http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20111024-orban-a-bankok-most-visszahozzak-a-korabban-kivitt-penzeket.html

Erre nem tudok mást mondani mint MEGALOL. Nem tudom mi a rosszabb ha komolyan is gondolja amit mond, vagy ha nem. :)

MR1 Kossuth Rádió

2011.08.27. 16:04

Időt kérek – Halász Zsuzsa műsora

Vendégek: Németh Margit, klinikai szakpszichológus, Csókay András, idegsebész, Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja

És akkor elsőként nézzük mi történt a héten devizahitel ügyben!

- Tisztázódott végre, hogy milyen feltételekkel kell majd visszafizetniük a 2014-ig felgyülemlő tartozásukat azoknak, akik az árfolyamrögzítést választják. Ők ugyanis az elkövetkező 3 évben 180 Ft-os árfolyamon törlesztenek, de 2015-től meg kell fizetniük az addigi különbséget (mármint az érvényes piaci kamathoz képest) és természetesen a felgyülemlett összegnek a kamatait is.

- Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bankfelügyelethez fordult, foglaljon állást abban, hogy mennyiben járult hozzá a kialakult helyzethez az elégtelen uniós, illetve hazai szabályozás

- Közben kiderült, gigaprofitot könyveltek el a Magyarországon működő bankok 2011 második negyedévében, miközben ez idő alatt 8 milliárd forintra nőtt a bedőltnek tekinthető hitelállomány.

- Szerdán sikerült megakadályozni egy kilakoltatást Székesfehérváron, ahol egy 90 éves asszonyt, a rokkant fiát és az őket eltartó másikat akarták kiköltöztetni.

- Ezen a héten lehetett hallani egy hírt, hogy egy Otthonvédő Monitoring Bizottság is megalakul a miniszterelnök megbízásából.

Riporter: Hogy pontosan mit fog vizsgálni ez a monitoring bizottság, én ezt nem tudom, de Varga István talán tudja.

Varga István: Hát bizony ez egy olyan kérdés, amire én se tudok válaszolni. Ugyanis akiket a miniszterelnök úr megbízott a vizsgálattal, azoknak mindent tudniuk kell Vizsgálat nélkül is. Következésképp, hogyha komolyan veszik a munkájukat, akkor egy-két óra alatt leülnek és lediktálják, hogy mi történt és mi történik. Ugyanis a mostani pénzügyeket irányító Kármán András, aki államtitkári rangban a kvázi pénzügyminiszter, én úgy szoktam mondani, hogy Kossuth mai utóda, a Nemzeti Bankból jött a mostani minisztériumba. A Nemzeti Bankban pontosan követték az elmúlt évek eseményeit, a monetáris politikai osztályt vezette, ha jól tudom, következésképp neki mindenről kellett tudnia, hogy mi történik, és előre kellett tudni számolni. A minisztériumban pedig, a Matolcsy miniszter úrnak pedig a kormányzat megalakulása előtt már miniszterelnök úr feladatául adta, hogy oldja meg ezt a problémát. Azóta eltelt egy év. Ennyi idő alatt minden kiderülhetett volna, és mindent a legnagyobb részletességgel lehetne tudni.

R: Tehát akkor tisztán áll tulajdonképpen előttünk az ügy, és ugye azért történt néhány intézkedés, de egy mindenképpen. Ez a bizonyos árfolyamgát. Elégséges intézkedés-e ez ahhoz, hogy megmeneküljenek a veszélyeztetettek? Vagy pedig a problémának a hosszútávú elodázásáról van szó?

V.I.: A médiában, a sajtóban egy-egy gondolat elkezd repülni egyik stúdióból a másikba, ez is ilyen, hogy elégséges vagy nem, eltolja vagy nem. Én azt hiszem itt ennél egy sokkal súlyosabb kérdés van: Elismerjük-e jogos feltételnek a devizában kötött szerződést vagy nem? Abban a pillanatban, hogyha csak az árfolyamot rögzítjük, és jogos igényként fogalmazzuk meg az elkövetkező évek múltán majd kifizetendő különbözetet, akkor ez azt jelenti, hogy elismertük. Álláspontom szerint, illetőleg sokunk munkájának egyfajta összegezéseként merem mondani, hogy nagyon alapos jogi oka van annak, hogy ezek a szerződések bizony érvénytelenek, semmisek.

R: Hogy lehet ezt bizonyítani?

V.I.: A polgárjog az a gazdaság és társadalom szolgálatában a tisztességes és a korrekt gazdasági és polgári viszonyok megteremtéséért, illetve fenntartásáért született meg. Ha megnézzük, hogy azok a szerződések, a Polgári Törvénykönyv első 5 paragrafusában foglaltaknak mennyiben felelnek meg, akkor azt kell mondanom, hogy 3-4 paragrafust az ötből máris sért. Tudniillik ez egyértelműen egyfajta joggal való visszaélés, ez egyértelműen egy olyan feltétel rákényszerítése az ügyfélre, aki nem volt egyenrangú partnere a banknak, amikor ezt a feltételt elfogadta. Röviden, csak tömören azt szeretném mondani, hamarosan komolyan szembe kell néznünk azzal, hogy vagy a demokrácia mellett állunk ki, vagy ezen szerződések mellett. A kettő hamarosan összeütközik.

R: Amikor én Önt erre a beszélgetésre hívtam, és kérdezte, hogy mi a téma, és mondtam, hogy a devizahitelesek megsegítése, vagy az azokkal kapcsolatos folyamatok, akkor azt mondta, hogy rosszul fogalmazok, mert szó nincs itt devizahitelről. Mire gondolt?

V.I.: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt a fogalmat, hogy devizahitel, egy kicsit differenciáltabban deviza alapú hitel. Valójában egyik sem! Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett föl, azzal elfogadtatta a hitelezője azt, hogy mindent devizában számol el. Ennyi. Nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában, azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

R: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

V.I.: Kétféle intézményről kell beszélni, és akkor mindjárt világos: van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit maga is vagy hitelbe vesz föl vagy betétként nála elhelyeztek. A bank azonban pénzTEREMTŐ. Nem a betétestől érkezett pénzt helyezi ki, mint azt oly sokan szokták mondani, akik ebben a szakmában dolgoznak…

R: Főleg a bankok…

V.I.: Igen. A bank pénzteremtő: neki joga van a tőkéje függvényében egyszerűen azt a hitelt előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit ő létrehoz. Na most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és a forrás oldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frankban számolunk el, ettől kezdve gyakorlatilag ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre. Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani „megvette” meg „eladta a svájci frankot”, akkor EZ NEM IGAZ. Ilyen egyszerű! Nem igaz!

R: De hát akkor ez az évszázad átverésének tűnik!

V.I.: Úgy van! Ugye meg kell tanulnunk azt, hogy vannak akkora problémák, amiket már nem tudunk kezelni. Tehát oly léptékűvé válik, hogy elnézzük. Szokták mondani a bankokról, hogy „too big to fall”, tehát egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Na ez a túl nagy probléma ahhoz, hogy szembenézzünk vele, pedig szembe kell nézni vele! S ez annyit jelent, hogy a bankoknak valójában nem kellett deviza, de a takarékpénztáraknak igen. Tudniillik a takarékpénztár a kockázatát le kell, hogy fedje, és ekkor a forint ellenében helyezi ki a forintot természetesen, de hogy devizakockázatot vállalt, valahonnan máshonnan be kell vonnia ennek a fedezetét. Na most ezt általában úgy szokták tenni, hogy az anyabankok egy intézményt működtetnek itt, például egy biztosító létrehozott egy szakosított hitelintézetet, azon keresztül hitelez, és akkor ott látszólag minden rendben van. De a háttérben nincs. Tehát az ügyfél és a hitelező között akár még meg is lehet találni – még egyszer mondom a szakosított hitelintézetnél – a svájci frankot, de a banknál ne is keressük! Ellenben hogyha most egy picit ha úgy tetszik ettől a ténytől elvonatkoztatunk, csak a józan észt vesszük elő, akkor is kiszámítható az, hogy ha nekem naponta kell valamennyi svájci frank ahhoz, hogy odadjam az ügyfélnek meg visszavegyem tőle, mert azzal törlesztett, megveszi tőlem, hogy azzal törlesszen, akkor elég, ha csak kölcsönkérem ezt a svájci frankot és mindjárt vissza is kaptam. Na most hogyha egy marék svájci frankot ötször használok el, akkor öt ügyfelet szolgáltam ki egy marék kölcsönvett svájci frankkal. Tehát valójában ezek a dolgok nem úgy működnek, mint az anyagi folyamatok, amikor az ember termel, hogy egy anyagot beépít a termékbe. Ezek virtuális dolgok, itt számviteli trükkök vannak. És ezt azok az emberek, akik most vizsgálják, tökéletesen tudják. Úgyhogy őszintén szólva nem tudom, hogy mit fognak vizsgálni.

R: És akkor ide tartozik ez a bizonyos 5%-os tartalékráta is, amivel a bankoknak rendelkezniük kell a törvény szerint? Gondolom, hogy abban is lehetne mit keresni, hogy a bankoknak be kellene bizonyítaniuk azt, hogy miből adták kölcsön azt a pénzt. Ugyanis ha csak 5%-nyi tartalék, kézzel fogható anyagi eszköz áll a rendelkezésre, akkor ez nehezen bizonyítható.

V.I.: Nem egészen így van. Mondjuk azt, hogy elvileg 2 és 5% között van, de inkább a 2% körül amit fedezetként a Nemzeti Banknál el kell helyezni, tehát a kiadott hitelállomány 2%-ával rendelkeznie kell Nemzeti Banki betét formájában. Valójában természetesen a bankjaink sokkal többel rendelkeznek, ugyanis nekik érdekük a Nemzeti Banknál betétet képezni, mert irdatlan nagy kamatot fizet a mi terhünkre a Nemzeti Bank NEKIK: Következésképp tehát nem az határozza meg, hogy mennyi betétet helyeznek el a Nemzeti Banknál, hogy másoknak mennyi hitelt adnak ki vagy mennyit kötelesek elhelyezni, érdekük az, hogy minél többet. Úgyhogy ezért van az, hogy a Nemzeti Bankot szétveti a kereskedelmi bankok betétje, olyan hatalmas mennyiség van ott.

R: Ne haragudjon, hogy ezen én most lovagolok, csak én most éppen olvastam valahol, hogy az itteni bankok azzal védekeznek, hogy valóban ez a keret, amit ők hitelezésre fordítottak, valóban nem áll a rendelkezésükre, de az anyabankjaiknál külföldön megvan.

V.I.: Persze. Tudniillik az emberek általában, amikor pénzről van szó, akkor elképzelik a bankjegyet, az érmét. Általában ma már a bankvilágban nem ilyenfajta, számlán megjelenő effektív összegek mozognak, hanem különböző pénzjellegű instrumentumok, értékpapírok. Ezeket egymás között cserélik, ezek kamatozó dolgok. Az egyiket odadom, másikat elkérem, és ezért, pl. a svájci frank és forint között is ún. swap műveleteket, csereműveleteket lehet végezni, ezek is ilyen értékpapírszerű műveletek. Ezért valójában a kedves hallgató, vagy egy kívülálló, amikor számlán lévő pénzről beszél, akkor a saját képét vetíti a folyamatra, de ez bankon belülről egészen másképpen néz ki, és ott valóban mozognak értékpapírok, azok már a haszonszerzés eszközei és elsősorban az mozgatja, nem pedig az, hogy az adott ügyfélnek éppen mire volna szüksége. Röviden, a bankmechanizmus egész más, mint amire kívülről az emberek gondolnak.

R: Lehet, hogy ez azért van így, hogy nehogy véletlen átlássuk ezt a folyamatot, nem? Önöknek egyébként, fordulok itt másik két vendégünkhöz, van devizahitelük?

V1: Nekem van, igen, és most egészen megdöbbenve hallgattam, hogy tulajdonképpen lehet, hogy már a szerződésem se volt jó, amit velem megkötöttek, mert ha jól figyeltem, akkor eleve itt már egy rossz szerződés van, egy egyoldalú szerződéskötés van, ami tulajdonképpen csak a banknak ad egy biztosítékot, számomra semmit. Ez az egyik, ami nekem nagyon megvilágosodott itt, és hogyha így van, hogy ez nem egy valós szerződés, akkor tulajdonképpen mi történne akkor, én inkább kérdezem, hogy ha ez nem egy valós szerződés, ha engem megvezettek, akkor mi van akkor, hogyha én szerződést bontok? Mert ezt viszont nem engedik a bankok.

V.I.: Most már elég sokan jelentik be azt, hogy a szerződés semmis, és levezetik ezt jogilag, és vitába mennek a bankkal. Perre…

R: Ezeket bíróság előtt kéne nyilván megnyerni.

V.I.: Így van, természetesen. Bíróság előtt. Tehát nem arról van szó, hogy két ember leül és összeveszik, és aztán az egyik megveri a másikat, ugye volt régen ilyen, de most a bíróságok jobban el tudják ezt dönteni. Én gondolom, hogy bízhatunk a magyar bíróságban, hogy a jogot komolyan veszi, és igen, hamarosan megszületnek majd olyan ítéletek, amelyek azokat a – röviden – méltatlan vagy pedig nem kiegyensúlyozott feltételeket számon kérik, amivel ezek a szerződések születtek.

….

….

….

V.I.: Tudja a kereszténység Fuggerek (???) előtt még tiltotta a kamatot. Joggal tiltotta, mert a kamat az csak pénzben fizethető, azt a pénzt is elő kell valakinek állítani. Jelenleg a pénz adósságként jön létre. Ez azt jelenti, hogy bárkinek pénze van, az valakinek az eszköze, a bankrendszer eszköze, és a nem bankjellegű társadalomnak az adóssága. Ha a bank jól akarja a munkáját végezni, sok nyereséget akar csinálni, akkor sok eszközt állít elő, a sok eszköz viszont a nem banki szereplők sok adóssága. És az elmúlt évtizedekben ezt a sokat megteremtették, s ezzel a társadalmat tönkretették. Tehát ezzel nem lehet másképpen bánni, mint hogy az adósságot most vissza kell adni oda, ahonnan jött, azaz a társadalom csak azért, hogy pénzeszköze legyen, ezért az adósságot nem vállalja magára, az egész pénzügyi rendszerbe be kell avatkozni, ha nem tesszük meg, az euroatlanti gazdaságok, társadalmak összeomlanak! Tehát valójában ez nem vicc! Ez a lehető legkomolyabban kiszámítható, ha úgy tetszik a műszaki ember pontosságával előre kalkulálható folyamat. Nem merünk vele szembenézni. Tehát csakis azt tehetjük, amit a kereszténység valamikor nekünk elénk tett, mint egy életpályát, hogy igen, a pénz az csak egy eszköz, az nem egy kamatozó, nem egy vagyon. Az a más típusú vagyonok szerzésének az eszköze, és a más típusú vagyonokat pedig a társadalom, ha okos, azt megfelelő normák között el tudja egymás között osztani. Ezt csak a pénz teszi tönkre.

R: Látjuk azt, hogy azért a bankok más országokban másképpen is tudnak viselkedni. Ön cinikusan azt mondta, hogy „ha a bank jól akarja végezni a dolgát”. De komolyan értem ezt a „jól végzi a dolgát”, tehát vannak helyek, vannak országok, ahol jól, vagy jobban végzi, ahol nem meri megtenni azt, amit egyébként Magyarországon megtesz a bankvilág. Ez miért van így?

V.I.: Ahol sok pénz van kint, akkor nagy a kamat, akkor rengeteg pénz áramlik megint be a bankrendszerbe és nem tud vele mit kezdeni. Ezért ma a tőlünk nyugatra fekvő világban nagyon alacsony a kamatláb, hiszen a nagy államadósságok mögé nem lehetne annyi adóbevételt tenni, amivel annak a nagy kamatát kéne fizetni. De miután nagyon pici a kamatláb, ezért kevesebbet kell fizetni a nagy tömeg ellenére, ezért még ez fizethető. Röviden, a kamatláb nagyon kicsi, ezért az adósságok most éppen ott fenntarthatók. Nálunk ez nem így van. Mi egy nagy kamatlábat számítunk föl a Nemzeti Bank politikája folytán, amelynek semmi gazdasági, vagy pláne erkölcsi alapja nincs, ebből következően mi más monetáris politikát folytatunk, mint a nyugat. Csak egy szó. A svájci frank kamatát, amikor jött az ún. válság, 2,5%-ról 0,1%-ra leszállították. A mi bankjaink az ügyfeleknek a 4-5%-ról fölemelték 6-8%-ra.

R: Ez azért érdekes, mert ugye Lengyelországban a bankok megosztották a különbséget. Az pedig mégsem Nyugat-Európa. Tehát keleten is van olyan hely, ahol másképpen viselkednek.

V.I.: Nálunk egyszerűen az ügyfeleknek a bírósághoz kell fordulniuk. Ha benne van a szerződésükben, hogy az ún. referenciakamat plusz fél százalék, amit fizetniük kell, akkor őket becsapják, hogyha annyit számítanak fel, amennyit. Tessék szíves lenni bírósághoz fordulni. És kiderül, hogy nekik 1% alatt kéne fizetniük a kamatot, meg még egy pici díjat hozzá. Tehát szó szerint a legprimitívebb ócska trükkel vannak sokan becsapva.

R: Mondhatjuk azt tulajdonképpen, hogy ha a társadalom engedi, akkor a bankok így viselkednek, ahol pedig a társadalom ezt nem engedi, ott nem viselkednek így?

V.I.: Így van, pontosan.

.

Mint írtam, én bemutattam, és be is fogok mutatni nekik. Ennyi :)

Aztán majd meglátjuk, hogy mi volt ennek az egésznek az értelme. Merthát, ha nektek van igazatok - akkor valójában semmi értelme sem volt, csak b*szogatták az egyébként JÓ ügyfeleket, tudjátok azokat, akit még szerintetek is meg kellene becsülniük, mert belőlük élnek ilyen jól.

Ha másért nem is, ezért nekem máris elegem van belőlük. Ennyi :)

Cib-et irtál?

http://www.cib.hu/system/fileserver?isFlashCompliant=true&session_id=uisk820q9bqo8qs6ed2wyil2&flashVersion=0&b=121&w=1024&h=768

a jelzálogul lekötött ingatlanfedezet(ek) legalább tőz és elemi kár kockázatokra, legalább az

ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értékének összegéig, és a Kölcsön és járulékai erejéig a Hitelezıt

egyedüli kedvezményezettként megjelölve, vagyonbiztosítással biztosítva van(nak), és ezt az Adós a

a biztosítékul lekötött ingatlanokra teljes körő vagyonbiztosítást kötni és a biztosítási kötvényben a

100.000,- Ft-ot azaz Egyszázezer forintot meghaladó kártérítési összeg jogosultjaként a Hitelezıt

megjelölni, a biztosítás megkötését a Hitelezı felé igazolni (a Hitelezı a biztosító által kifizetett

kártérítési összeget választása szerint jogosult az ingatlanok helyreállítására fordítani, vagy az

ingatlanok helyreállítása céljából a Zálogkötelezett(ek)nek vagy Haszonélvezı(k)nek kifizetni, vagy az

Adós Hitelezı felé fennálló esedékes fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani);

• az ingatlanra kötött teljes körő biztosítás díját a biztosítási kötvényben elıírt gyakorisággal a

Hitelezınél vezetett bankszámlájáról megfizetni;

Súlyos szerzıdésszegésnek minısül:

• ha a Hitelezı által megkövetelt vagyonbiztosítás díját az arra kötelezett nem, vagy csak részben

fizeti meg, vagy e biztosítási szerzıdést valamely lényeges részében (pl. kedvezményezetti vagy

kockázati kör, biztosítási összeg) a Hitelezıre hátrányos módon megváltoztatja;

és még lehet cifrázzni bármilyen szerződés esetén...

Hitelezınél a biztosítási kötvény(ek)nek, illetve ajánlat(ok)nak, és/vagy a biztosító, illetve az eljáró

biztosítási bróker nyilatkozatá(ai)nak bemutatásával igazolta;

Így van, ki lenne az a marha aki ilyenért felmondja a boltot egy egyébként jó ügyféllel? Senki.

Ez a cikk igen érdekes: http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/21/megint_valtozhat_a_vegtorlesztes/

"Tehát azt teszik, hogy bekérik a biztosítás engedményezését, hátha nincs is, és akkor megelőzhetnek téged és mielőtt végtörlesztenél felmondják a hitelszerződést?"

és hirtelen kötsz egyet és már volt nincs felmondási ok.. :D

"Ez pontosan így van. Sőt mi több, NEKEM ezzel kapcsolatban MOST SEM írhattak volna elő semmiféle teendőt sem, mert én nem az ő ügyeik intézésére szerződtem, hanem hitelre"

azért tessék már elolvasni a zálogszerződés pontjait,

:DDD

Szerinted mi abban a logika, hogy a hitelfelvétel időpontjához viszonyítva a fedezet 70-80 %-ot ér, a deviza árfolyam majdnem 40-50 %-ot növekedett és bedöntse. Ugyanis felmondott hitelt nem lehet kiváltani (most) vagyis a nyakán marad...

Nem az eredeti feltételekkel, hanem lezárva....

"hanem a BIZTOSÍTÓNAK kellett volna egy levelet írnia, hogy igazolja a kötvényszám alapján, hogy a biztosítás összege fedezetet nyújt-e az azon szereplő jelzálogértékre"

Anno irtam. Nem adott info. Akkor felhivtam a T biztosító figyelmét a záradékra, hogy mik az ő kötelességei és kockázatai.

Fax fordultával ott volt az igazolás.

:DDDD

Tehát azt teszik, hogy bekérik a biztosítás engedményezését, hátha nincs is, és akkor megelőzhetnek téged és mielőtt végtörlesztenél felmondják a hitelszerződést?

Vagy te előződ meg őket az ármánykodásokban, és végtörlesztessz?

Te ebben még Tolcsy is nehezen találna logikát a bank részéről, pedig eléggé vudu gondolkodással van megáldva. :)

Fordítva. Megelőző "szerelésről" beszéltem.

"Azóta (mióta annó bemutattad) ezzel kapcsolatosan semmilyen teendőd nem volt."

Ez pontosan így van. Sőt mi több, NEKEM ezzel kapcsolatban MOST SEM írhattak volna elő semmiféle teendőt sem, mert én nem az ő ügyeik intézésére szerződtem, hanem hitelre.

Ez már megint egy egyoldalú kötelezés valamire, aminek ha nem teszel eleget, akkor annak jogkövetkezménye lehet - ugyanakkor ez egyáltalán nem az én dolgom lenne. Mert azt azért lássuk már be, hogy ugyebár egy banknak, ha VALÓBAN arra kíváncsi, hogy a biztosítás érvényes-e, akkor nem NEKEM, hanem a BIZTOSÍTÓNAK kellett volna egy levelet írnia, hogy igazolja a kötvényszám alapján, hogy a biztosítás összege fedezetet nyújt-e az azon szereplő jelzálogértékre. Merthogy erre joga és lehetősége is van, hiszen a jelzálog engedményezéssel jogot biztosítottál a számukra arra, hogy a szerződébe betekintsenek.

De ezt te is pontosan tudod...

Ahogy azt is, hogy az is felmondási ok, ha valakinek IDŐKÖZBEN nem volt szerződése akárcsak egy rövid időre is, hiszen az szerződésszegés. Ezt pedig meg lehet vizsgálni a kérelem benyújtásakor, és fel lehet előbb mondani a szerződést. Amely esetben ugyebár, nem tudsz végtörleszteni.

De ti csak higgyetek a véletlenben :)

Szóval azért macerálnak mert végtörlesztésre akarnak kényszeríteni, amin ők buknak. Értem. Ez logikus a részükről. :)

"Tehát ha te rendesen törleszted akkor kevés olyan okot tudok elképzelni amiért arra utaznának , hogy az élő hitelszerződésedet felbontsák."

Mondok egyet: Amikor beállítok majd hozzájuk, hogy 180HUF/CHF-en kifizetem őket, és tehetnek nekem egy szivességet. Ez mondjuk szerintem elég jó ok, vagy nem?

"Ezt logikai alapon be kell látnod."

Valóban így van, be kellene végre látnod, hogy ez miről szól :)

amikor folyósították, akkor (egyéb feltételek mellett) lennie kellett érvényes biztosításnak, amit a bankra kellett engedményezni.

Azóta (mióta annó bemutattad) ezzel kapcsolatosan semmilyen teendőd nem volt. A biztosító vállalta, hogy nem fizetés esetén értesíti a bankot.

Most kibukott valahol valami.

Le kérték a komplett adatbázisból a cimlistát, megbiztak egy nyomtató és borítékoló szervezetet, hogy ezt küldje ki.

Mégis mi alapján válogatták volna le? Mellbőség vagy hajszín? A biztosítás nem fizetése független (lehet) a bonitástól vagy bármi mástól. Az is lehet, hogy van érvényes biztosítása, csak nincs engedményezve egy másik biztosítónál. Vagy biztosítási módozatot váltott ugyanott és elfelejtették rávezetni....

:D Nevetgélünk, nevetgélünk, kolléga? :)

AT: Te javíthatatlan vagy, rávilágítok neked egy egyszerű összefüggésre, egy bank pénz akar keresni, sokat, és pénzt többek között olyan embereken tud keresni akik hitelt vesznek fel, és rendesen törlesztik. Tehát ha te rendesen törleszted akkor kevés olyan okot tudok elképzelni amiért arra utaznának , hogy az élő hitelszerződésedet felbontsák. Ezt logikai alapon be kell látnod. De ne forradalmi logikával közelíts ehhez a témához, ahol a nagy kicsi , a jó rossz stb, ne így, és meglátod menni fog. :)

És ez minden ügyfél esetében pont egyszerre jut az eszükbe, amikor ugye a folyósításnak éppen az volt a feltétele, hogy bevigyed a kötvényt az engedményezéssel?

"Máskülönben minek az egész herce-hurca?"

Mert valahol (az is lehet, hogy vállalati oldalon) akkorát buktak mint egy ház...

És most tolják a fűnyírót...

Egyébként az engedményezési nyilatkozaton (általában az is rajta van), hogy nem fizetés esetén értesíti a bankot a biztosító.

Mivel nincs nyilvántartva, hogy ki melyik biztosítónál van biztosítva, ezért igy egyszerűbb lehetettt (ha valamelyik biztosító nem értesítete a bankot a megszűnésről....)

"Rutin" eljárás minden ügyfélnek egyszerre kiküldeni? Na nee... ezt te sem gondolhatod komolyan. Ez nem erről szól, és ezt szerintem te is tudod. Ez arról szól, hogy akinek nincs, vagy nem viszi be - de bekopogtat majd a végtörlesztéssel, akkor annak a KÉRELMÉT(!) nem fogják pozitívan elbírálni, mondván megvizsgálták a szerződését, de mivel az nem felelt meg az előírásoknak, ezért azt ők felmondják.

Legyél ebben egészen biztos.

Máskülönben minek az egész herce-hurca?

Ps.: Egyébként, bevittem, leadtam, felmondok :)

Mondjuk, hogy belelátok - még igy is.

Zolinak igaza van ebben.

"Nekem ez részben szakmám"...

:DDD

És ő jóval olcsóbb mint én.

:DDD

Nekem ez részben szakmám, ingyen adok egy tanácsot mit tegyél, vidd be a biztosítás engedményezéséről a papírt, aztán felejtsd el az egészet. Ez kb egy olyan ügy mintha valahol elkérnék a személyidet, vagy hasonló, rutin eljárás.

Szerinted arra utaznak, hogy egy jól fizető ügyféllel felmondják a szerződést? Nem forradalmárok ezek, hogy bohóckodjanak és maguk alatt vágják a fát kolléga. :)