Vettem egy picit 494 en
Ez a pereskedés hol tart mostanában? Mennyire van rá esély szerintetek, hogy pert veszít az állam a különadóval kapcsolatban?
Majdnem, 519.
Emelkedett az idén 3Ft-ot + még ott az osztalék.
Nem volt rossz teljesítmény.
2010-es záróárfolyam: 516 Ft
Most is éppen annyi:) Összejöhet ideinek is:-)
Nem volt olcsó a SEC-et is lefizetni, de megérte! :-)
Mennyi a különadó ami a Tkomot terheli?? Ez a bírság amit az amerikai SEC-nek ki tudnak fizetni, az a különadó hányszorosa??
Plusz a jogi költségek plusz az egyéb költségek....
Megérte volna gyorsabban kivonulni nekik az USA tőkepiacáról...
http://bet.hu/topmenu/kibocsatok/kibocsatoi_hirek/109402537.html
Hát hát...
17:45 kor jelent meg a hivatalos közlemény de a PF-en már 16:09 kor fent volt (igaz Reuters re hivatkoznak)...
A régiós osztalékvárakozásainkban a piac méretéből adódóan a lengyel cégek dominálnak, de persze az élbolyban más nemzetek vállalatai is képviseltetik maguk. A szektorokat tekintve a bankpapírok rendelkeznek meghatározó szereppel, az olaj- és gázipart megelőzve, míg a dobogó harmadik fokán a bányatársaságok, a közművek és a telekomcégek osztoznak.
A sorrendet a KBC Securites elemzőinek várakozásai alapján alakítottuk ki, de a táblázatban feltüntettük a piacon elérhető minimum és maximum osztalékvárakozásokat is, hogy érzékeltessük, saját prognózisunk pesszimistának vagy optimistának számít-e az egyéb előrejelzésekhez képest. Érdemes kiemelni, hogy a listán nem kizárólag klasszikus osztalékrészvények találhatók, hanem olyan ciklikus iparágak papírjai is, mint az építőipar és a nyersanyagszektor, ahol nehezebben fenntartható hosszabb távon a stabil osztalékfizetés.
A lista csúcsára a KGHM állhatott fel, főként mivel a bányatársaság menedzsmentje a múlt héten megemelte 2011-es várakozásait. A legfrissebb prognózis 11,19 milliárd zlotys nettó eredményről szól, 16 százalékkal meghaladva a korábbi, önmagában rekordnak számító várakozást. A lengyel pénzügyminisztérium a múlt héten 3 milliárd zlotys osztalékfizetést jelentett be a 2011-es év után, ami egy részvényre vetítve 15 zloty osztalékot jelent, ezt alapul véve a részvény 13,3 százalékos osztalékhozammal kecsegtet. Érdemes azért megemlíteni, hogy a cég esetében igen széles skálán szóródik az elemzők osztalékvárakozása.
Ugyan csak három telekomcég szerepel a 22-es listán, de mégis mindegyikük az élbolyban foglal helyet az osztalékhozam alapján. A lista második helyén a Magyar Telekom áll, amely véleményünk szerint jövőre is 50 forintos egy részvényre jutó osztalékot fizethet, ami az idén és jövőre is érvényben lévő telekomadó következménye. Az Mtelekom mellett a másik két telekomcég (Telefonica, TPSA) esetében is konzervatív becsléssel éltek elemzőink az egyéb várakozásokhoz képest.
A lista egyetlen építőipari cége, a Budimex furakodott még be a három legjobb osztalékhozammal rendelkező papír közé. Korábban a cég vezérigazgatója nagy osztalékfizetést ígért a befektetőknek magas osztalékfizetési ráta mellett, ami a 70 százalékot is meghaladhatja, legutóbbi nyilatkozatában pedig már 100 százalékos kifizetési rátát ígért. 9,6 százalékos osztalékhozam-várakozásunk az optimistább előrejelzések között található.
A pénzügyi szektor legkecsegtetőbb osztalékhozamával várakozásaink szerint a PZU biztosító rendelkezik, maga mögé utasítva a Handlowy és PKO bankokat. A jelentős állami tulajdonnal bíró lengyel bankokra, mint a PKO, a pénzügyminisztérium magas osztalékfizetést vár el, miközben a lengyel bankfelügyelet éppen óvatos osztalékfizetésre szólított fel. A PZU menedzsmentjének 50-100 százalékos nyereség-kifizetési tervében is nagy szerepet játszhat az állam, mint „nagybefektető”.
Az olajpapírok közül a PKN Orlen lóg ki a sorból, amely akár tripla osztalékhozamot eredményezhet bizonyos szektortársakhoz képest. A magasabb kifizetés ugyanúgy, mint a bankok esetében, a jelentős állami tulajdoni részesedésének köszönhető, a lengyel kormány így kívánja kompenzálni a Lotos-csomag sikertelen értékesítését, mely a költségvetési lyukat lett volna hivatott betoldozni.
Az OTP-MOL páros továbbra sem tartozik a kiemelkedő osztalékhozamot kínáló részvények körébe 2 százalék körüli mutatóval, igaz, a befektetők elsősorban nem ezért vásárolják a két magyar blue-chipet, hanem inkább növekedési kilátásaik miatt.
Óvatosan az osztalékpapírokkal is!
Sok befektető számára lehet vonzó az osztalékrészvények remélt folyamatos pénzáramlása, de a kockázatokról se feledkezzünk meg, hiszen az osztalékfizetés mellett a részvények árfolyamingadozására is számítanunk kell. Jelentős árfolyamesés esetén a teljes hozamunk negatív is lehet, annak ellenére, hogy a részvény a várakozásunknak megfelelő osztalékot fizeti (az árfolyam ingadozásával abban az esetben nem kell számolnunk, ha a végtelenségig megtartjuk a papírt - ennek kicsi a valószínűsége).
Az osztalékhozamok számításánál az általunk várt következő osztalékot a legutóbbi záróárakhoz viszonyítottuk, ami elméleti szempontból nem tökéletes megoldás. Az egyes cégek például egészen eltérő időpontban fizethetik ki osztalékukat, éppen ezért az ezen a módon számított hozamok nem összehasonlíthatók közvetlenül egymással. Joggal feltételezhetjük ráadásul, hogy a piac által várt osztalék már részben beépült az aktuális árfolyamba, de hogy pontosan mekkora mértékben, azt nehéz megállapítani.
Az időben távolabbi osztalékfizetésekre vonatkozó feltételezések is beépülnek valahogyan a részvény árfolyamába, viszont előrejelzésük nagyon bizonytalan. A befektetők sokszor állandó osztalékfizetést feltételeznek a jövőre nézve, de a valóságban ritkán tud a vállalat mindig azonos, vagy állandó mértékben növekvő osztalékot fizetni (a kiugróan magas osztalékfizetés általában nem fenntartható hosszabb távon). A jövőbeli osztalékok csökkenése is kockázatot jelent, hiszen a hosszú távú osztalékhozamunk ezáltal kisebb lesz.
Az osztalékrészvényeket a piac általában a kötvényhozamok alapján árazza, így a kötvényhozamok emelkedésével a befektetők magasabb osztalékhozamot várnak el a részvénytől, azaz változatlan osztalékfizetést feltételezve csak olcsóbban hajlandók megvásárolni a papírokat, így az árfolyam esni fog. A kötvénypiaci kockázattal is tisztában kell tehát lennünk.
biztos? azért telko életébe is beleköphet az imf tárgyalások sikertelensége.
akárhogy is lesz jövőre van az utolsó telós adó év
hmmm?
Igen két hete egy szűk sávban mozog.
Ha jól tudom, ez év végéig kell az államnak a különadójáról referálni, bár az udvar véleménye az volt, hogy " Ha per, legyen per" 3 év múlva ítélet, az meg nem nekünk fog fájni :)
Mióta kijött a hetes leszorító alól jól tartja magát.
Mi a szösz 529. Csak nem tudnak valamit, valakik az udvarból?
akkor meg nyugi
esetleg még lejön még egyszer addig
de nem idén
onnan van:)vhonnan...
jó hát nem most kell veszegetni
480 alatt kellett azt, 470 alatt meg ajándék volt
annyira nem is adták be eddig..
mindenesetre stop nem árt....