Oldalunkon a felhasználói élmény javítása és egyes szolgáltatások elérhetővé tétele érdekében
HTTP cookie-kat (sütiket) használunk.
További információk
A háborúk ilyenek. A győztes katonái puskával a kezükben lopnak.
A kérdés csak ennek szervezettsége. A németeknél jól meg volt szervezve, óriási területekről a magángyűjtemények viszonylag nagy részét gyűjtötték be központilag és azokat tárolták egy-egy helyen felleltározva.
A szövetségesek meg nyilván csak a német és csatlós államokban tudtak gyűjtögetni a többit a központokba összegyűjtött helyekről kellett begyűjteni.
És ez ma is így van, Irakot is szépen kifosztották az Amerikaiak legutóbb.
Én a háborúk kapcsán az álszenteskedéseket nem bírom. Egy háborúban vagy gyilkolsz, vagy megölnek. és ha vesztésre állsz mindent bedobsz, hogy változtass a helyzeten. Illetve az amerikaiak ugye már győztesként erődemonstráció céljából is simán ledobták az atombombát.
Aztán utólag meg a győztesek úgyis a maguk szája szerint megírják a történelmet és polemizálnak a vesztesek erkölcstelenségén és immoralitásán...
A második bekezdést nem egészen értem: Senki sem mondta, hogy a nyugati katonák között nem volt tolvaj, vagy nemi erőszaktevő, hiszen már a háború alatt is számos katonát lőttek agyon ilyen jellegű bűncselekményekért. A különbség azonban az, hogy a szövetségeseknél ez BŰNCSELEKMÉNY volt, és ha kiderült, akkor komoly bűntetéseket is szabtak ki - mig a nácik oldalán ugyanezek a tettek a rendszer részét képezték, és iparszerűen művelték.
Erről nekem a klasszikus tagline jut az eszembe: Nem mindegy bliccelsz a villamoson, vagy hogy ellopod a villamost.
Az első bekezdést nem tudom, hogy hogyan jött ide.
"A „Tigris-frász” valóságos volt. Harctéri körülmények között a Tigris legyőzéséhez legalább 4-5 Sherman tankra lett volna szükség.
Ugyancsak valóságos a szövetséges enyveskezűsége. A világháború során, a Németországot, valamint Franciaországot és Hollandiát felszabadító amerikai csapatok több ízben fosztogattak. Különösen náci kézre került háborús műkincseket tulajdonítottak el és hurcoltak az Egyesült Államokba. Egy régi, felbecsülhetetlen értékű középkori német evangéliumot, melynek a háborúban veszett nyoma, évtizedekkel később nem várt helyen, Texasban akadtak a nyomára, mely kétségkívül bizonyította, hogy a műkincsek elrablása, vagy önös kisajátítása nemcsak a németeknek tulajdonítható."
Manapság mindenki jól tudja, hogy ki is az a Bill Gates, és az elmúlt évszázadok szupergazdagjai, a Rothschildok és a Rockefellerek is közismertek. Ám a XVI. századi Európa egyik legvagyonosabb családjának históriája, a királyokat, szultánokat és császárokat hitelező, országok sorsát befolyásoló Mendes-família története szinte teljesen homályba vész. Még a mai pénzre átszámítva fél-egymilliárd dolláros vagyonukról sem lehet tudni, hogy hová tűnt.
"Tau bácsi módjára hip-hop a semmiből bukkant elő ez az ürge, aki valószínűleg a leggazdagabb ember Magyarországon. Nyílván nehéz megbecsülni, mennyit érnek egyedi kincsei, de mivel a vagyon konkrét és kézzelfogható, így pontosabban be lehet lőni, minthogy a titkos offshore cégeken keresztül birtokolt EMFESZ gázmilliárdok pontosan kiknek a zsebeiben landoltak. 1 milliárd dollárnyi kincs hasraütéssel is szép summa. Ha csak a fele valós, akkor is. Juszt papa szerencsétlenkedései ellenére érdekes az interjú, látszik, hogy az ürge nagyon művelt, okos és megszállott, tényleg az élete munkája van benne, de azért a sztori így is kissé hihetetlen, hogy az Ecseri bolhapiacon addig csereberélgette a mecsboxokat és használt pornóújságokat, amíg egyszercsak egy tucat ókori ázsiai aranymaszk került a kezei közé. Nem kizárt, hogy azért valami kambodzsai drogbáró keze is benne volt a sztoriban, aki végül pár éve elpatkolt, vagy ki tudja... :-)
PS: Nagyon lelkes az Aranyember, de a gazdasági kalkulációi szerintem álomvilág. Talán majd megnézem én is egyszer, ha arra járok, de nem hiszem, hogy ez milliókat érdekelne itt Magyarországon. Jobb lett volna a svájci kastélyban berendezni a múzeumot, az közelebb van a tűzhöz. Mert ez az egész Dél-Kelet-Ázsia dolog szerintem annyira távol áll a magyaroktól és Magyarországtól, hogy Vietnam, Kambodzsa, Burma, Laosz hallatán inkább csak negatív érzései támadnak a magyarnak, ami egyszerűen nem tud érdeklődést kiváltani. A tyámokról nem is beszélve. (WTF???)"
"Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok."
