"Lakossági ügyfélként nem tudom, de azt mondom, hogy oda vissza 1% marzs."
No offense: Akkor eddig milyen 4-5%-ról értekeztél? És ha 1%, akkor azt miért tartod beárazhatatlan kockázatnak? Mondhatni, éppenhogy kötelezővé kellett volna tenni.
"Szerepelnie kell benne, különben támadható volna."
Már támadják is. És éppen azon gondolatok mentén (még ha hülye módon is), amit én korábban leírtam. Pontosan azt hívják ugyanis "egyoldalú és indokolatlan szerződésmódosításnak", amit az uzsorásklán csinált.
"Az mitől win, ha az állam 30%-ot benyel, és szétteríti a nem devizahitelesek között is, adó formájában?"
[...]
"Csakhogy az állam is mohó lett, és élvezte, hogy nem kell forrást biztosítani a lakosság számára az olcsó lakáshitel eléréséhez."
[...]
"Hiába vitázol velem, a jogilag engedélyezett helyzetet mindenki a maga módján használta ki."
Namármost, egy gondolatmenetbe beírod azt, hogy az állam IS felelős volt, majd azt is, hogy az uzsorások is kihasználták a szabályozási hiányosságokat. Magyarán, elismered az állam felelőségét is. Sőt, elismered az uzsorásokét is, akik ugyan valóban nem sértettek jogszabályt a hitelek kihelyezésével (senki sem állított ilyet), de mégis megsértették azon belső írott és íratlan szabályzatukat, amely a hitelek kihelyezésénél a kellő gondosságot előírja. Márpedig, akárhogy kívánod csűrni csavarni, ebből az következik, hogy az uzsorások szempontjából az előállt helyzet NEM tekinthető Vis Maiornak, ugyanis annak az előállásához elegendő volt ez az ész nélküli hitelezés.
Ez utóbbra egyébként a legjobb bizonyíték egyébként az, amit már korábban is írtam, az, hogy a devizaválság ELŐTT már-már kezelhetetlen méreteket kezdett ölteni a BAR lista, vagyis NEM a DEVIZAválság volt az, amely alapvetően megdobta a fizetésképtelenek listáját, hanem a recesszió, a munkahelyek elveszítése. Erre pedig az uzsorásoknak GONDOLNIA kellett volna, a tömeges fizetésképtelenség ellen ugyanis biztosítaniuk kellett volna magukat.
Éppen ezért, én NEM azt állítom, hogy ABBAN BŰNÖSÖK MAGYARORSZÁGON, hogy ez a helyzet előállt, hanem ABBAN, hogy EBBEN a helyzetben úgy viselkedtek, hogy még további terheket akartak az adósokra terhelni, illetve mosni akarták a kezüket. Egyértelmű, és vitathatatlan ugyanis az, hogy a probléma MÉRETEIRŐL ők tehetnek.
Éppen a fentiek miatt NEM beszélhetünk viszont sem az állam, sem az uzsorások, sem a lakosság esetében BŰNCSELEKMÉNYRŐL(!), azaz szó sem lehet arról, hogy jelen esetben a résztvevő felek BÁRMELYIKÉT ilyen jellegű felelőségrevonásra citáljuk. EZ azoban nem jelenti azt, hogy "nem bűnösök", illetve az, hogy "nem tartoznak felelőséggel", ugyanis erre az esetre vonatkozik a BTK-tól élesen elkülönülő polgári törvénykezés, amelyben a FELELŐSÉGET vizsgálják, és ennek alapján döntenek arról, hogy például egy adott kár, káresemény elhárítását milyen arányban viseljék a felek. ERRE MINDENKÉPPEN LEHETŐSÉG VAN (lásd uzsorások vinnyogása az EU bíróság irányába), tehát a vita kizárólag arról szólhat, hogy egy ilyen eljárásban kinek milyen esélye lehet.
Én erre írtam, hogy teljességgel kizárt, hogy egy pápápápápá-val piacot szerzett intézmény, amely a kellő gondosság helyett azzal hirdet, hogy "nem érdekel a jövedelme, csak az ingatlan értéke", az nem mondhatja azt, hogy a kialakult helyzetért nem felelős.
Az állam, amelynek az esetében szerintem is helyesen megállapítod, hogy "cinkos" volt ebben - hiszen a promt adóbevétel miatt nem törődött annak következményeivel, és képes volt ezt "növekedésnek" beállítani a súlyos recesszió helyett -, szintén felelőséggel tartozik, és ennek a felelőségnek nyilván csak az adóforintokból tehet eleget, mert nincs más lehetősége. Ugyanakkor érdemes figyelembevenni, hogy ez - természetesen - MINDEN olyan esetre igaz, amikor az állam kártérítési felelőséggel tartozik, így önmagában azzal érvelni, hogy ezt "mások fizetik meg" - az értelmetlen. Erre csak egy megoldás van, ha egy állami VEZETÉS túl sok kárt okoz, akkor le kell váltani, mert erre vannak a választások. Ha felmerül az, hogy ezt súlyos gondatlansággal követték el, avagy bűncselekményt követtek el, akkor meg BTK-s ügyet kell belőle csinálni. Ez azonban a kártérítési felelőség esetében nyilvánvalóan indifferens.
És természetesen ott vannak az adósok, akiknek igenis számolnia kellett - a felvétel időpontjában - egy maximum(!) 30%-os növekedéssel, de nem többel, ugyanis a felvétel időpontjában még létezett az MNB sáv, így a szerződés megkötésekor teljesen joggal feltételezték, hogy:
- ebből a sávból a CHF nem tud kilépni (ez persze hiba, az EUR nem tudott volna kilépni, de ezt aztán földi halandón nem lehet számonkérni),
- másrészt azt, hogy belépünk az EUR zónába mostanára, és így az árfolyam nem lehet kockázat. Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy a CHF-EUR keresztárfolyam az elmúlt 10 évben mennyire nem változott, akkor ez nem volt irreális elképzelés.
Mindamellett, nyilvánvaló, hogy azért választották ezt a hitelt, mert olcsóbb volt, mint a Forint hitelek, körülbelül 30%-al. Éppen ezért mondtam én azt, hogy ők is felelősek az előállt helyzetért, vagyis mindenképpen ki kell venniük a részüket a helyzet rendezéséből.
Namármost, azt megítélni, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, azt megítélni, hogy mi vezetett az ilyen MÉRETŰRE dagadt hitelezéshez, azt rendkívül nehéz. Jól látható ugyanis, hogy egy egyszerű kormányrendelettel meg lehetett volna akadályozni a devizában adósodást, még jobban az, hogy lehet olyan szabályozó környezetet létrehozni, amelyben nem állhatna elő a jelenlegi helyzet, ugyanakkor az még jobban látható, hogy amennyiben a bankok megfeleltek volna a KÖTELEZŐ hitelbírálatnak, és azt HELYESEN végezték volna el, akkor egyáltalán nem mehetett volna ki sem ennyi darabszámú, sem ekkora összegű hitel. Az, hogy ebbe az adósok belementek, az nyilvánvalóan csak ennek a KÖVETKEZMÉNYE, de ez nem lehet felmentés.
Én ezért írtam, hogy nyilván remekül el lehetne vitázni egy bíróság előtt a felelőség arányáról, nyilván lehetne tetszőlegesen 40-40-20, vagy éppen 35-35-30-at ítélni, de a lényeg akkor is a lényeg marad: CSAK AZ lenne tisztességes, ha minden fél kivenné a részét abból, hogy ez a szituáció rendeződjön, azaz az ÖSSZES DEVIZATARTOZÁS (én ezt írtam anno, mint célt) kikerüljön a rendszerből.
Az ugyanis elfelejtődött, hogy ha ekkora a devizaadósság, azt is megfizetik azok is, akiknek forint hitele van a magas MNB kamat miatt - vagyis az adófizetők is, mert több adót kell beszedni -, azok is, akiknek forint hitele van, mert azoknak is nő a kamatuk, és azok is, akiknek hitele sincsen.
Az tehát, hogy ezek a devizahitelek kivesszenek, az nemzetgazdasági, nemzetstratégiai kérdés, én pedig mindig is erről beszéltem.
A végtörlesztés ebben a kontextusban csak úgy lépett be a képbe, hogy hoztak egy ilyen törvényt, amiről nekem az volt a véleményem, hogy KEZDETNEK nem lenne rossz, de így, hogy ennyiben maradt, ennek nem sok haszna lesz. 100-200 ezer család megszabadul az adósságtól és TALÁN fogyasztóvá válik, és több adót fizetővé, de ez nem tudja megmenteni az országot.
