget, s valószínű, hogy az utóbbi megelőzi az előbbit (ami egyben el is hárítja az államcsőd veszélyét). Így 2012 tavaszán alapvető gazdaságpolitikai fordulatra kerül sor. "A zsákutcából ki kell és ki lehet jönni" - fogalmazott az elemzés.

Literenként bruttó 4 és 6 forinttal emeli a 95-ös benzin, illetve a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ér el - értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.

A mostani emeléssel a benzin átlagára 426-428 forintra, a gázolajé pedig 449 forintra nő. A Mol egy hete bruttó 10-10 forinttal emelte a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

Tavaly január elején a benzin átlagára 360-361 forint, a gázolajé pedig 351 forint volt.

Két év alatt 70 ezerrel nőtt a dolgozó emberek száma, de megelégedésre nincs ok, a növekedési terv segítségével Közép-Európa termelési központjává és legversenyképesebb gazdaságává kell tenni Magyarországot - közölte Szijjártó Péter vasárnap az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzésére reagálva.

A miniszterelnök szóvivője a közleményében hangsúlyozta: a nemzeti ügyek kormánya a spekuláció helyett a munkára alapozza Magyarország megújítását, ezért vezette be a munkát és a családokat támogató adórendszert, ezért törli el a vállalkozások működését ellehetetlenítő buta szabályokat, és ezért újítja meg a teljes oktatási rendszert.

A KSH Statisztikai tükör című kiadványában az olvasható, hogy a kedvezőtlen külgazdasági környezet ellenére javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon 2011 első három negyedévében: a válság mélypontját jelentő 2009 harmadik negyedévéhez képest 2011 azonos időszakában mintegy 70 ezerrel több munkavállalót foglalkoztattak a nemzetgazdaságban.

Rendeleti úton a háromszorosára, 900 ezer forintra emelte június végén a kormány azt az összeget, amellyel a súlyosan mozgáskorlátozott személyeket támogatja új autó megvétele esetén. ...

A megszorítások időszakában szokatlan állami bőkezűség azonban olyan megkötésekkel párosul, amelyek a legtöbb igénylő számára lehetetlenné vagy értelmetlenné teszik a támogatás igénybevételét. A jogosultak köre is szűkült: immár csak a születési rendellenesség következtében mozgáskorlátozottak kaphatnak támogatást, a balesetesek nem. Ennél is furcsább eleme a konstrukciónak, hogy az új autók közül kizárólag a Suzuki Swift 1.2 GLX típust lehet állami támogatással megvásárolni, amelyben nincs automata sebváltó, nagyobb kerekes szék szállítására pedig a méreténél fogva alkalmatlan – amint arra a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége korábban felhívta a Nefmi figyelmét. Ráadásul a kedvezménnyel nem lehet bármelyik Suzuki-márkakereskedőnél vásárolni, csak a minisztérium pályázatán nyertes konzorcium tagjaként szereplő M1 Autó Planet Kft.-nél.

A Nefmi a kormányrendeletben rögzített minimális, 15 napos időt hagyta a szereplőknek arra, hogy az október 3-án közzétett pályázatra ajánlatot tegyenek. A dokumentumok alapján ez alatt a 15 nap alatt szerveződött meg a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt., a Magyar Suzuki Zrt., az M1 Autó Planet Kft. és a Signal Biztosító Zrt. által alkotott konzorcium, ekkor íródott az október 18-án felbontott, majd – a HVG információja szerint versenytárs nélkül – nyertesnek minősített pályázat, amely alapján a Nefmi november 30-án megkötötte a szerződést.

Az autóvásárlónak mindenképpen hitelt kell felvennie, éspedig szigorúan a Széchenyi Banktól, amely a Fidesz-közeli milliárdos, Töröcskei István érdekeltségébe tartozik, az ő elnökletével működik. Hiába volna a vásárló kezében a 3,4 millió forintos gyári árat a 900 ezer forint állami támogatással és a nagyjából 800 ezer forint flottakedvezménnyel csökkentett, 1,6 millió forintos önerő, a minisztérium által már a pályázati dokumentációban megszabott háromféle lehetséges kezdőrészletet (125 ezer, 400 ezer és 700 ezer forintot) meghaladó összegre hitelt kell felvennie. Ennek havi részleteit három évig 27,1–34,24 százalékos thm-mel fizeti vissza. Ráadásul a 26–34 ezer forintos havi törlesztőrészlet úgy jön ki, hogy a futamidő végén erre még – a kezdőrészlet nagyságától függő – 0,7–1,3 millió forintos maradványértéket kell rátennie. Mire a mozgáskorlátozott az utolsó fillérig törleszti a kölcsönt, nagyjából a flottakedvezmény összegét bukja el.

A feltűnően magas kamatot a Széchenyi Bank üzletágvezetője, Tóth Tamás (a konzorcium minisztériumi kapcsolattartója) a HVG-nek a beépített cascóval és azzal magyarázta, hogy a szerződés szerint 2015. december 31-éig fenn kell tartaniuk a forintalapkamatra épülő konstrukciót, erre pedig a banknak tartalékot kell képeznie. Összehasonlításképpen a HVG ajánlatot kért egy fővárosi márkakereskedőtől; ő ugyanazt a Suzukit 600 ezer forinttal olcsóbban, 2,85 millió forintért árulta, és hasonló feltételekkel, cascóval együtt 8,4 százalékos thm-mel terhelt hitelt ajánlott hozzá. ..."

Köszönöm, nekem nem kell, csak megállapítottam, hogy azért az önkritikád és emberismereted még tényleg nem hagyott cserben :)